Elhunyt Péter I. Zoltán

"Életének 72. évében Nagyváradon váratlanul elhunyt Péter I. Zoltán helytörténész, író, újságíró, a Várad folyóirat főmunkatársa. Temetéséről később intézkednek." - írja a Várad folyóirat. 

"Ez ám a búcsú nélküli elszakadás, Zoli! Pénteken eldicsekszem neked, milyen remekül fut az anyagod a neten, az író-vadász Széchenyi Zsigmond grófról szólóra kétezernél is többen kerestek rá. Nagyon örülsz neki, bár messze nem ez a legfontosabb írásod, de viszik, mint a cukrot. S ugyan nem igazán érted, mi is az a sok száz lájk és megosztás, amin így lelkesedek, sohasem fészbúkozol, de hallom a hangodon, téged is feldob a siker, hogy a vírus miatt otthon ücsörgő emberek téged olvasnak. Már nézegetjük is, mit tegyünk fel legközelebb, legyen a Rhédey kertről szóló, mondod'
Olvassa el Szücs László teljes cikkét s Várad folyóiratban.


"lyen nincs, ezt nem hiszem el – pörögnek az első gondolataim, amikor szombat este kapom a hírt, hogy Péter I. Zoltán nincs többé. " - olvasható a nekrológ bevezetőjében ,mely az Erdély Online cikkében jelent meg. 

 Nagy veszteség érte a váradi magyarságot.Nem találok szavakat.Talán később sikerülni fog....

Életrajza olvasható a Wikipédián!

Ilyen az élet - találkozás Szilágyi Aladárral

Szilágyi Aladár.Forrás : erdon.ro 

Újabb vesztesség érte Nagyváradot.Elhunyt Szilágyi Aladár író,újságíró és helytörténész. A Wikipédián olvasható az életrajza. Személyesen nem ismertem,de nagyon értékeltem a munkásságát.Többször találkoztunk könyvbemutatón,kiállításokon,és egyéb összejöveteleken. 

Emlékeimben megmarad egy nagyon rövid találkozás Szilágyi Aladárral a Bémer téren. Késő este készítettem egy albumot a Bémer térről. A színház felől érkezett Szilágyi Aladár úr.Köszöntem.

- Jó estét Szilágyi úr. 

- Jó estét - válaszolt.

- Nagyon értékelem Szilágyi úr munkásságát. 

- Köszönöm.

- Keszitek egy albumot a Bémer térről.

- Nagyon jól teszi. 

- Szomorú vagyok a látvány miatt. 

- Megértem,de nem lehet semmit tenni.Ilyen az élet.

- Kívánok jó egészséget és sok sikert a következő könyvekhez.Viszontlátásra Szilágyi úr. 

- Viszontlátásra.Nyugodt léptekkel elindult a Szent László tér felé. 

Nem gondoltam volna,hogy ez lesz az utolsó találkozásunk.Az utóbbi hónapokban nem lehetett látni,mert a betegsége megakadályozta.Cikkei,könyvei és emlékei velünk maradnak.Igen,ilyen az élet.Van aki hamarább,van aki később itt kell hagynia a szeretteit,a barátait.Szilágyi úr itt hagyott bennünket.Egyre kevesebb helytörténészekkel rendelkezünk.A fiatalok közül ki fogja követni Szilágyi úr példáját?

Nagy Endre

 

Nagy Endre író, konferanszié.Forrás : mek.oszk.hu 

Nagy Endre, született: Grósz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” 

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, ami a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923-1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Szabálytalan irodalmi jelenség: egy író, akit olyan kortársak, mint Ady Endre és Móricz Zsigmond, a legjelentékenyebbek közt tart számon, aki hatásában felülmúlta valamennyi politikai napilap és elméletekkel bajlódó folyóirat egész publicisztikáját, aki többet tett nemhogy Ady, de még Balassi és Csokonai népszerűsítésében is, mint kora kritikája és irodalomtörténete - életművének legnagyobb részét sohasem írta le, élőszóval rögtönözte, és amint nemzedékekre szóló hatással elhangzott, úgy veszett bele a semmibe, mint ahogy egyes hajdani skolasztikus elmélkedők szerint az emberi lélek a halál után belevész Istenbe. Nagy Endre megírt és megjelent művei egy szépen fogalmazó újságíró-novellista-színpadi szerző-emlékiratíró-irodalmi vitatkozó-esztéta jó színvonalára vallanak, odatartozik a Nyugat jó második vonalába, valamennyi műfajában akad jobb nála a nagy kortársak között. De mint az élőszó művésze, mint irodalomszervező, műfajújító, mint ösztönző erő - lángelme volt, és ugyanúgy tartozik a Nyugat vezérkarához, mint Ady, Móricz, Babits... vagy Osvát Ernő, aki írónak csaknem a nullával volt egyenlő, de aki nélkül a Nyugat nem Nyugat, és aki nélkül a magyar irodalomnak 1908-tól kezdve nem az az útja, mint ami vele és általa volt. A legnagyobbak irodalomtörténetét nem lehet elmondani az élőszóval hatók szerepe nélkül. És ki tudja, hogy Ady Endre maga pontosan Ady Endrévé fejlődik-e, ha ifjúkorától fogva nem Nagy Endre a talán legeslegjobb barátja, az a barát, akire hallgatott, és akivel sohasem különbözött össze.

Teljes cikk : mek.oszk.hu 

Nagy Endre író, újságíró, konferanszié, a magyar irodalmi kabaré megteremtője 75 éve, 1938. május 5-én halt meg.  

Teljes cikk : mtva.hu 

 
 

Nagy Endre (1877 – 1938) újságíró, író, konferanszié, a magyar kabaré atyja

Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy! (Tersánszky Józsi Jenő A kabaré regényéről; 1935.)

