Megfordult Szent László a sírjában ? Építik a Szent László-szobor talapzatát a nagyváradi várban!

Viszonylag jó hírt olvashatunk a Bihari Napló cikkében. Ídézek a cikkből : 

"Megkezdődött Szent László király lovas szobra talapzatának az építése a nagyváradi vár külső udvarán. A szobor a K és a J épületek, illetve a fejedelmi palota nyugati szárnya között fog állni. A helyet úgy választották ki, hogy az a gótikus várfalnak a járószinten megjelölt körvonalain belül a rajzolatnak lehetőleg a geometriai középpontjában legyen, de ne fedje az itt földbe süllyesztett elektromos kábeleket és esővízelvezető-csatornát. A szobortalapzat alapjának mérete 484x165x20 centiméter, maga a talapzat pedig 484x320 centiméter lesz. A talapzat déli oldalára a SANCTVS LADISLAVS REX feliratot vésik fel. Az emlékmű egy vasbetonból készült, mészkőlapokkal burkolt talapzatból és Szent László király bronzból kiöntött lovas szobrából áll majd. Az 5,3 méter magas szobrot Deák Árpád képzőművész tervezte. Az emlékművet Ovidiu Petroman öntötte bronzba a zimándújfalui (Arad megye) Artcast műhelyben. A munkálat költsége mintegy 260.000 euró volt. A váradi önkormányzat vállalta a talapzat megépítésének a költségeit." 

A cikkből felolvasva a majdnem 90 éves szomszédomnak, a következő kérdést tette fel : " Megfordult Szent László a sírjában?" Valószínűleg arra utalhatott,hogy többször Szent László király a városát, Nagyváradot megmentette,vagy megvédte. Talán most is ezt fogja tenni? Idézek egy bejegyzést: 

" Temetési helyét illetően ugyanis vita támadt, és ószövetségi mintára istenítéletnek vetették alá magukat, hogy Lászlót Somogyváron, Székesfehérváron vagy – kívánságának megfelelően – Nagyváradon temessék el.
Koporsóját szekérre tették, s a lovak Nagyvárad felé robogtak el vele.
A népmonda szerint a Bihar megyei Nagykereki falu onnan kapta a nevét, hogy amikor Szent László koporsóját Nagyvárad felé szállították, az éjszakai pihenés után az itteni templomdombról a halottas szekér lovai maguktól megindultak Nagyvárad felé.
Már szentté avatása előtt számos csoda történt sírjánál, melyet legendája is felsorol. Vakok, süketek, sánták, némák „László érdeméből gyógyultak meg.”
E csodás gyógyulások, s a nagy király élő tisztelete, mely a sírjához való zarándoklatokban is megnyilvánult, vezetett oda, hogy III. Béla kérésére III. Celesztin pápa 1192-ben szentté avatta. A szertartás alatt a legenda szerint „fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor irányába, ahová a szent testét helyezték.”
1370-ben fejeződött be a nagyváradi székesegyház építése. Déli kapujára ekkor került Futaki Demeter püspök rendeletére a magyar Három-királyok: Szent István, Szent Imre és Szent László bronzszobra, 1390-ben pedig Zudar János püspök a főkapuval szemben felállíttatta Szent László király híres lovasszobrát. Mindegyik Kolozsvári Márton és György alkotása.
A szobrok köré legendák fonódtak: amíg a szobrok megvannak, addig ellenség nem foglalhatja el a várost." 

Forrás: egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.com

Elkészült id. Rimanóczy Kálmán szobra

 

id. Rimanóczy Kálmán szobra. Fotó : Losonczi Ciucur Antonius Facebook  

A Biharország cikkében arról olvashatunk, hogy elkészült id. Rimanóczy Kálmán szobra Deák Árpád szobrász alkotása.. Hol lesz felállítva? Azt még nem lehet tudni, mindenképpen Nagyvárad valamelyik közterén.

