Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent László király lovasszobra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent László király lovasszobra. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. augusztus 28., szerda

A váradiak élőlánccal kérték Szent László szobrát

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember, álló emberek, égbolt és túra/szabadtéri 
Fotó : Farkas László 

"Szent László király lovasszobrának a nagyváradi főtéren való felállításáért szervezett újabb élőláncos megmozdulást a Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezete tegnap délután." - írja P. Nagy Noémi a Bihari Naplóban. A cikkben azt olvashatjuk,több mint százan alkották az élő láncot.Sok vagy kevés? Szerintem kevés,ha a nagyváradi magyarok létszámát nézzük.Az egyik ok az is lehet, hogy a kánikulában sokan nem mertek elmenni a Szent László térre.Rövid és tartalmas volt az élőlánc.Megfogja hallgatni a váradi magyarság követelését Ilie Bolojan?Reméljük,igen.A következő megmozdulás szeptember végén lesz.Jó volna,ha sokan jönnének el.Hát ha lesz eredménye.A megmozduláson RMDSZ-es politikusok is részt vettek,mely jó jel lehet.Idézet a cikkből :

"Közel százan gyűltek össze a váradi Szent László téren, hogy élőláncot alkotva kérjék Szent László lovasszobrának kihelyezését a főtérre. Ez már a harmadik ilyen megmozdulás volt, és mint a helyszínen elhangzott, az EMNP váradi szervezete mindaddig folytatni is fogja az élőláncos csendes tüntetést, amíg a lovasszobor ki nem kerül méltó helyére, a főtérre. A megjelenteket Csomortányi István, az EMNP országos elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a szoborállítás 150 éves álma a város lakosságának. Felelevenítette, hogy az 1893-ban felavatott Szent László szobrot 1923-ban költöztették el a főtérről, majd 1940–44-ben, bár a lehetősége megvolt a szoborállításnak, ez nem valósult meg. A 2000-es években civil szervezetek kezdeményezték, hogy a főtérre egy új Szent László szobrot állítsanak, és 8000 aláírást sikerült is gyűjteniük, de akkor a kezdeményezést lesöpörték az asztalról.

„A normalitás része, hogy a városalapítónknak szobra legyen a főtéren, ez nem etnikai kérdés. Számunkra csak a főtér képzelhető el megfelelő helyszínnek” – mondta Csomortányi, hozzátéve, hogy az általuk ajánlott hely a városháza épületével szemben nemrégiben kialakított térrész, de ha a szakemberek a főtéren belül más helyet ajánlanak, arról is tárgyalhatnak. „Többen vagyunk, mint az előző alkalommal, és ha összefogunk és kitartunk, elérhetjük a célunkat!” – tette hozzá végezetül.

Élőlánc

A beszédet követően a megjelentek egymás kezét megfogva élőláncot alkottak a főtéren, ezzel is a közös célt és összefogást jelképezve. A délutáni megmozduláson jelen volt többek között Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, Moldován Gellért Lajos és Habinyák István, a Néppárt nagyváradi elnöke és alelnöke, valamint a korábbi alkalmakhoz hasonlóan Pető Dalma és Kecse Gabriella nagyváradi RMDSZ-es helyi tanácsosok, Meleg Vilmos és Botházy Nándor, az RMDSZ váradi szervezetének elnöke, illetve ügyvezető elnöke. A következő megmozdulást szeptember végére tervezik." 

Bihar Megyei Néppárt élő videója 


 Forrás : erinto.ro

"A délután fél hatkor kezdődött rövid, de látványos élő láncos demonstráción a nagy meleg ellenére mintegy 150 nagyváradi vett részt. A harmadik alkalommal megrendezett eseményen a megjelenteket Csomortányi István, a Néppárt elnöke üdvözölte. A pártelnök felidézte a szoborállítási kérés előzményeit, emlékeztetve, hogy 150 éves álma a nagyváradi magyaroknak Szent László lovasszobra, amit a város mindenkori főterén, az ugyancsak Szent Lászlóról elnevezett téren szerettek volna látni. Az első világháború előtt egy egész alakos – ma is létező – szobor felállítása sikerült, amit 1923-ban a román hatóságok átszállítottak a katolikus székesegyház elé. 1940-44 között ismét lett volna lehetőség egy lovasszobor állítására, de az időközben megindult gyűjtés ellenére a tervet elsodorta a második világégés. A szoborállítás terve egészen a kétezres évekig nem került a közbeszéd középpontjába,. Akkor helyi civilek, elsősorban Sztuflák Gyula fogorvos kezdeményezésére több mint nyolcezer aláírás gyűlt össze a szoborállítást támogatandó, de a tervet az illetékes hatóságok leseperték az asztalról." - olvashatjuk az Érintő cikkében a az Erdélyi Magyar Néppárt közleményét. 