Teljes cikk : hu.wikiquote.org

  

Ritoók Emma

 

Ritoók Emma az 1900-as években.Forrás :hu.wikipedia.org

Ritoók Emma (Nagyvárad, 1868. július 15. – Budapest, 1945. április 3.) magyar költő, író, esztéta, műfordító.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bővebben olvashat Ritoók Emmáról a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro-n '

Családi titkok Ritoók Emma naplójában - Magyar Nemzet cikke 

Egy átlagos közmagyar feljegyzései arról, hogy váratlanul kiderült: magyar családba született zsidó – vagy zsidó családba született magyar.Dobai Péter mondta pár évvel ezelőtt, hogy csak a rendszerváltás óta „van történelmünk”. Kopp Mária nemrég adatokkal bizonyította, hogy a közösségi tudat megléte önmagában egészségvédő faktor. Egészségesebbek azok, akik szorosabban tartoznak valamilyen közösséghez, részei közösségük történelmének.Híres ősök nyomára bukkantam a könyvtárban talált kéziratban. Ötvenöt éve a dédnagynéném, Ritoók Emma zárolta az Országos Széchényi Könyvtárban a naplóját – amely tervezett regényének része lett volna –, benne a családfájáról szóló utalásokkal.Meglepett így az ötvenedik életévemhez közeledve, hogy ismert történelmi személyiségek – Hunyadiak, Szapolyaiak, Drugethek, Báthoriak, Bethlenek, Kemények – bukkannak föl az őseim között, főként a nők, az ősanyák vonalán. Ráadásul úgy tűnik, Rákóczi rodostói szolgaszemélyzetének törökké lett leszármazottai is akadnak a rokonok között. Szépapám, Csányi Dániel tizenkét évig ült Bécsben börtönben Széchenyi titkáraként, a dédapám meg Deák titkára volt egy időben. Sem apám, sem anyám nem tudhatott erről, a nagyszülők gondosan titkolóztak. Emellett titkolniuk kellett az ötvenes években az oldalági rokonok közül a református püspököt meg a katolikus papot és a rabbit.Az említett naplót már csak azért is zárolnia kellett dédnagynénémnek (a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, kollégájára, Halász Gábor neves esszéistára bízta az iratokat, aki nem tért haza a munkaszolgálatból), mert a szöveg tele volt zsidóellenes megjegyzésekkel.A rendszerváltás idején, felnőttkoromban értesültem zsidó őseimről is. Róluk sem hallottam korábban, s eltartott egy darabig, míg lexikonokból és könyvekből megtudtam, mit jelentett a régi vallási közösségek számára egy-egy „messiásnak” szólított rabbi, mint Rási, illetve a prágai Maharal vagy Bál Sém Tov. Mindkét hagyomány érdekelni kezdett. Persze könnyebb volt az áldozatok utódának lenni, akiktől évezredeken át nemzedékről nemzedékre olyan kegyes mondások maradtak fönn (túl a Biblián), hogy „a harag rosszra vezet”, „a leggyakoribb bűn a rossz nyelv” stb. Néha ijesztő volt az elszigeteltségérzés. Valóságos ajándéknak érzem viszont, hogy úgy tudok az utcán a többi emberre nézni, hogy közös őseink vannak, ezért kevésbé érzem magam „idegennek”. Cserében meg kell küzdenem azzal a kevésbé kellemes érzéssel, miszerint a felbukkant ősök hatalmi mámorukban nem bántak kesztyűs kézzel a családtagjaikkal sem. A nagy emberek is csak emberek, mint mi – hol jól, hol rosszul oldják meg a gondjaikat. Az idealizált hősök is néha önzők. Azok pedig, akik „rossz lóra tettek” (csatavesztesek, zsarnokok, gyűlölködők), mégis megérthetők, és megtalálható a jó oldaluk.A dédnagynéném idős korában elhatározta, hogy könyvet ír hírneves őseiről, méghozzá a gyermek szemszögéből nézve. Különösen érdekelték a „boszorkánynak” tartott ősanyák (például Báthori Erzsébet, akit valószínűleg gyógyító tevékenységéért ítéltek el). Szeretett volna utánajárni az 1660-ban Törökországba férjhez ment szépanyja szépanyjának, Csiffi Borbálának. És akkor Emma néni eltörte a lábát. Utolsó hét évében már csak a ház körül tudott járni, nem jutott el a könyvtárig.Az iskolában keveset tanultunk a történelmi személyiségekről, s mióta előkerült a családfa, csak néhány érdekesebb epizódról értesültem. Évtizedeken át soha senkitől nem hallottam például, hogy Báthori István legyőzte csatában Rettegett Ivánt. Azt sem hallottam, hogy Bethlen Gábor magyar király is volt, és majdnem meghódította Bécset. Arról a politikailag kevésbé kényes adatról sem tudtam, hogy Balassi Bálint első unokatestvére volt az Egri csillagokból ismert Dobó Istvánnak, sőt Bocskai István fejedelem is első unokatestvérük volt. Olyan furcsaságok is kimaradtak a műveltségemből, hogy Bethlen Gábor fejedelem tizenöt évig nem temettette el megölt elődjét, Báthori Gábort; hogy Báthori állítólagos szeretőjét, Török Katát, a húgát, Annát és nagynénjét, Nádasdyné Báthori Erzsébetet mondvacsinált boszorkányperben fosztották meg vagyonától katolikus ellenfelei (Thurzó nádor vezetésével). Nem tudtam, hogy évtizedekig börtönben ült – per nélkül – Bethlen Gábor volt kancellárja, Péchi Simon. Azt sem tudtam korábban, hogy Péchi a szentháromság-tagadó szombatosok vezéralakja volt, akik az egymást öldöklő keresztény–mozlim–zsidó vallást akarták összebékíteni. Vagy hogy Szapolyai István (János király apja) nádor rokona Hunyadi Mátyás korában, 1494-ben személyesen gyújtotta meg a máglyát 117 zsidó alatt Budán, miután kínvallatással rájuk „bizonyították” a „vérvádat”. Újdonság volt számomra, hogy II. Rákóczi György szövetségre lépett Hmelnyickij hetmannal, akinek nevéhez véres zsidóüldözések, pogromok fűződnek. Talán szégyellnem kellene magamat, amiért nem érdeklődtem mostanáig e tények és személyek iránt, s beletörődtem, hogy csak közhelyeket lehet mondani „a magyarokról”. Hagytam, hogy az utolsó két évszázad „népi-nemzeti” ideológiai vitáinak érettségi tétellé vált árnyéka, hordaléka elvágjon a hagyomány élő forrásaitól.Korábban nem néztem utána, miket írt a leveleiben Bocskai István. Ilyeneket: „Isten megsegített... mint Dávidot, a juhok aklától a népnek királyává