Ilie Bolojan nem adja fel : alacsony házaktól a felhőkarcolókig

 

Forrás : ebihoreanul.ro 

Ilie Bolojant kemény fából faragták,mert az eredeti tervét nem adja fel.Miről van szó?A kolozsvári Planwerk cég egy tanulmányt készített,mely alapján felmérték a belvárosban és 13 főútvonalon az alacsony házak,épületek számát.Összesen  581 alacsony házról,épületről van szó.Ezekre az alacsony házakra,épületekre akarnak építkezni.A Helyi Tanács megszavazta, de az RMDSZ és a PSD akadékoskodott,felbosszantva a polgármestert.Szóváltásba keveredett Ilie Bolojan Kirei Melinda RMDSZ tanácsossal.Eső után köpenyeg?Az első tervet a bíróság elutasította, de a Városháza megfellebbezte,és ezt a kolozsvári Panwerk cég által kidolgozott tanulmányt csatolják hozzá.A bíróság helyben hagyja?Az eBihoreanul cikkéből több információt olvashat.A bíróság eldönti, mennyire törvényes Ilie Bolojan "eszement" ötlete.Ha sikerül a terve,akkor csak még egy lépés és felhőkarcolókat fognak építeni Váradon.A váradi talaj megbírja ezeket a magas épületeket?Az első próba a Micula fivérek 19 emeletes lakó és irodaparkja .

A fenti bekezdés személyes vélemény.A Bihari Naplóban Pap István cikkének a bevezetője megadja a választ arra,hogy mi Bolojan célja az alacsony házakkal :

 

Forrás : Bihari Napló

"Hét ellenszavazat mellett fogadta el a nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén azt a tanulmányt, melynek alapján a város többletadóval sújtja az alacsony házak tulajdonosait." 

Olvassa el a teljes cikket,és gondolkodjon el az olvasottakon : 

"Az elfogadott határozat szakjelentése kimondja, hogy a most elkészült tanulmány 581 olyan ingatlant azonosított a vizsgált területen, amelyeket magasítani kellene, ezek közül 93 a belső belvárosban van, 280 épület a történelmi belvárosban helyezkedik el, további 208 épület pedig a város fő útvonalain. A tanulmányhoz kapcsolódó szabályzat az utcafrontból kiugró ingatlanokat is többletadóval sújtotta volna, de a tegnap előterjesztett tanulmány szakjelentése rögzíti azt, hogy a vizsgált épületeknek kevesebb mint egy százaléka tér el az utcafront vonalától, és mivel ez nagyon kicsi arány, ezért a tanulmány ebben a vonatkozásban semmiféle előírást nem fogalmaz meg, tehát az utcafrontból kiugró ingatlanok tulajdonosai megúszták a többletadóztatást. A tegnapi tanácsülésen vita alakult ki Kirei Melinda és Ilie Bolojan polgármester között a javaslat kapcsán, míg Liviu-Mihai Sabău-Popa PSD-s helyi tanácsos a határozati javaslat visszavonását kérte addig, amíg a Bihar Megyei Prefektúra által a többletadóztató szabályzat ellen indított per lezárul, de erről a felvetésről nem szavaztak, az ülésvezető elnök csak a tanulmány elfogadására vonatkozó határozattervezetet szavaztatta meg. A tervezetet az RMDSZ és a PSD-frakció hét ellenszavazata mellett fogadta el a helyi tanács."

A bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot.

"Döntött a bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony és utcafrontba nem illeszkedő épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot."- írja Fried Noémi Lujza a Maszolban .Mit jelentett volna? Idézet a cikkből :

"Nagyváradon a túl alacsony vagy az utcafrontba nem illeszkedő házak tulajdonosait sújtotta volna 50 százalékos felüladóztatással az önkormányzat."

A Városháza fellebezhet, 15 napja van rá. Mit lép Ilie Bolojan?