Fotók 
  
 
 
 
  
Forrás : erinto.ro

Az eBihoreanul 150 részvevőről számol be.

Bihoreanul fotói

 


 

 

 


 

 
Forrás : ebihoreanul.ro

2019. április 19., péntek

Benyújtották a kézjegyeket Szent László király lovasszobrának felállításáért - Csomortányi István nyilatkozata

Benyújtották a kézjegyeket Szent László király lovasszobrának felállításáért 
"Iktatták csütörtökön a Szent László király lovasszobrának felállításáért, valamint a városnap időpontjának megváltoztatásáért létrejött petíciókat." - írja Szeghalmi Örs a Bihari Napló online oldalán. A váradiak remélhetik hogy lesz Szent László királynak lovasszobra a Szent László téren?Remény van.Ezt nyilatkozta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke: 

„Másfél évszázados vágya a város magyar lakosságának, hogy a városalapítónak lovasszobra legyen a főtéren. A 19. század végén avattunk Váradon egy szobrot, amely 1923-ig állhatott a főtéren, aztán elvitették onnan. A román egyházak, civil szervezetek, a városvezetés konszenzusa révén épp ma avatják a főtér oldalán az első román szobrot, itt, a főtéren, a Beöthy Ödön utca felőli részen, a Szent Miklós görög katolikus templom mellett, emellett a Szent László tér két román temploma előtt két másik román püspök szobrát is felavatják később, továbbá Mihály vajda szobrát majd lecserélik I. Ferdinánd lovasszobrára. Azaz négy román kötődésű alkotás is lesz a város főterén, miközben a magyarság kérése, hogy a városalapító Szent László szobra is álljon a Szent László téren, évek óta napirenden van. Másokhoz hasonlóan mi is azt javasoljuk, hogy ez utóbbi szobor a Szent László plébániatemplom mellett álljon. Maga a szobor készülőfélben van, mivel Deák Árpádnak van makettje hozzá. Azt kérjük, hogy vagy ez a szobor, ha elkészül, vagy egy másik Szent Lászlót ábrázoló itt kerüljön felállításra. Pár éve már 8000 aláírást gyűjtöttünk, de ezt az ügyet akkor kisiklatták és szobor helyett egy hídelnevezést kaptunk, de azt is csak román nyelven. Most azt az aláírásgyűjtést kiegészítettük egy másikkal, amelynek során váradi civil, egyházi és politikai szervezetek támogathatták az ügyet, és azt a másik ügyet is, hogy a város napját más dátumra tegyék át. Most közel 30 támogató szervezet képviselője is aláírt. Ezt iktatjuk most. Amíg megoldás nem születik, a kérvényeinket folyamatosan megújítjuk majd. A világhálón is zajlik egy nem hivatalos felmérés, ott már több, mint 500 váradi magyar kérte, hogy a szobor a főtéren legyen, és ne a várban. Tény, hogy a várban a többi királyszobor mellett már a középkorban ott állt Szent László szobra, de akkoriban a vár volt a város központja, most viszont ez a tér. Egy 450 ezelőtti állapothoz visszautalni lehet, de a legfontosabb hely a városban ma ez. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a szobor kapcsán nem jött létre az egység, mivel az aláírók jegyzékéből kiderül, hogy az RMDSZ-hez kötődő civil szervezetek, illetve maga az RMDSZ alá sem írta a petíciót, bár őket is kértük erre. Bízunk benne, hogy legalább ennek az egyértelmű ügynek a kapcsán később meglesz a konszenzus.
Ami a város napjának áthelyezését illeti, ismert, hogy ezt a napot az 1944. október 12-i szovjet megszállás emlékére jelölték ki, jelenleg ez a város napja. De itt hősies felszabadításról nem beszélhetünk, nem is a román hadsereg foglalta el Váradot, hanem az szovjet megszállók, és értjük mi ennek a szimbolikáját, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy olyan időpontot ünnepeltetnek, amely a város magyarságának örömre nem ad okot. Sőt, a város magyar és román lakossága is sokat szenvedett aztán a kommunizmus miatt. Az is fontos, hogy konszenzusos új időpontot sikerüljön találni. Szándékosan nem tettünk javaslatot az új napra, annyit kérünk egyelőre, hogy ne ez a gyászos nap legyen, hanem egy másik. És ez PR-szempontból sem volna rossz, mert október 12-én már a rendezvényekhez az időjárás is rossz. Valamikor a tavaszi-nyári időszakban kellene keresni új napot, közösen megtalálva azt.”