tette.” „Valameddig a magyar korona a németeknél lesz, hasznos egy magyar fejedelemséget fenntartani Erdélyben.” Bethlen Gábor pedig ezt mondja törökbarátságát védve: „Hogy pedig mi az törökkel az békességet keressük, ezt nagy és elkeseredett szükség kényszeríti ránk... A német császártól messze vagyunk, az oroszlán torkában... Mégis, nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának és tűnnének el.” Nem néztem bele azelőtt Pázmány intelmeibe: „Mózes is Jetró tanácsát követte: a jót megtalálta a pogányok írásaiból.”A dédnagynéném ilyen idézeteket talált volna, ha be tud menni a könyvtárba, hogy utánanézzen az őseinek. Lehet, hogy hallotta is ezek némelyikét gyermekkorában, akár az iskolában. De vajon miért váltak számára olyan fontossá ezek az ősök? Vad szembenállások, vallási kitérések, rágalmak, harag és gyűlölet, mérgezések és politikai gyilkosságok, koncepciós perek, birtokharcok, érdekházasságok jellemzik e nagyurak életét. Balassiról azt terjesztették (mivel törökből fordított), hogy körül van metélve, s a törökhöz húz. Ugyanezt mondták Bethlenről is az ellenfelei. A katolikus Pázmány Alvinczit, Bethlen prédikátorát „a zsinagóga szamarának” nevezi.Emma néni életében még éles ellentét állította szembe egymással a katolikusokat és a kálvinistákat (mint Bethlent és Pázmányt), és fájdalmas volt az ellentét a zsidók és a keresztények között is. Emma néni liberális nevelést kapott, Ady naponta köszönt neki a nagyváradi korzón (bár nem fogadta el a meghívását: „Mi nem szoktunk úri társaságba járni”). Balázs Bélával barátkozott, majd közeli viszonyba került Ernst Blochhal. Megdöbbent attól, hogy álmodozó zsidó barátai vezető szerepet vállaltak az első világháború utáni kommunista rendszer idején. Valószínűleg ennél is jobban megrázta, amikor megtudta, hogy költőbálványa, Balázs Béla a szegedi főrabbi leányába, Löw Eszterbe szerelmes – aki történetesen a másik dédnagynéném.Az első világháború után Ritoók Emma is úgy látta, hogy a zsidó materializmus az oka minden rossznak. (A szakértők ma is azt állítják, hogy a felmérések mintáinak ötven százaléka valamilyen mértékig időnként zsidóellenes.) Később újraértékelte alapállását – szorosra fűzte a kapcsolatát Babitscsal (akit „zsidóbarátnak” tartottak), s a harmincas években sokáig közösen vezették Emma néni szalonját vasárnap délutánonként. Oda járt Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Sárközi György, Illés Endre, Illyés Gyula. Az egyetemen (ahová csak negyvenévesen iratkozott be, mert a nőknek korábban nem volt szabad) filozófiát és pszichológiát tanult, Freudot is olvasott, sőt büszke volt rá, hogy egy freudista megdicsérte az egyik előadását.Haragudott a második világháború előtt is a németekre, kegyetlenségük rémisztette és megdöbbentette. Mivel nem hallott a megsemmisítőtáborokról (1945 elején meghalt), eszébe sem jutott, hogy ne lehetne haragudni egy-egy népcsoportra: hiszen Báthori Gábor is „meg akarta törni a szászokat”. Évezredek óta természetes, hogy a keresztények ösztönösen a zsidókra vetítik – ahogy Freud mondta – elfojtott énjük ijesztő, torz törekvéseit. A „túlkapásokat” (például az egyetemi zsidóveréseket) elítélte naplójában. Ám ő és kortársai elnézőbbek voltak, mint ahogyan elnézően viselkedtek a nőgyűlölő, szerepzavaros férfiakkal szemben is. Ha egyik-másik férfi erőszakoskodott, netán gyilkolt, azt kirívó, elítélendő esetnek tekintették, de nem hozták összefüggésbe a keresztény kultúra szellemiségével. Ugyanígy nem gondolta Emma néni, hogy a zsidók elleni, „jogosnak érzett” felháborodás mivé fajul másoknál a háború rendkívüli állapotában.Azért próbálom leírni a benyomásaimat, mert azt hiszem, nem vagyok egyedül: sokan leéltük úgy a fél életünket, hogy nem néztünk – mert nem nézhettünk – szembe ezekkel a problémákkal. Nem volt történelmünk, és most egyszer csak lett. Nem tudhatom, nyílik-e módom rá, hogy alaposan átvizsgáljam az elmúlt század – és az elmúlt öt évszázad – történelmét legalább a családunkban szereplő, ismert nevek vonatkozásában. Annyit tehetek, hogy bemutatom, milyen zavarba ejtő véletlen találkozások történnek – s ez akárkivel megeshet. Bizonyos értelemben mindannyiunkkal ez történt. Több évtizedes némaság után egyszer csak szembe kell néznünk a kérdéssel: kik is vagyunk, hová születtünk, s mi mindent örököltünk?Mindenesetre az őseink – sőt azok is, akik nem őseink, csak ezen a tájon éltek –: embertársaink. És mindegyik hősnek voltak testvérei, rokonai, ezerszámra, akik nem váltak történelmi figurákká. Jó és rossz tulajdonságokkal rendelkező, bármelyik mai közmagyar társunkhoz hasonló átlagemberek voltak. Szenvedélyes haragok, türelmetlen követelések hajtották őket, mint minket ma. És a különös ruhát viselő törökökben, németekben, zsidókban könnyebb volt meglátniuk a „gonoszt”, mint saját magukban.Gyakran úgy érezzük, hogy példátlan, az egész huszadik századon végighúzódó katasztrófasorozat után vagyunk, zavartan, ijedten nézünk körül. De Mohács után Szapolyai és kortársai nem voltak még ijesztőbb helyzetben? Vagy a tizenöt éves háború után Bocskai? Egyes helyeken a lakosság nyolcvan százaléka kipusztult. Vajon elér-e hozzánk őseink egy-két olyan szava, amelyre érdemes odafigyelni? Vagy lehet, hogy jobb gyorsan elfelejteni az egészet, visszazárni a poros kéziratokat a könyvtárba, és esetleg a gyerekeimnek ugyanúgy nem mesélni az ősökről, ahogyan én sem hallottam róluk gyermekkoromban?A történelmi folyamatosság érzése nem csak számomra szakadt meg évtizedekre, és nem csak bennem indulhat most újra. Abban bízom, hogy Kopp Mária főorvos asszonynak igaza lesz, és a váratlanul fölbukkant ősök inkább „egészségemre” válnak, semhogy magukkal sodornának az évszázados gyűlöletek örvényébe. 