 

Leleplezték a Barátok temploma előtt ifjabb Rimanóczy Kálmán szobrát - Kié az érdem ?

 

Ifj. Rimanóczy Kálmán szobra a leleplezés után.Forrás : Krónika 

A koronavírus járvány miatt résztvevők és hagyományos átadási ceremónia nélkül lett leleplezve május elsején ifj. Rimanóczy Kálmán szobra a Barátok temploma előtt a nagyváradi építész 150. születésnapján.A szobor alkotója Alexandru Păsat kolozsvári szobrász.

A Krónika cikkében olvasható részletes beszámoló a szobor leleplezéséről és Ilie Bolojan véleményéről. 

A Jurnalul Bihorean cikkében tudósit a szobor átadásáról. 

Biharország cikkében olvashatunk egy rövid beszámolót. 

Megjelent Zatykó Gyula cikke az Erdély Online portálon.  

Jó lett volna látni élőben az átadást.Lehet később láthatunk egy videót az eseményről. 

Ifj. Rimanóczy Kálmán szobra éles vitákat váltott ki a két magyar párt között.Zatykó Gyula magának és az EMNP-nek tulajdonitja az érdemet. Az RMDSZ saját magának követeli az érdemet. Ember legyen a talpán aki győztest tud kihirdetni ebben az ügyben.A győztesek a váradi magyarok.A vita fokozódni fog,mert közeledik a helyhatósági választások. 

Elképzeltem,milyen felemelő érzés lett volna,ha a szobor avatásnál ott lett volna a két magyar párt képviselői.Úgy látszik ez csak egy álom marad. Talán a Szent László szobor átadásánál a Szent László téren meg fog valósulni a kézfogás,újabban a könyökkoccintás?

Miért csak románul került fel ifjabb Rimanóczy Kálmán szobrának talapzatára a felirat?

Román nyelvű felirat ifjabb Rimanóczy Kálmán szobor talapzatán.Forrás : itthon.ma 

Miért csak románul került fel ifjabb Rimanóczy Kálmán szobrának talapzatára a felirat? Az Itthon erdélyi lap kiszúrta azt amit már többen is szóvá tettek. A szobor alkotójától nem lehet számon kérni, mert Alexandru Păsat nem magyar szobrász.Feltételezhető, tud magyarul, mert Kolozsváron él.Aki átvette a szobrot az nem gondolkozott?A két magyar párt saját győzelemként ünnepelte a szobor felállítását.Ha így marad, az egy blama a váradi magyarság részére.Az más kérdés, mennyire fogják megszeretni a váradiak ifjabb Rimanóczy Kálmán szobrát a Barátok temploma előtt.Talán most fogjuk fel, milyen nagy veszteség számunkra Péter I. Zoltán helytörténész halála, mert nyomatékosan szóvá tette volna.

Miért sírt Ilie Bolojan a Gozsdú szobor átadásakor?

 

Ilie Bolojan elérzékenyülve.Fotó : ebihoreanul.ro 

Felállították Emanuil Gojdu restaurált szobrát a Nagyvásártéren, melyet ma December 1 parknak neveznek.Ismeretes a szobor története.Négy évvel ezelőtt Ilie Bolojan döntése miatt, melyet a Helyi Tanács megszavazott ,három részben széjjel vágtak.Egy ideig az Őssi strandon volt elhelyezve, majd egy éjjel a várba szállították.Restaurálták, most felállították ideiglenesen, mert ha elkészül a tervezett alagút a régi nagypiacig és átalkítják a Gojdúról elnevezett parkot a sétánnyal együtt, elhelyezik a végleges helyére.