Teljes cikk : maszol.ro 

Idézet a a Bihari Napló cikkéből :

"Az ítélet kapcsán Delorean Gyula alprefektus lapunknak nyilatkozva elmondta: „mi az első pillanattól kezdve úgy gondoltuk, hogy ez egy törvénytelen határozata az önkormányzatnak. Nem lehet megmondani senkinek, hogy mit csináljon a magántulajdonával. Ha valaki a törvényeknek megfelelően, építkezési engedéllyel építkezett egyszer, azt el kell fogadni. A magántulajdont az Alkotmány védi Romániában” – fogalmazott. Az alprefektus hozzátette, hogy mivel első fokú ítéletről van szó, a polgármesteri hivatal fellebbezhet. Delorean kifejtette, hogy a polgármesteri hivatal egyetlen törvényes eljárása a magántulajdonnal rendelkezőkkel szemben a kisajátítás, de ez is csak közösségi érdeket szolgáló beruházás megvalósítása során alkalmazható."- írja Pap István.

Az önkény nem megfelelő viselkedés- Bizakodhatunk?

"Nagyvárad polgármestere nem mondott le arról, hogy itteni regnálásának talán legabszurdabb és legönkényesebb intézkedését gyakorlatba ültesse. Ehhez most el is készült az a tanulmány, ami úgymond szakmai megalapozása kíván lenni annak, hogy miért kell az alacsony házakat többletadóval sújtani Nagyváradon. Ebből a dolgozatból ha más nem is, de annyi konkrétum kiderül, hogy első körben a város legbelső részében kilencvenhárom alacsony ingatlanra vetnének ki többletadót. Hatalmas ez a szám, annál is inkább, mert egy igen kicsi, mintegy harminc utcát és utcaszakaszt magában foglaló területet vizsgáltak, ráadásul ebben az övezetben van a város műemléképületeinek, templomainak, közintézményeinek a túlnyomó többsége, amelyek – szerencsére – kiesnek az adóterhelés hatálya alól." - olvasható a Bihari Napló Kommentár rovatban. Teljes cikk :

"Ilie Bolojan polgármester a leghamisabb érvekkel próbálja a lakosok megdöbbenését tompítani. Ezek közül az első az, hogy többletadó kivetésére joga van az önkormányzatnak, ha gazdasági, szociális és földrajzi okokkal ezt alá lehet támasztani. Csakhogy a tanulmányból semmilyen konkrét indok nem derül ki, mindössze arra a világrengető felismerésre jutnak a kutatók, hogy amennyiben nagyobbak lennének a kicsi ingatlanok, akkor több pénzért lehetne eladni, illetve bérbe adni azokat. Bolojan ezt megtoldja azzal a tautológiával, hogy az adóemelés maga egy gazdasági-pénzügyi intézkedés, és mint ilyen, felfogható gazdasági indoknak. Földrajzi oknak meg elég annyi, hogy egy megadóztatott ingatlan szükségszerűen a földrajzi térben helyezkedik el…

A polgármester elbagatellizálja az ügyet azzal, hogy a város nem a pluszbevétel érdekében adóztatja keményebben az alacsony házak tulajdonosait, hiszen konkrét összegekben mérve nem lesz olyan nagymértékű az az ötven százalékos adóemelés. De ha csupán egyetlenegy tulajdonostól akár csak egyetlen lejt is elvesznek önkényesen, az már több a megengedhetőnél! Azt pedig bízzuk az érintett jogi- és magánszemélyekre, hogy eldöntsék, mennyire csekély összeg az a mondjuk plusz ezerötszáz lej, ami kirepül a zsebükből egy polgármesteri hóbort miatt.

Nagyvárad ura unos untalan azt hangoztatja, hogy a többletadóztatással nem kényszerítenek senkit semmire, hanem csak a „viselkedéseket akarják megfelelő irányba befolyásolni”. Nos hát, a többletadóztatással történő befolyásolást mindközönségesen nyomásgyakorlásnak hívják, hiszen a város valójában pénzügyi eszközökkel zsarolja meg a megbélyegzett házak tulajdonosait, hogy olyan beruházást vagy tranzakciót hajtsanak végre, amire valószínűleg nincs anyagi fedezetük, vagy amilyet egész egyszerűen nem áll módjukban vagy érdekükben megtenni. A legdurvábban azokat szorítja sarokba a városvezetés, akiknek ingatlanára nem is lehet emeletet építeni, vagy amely ingatlanok kiugranak az utcafrontból, mert ezeknek az épületeknek a tulajdonosai csak akkor szabadulhatnak meg a többletadótól – vagy hogy a bolojani eufemizmust használjam –, csak akkor viselkednek megfelelően, ha lebontják, vagy eladják saját ingatlanukat.