Forrás : mno.hu 

A Tormay-Szerb-Ritoók projekt

Elhangzott: A család egykor és ma című konferencián 2012. április 24-25-én, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetmen

A dédnagynéném Ritoók Emma és sógornője Tormay Cécile, valamint a nagyanyám távoli unokatestvérének férje, Szerb Antal egy időben naponta találkoztak (írja a dédi kéziratos naplójában). Szerb sokáig Ritoók albérlője is volt, Tormay lapjának, a nyugatot ellensúlyozni kívánó Napkeletnek pedig a főszerkesztője.
Szerb Antal özvegyétől tudom (orális hagyományként), s Ritoók is említi a kéziratos Naplójában, hogy egy regényt terveztek „nemzedékek harcai ellenséges családokban gyerekszemmel”.
„Lélek-osztálynak” nevezték a szembenálló feleket, a katolikus-református-zsidó ellenségességeket akarták megnézni az őseik történeteiben, legendáiban.
Az, hogy Tormay ennyire fontosnak tartotta az ősöket, talán összefügghet azzal, hogy neki magának, mivel nem házasodott meg, s nem voltak gyerekei, tulajdonképpen az ő és a barátai ősei voltak a családja. Az, hogy a maga sváb eredetű őseit (akikről a „Régi ház” c. regénye szól) nem ismeri több nemzedékre visszamenőleg, arra kényszeríti, hogy megelégedjen a rokonai, a Ritoók-család magyar őseivel, akik (mint Tormay írja naplójában, a Bujdosó-könyvben) „fejedelmek lutódai”.
Fontos volt a fejedelmek körében, Rákóczi meg is írja naplójában, hogy a család dávidházi eredetű – ettől „egyenrangúnak” érezték magukat a zsidókkal.
Szerb pedig (aki kikeresztelkedett zsidó volt) szintén híres dávidházinak tartott rabbiktól eredt, mint a prágai Maharal vagy Abarbanel , Ritoók szépanyja pedig Báthory Erzsébet volt a Rákóczy-Zrínyi-Báthory-Szapolyai klánból, mely a legendák szerint Mátyás királyt és Zsigmond királyt is magába foglalta – méghozzá a nápolyi eredetű Drugeth családból eredő anyák és feleségek által.
Fontos adalék még, hogy Szerb feleségének első férje Szabó Lajos egy gnosztikus (szolipszista idealista) Biblia-kört is vezetett, ahova mindannyian eljártak. Az ott tanult rendszerben a biblia betűi számok is egyben és a világ négy szintje (ásványi, növényi, állati, emberi) négy számmal írható le (a teremtő négyféle módon leírható JöHöWöH neve alapján, amely a jövő idejű lenni ige, azaz leendítő jelentéssel bír). Ezek a 45, az 52, a 63 és a 72.
Ehhez hozzáteszem, hogy a 45 éves táv a napfoltok ciklusa, mellyel egybeesnek az innovációs és háborus ciklusok is, a 63 a meteorológiai hőmérséklet-emelkedés ciklusa, az 52 a női termékenység ciklusához tartozik, a 72 pedig a parallaxis, a Föld tengelyének lassú elfordulása egy fokkal 72 év alatt történik.
Meglepődve olvasták Szerbék az újságban 1934-ben, hogy egy Baltadziev-Dimitrov nevű terrorista végzett Alexander cárral , a szerb királlyal. A cárt mindhárman ismerték Párizsból fiatal korából, amikor Anatole France szalonjába járt barátjával, Marcel Proust-tal.
És eszükbe jutott, hogy Baltazzinak hívták Rudolf főherceg szerelmét is, akinek a korabeli pletykák szerint a nagybátyja, Baltazzi gróf ölte meg a fiatal párt.
45 évenként egy merénylet részben ugyanazokkal a családi szereplőkkel? A Baltazziak a korábbi görög származású román királynak rokonai, s ők is, mint a Rákócziak, a görög császári család utódai ( s ezért trónkövetelőként léphetnek fel a legtöbb európai udvarban. A közkeletű történelemkönyvek nem említik, hogy Vetsera Mária Baltazzi-sarj volt, liaison-ja a trónörökössel egy szakadár politikai koncepció része lehetett.) Ráadásul a Palaiologosz dinasztia szintén „dávidházi” ősökre hivatkozik (s pont ezért hívják Ős-Szó-nak.)
Elhatározták hát Emma és Cécile néni meg Tóni bácsi, hogy megnézik a lexikonokban, voltak-e merényletek (hasonló messianista eszmei hátérrel) korábbi 45-éves távolságokban?
Ugyanakkor, mivel a tervük az volt, hogy gyerekszemmel, méghozzá zsidó gyerek szemmel csodálkoznak rá a merényletekre, kikeresték a Szerb Antal dávidházi rabbi őseit is a megfelelő korszakban.
Ebben az időben Szabó Lajosék köréhez tartozott Szilágyi Ernő, aki rendszeresen járt az akkori Palesztinába, s később Kastner zsidómentő vonatainak egyik szervezője lett. Mivel a Szabó Lajosék tanai egyértelműen kabbalista tanokból állnak, ő, Szilágyi lehetett a forrás, aki az ekkortájt a Zohárt fordító Aslag rabbival kapcsolatba került.
Aslag kabbala-tanainak a lényege, hogy bárki lehet „zsidó”, az etnikai zsidóság csak a külsőségeket őrzi, de a szellemi zsidó (a szó eredeti, a jehodi fordításából adódó, s arra rímelő „jó-adó” szó miatt) az lehet, aki tényleg jó-adó: vagyis ezt a tanítást a legfőbb jóról (hogy mindenki lehet zsidó továbbadja.
Az ilyen eszméket a Biblia tanulása közben kifejlesztő csoportok az „igazi Izráél”, abban az értelemben, hogy a szó a jásár-él olvasatban egyenes-fel jelentésű. Itt az egyenesen fel az ész általi vágy-megszűrést jelent.
Természetesen, akik mindenben az Észre hallgatnak, ők az Ész-ráél szférájához emelkednek fel. Aki beleragad az ego-centrikus vágyaiba, az a „népek” metaforikus jelentésmezejébe tartozik, ez rímes kifejezéssel az „Egoj” szintjére zuhan (függetlenül etnikai eredetétől). /Héberül ez a Mic-rájim szónak,a fordíása, amely a Rossz Leve magyarul, a rossz pedig az egocentrizmus, az önzés./
Ebben a metaforikus rendszerben a felszíni király-gyilkosságok a Bibliában (Saul meg akarja ölni Dávidot például) valójában a Birtoklás egós vágyának, amit Malkutnak, birtoklásnak vagy királyságnak neveznek az ész általi megszűrését jelentik. Tehát az Egó királya (melech) megöléséről van szó.
És fordítva: amikor nekünk úgy tűnik, hogy a kinti világban mondjuk merényletet követnek el egy valódi király ellen, ez annak a tükröződése, ahogy a kor nagy dávidházi csodarabbi utódai önmagukban harcolnak az egó, az önzés tünetei ellen.

Ezt a fantázia-családot kreálta magának Szerb Antal, Tormay Cécile és Ritoók Emma, akik mind gyermektelenül éltek és mindhármukról tudjuk, hogy ha nem is aktív szinten, de érzelmileg azonos-nemű (homoszexuális) problémákkal küzdöttek.
Nézzük tehát az általuk fontosnak tartott Tormay-, és Szerb-ősöket:
1889-ben például naplót írt a prágai Maharal-tól származó lubavicsi rebbe fia, Jichák Jószef , s leírta, hogy apja Freud-hoz járt analízisbe, akinek el is mesélte a kabbala, a Zóhár lélektani biblia-értelmezését a belső én-részekkel, a belső szülők és a belső gyermek, illetve az embrió dialógusairól.