Miért nem maradhatott a régi helyén a Szent László /Unirii téren? Erre a kérdésre Ilie Bolojan adhat választ. Gozsdú Manó joggal maradhatott volna a helyén, de ismét közbeszólt a politika. Gozsdú után Mihai Viteazul szobra is útban volt, helyére Hohenzollern I. Ferdinánd román király szobra került.A váradiaknak nagyon kevés a beleszólásuk abba, hogy kinek a szobra kerül a Szent László térre.Várnánk egy döntést, mely szerint a városalapító szobra kerüljön a róla elnevezett térre. A Bihoreanul beszámolt a Gozsdú szobor ünnepélyes felállításáról.A cikkben látható hogy Ilie Bolojan elérzékenyült, vagyis sírt.Mi volt az oka? Azt csak ő tudja.A Bihoreanul videót készített az eseményről. 

Rejtélyes szobor a Nagyvásártéren

 

Fotó : Bihoreanul 

Néhány napja egy rejtélyes szobor áll lepellel letakarva a Nagyvásártéren/December 1 tér.Kinek a szobra?Az eBihoreanul utánajárt,megérdeklődte.A szobor Emmanuel de Martonne francia geológust ábrázolja,akinek az érdeme,1918-ban rajzolta meg Románia új határait.A Centenáriumi ünnepség keretén belül lesz hamarosan felavatva. 

Sok váradi meglepődve nézi az ismeretlen szobort,mert nem hallottak róla.Ideje lesz hozzászokni, mert a Szent László téren két új szobor lesz felavatva,a harmadik szobrot később avatják fel.

Püspökök a főtéren, Szent László a várban - Életrajzuk

 

"A nagyváradi helyi tanács megszavazta Roman Ciorogariu ortodox és Demetrie Radu görögkatolikus püspök egész alakos szobrainak a köztérre helyezésére vonatkozó határozattervezetet" - írja a Bihari Napló.Szent Lászlónak nincs helye a Szent László téren'Jó lesz neki a várban. Ezt nem lehet megérteni?

"A két szobor a Szent László térre kerül majd a Holdas templom és a Szent Miklós katedrális elé. A napirendi pont vitáján az RMDSZ-es Pető Dalma felvetette a tervezet kiegészítését azzal a kitétellel, hogy Szent László szobrát is helyezzék ki a váradi várban. Erre reagálva Ilie Bolojan polgármester elmondta, hogy a római katolikus egyházmegye benyújtott egy kérelmet a városházára egy lovas Szent László szobor felállításáról a várban. Az önkormányzat már elvi beleegyezését is adta erre a kérelemre, mivel azonban jelenleg a várfalak és a bástyák felújítási projektjét bonyolítja az önkormányzat, azért a szobor kihelyezését elnapolták. Amint viszont elkészül a várfalak felújítása, semmi akadálya nem lesz immár a szobor kihelyezésének. A polgármester magyarázata meggyőzte az RMDSZ-frakció tagjait, akik ezek után eredeti formájában megszavazták a két püspök szobrának kihelyezésére vonatkozó határozattervezetet." 

Forrás : erdon.ro

Hamarosan két új szobor lesz a Szent László téren.Lehet első hallásra kevés váradi fogja tudni kik voltak.Illő tudni az életrajzukat.Néhány adat az életükből :

 

Roman (Romulus) Ciorogariu (n. 6 decembrie 1852, Pecica, Arad - d. 21 ianuarie 1936, Oradea) a fost un episcop român, membru de onoare al Academiei Române. 

Forrás : ro.wikipedia.org 

Roman Ciorogariu 1852 december 6-án született az Arad megyei Pécskán.Meghalt Nagyváradon 1936 január 21-én.Püspöksége mellett a Román Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Forrás : ro.wikipedia.org 

 

Az eBihoreanul megírta,hogy 1921 március 26-án volt felszentelve püspökké Nagyváradon.1923-ban alapította a Román Ortodox Teológiai Egyetemet. Később megalapította a Legea Românească román nyelvű lapot.További adatok : ebihoreanul.ro 

 

Portretul episcopului Radu.Forrás : ro.wikipedia.org 

Demetriu Radu görög katolikus püspök 1861 október 20-án született a Fehér megyei Újfaluban,ma Radesti.1903-1920 között volt püspök Nagyváradon.Meghalt 1920 december 8-án a Szenátus ellen végrehajtott bomba támadásban.Nemzeti mártírként temették el.