Meg aztán ebben a kontextusban csakis akkor lenne értelme viselkedésről beszélni, ha a tulajdonosok nem rendeltetésszerűen használnák az ingatlanaikat, mert egy épület magassága amúgy semmiféle támpontot nem nyújt a tulajdonosok viselkedésére vonatkozóan. Ez közvetve magából a tanulmányból is kiviláglik, ugyanis a többletadó hatálya alól kivették az alacsony, de műemléki besorolású ingatlanokat, holott egy alacsony műemléképület tulajdonosa ugyanúgy viselkedik, azaz lakik vagy dolgozik ingatlanában, mint egy szintén alacsony, de nem műemléki besorolású épület tulajdonosa. Tehát valójában nem egy elítélendő viselkedés visszaszorításáról, nem bizonyos viselkedésmódoknak a helyes irányba tereléséről, hanem a város lakosságának tulajdon alapján történő megkülönböztetésről, a többletadóval sújtandó polgárok negatív diszkriminációjáról van szó, ami már emberi jogi kérdéseket vet fel.

Bolojan azt is állítja, hogy a most elkészült tanulmánnyal átlátható helyzetet teremt, mert világossá teszi azt, hogy minden kiszemelt ingatlan esetében milyen beruházások valósíthatók meg, és ez egyfajta segítség, tájékoztató kívánna lenni mind a tulajdonosoknak, mind pedig az ingatlanbefektetőknek. Ez szép és jó lenne, ha egyetlen konkrét intézkedésként nem éppen a többletadót társítanák hozzá. Egy egészséges piacon az ár a törvényes befolyásolási eszköz: ha egy befektető meg akar venni egy olyan ingatlant, amit a tulajdonos vonakodik eladni, akkor addig srófolja fel az árat, amíg meggyőzi a tulajdonost arról, hogy belemenjen az üzletbe. A polgármesteri hivatal azonban nyíltan beavatkozna ebbe a piaci folyamatba, és pénzügyi nyomással hozná kedvezőtlen helyzetbe a tulajdonosokat az ingatlanbefektetőkkel szemben nem titkoltan azzal a céllal, hogy rábírja a tulajdonosokat arra, hogy eladják értékes belvárosi telküket.

Tenné ezt a városvezetés a közérdekre hivatkozva. Igen ám, de a »közérdek« túlságosan általános, elméleti megfogalmazás, márpedig azt maga Ilie Bolojan is beismerte, hogy a kipécézett ingatlanokkal kapcsolatban az önkormányzatnak nincs semmilyen konkrét közérdekű terve: nem akar a helyükön sem zöldövezet, sem utat létesíteni, tehát nem tudja kisajátítani az érintett ingatlantulajdonosokat. A közérdek ezesetben tehát pusztán azt jelenti, hogy minél nagyobb egy ingatlan, annál több adót kell fizetni utána, és minél több pénze van a városnak, annál nagyobb a közjó. A többletadó alkalmazásával azonban előállhat az az abszurd helyzet, hogy egy alacsony ingatlan után több adót kell fizetni, mint egy “megfelelő” magasságú ingatlan után, ebben az esetben pedig az jelentené a közjót, ha a magasabb épületet visszabontanák, hogy aztán ezek után is a megemelt adót kelljen fizetni!

Világos mindezek után, hogy kétféle közjó áll élesen szemben egymással: a Bolojan-féle abszurd és önkényes nyomásgyakorlás, valamint az, amelyiknek lényege a törvényesség, a méltányosság és a józan ész. Bizakodjunk, hogy a valódi közjó fölülírja majd a hamisat." 

Forrás : biharinaplo.ro 

Bizakodhatunk,de az abszolút hatalom Ilie Bolojan kezében van.Azt tehet,amit akar.Mégse? 

Hasonló tartalmú cikk olvasható az eBihoreanulban.