1844-ben Ritoók Emma nagybátyja /Csányi Dániel/ egy merényletet tervezett Kossuth Lajos ellen. (Le is ülte, mikor kiderült.)
A Cemach Cedek fia, Smuél rabbi gyerekkora ez.
1799-ben pedig Napóleont támadták meg. A legendák szerint a támadó hipnózisban volt, mert a forradalmárok rendeletére börtönben ülő Puységur márki, a hipnotizőr állt volna így bosszút. A márki fia felesége (a Rákóczy felkelés hadvezérének) Bercsényi Miklósnak és nejének, Homonnay Drugeth Krisztinának dédunokája volt.
Ekkor volt gyerek a Cemach Cedek későbbi szerzője.
1754
Mária Terázia elleni felkelőket felnégyelnek Hódmezővásárhelyen.
Batthyányi Imre főbíró az Althánokon keresztül Drugeth-rokon.
Ez Snéur Zalman rabbi gyerekkora.
május 28
1709
Rákóczy emberei elfogják az áruló Ocskayt dec.31-én. (Másnap kivégzik.)
Ez a Bál Sém Tov gyerekkora.
1664-ben Zrínyiről terjed el, hogy „megölték”, mert egy vadkan halálra sebezte.
Zrínyi anyja volt Homonnay Drugeth-lány.
Ekkor volt gyerek a később Eisenstadtban fellépő Mordecháj, aki sabbatajánus módra képzelte magát Dávid fiának.
1619-ben H. Drugeth Bálint rivális trónkövetelőként a Habsburgok védelmében hátba-támadja a lázadó fejedelmet, Bethlen Gábort, (illetve főkapitányát, Rákóczy Zsigmondot) aki a prágai felkelt protestánsokat akarja megsegíteni. Kara Mehmed pasát megöli egy janicsár – a Bécs elleni támadás elmarad.
Ez a gyerekkora Menase ben Izraelnek, aki a messiásra hivatkozva kiharcolja majd Cromwell-nél a zsidók angliai visszatérését. És ekkor volt gyermek Zrínyi nagynénje, Széchi Mária (aki a Tormay rokonok őse.)
1574
Nassau-Orániai Lajos (bátyja a Habsburgok ellen felkelő Orániai Vilmosnak ) gyilok áldozata lesz csatában.
Ekkoriban volt gyerek Báthory Erzsébet (de már házas). Yesajahu Horovitz rabbi gyerekkora ez.
1529
Wolsey bíborost letartóztatják (s halálra ítélik), mert a pápának diktáló Habsburgoknál nem tudja elérni VIII. Henrik válását. Ekkoriban tízéves a kis Jagelló Izabella (aki majd Szapolyai felesége lesz és fiának anyja, a későbbi Báthory-Bocskay-Bethlen-Rákóczy fejedelmi utódlás kezdete.) A prágai Maharal, a magas Löw rabbi gyerekkora ez. (És rokonai, Isserles, Don Joszef Naszi, Samuel Katzenellenbogen és Slomó Luria gyerekkora is).
Drugeth János sógora, Szapolyai János király lesz.
A 45 év különben két 22 éves egységből ál (egy átmeneti évvel). Meglepő, de ez lehetővé teszi, hogy a héber betűk (melyek egyben a tizenegy szféra duplázódásai) legendáival létrejöjjön egy értelmezési lehetőség az egyes években születettekre, mely hasonló az asztrológiához, Szerbék „hisztrológiának” nevezték.
Az a lényege, hogy az egyes fejedelmi és csodarabbi ősök kiemelt évszámainak eseményei úgy hatnak, ahogy az asztrológiában a csillagképek antik legendahősei.
Ezek négy „házban” helyezkednek el: ehhez szükséges még annak végigtekintése is, hogy az 52-es, a 63-as és 72-es évtávok milyen „kozmikus” eseményekkel terhesek.
Továbbá igyekezni kell utánajárni, hogy eme különleges napokon milyen Tóra-szakaszt magyaráztak a Bibliából (különös tekintettel a terápikus hatású Zohár-féle metaforikus értelmezésekre).