Teljes életrajz : ro.wikipedia.org 

 

I. László ábrázolása a Képes krónikában.Forrás : hu.wikipedia.org 

"I. László vagy Szent László, horvátul Ladislav I (Lengyel Királyság, 1046 körül – Nyitra, 1095. július 29.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné  másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása,  Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is."

 "Luxemburgi Zsigmond király azért látogatott el Váradra, hogy megtekintse László sírját és ereklyéjét, majd kívánságának megfelelően halála után László mellé temették el. Ugyanis I. Lászlót előbb Somogyvárott temették el, később azonban – feltehetőleg 1106-ban, más források szerint 1113 után – a holttestét átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A 15. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek."

"A későbbi magyar királyok idején szokássá vált, hogy az újonnan megkoronázott uralkodó elzarándokol Váradra, László király sírjához."

"A nagyváradiak mai napig nagy Szent László-ünnepséget tartanak minden évben, a húsvét utáni ötödik vasárnap, délelőtt 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt."

Teljes életrajz : hu.wikipedia.org

Összegyűlt a pénz a szoborra

 

"Valószínűleg október folyamán avatják majd fel a Nagyváradról deportált gyermekek emlékművét, a Rhédey-kertben. A Tikvah Egyesület képviselői sajtótájékoztatón számoltak be a fejleményekről." - írja az erdon.ro.Teljes cikket olvassa el ,és gondolkozzon el ' 

 

"Az első lépéseket mintegy három évvel ezelőtt tették meg, sok nehézséggel találták szembe magukat, de sok segítséget is kaptak. Amint Emilia Teszler, a Tikvah Egyesület elnöke elmondta, az engedélyek megszerzése körülményes volt, egyes engedélyek időközben lejártak, ezeket meg kellett újítani.
A szobor Heyman Évát ábrázolja, azt a váradi, zsidó származású fiatal lányt, aki Anne Frankhoz hasonlóan naplót vezetett, melyben beszámolt a háború és a deportálás szörnyűségeiről. Tizenhárom évesen halt meg, Auschwitzban. Amint a Tikvah Egyesület képviselője kihangsúlyozta, nem csupán neki, hanem minden, Váradról deportált gyermeknek emléket kívánnak állítani a szoborral. Az emlékmű egy Heyman Éváról készült fénykép alapján készült, melyen a kislány mosolyog, azonban az alkotáson elgondolkodó, komoly arccal van ábrázolva.

Segítséget kaptak
A venezuelai származású, Angliában élő Flor Kent szobrásznő ingyen készítette el a szobor makettjét és Emődi Tamás nagyváradi építész is sokat segített a terv megvalósításában, szintén ingyen. A Városi Tanács ugyancsak támogatta a projektet – többek között három négyzetméternyi területet használatba adott az egyesületnek –, de pénztámogatást nem nyújtott, így megalapozatlanok azok a megjegyzések, melyekben egyesek azt tették szóvá, hogy a szobor a nagyváradi adófizetők pénzéből készült volna. A Művelődési Igazgatóság is hozzájárult a terv megvalósításához, többek között közbenjárt azért, hogy megkapják a szükséges minisztériumi engedélyt.
A legnagyobb pénztámogatást a Jewish Distribution Committee, ismertebb nevén JOINT nevű szervezettől kapták és több váradi támogatójuk is volt – a Messiási Zsidók Közössége, a Görög-Katolikus Püsökség, a Római Katolikus Püspökség, a Nagyváradról elszármazott Mózes Teréz, Mózes Gábor és családja, továbbá Stern Péter és Tavaszi Hajnal – rajtuk kívül pedig kanadai, angliai, amerikai, franciaországi és izraeli magánszemélyektől is támogatást kaptak. Azt, hogy pontosan mennyi költségük lesz, még nem tudják, de biztos, hogy a végső összeg túllépi a húszezer eurót.

