Nagyvárad képeslapokon és fotókon a Postcardon

Nagyvárad -1899- Nyári színház -Sonnenfeld Adolf üzlete - Ortodox zsinagóga

 A post-card.hu-n találhatók ezek a képeslapok és fotók Nagyváradról,melyek megvásárolhatók. Nagyváradiaknak értékes lehetnek ezek a képeslapok és fotók.Őrizzük meg a következő nemzedékek számára is.
Forrás : post-card.hu 

Nagyvárad -1899- Honvédlaktanya - fő utca

 Nagyvárad -1902- Szigligeti színház

 Nagyvárad -1905- Szigligeti Színház

 Nagyvárad Szigligeti Színház

 Nagyvárad -1902- Széchenyi tér

 Nagyvárad -1903- Reáliskola

 Nagyvárad -1903- Székesegyház  püspöki palota

 Nagyvárad Apolló palota

 Nagyvárad Bémer tér - Koch testvérek üzlete - Biztosító

 Nagyvárad Bémer tér - Pannónia szálloda - Emke kávéház

 Nagyvárad Fekete Sas Szálloda - villamos

 Nagyvárad Fekete Sas Szálloda

 Nagyvárad Körös-parti Baptista templom

 Nagyvárad Görög katolikus püspöki palota

 Nagyvárad Hitelbank - Holdas templom

 Nagyvárad Horthy Miklós tér - villamos

 Nagyvárad Kúria

 Nagyvárad Kőrös-part és Zsinagóga

 Nagyvárad Mária királynő emlékmű

 Nagyvárad Pannónia Szálló - EMKE Kávéház

 Nagyvárad Pannónia Szálló - Kávéház

 Nagyvárad Parancsnoksági épület - Országos csendőrségi iskola

 Nagyvárad Rhédey út  és vonat

 Nagyvárad Royal kávéház terasszal

 Nagyvárad Royal kávéház

 Nagyvárad Rákóczi út - Klein Géza és Ödön kereskedése- villamos

 Nagyvárad Rákóczy út - villamos - Pénzügyigazgatóság

 Nagyvárad Szacsvay szobor

 Nagyvárad Zsinagóga

 Nagyvárad Zsinagóga 

Nagyvárad Indóház 

Nagyvárad vasútállomás külső peron 

Nagyvárad vasúti állomás

 Nagyvárad vasútállomás belső peron

Az album megnézhető : picasaweb.google.com 

Árhullám a Sebes Körösön 1980-ban

1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám. A fotókat József Székelyhídi gyűjteményébõl válogattam.

 

1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.

 1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.

 1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.

 1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.

 1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám. 

Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook 

Ünneplő premontrei öregdiákok

Szombaton megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. Hálaadó szentmisén vettek részt s koszorúztak, majd tovább folytatták az emlékezést. 

Az elmúlt hétvégén Nagyvárad egyik legaktívabb és legjelentősebb civil szervezete, legösszeforrottabb társasága ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, melynek tagjai az elmúlt két évtizedben sok mindent lettek magyar közösségünk asztalára, végeztek a közjó javára, és az utókor számára értékteremtő és -mentő tevékenységet. A volt iskolatársak szombat reggel 10 órakor a Barátok templomában gyülekeztek, nem csupán Bihar megyéből, hanem Magyarországról és Németországból is érkeztek emlékezők.

Teljes cikk : erdon.ro 

Több százan gyűjtötték a szemetet

Több száz önkéntessel Nagyvárad is részt vett az országos szinten megszervezett TeSzedd! akcióban, amely során a résztvevők a város több területét tisztították meg. 

Teljes cikk : erdon.ro

Radnóti Miklós Nagyváradon

Forrás : Erdélyi képek Facebook

1932. június 15-én Nagyváradra utazott egy hétre húgához és nevelőanyjához. Ott-tartózkodása során a nagyváradi Újságíró Clubban is többször megfordult.1942 -Szentendrére kellett bevonulnia, egy ideig itt állomásozott, míg július 13-án el nem indultak. Püspökladány, Nagyvárad és Székelyhíd érintésével érkeztek meg Margittára, július 15-én. Telefonoszlopok földbe ásásával foglalkoztak. Július 21-én, kimenője alkalmával nevelőanyjával és féltestvérével, Ágival találkozott.A nagyváradi csapatkórházban, augusztus 22-én foghúzáson esett át.