Ugyanis a Zohár szerint a „szellemi” történelemben a 45-ös a felépülés (a Tiferet, a Fiú, a Fivér), míg az 52-es a Nővér (a sérült kapni-vágyó énrész) , a 63-as az Anya (az értelem, mely megszűri a vágyakat a felépülés, a Fiú érdekében) és a 72-es az Atya (a megvilágító Fény bölcsessége, amelyet az Anya ad át a Fivérnek.)
Ebben a rendszerben az, ami a földi szemlélőnek tragikus merényletnek látszik egy király vagy törzsfő ellen, a szellem szintjén a birtok-vágy, a mohóság, az Egó elleni győzelem, hiszen az Önzés a Fáraó, a Király,a Birtokos (amint erre a malkuth, melech szavak utalnak is. Királynak fordítják, de birtoklót jelent.)
Meglepve tapasztalták, Emma és Cécile néni, valamint Tóni bácsi, hogy a szellemi jelleg előbukkan néha az „évtávok” esemény-sorában. Az 52-es „Nővér-évek” gyakrabban produkálnak felfedezéseket a geográfia vagy a csillagászat terén, mint a többi évek, talán mert a Föld, az evilág fölötti uralom ezen a szinten a döntő.
A 63-as anya-évek (1831, 1807, 1764, 1701, 1638, 1575, 1512, 1449, 1385) fontos elvi (szociális) újításokat hordoznak (Bourbon Lajos Fülöp király, II. Katalin cárnő Poniatowskival, Robert Fludd , Paracelsus, Konsztantinosz Palaiologosz császár, majd IV. Andronikosz Palaiologosz)
A 72-es atya-évek (1934, 1862, 1790, 1728, 1656, 1584, 1512, 1440, 1368, 1296, 1224) egy-egy rendkívül összetett személyiség által szerepelnek: mexikói Habsburg Miksa, II. József, Althan József nápolyi alkirály, Spinoza, Orániai Vilmos, Jagelló Zsigmond, Gilles de Rais, Petrarca, Joannesz Palaiologosz.
/Sokan e lista szereplői közül belekerülnek Szerb Antal vagy a két írónő, Ritoók Emma és Tormay Cécile írásaiba./
Egy ilyen rövid áttekintésben nem lehetséges átfogó következtetést levonni. Lehetséges, hogy ez csak egy játék, amelyet arra használtak, hogy műveltségüket csillogtassák, és esetleg hogy elmélyítsék a történelem megértését – és a gnosztikus-kabbalisztikus fogalmak átélését is.
Lehet, hogy ez egyfajta család-pótló terápiának számított. Hiszen az ősök esetleg ma is hatnak ránk valahogy és érdemes elemezni, hogy most az Anya, vagy a Nagyanya, netán a Dédapa vagy egy Ősapa belső hangját követjük és az sem mindegy, hogy a belső Fívér vagy Nővér haragszanak egymásra vagy átölelik egymást, továbbá lehet, hogy a belső csecsemő vagy a belső embrió reakcióit érezzük éppen.
Lehet, hogy Szerb Antal tudatosan el akarta hagyni a zsidóságot, amikor Prohászka Ottokár püspököt felkérte, hogy a keresztapja legyen és barátai, Tormay és Ritók is szerepet vállaltak a zsidó-ellenes törvények előkészítésében. Mégis, magánemberként amit lehetett, megtettek zsidó barátaik megmentésért, (sajnos Szerb esetében sikertelenül). Közben a nem-etnikai zsidó hagyományt , a buddhista és gnosztikus hatást őrző kabbalát pedig, mely szerintük a modern pszichoanalitikus lélektan előfutára, nagy becsben tartották.
Elvben természetesen az sem kizárt, hogy valóban léteznek ilyen titokzatos összefüggések, ismétlődő ciklusok és ritmusok a nemzedékek és a szellemi újdonságok, az érzelmi evolúció terén, hiszen léteznek különleges család-történeti egybeesések. Majd feltétlenül meg kell találni a módját, hogy ez a gondolat-kísérlet ne vesszen el újabb nyolcvan-száz évre.
Forrás : or-zse.hu