A gyűlölet ellen
A talapzatot Magyarországról rendelték, a bronzszobrot pedig Angliában öntik, mivel a minta megsérülhetett volna a szállítás alatt – viszont az angliai árak jóval magasabbak, mint a romániaiak. A szobor és a talapzat ki van fizetve, a szállítás viszont nem, de mindent összevetve úgy néz ki, megvan a szükséges pénz és nem lesz szükség további támogatásokra.
Elképzelhető, hogy az emlékművet az egyesület a későbbiek folyamán a városnak adományozza. „Szeretnénk, ha Nagyvárad kollektív memóriája őrizné  ennek az elveszett generációnak az emlékét, ez segítene tudatosítani  a diszkrimináció, a sztereotíp gondolkodás, az előítéletek, az antiszemitizmus és minden, kisebbségek ellen megnyilvánuló gyűlölködő magatartás veszélyeit” – vallja az egyesület elnöke."
Teljes cikk : erdon.ro  

Ki volt Heyman Éva (1931–1944) ?

 

Forrás : gerincrevagva.blog.hu

"A Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) három négyzetméternyi területet kapott használatba a Tikvah Egyesület azért, hogy szobrot állítsanak a holokauszt váradi gyermekáldozatainak. A szobor elhelyezése jelkép-értékű, 1944-ben ugyanis innen indultak a váradi zsidókat a haláltáborokba szállító vonatok."- olvashatjuk a Reggeli Napló cikkében.Heyman Éváról olvasható : "Bár Heyman Éva (1931–1944) neve fennmaradt, a szobor az összes gyermekáldozatnak emlékét őrzi majd, mondta Teszler Emília." Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Ki volt Heyman Éva ? Röviden összefoglalva : "Nem sikerült viszont maguk mellé venniük Rácz Ágnes első házasságából született kislányát, a tizenhárom éves Heyman Évát, akit a naplója révén „a magyar Anna Frank”-ként tartanak számon; a kislányt elhurcolták a nagyváradi gettóból, rövidre szabott élete Auschwitzban ért véget." - írja Lőwy Dániel. Teljes cikk : multesjovo.hu

Bővebb információ ovasható Kunt Gergely írásában. Idézet :

"Jelen tanulmány fókuszában egy 1947-ben megjelent kötet áll Zsolt Ágnes:

Éva lányom. Napló, melyet az Új Idők Irodalmi Intézet adott ki, rendkívül

kis példányszámban. A közzétett naplót az előszónak tekinthető visszaemléke-

zés előzi meg, és a kötetet két levél zárja. A könyvvel tudomásom szerint eddig

hazánkban alig foglalkoztak, külföldön többször kiadták, angolra, héberre is

lefordították.Angolul először a Yad Vashem Intézet adta ki 1974-ben, ez volt az

első kötet, amelyet a múzeum a magyar zsidóság tragédiájának szentelt.

EGY KISLÁNY KRÍZISNAPLÓJA

A napló szerzője az 1931-ben Nagyváradon született Heyman Éva, aki neológ

zsidó nagypolgári családból származott. A város első neológ főrabbija Éva déd-

apja, Rosenberg Sándor volt.Az anyai nagyapja nevét Rosenbergről Ráczra

magyarosította, egyes források szerint erről kapta az általa vezetett Rácz gyógy-

szertár a nevét; más – pontosabbnak tűnő – kútfők szerint Rácz Rezső patikája

a Magyar Korona Gyógyszertár nevet viselte.A lányuk, Rácz Ágnes gyógyszeré-

szetet tanult Kolozsvárott, első házasságából – amelyet az építész Heyman Bélá-

val kötött – származott a naplóíró Éva. Ez a kapcsolat azonban hamarosan válás-

sal végződött, s Ágnes a polgári radikális íróhoz, Zsolt Bélához ment feleségül, így neve Zsolt Ágnesre változott.A házaspár Budapestre költözött, de a kislány Nagyváradon maradt, ahol anyai nagyszüleivel élt.

