Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. század végére ?

Nagyon sokat foglakoztatott egy kérdés : Hogyan lett Nagyváradból nagyváros a 19. században ? A választ megtaláltam Tőtős Áron : Nagyvárad ipartörténete a korabeli sajtó történetében című írásában.

A 19. század elején Nagyvárad egy kisváros volt,de a század végére már egy nagy város lett, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legrohamosabban fejlődő városa lett.Hogyan?Ezt írja a szerző :

Ennek, a folyamatnak egy sarkalatos pontja az 1850-es újraegyesítés.

Ebből adódóan az addig közigazgatás  szempontjából  külön álló  városrészek 

ekkor elnyerték a Nagyvárad nevet.

A város nagyirányú fejlődése nyomon követhető az ez idő tájt megnövekedett lakosságon keresztül is. Jelen esetben, csupán az 1900 és 1910 közötti populációváltozás néhány mutatójára érdemes fókuszálni. Érdemleges információval szolgál a város népsűrűsége is. E tekintetben „Nagyváradot lényegében csak Budapest előzte meg és századunk elején a négyzetkilométerenkénti ezer főt meghaladó település már igazi urbánus jellegű településről tanúskodik” Nézze meg a az 1. számú táblázatot  az academia.edu 19. oldalán.

 Mennyi lakossága volt Nagyváradnak 1900-ban?Összesen 50.177. 1910-ben?64.169.
A táblázatban több érdekes adatot olvashatunk a lakosság összetételében.Tőtős Áron több kérdésre megadja a választ.Kutatásai fényt derítenek Nagyvárad 19. században és a 20. század első éveiben történt fejlődésére.Érdemes elolvasni az összegzést '

Nagyvárad ipari életében a dualizmus kora, azon belül pedig a 20. század eleje igen prosperáló, időszaknak mutatkozott. Az 1850-es években alakult ipari létesítmények javarésze hatalmas változáson ment keresztül és sok esetben átalakult követve a piac igényeit. Ezzel szemben 1900 után rengeteg új ipari ágazatot képviselő gyár, üzem jelent meg. A Pontelli-féle szalámigyár

(1900), a cirok-és szalmaárugyár (1900), J. Weisz Mór kötéláru-és műszakihálógyára (1900) villamosmű (1903), szénsavgyár (1904), bőrzsírgyár (1904) stb. Ekkor statisztikai adatok összesen 26 nagyvállalatról tesznek említést.A nehézipar területén már 1900-ban felállítódott egy korszerű vasöntőde stb.

A Nagyváradi Napló iparra vonatkozó hirdetései is ezt a tendenciát támasztották alá. Ezek az ipar számos területét felölelték, kezdve a szeszipartól, az élelmiszeriparon át a nyomdaipar 

-  papíriparon keresztül a ruházati ipar különböző szektorait is beleértve, de ide sorolandók az élelmiszeripar és a nehézipar különböző ágazatai egyaránt. Az ilyen jellegű hirdetések nagy részének egyik jelentősége, hogy maga a gyártó hirdette termékeit és nem egy felvásárló személy, aki aztán eladta boltjában a termékeket. Végül látnunk kell, hogy az ipartörténet ilyen  perspektívából történő vizsgálata kiegészíti a szorosan vett történeti diskurzust és megpróbálja sokkal „életszerűbbé” tenni azt. Azonban mind végig figyelembe kellett venni az ilyen jellegű vizsgálódás hátrányait, buktatóit és főleg annak hiányosságait.Forrás : academia.edu 26 és 27 oldal

Tőtős Áron : Nagyvárad ipartörténete a korabeli sajtóban (A Nagyváradi Napló hirdetései 1900-ban)

Ipartörténettel sokan sokféle megközelítésben foglalkoztak.

Azonban jelen dolgozat megkísérli egy másfajta kontextusban a lehetőségekhez mérten bemutatni, vagy legalábbis érzékeltetni,hogy 1900-ban a Nagyváradi Naplóban kik és mit reklámoztak. A felvetett kérdéseket azzal finomítottam, hogy csak az egyes iparágakra vonatkozó hirdetésekre fókuszáltam, így tehát a  július 1-től  megjelenő apróhirdetéseket nem vettem figyelembe.

 

A prekoncepció abból az elgondolásból született, hogy egy, az irodalomtörténethez sokkal közelebb álló perspektíva esetleg hozzá segíthet az ipartörténet nagyváradi vonatkozásainak  jobb megértéséhez, megismeréséhez. Ugyanakkor a dolgozat elkészítése során figyelemmel kellett lenni a forrásanyag hiányosságaira és korlátaira is egyaránt. A kutatás egyetlen esztendőre korlátozódott, mely ezáltal egyfajta statikusságot kölcsönzött. Ennek elkerülése végett a nagyváradi ipartörténetre vonatkozó szakirodalom egy részét is felhasználtuk, persze a teljesség igénye nélkül. Ez által ahol szükséges volt előre vagy hátra is ugrottunk az időbe, mindvégig megmaradva   az Osztrák -Magyar Monarchia fennállásának időszakában.

       

Jelen dolgozat 3 nagyobb szerkezeti egységre tagolódik. Az elsőben Nagyvárad dualizmus kori iparának, azon belül pedig a 20. század elejének, ipari struktúrájának a rövid összefoglalására tettünk kísérletet.Ezt követően a Nagyváradi Napló hirdetéseinek elemzése következik. Módszertanát tekintve kettős szemléletmód jellemzi, úgy a kvantitatív, mint a kvalitatív  perspektíva. Az első részben három mérési adat eredményeinek az értékelésére és ismertetésére törekedtünk. A másodikban a hirdetések általános jellemzése után az egyes iparágakhoz tartozó általunk fontosabbaknak vélt hirdetések bemutatása következik. A dolgozatot a főbb következtetések ismertetése zárja.

Forrás : academia.edu a 18. oldaltól '

Olvasható  : hu.scribd.com