 Ritoók Emma levele megdöbbentő pillanatfelvétel a korai húszas évek budapesti értelmiségi világáról. 1924-ben íródott, a mai olvasóban azonban mégsem kelti azt az érzést, hogy a levélből kiolvasható feszültségeket és érzelmeket az azóta eltelt hetven év teljesen feloldotta vagy elmosta volna. Az első világháborút követő forradalmak és a trianoni békekötés megrázkódtatása még nagyon friss volt. Ritoók Emma soraiból patetikus intenzitással árad az a meggyőződés, hogy a történelem és a politika nagy fordulatai szükségképpen szétzúzzák a régi intellektuális és személyes kapcsolatokat, barátokból vetélytársat és ellenséget formálnak.
      Az írónő nem könnyű szívvel írta levelét barátainak, Rozsnyai Kálmán színésznek és feleségének, Dabsy Gizellának, hiszen érezte, hogy sarkított elvei a címzettekre nem jól fognak hatni. Mégsem mérsékelte erős zsidóellenes ítéleteit. Az agresszió és a gyengeség érzése keveredik a levélben: a zsidó értelmiség ellen azért kell a kiközösítés eszközével fellépni, mert ellenkező esetben túl nagy vonzerővel hathatnak a színvonalában, érdeklődésében, modernségében és intellektusában Ritoók szerint gyengébb magyar (nem-zsidó) értelmiségre. Vívódásának hátterében saját élettörténete áll: a háború előtt az írónő a Vasárnapi Kör tagjaként szoros barátságban állt azokkal az értelmiségiekkel - köztük Lukács Györggyel és Balázs Bélával -, akik a Tanácsköztársaságban vállalt szerepük miatt 1924-re részben önként, részben kényszerből kiestek a hazai kulturális élet körforgásából. Hogy Ritoók Emma sem intellektuálisan, sem érzelmileg nem könnyen szakadt el e körtől, azt a nemrégiben újra kiadott, eredetileg 1921-ben megjelentetett „Szellem kalandorai” című regénye tanúsítja.

Teljes cikk : epa.oszk.hu 

A század első felének írónői – Kaffka Margit, Lesznai Anna, Tóth Wanda, Tormay Cecile, Erdős Renée, Ritoók Emma, Gulácsy Irén, Zsigray Juliánna, Dánielné Lengyel Laura, Szederkényi Anna, Török Sophie, Berde Mária, Szabó Mária, Szenes Piroska és Földes Jolán – azóta, Kaffka kivételével, szinte teljesen feledésbe merültek. Nem csak egy-egy szerző, egy egész nemzedék törlődött ki irodalmi tudatunkból, holott a kortársak elismerően és együtt emlegették őket, ezt példázza a fenti idézet, de utalhatunk még Bánhegyi Jób 1939-ben megjelent Magyar nőírók című összefoglaló munkájára is.  

Teljes cikk : villanyspenot.hu

Illés Endre  így ír Ritoók Emma halála után:

"A túlélés csodája Ritoók Emma szalonja. Szabó Lőrinc írta fel nevemet a meghívandók közé. Egy Gorgó-fő nyit ajtót, az írónő húga. A pamlagon Babits Mihály… Idegesen mozduló okos tekintet: egy  asszony  túl a 60-on… Az Egyenes úton egyedül  első és egyetlen írói sikere… Regényt írt a barátairól A szellem kalandorai címmel (…)Kimaradt az irodalmi életből: könyvtáros lett. Most szétküldte meghívóit, és ölébe hullt a második sikere, mindenki eljött … Sárközi György,   Gorka Géza, a sarokban Gulácsy hunyorgott… A világ témái: Nobile, Maginot, Trockij, Tolsztoj, Gandhi, a nácik … De ott csak irodalomról volt szó. Várakoztak… hogy valaki előhúzza  a megváltást a zsebéből…1930-ban egy szalon…vagy inkább önképzőkör? Így múlt ki.” (Illés Endre,1963. 107.o.)

 Ritoók Emma Illés Endréről így ír  naplójában: „Illés Endre szinte gimnazistának látszik…sokat olvas és tud .mint eddig a zsidó fiúknál megfigyeltem Nálam ismerkedett meg Gerlóczy  Líviával.”1927-33. R.E. Napló, OSZK. 475.f.)

Teljes cikk : centrifuga.blog.hu 

Ritoók Emmáról Ady is írt ,mely olvasható a books.google.hu-n.