Nem sikerült viszont maguk mellé venniük Rácz Ágnes első házasságából született kislányát, a tizenhárom éves Heyman Évát, akit a naplója révén „a magyar Anna Frank”-ként tartanak számon; a kislányt elhurcolták a nagyváradi gettóból, rövidre szabott élete Auschwitzban ért véget."
Teljes írás : epa.oszk.hu

  Lőwy Dániel ezt írta a Soá nagyváradi emlékírói cikkében A magyar Anna Frank naplója címmel :

"A naplóírást Heymann Éva a tizenharmadik születésnapján, 1944. február 13-án kezdte meg, s az utolsó bejegyzés május 30-i keltezésű, vagyis a napló közvetlenül Éva elhurcolása előtt zárul. A naplóíró odaveszett; Zsolt Béla szavaival „ezt a csillagszemű kislányt 1944. október 17-én megégették”. Mi is e kis kötet lényege? Újból Zsolt Bélát idézem: „A gyermek észleletei, majd félelmei, előbb az emberektől, majd a haláltól. A fasizmus gyermekszemmel.”
Éva feljegyzéseit az édesanyja, Zsolt Ágnes adta ki a háború után. Azt állította, hogy a naplót a család házvezetőnője, Szabó Mariska lopta ki a gettóból; tőle kapta volna meg 1945-ben. Röviddel később az anya öngyilkos lett. A napló eredetisége vitatott, mivel a kézirata elveszett. Feltételezik, hogy Zsolt Ágnes megváltoztatott részeket és részleteket, az is elképzelhető, hogy a teljes szöveget maga írta. Elemzésében Frojimovics Kinga kimutatta, hogy a napló kétséget kizáróan olyan személy műve, aki a nagyváradi gettó foglya volt. Függetlenül attól, hogy az események közvetlen krónikája-e avagy utólagos összefoglalás, a napló közreadásának célja Heymann Éva nevének és rövid létének megörökítése volt.
A korabeli sajtóból választ kaphatunk a napló eredetiségének kérdésére. Zsolt Béla a könyv megjelenésekor Feleségem könyve címen ismertetést írt róla. Ebben úgy fogalmazott, hogy Zsolt Ágnes „a könyvben, emlékezetből, első házasságából való tizenhárom éves kislányának naplóját rekonstruálta.” Vagyis nem ejt szót arról, hogy a naplót bárki megőrizte volna vagy az egyáltalán fennmaradt volna. Nyitott kérdés, hogyan sikerült Zsolt Ágnesnek – a háború után – az eseményeket naplószerűen, hitelesnek látszó időrendbe helyeznie.
A Heymann Évának tulajdonított feljegyzések, amelyeket „a magyar Anna Frank naplója”-ként emlegetnek, két művészfilm forgatókönyvét ihlették, Deák Krisztina (Eszterkönyv, 1990), illetve Jeles András (Senkiföldje, 1993) rendezésében.¹³ A napló egy színpadi mű alapját képezte; 2007. janauár 18-án mutatták be Budapesten Balázs Ágnes A piros bicikli című egyfelvonásos színdarabját, amelynek témája az elrabolt gyermekkor. A darab Ecséri Lilla és Heymann Éva naplója nyomán állít emléket a vészkorszak áldozatainak.^{"
Forrás : varad.ro}

 

 Heyman Éva.Forrás : tikvah.ro

A Tikvah honlapon olvasható a naplója Heyman Évának angol nyelven,mert nincs lefordítva magyar nyelvre , a tikvah.ro-n.Román nyelven is elolvasható a napló a tikvah.ro-n.