Forrás : hu.wikipedia.org 

Radnóti Miklós nagyváradi fiatalember, 23 éves iró, költő és egyetemi hallgató Budapesten. A bölcsészeti szakra jár, tanárnak készül, hogy „egzisztenciát” teremtsen magának. Ez a főfoglalkozása. Mellékesen iró és költő. Mert ebből a kettőből nem lehet megélni, erre nem lehet bazirozni, épiteni, nem lehet belőle ruhát csináltatni, házbért fizetni és abonát rendelni valamelyik köruti étteremben. Csak meghalni lehet belőle. Lassan elsorvadni. Különösen akkor, ha olyan szempontokból nézi az ember a dolgokat, ahogy Radnóti Miklós. Abból a bizonyos szemszögből, sőt tovább: szociális szemszögből, amely az irónál - természetesen csak az olyanoknál, mint Radnóti Miklós is - szinte kötelességszerüen írja elő, hogy milyen irányban kell haladnia. Ezen az uton nem hullnak a tantiemek, jómárkáju kiadók pénztáraiból, sem „általános elismerés” nem hozsánoztatik az illetőnek, inkább azt lehetne mondani, hogy további, szigoritott elnyomatás következik!

Radnóti Miklós szocialista iró. Részben azért érdekel bennünket, mert innen indult el Nagyváradról, részben azért, mert becsületes szándékai vannak, ha ezek a szándékok helyenként még homályosak is, az viszont kétségtelen, hogy az irásmüvészete már rátalált a helyes utra, izig-vérig a mában élés biztosan indulhat tovább a kijelölt utakon.

Forrás : epa.oszk.hu 

1942. nyarán újra behívták, ezúttal Nagyvárad környékén, Hatvanban, és Budapesten teljesített szolgálatot 1943. májusáig, amikor barátai kérelmére felmentették.

Forrás : fullextra.hu 

A nagyváradi gettó fennállása idején született két részletes napló, továbbá Radnóti Miklós Bihar megyei munkaszolgálatának feljegyzései és Rózsa Ágnes nürnbergi levelei.

 Forrás : varad.ro 

(Glatter Ágneskésőbb Erdélyi Ágnes néven lett Nagyváradon és Erdélyben ismert költő és újságíró; édesanyjával együtt Auschwitzban pusztult el.)

Forrás :tudasbazis.sulinet.hu

A versszínházi előadás Radnóti utolsó éveibe, a színpadon megelevenített Napló bejegyzések, az eclogák élet-igenlő gondolatok és bori notesz fájdalmas világába kalauzolja el a nagyváradiakat. Az est előadói: Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós város polgármestere, magyar- dráma szakos tanár, valamint Tóth Péter, a kunszentmiklósi VD ÁMK tanára, Radnóti-díjas versmondó.

Az est moderátora Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója.

Forrás : nagyvarad.ro 

 

Széchenyi Zsigmond

Forrás : vadaszat.net 

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.

 Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.

  

Széchenyi Zsigmond Afrikában

Teljes cikk : hu.wikipedia.org  

Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot, dédapja Lajos pedig testvérbátyja volt a „legnagyobb magyar”-ként tisztelt Széchenyi Istvánnak. A természetszeretetet, és a vadászat iránti szenvedélyét részben elődeitől örökölte, de bizonyára szerepe volt benne gondos, felelősségteljes neveltetésének is. Gyermekkorát és később az iskolai szünidőket a Fejér megyei Sárpentelén töltötte, ill. rokonaiknál Mileschauban, Niemes-ben, Somogyváron - első, kedvesen mulatságos vadászélményeinek színhelyein. Iskolai tanulmányait a székesfehérvári Állami Főreáliskolában folytatta, majd Budapestre került, és a Ferenc József Főgimnáziumban érettségizett 1915-ben. Ekkor - minthogy javában dúlt a világháború - őt is besorozták, és 1918-ig csapatszolgálatot teljesített. Jogi tanulmányait - amelyeket csak ezután kezdhetett el - sosem fejezte be. Helyettük inkább zoológiát tanult, előbb Münchenben, Stuttgartban, majd később cambridge-i diák lett a megszállott vadász. Amikor első nagy expedíciójára sor került 1927-ben, már a legismertebb hazai vadászok között tartották számon. Ez volt az első, és legemlékezetesebb afrikai útja, amelynek célja Kelet-Szudán volt. Itt lőtte életének első oroszlánját, de az első párduc és bivaly is ekkor került a gyűjteményébe. Ezt az expedíciót újabbak követték: 1928, 1929, 1934 és 1938; és ezek az utak nem csak újabb trófeákat, hanem izgalmakban bővelkedő könyveket is eredményeztek, mint a Csui!, Elefántország, Hengergő homok. Afrikai utazásai között eljutott Indiába és Alaszkába is, az ottani vadászkalandokról újabb művekben emlékezett meg.

Forrás : okovaros.com  

Bővebb információk : sites.google.com 

Széchenyi Zsigmond könyvei : libri.hu 

Forrás is információ : lazarus.elte.hu