Ritoók Emma évek múltán írta meg emlékeit. Nyilvánvalóan befolyásolták az események és a megírás időpontja közt eltelt időben őt ért sérelmek. Bár objektív szeretne lenni, a sorok közül ki-kicsendül a sértettség és a féltékenység érzése Tormay Cécile-lel szemben. Saját leírása szerint 1918. november 10-én találkozott utoljára Vasárnapi Körös barátaival, mert ekkor döbbent rá, hogy a politikai helyzet megítélésében áthidalhatatlan a szakadék közöttük: míg Lukácsék a világforradalom mindent elsöprő és megújító hullámáért lelkesedtek, Ritoókot Magyarország további sorsa aggasztotta.  

Teljes cikk : tormaycecile.com 

Lesznai Anna Ritoók Emmát próbálta megnyerni, hogy a „keresztény szeretet” nevében vesse latba befolyását Korvin érdekében, mert „nem volt bűnös azokban a tettekben, amelyekért el akarják ítélni”. Ritoók visszautasította a kérését, mondván, hogy ha „volna is olyan befolyásom, mint Máli hiszi, akkor sem tehetnék semmit.

Teljes cikk : jamk.hu 

Már csak azért is, mert Bor­gos Anna a Török Sophie-ról írt tanulmányában később beszámol Babitsné húzódozásáról, a szervezőkkel kapcsolatos ambivalens érzéseiről, illetve Ritoók Emma ellenakciójáról is. Talán elég lett volna egy köteten belül egyszer írni a témáról, de akkor árnyaltabban. Különben Mollináry Gizella visszaemlékezéséből is kiderül, hogy a Kaffka Margit Társaságnak csak a szervezők által meghívottak lehettek tagjai, Mollináry szóvá is tette az alakuló gyűlésen, hogy a meghívottak névsorában miért nincs ott Ritoók Emma vagy Gulácsy Irén. Mire az elnöknő „gúnyos tréfálkozással azzal felelt: „Miért nem kívánod mindjárt, hogy Tormay Cécile-t is idehívjuk?”

Teljes cikk : kortarsonline.hu

Ritoók Emma a port.hu-n.

  

Forrás : libri.hu

 

 

Nagy Gabriella : Nekem szükségem van arra, hogy tétje legyen az írásnak

Nagy Gabriella költő, író, a litera.hu irodalmi portál felelős szerkesztője volt a nagyváradi Törzsasztal író-olvasó találkozósorozat pénteki meghívottja. 

A Várad folyóirat és a Szépírók Társasága Törzsasztal sorozatának keretében látogatott Nagyváradra Nagy Gabriella, akivel pénteken este hat órától találkozhattak az érdeklődők a Silent kávézóban. Nagy Gabriella író, szerkesztő, irodalomszervező, költő, kritikus, a litera.hu irodalmi portál felelős szerkesztője és produkciós vezetője. 1994 és 2012 között a Műcsarnok irodalmi programjainak szervezője volt, 1998–2000 között a Törökfürdő kulturális folyóirat szerkesztője, 2001-ben főszerkesztője volt. Irodalmi munkásságát többek között Greve- , a Bródy Sándor-, illetve a Pro Literatura díjjal ismerték el.

Változó olvasói szokások

Az írónővel ezúttal is Kőrössi P. József író, könyvkiadó beszélgetett. A rendezvény elején Nagy Gabriella a Műcsarnokban kifejtett munkájáról beszélt. Felidézte a Százezer költő a változásért a című nemzetközi programot, melyet Magyarországon már négy alkalommal megszerveztek, és a Műcsarnokban több mint száz előadó vett részt, amelyen írók, költők, alkotók huszonnégy órán át adtak elő saját műveikből. Nagy Gabriella elmondta, az idén valószínűleg nem szervezik meg Magyarországon ezt a programot, mert, mint fogalmazott: „elkezdett kopni a dolog, pedig most van leginkább szétszabdalva az ország, a politikai gyűlölködés most a legnagyobb, és most lenne a leginkább szükség ennek a megszervezésére.” A továbbiakban a 2002-ben alapított litera.hu irodalmi portálról beszélt a meghívott. Megtudtuk, hogy a litera.hu mellett létrehozták egy a magyar irodalmat angol nyelven bemutató portált, de a litera.hu munkaközössége gyárt írói honlapokat, elindított egy könyves blogotot, és egy adatbázisként használható honplapot, az ún. könyvkolóniát. Ebből kiindulva az online és a hagyományos, papír alapú olvasás helyzetét ecsetelték a beszélgetőtársak. Ebben a vonatkozásban Kőrössi P. József kiemelte, hogy Magyarországon az állam a hagyományos, papír alapú időszakos kiadványok helyett már csak az online megjelenést fogja támogatni, míg Nagy Gabriella kifejtette: „az olvasási szokások megváltoztak, felszínes lett az olvasás, ezért az online felületen is nagy betűkkel egy mondatban meg kell mondani, mi van.” A beszélgetés utolsó harmadában a meghívott Üvegház című regényéről, illetve a nőirodalomról esett szó. Nagy Gabriella ennek kapcsán kifejtette, hogy a nőirodalomnak ma még nincs megalapozott tudományossága. „Én emberi minőségemben írok, és csak annyiban nőíróként, hogy én is nő vagyok, egyébként meg várom a tudományos eredményeket.” Az Üvegház egy bátor könyv, ami nagyon sok személyes elemet tartalmaz, hívta fel a figyelmet Kőrössi P. József, aminek kapcsán Nagy Gabriella kijelentette: „Nekem szükségem van arra, hogy tétje legyen az írásnak.” A mintegy másfél órás beszélgetés során a szerző felolvasott saját művéből. Az esemény dedikálással zárult.

Forrás : erdon.ro