Az interneten megtalálható német nyelven az életrajza, a de.wikipedia.org-n.   A Könyves Blogban ez olvasható Heyman Éváról : 

"Heyman Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt.Naplója a lány születésnapján, 1944 februárjában veszi kezdetét, melyben azután minden örömét, bánatát és félelmét feljegyezte a lány: "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!"
Éva 1931-ben született Nagyváradon, nevelőapja Zsolt Béla író volt. A családot előbb a nagyváradi gettóba zárták, majd 1944 júniusában az auschwitzi táborba deportálták. A kislányt 1944 októberében egy jólelkű orvosnő rejtegette a táborban, Mengele azonban nehézség nélkül rábukkant Évára, aki szerencsétlenségére megrühesedett, és mindkét lába kisebesedett.
„No nézd csak”, üvöltött Mengele, „még rühes is vagy, te béka. Mars fel az autóra!” Évát szemtanúk szerint maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. A lány 1944. október 17-én halt meg Auschwitzban. Éva naplóját a család szakácsnője őrizte meg, édesanyja könyvvé formálta, és kiadta. Így lett a napló a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma.
Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezelőtti, Éva lányom című, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is."

 

Forrás : konyves.blog.hu 

Hogyan találta meg Éva édesanyja a naplóját?Ezt írta 1947-ben: 

"Éva naplóját 1945-ben megtaláltam Nagyváradon. Hűséges szakácsnőnk, Szabó  Mariska őrizte. Én Éva anyja vagyok, akit ő Áginak hívott. Abban a földi pokolban,  amit nagyváradi gettónak neveztek 1944-ben, elválasztott bennünket az emberi  gonoszság és kegyetlenség. Én Bergen-Belsenbe kerültem, sorsom később jobbra fordult,  kijutottam Svájcba, Éva 1944. október 17-én meghalt Auschwitzban. Éva, mióta barát-  nőjét, a kis Münzer Mártát 1941-ben jóformán a tejszínhabos eper mellől vagonba tették, különös módon megváltozott. Valóságos mániájává vált, hogy ő és mi mindannyian, akiket szeretett, erre a sorsra juthatunk. Nehéz volt az érzékeny, rendkívül  értelmes kisleányt ettől a már-már kényszerképzetévé fajult félelmétől megszabadítani.  Amint naplójában is olvasható, valahogyan megnyugtattuk, akkor még logikusnak lát-  szó magyarázatokkal. A Márta sorsán érzett fájdalma azonban mély nyomokat hagyott  benne, és 1944. március 19-én, amikor a németek Magyarországot is megszállták,  barátnőjének édes kis táncosnő alakja víziószerűen merült fel benne, és június 3-ig –  amikor őt is vagon vitte Lengyelországba – napjában többször hangos zokogás  közepette emlegette Mártát. Éva sorsa 1944. október 17-én teljesedett be. Június 6-án, azon a napon, amikor a szövetséges csapatok először tették lábukat Európa földjére,  érkezett Éva Auschwitzba. Minden szörnyűségből kivette részét, csakúgy, mint sok millió sorstársa. Túlélő szemtanúk szerint, a testi és lelki gyötrelmek ellenére, életösztöne  egy percre sem hagyta cserben, és ennek tulajdonítható, hogy testi állapota a többiekéhez képest végig kielégítő maradt. Unokatestvére és barátnője, Kecskeméti Marica  – akit naplójában is említ –, szintén túlélők szerint, valósággal a keze között halt meg,  de élni akarása ezután sem hagyta el. Mindent, ami tizenhárom évétől tellett,  elkövetett, hogy megélje azt a fajta világot, amelyről környezete a fasizmus sötétségében ábrándozott. A tizenhárom éves Éva harcolt tehát az életéért a Harmadik Birodalom gonosz, elállatiasodott hóhéraival, de a német vadállat legyőzte Évát. Mengelének hívták a közvetlen halálát okozó fenevadat. Mengelét nem mutatom be az  olvasónak, úgy vélem, nincs a földön olyan ember, aki ne borzongana össze neve hallatán. Az emberiség szégyenére orvosi diplomával rendelkezett, és szemtanúk szerint  hangja orgonaszerűen búgott. Mitológiai istenhez hasonlított. Mengele választotta ki a  deportáltak százezrei közül azokat, akiket azonnali gázhalálra szánt, és azokat, akiket életre ítélt.  A Mengele által engedélyezett életforma szintén nem szorul ma már ismertetésre.  Éva tehát október 17-ig az auschwitzi „C” lágerben a krematóriumok füstfelhője mögött  élte a Mengelétől engedélyezett életet. 1944. október 17-én, valószínűleg a felszabadító  orosz csapatok erőteljes közeledtére, Mengele végrehajtotta utolsó és leghatalmasabb  méretű szelekcióját. Amíg addig hírhedt karmesteri mozdulattal jobbra-balra mutatva  irányította a boldogtalanokat, október 17-én már nem elégedett meg azokkal az  áldozatokkal, akiket pribékei előtte felsorakoztattak, hanem ő maga kereste a rejtőzőket. A gyermeket egy jólelkű orvosnő valóban rejtegette. Mengele nehézség nélkül  rábukkant Évára, aki szerencsétlenségére megrühesedett, és mindkét lába kisebesedett.  „No nézd csak”, üvöltött Mengele, „még rühes is vagy, te béka. Mars fel az autóra!”  Mengele sárgára festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai  számára. Évát szemtanúk szerint maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Amitől  1941 óta félt, bekövetkezett: a tizenhárom éves Éva élete – Lengyelországban – véget  ért."

