Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket,személyes véleményeket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
Oldalak
▼
2013. szeptember 30., hétfő
Árhullám a Sebes Körösön 1980-ban
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám. A fotókat József Székelyhídi gyűjteményébõl válogattam.
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.
1980-ban vonult a Sebes Körösön a képeken látható árhullám.
Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
Ünneplő premontrei öregdiákok
Szombaton megalakulásának 20. évfordulóját
ünnepelte a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. Hálaadó
szentmisén vettek részt s koszorúztak, majd tovább folytatták az
emlékezést.
Az elmúlt hétvégén Nagyvárad egyik
legaktívabb és legjelentősebb civil szervezete, legösszeforrottabb
társasága ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, melynek tagjai az
elmúlt két évtizedben sok mindent lettek magyar közösségünk asztalára,
végeztek a közjó javára, és az utókor számára értékteremtő és -mentő
tevékenységet. A volt iskolatársak szombat reggel 10 órakor a Barátok
templomában gyülekeztek, nem csupán Bihar megyéből, hanem
Magyarországról és Németországból is érkeztek emlékezők.
Teljes cikk : erdon.ro
Több százan gyűjtötték a szemetet
Több száz önkéntessel Nagyvárad is részt
vett az országos szinten megszervezett TeSzedd! akcióban, amely során a
résztvevők a város több területét tisztították meg.
Teljes cikk : erdon.ro
Radnóti Miklós Nagyváradon
Forrás : Erdélyi képek Facebook
1932. június 15-én
Nagyváradra utazott egy hétre húgához és nevelőanyjához.
Ott-tartózkodása során a nagyváradi Újságíró Clubban is többször
megfordult.1942 -Szentendrére kellett bevonulnia, egy ideig itt állomásozott, míg július 13-án el nem indultak. Püspökladány, Nagyvárad és Székelyhíd
érintésével érkeztek meg Margittára, július 15-én. Telefonoszlopok
földbe ásásával foglalkoztak. Július 21-én, kimenője alkalmával
nevelőanyjával és féltestvérével, Ágival találkozott.A nagyváradi csapatkórházban, augusztus 22-én foghúzáson esett át.
Forrás : hu.wikipedia.org
Radnóti Miklós nagyváradi fiatalember, 23 éves iró, költő és egyetemi
hallgató Budapesten. A bölcsészeti szakra jár, tanárnak készül, hogy
„egzisztenciát” teremtsen magának. Ez a főfoglalkozása. Mellékesen iró
és költő. Mert ebből a kettőből nem lehet megélni, erre nem lehet
bazirozni, épiteni, nem lehet belőle ruhát csináltatni, házbért fizetni
és abonát rendelni valamelyik köruti étteremben. Csak meghalni lehet
belőle. Lassan elsorvadni. Különösen akkor, ha olyan szempontokból nézi
az ember a dolgokat, ahogy Radnóti Miklós. Abból a bizonyos szemszögből,
sőt tovább: szociális szemszögből, amely az irónál - természetesen csak
az olyanoknál, mint Radnóti Miklós is - szinte kötelességszerüen írja
elő, hogy milyen irányban kell haladnia. Ezen az uton nem hullnak a
tantiemek, jómárkáju kiadók pénztáraiból, sem „általános elismerés” nem
hozsánoztatik az illetőnek, inkább azt lehetne mondani, hogy további,
szigoritott elnyomatás következik!
Radnóti Miklós szocialista iró. Részben azért érdekel bennünket, mert innen indult el Nagyváradról, részben azért, mert becsületes szándékai vannak, ha ezek a szándékok helyenként még homályosak is, az viszont kétségtelen, hogy az irásmüvészete már rátalált a helyes utra, izig-vérig a mában élés biztosan indulhat tovább a kijelölt utakon.
Radnóti Miklós szocialista iró. Részben azért érdekel bennünket, mert innen indult el Nagyváradról, részben azért, mert becsületes szándékai vannak, ha ezek a szándékok helyenként még homályosak is, az viszont kétségtelen, hogy az irásmüvészete már rátalált a helyes utra, izig-vérig a mában élés biztosan indulhat tovább a kijelölt utakon.
Forrás : epa.oszk.hu
1942. nyarán újra behívták, ezúttal Nagyvárad
környékén, Hatvanban, és Budapesten teljesített szolgálatot 1943.
májusáig, amikor barátai kérelmére felmentették.
Forrás : fullextra.hu
A nagyváradi gettó fennállása idején született két részletes napló,
továbbá Radnóti Miklós Bihar megyei munkaszolgálatának feljegyzései és
Rózsa Ágnes nürnbergi levelei.
Forrás : varad.ro
(Glatter Ágneskésőbb
Erdélyi Ágnes néven lett Nagyváradon és Erdélyben ismert költő és
újságíró; édesanyjával együtt Auschwitzban pusztult el.)
Forrás :tudasbazis.sulinet.hu
A versszínházi előadás Radnóti utolsó éveibe, a színpadon megelevenített
Napló bejegyzések, az eclogák élet-igenlő gondolatok és bori notesz
fájdalmas világába kalauzolja el a nagyváradiakat. Az est előadói: Bődi
Szabolcs, Kunszentmiklós város polgármestere, magyar- dráma szakos
tanár, valamint Tóth Péter, a kunszentmiklósi VD ÁMK tanára,
Radnóti-díjas versmondó.
Az est moderátora Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója.
Az est moderátora Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója.
Forrás : nagyvarad.ro
2013. szeptember 29., vasárnap
Széchenyi Zsigmond
Forrás : vadaszat.net
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.
Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.
Széchenyi Zsigmond Afrikában
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja
Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot, dédapja Lajos pedig
testvérbátyja volt a „legnagyobb magyar”-ként tisztelt Széchenyi
Istvánnak. A természetszeretetet, és a vadászat iránti szenvedélyét
részben elődeitől örökölte, de bizonyára szerepe volt benne gondos,
felelősségteljes neveltetésének is. Gyermekkorát és később az iskolai
szünidőket a Fejér megyei Sárpentelén töltötte, ill. rokonaiknál
Mileschauban, Niemes-ben, Somogyváron - első, kedvesen mulatságos
vadászélményeinek színhelyein. Iskolai tanulmányait a székesfehérvári
Állami Főreáliskolában folytatta, majd Budapestre került, és a Ferenc
József Főgimnáziumban érettségizett 1915-ben. Ekkor - minthogy javában
dúlt a világháború - őt is besorozták, és 1918-ig csapatszolgálatot
teljesített. Jogi tanulmányait - amelyeket csak ezután kezdhetett el -
sosem fejezte be. Helyettük inkább zoológiát tanult, előbb Münchenben,
Stuttgartban, majd később cambridge-i diák lett a megszállott vadász.
Amikor első nagy expedíciójára sor került 1927-ben, már a legismertebb
hazai vadászok között tartották számon. Ez volt az első, és
legemlékezetesebb afrikai útja, amelynek célja Kelet-Szudán volt. Itt
lőtte életének első oroszlánját, de az első párduc és bivaly is ekkor
került a gyűjteményébe. Ezt az expedíciót újabbak követték: 1928, 1929,
1934 és 1938; és ezek az utak nem csak újabb trófeákat, hanem
izgalmakban bővelkedő könyveket is eredményeztek, mint a Csui!,
Elefántország, Hengergő homok. Afrikai utazásai között eljutott Indiába
és Alaszkába is, az ottani vadászkalandokról újabb művekben emlékezett
meg.
Forrás : okovaros.com
Bővebb információk : sites.google.com
Széchenyi Zsigmond könyvei : libri.hu
Forrás is információ : lazarus.elte.hu