Teljes napló olvasható a scribd.com-n.  

A Gerincre vágva blogban ezt olvashatjuk : 


"Van abban valami egészen megrázó, ha egy történet rögtön a megmásíthatatlan véggel kezdődik. Heyman Éva naplója ugyanis annyi élni akarással van tele, hogy rögtön a felütésnél akár még teljes szívvel bízhatnánk is a szerencsés megmenekülésben. Az esély ugyanis arra (és mindenekelőtt a remény persze), hogy a tizenhárom éves kislány túléli a borzalmakat, és felnőtt korában fotóriporterként járja majd a világot, ekkor még benne rejtőzik a sorokban." 
Teljes bejegyzés : gerincrevagva.blog.hu 

Heyman Éva elfeledett naplója

 

"Heyman Éva 81 éves lenne, nem sikerült azonban megöregednie: idő előtt, 13 évesen fosztották meg sorsától. A nagyváradi zsidó kislányt üres marketingfogás lenne pusztán csak a „magyar Anne Frankként" emlegetni. Mindketten 13. születésnapjukon kezdenek feljegyzéseikbe, Anne két évvel korábban, mint Éva, aki 1944. február 13-án fog bele a naplóírásba."

Teljes cikk : hetek.hu  

Kiállítás egy zsidó kislány életéről 

 
"Eva Heyman 1931 Nagyvárad – 1944 Auschwitz című vándorkiállítást először az Eminescu Főgimnáziumban állították ki. A plakátsorozat a nagyváradi zsidó kislány rövid életét és történetét mutatja be. Eva Heyman 1931-ben született Nagyváradon, négy évesen szülei elváltak, ő legtöbb idejét anyai nagyanyjánál töltötte játékkal és sporttal."

Teljes cikk :  erdon.ro

Megmarad Heyman Évának az emléke Nagyváradon? Igen,mert szobor fogja emlékeztetni a váradiakat a fiatal zsidó kislányra.A Bihari Napló cikke is lehet egy emlékeztető.Vajon a felnövő nemzedékeknek mi lesz a véleményük?Nem lehet tudni.A Rhédey-kertben lesz egy szobor ,mely a holokauszt váradi gyermekáldozatainak állít emléket.Cikk : pressreader.com 

 

A szobor terve .Forrás: reggeliujsag.ro
 

Idézem a napló utolsó sorait :

"Befejezem,mert még sok dolgom van,kis Naplóm,három francia rendhagyó igét kell bemagolni és olvasni akarom Verne Gyulától a Grant kapitány gyermekeit.Jó éjszakát'"