Csomortányi istván :„Már túl sok lesz a centenáriumozásból”

 

Zatykó Gyula.Forrás : Bihari Napló

"Túl sok pénzt költ a nagyváradi önkormányzat immár a centenáriumra, állapította meg Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke." - írja Pap István a Bihari Naplóban. 

Nagyon érdekes Csomortányi István nyilatkozata,mert a cikkben olvashatjuk Zatykó Gyula az EMNP alelnökének a véleményét : "Kifejtette, hogy rendezvényszervezőként maga is tudja, hogy sok költség csak utólag derül ki, ezért mindig van egy előzetes költségvetés, valamint egy végső költségvetés, hiszen az esemény után akár egy-két hónap is eltelhet, míg az összes számlát, áfát, adót, fellépési díjat stb. kifizetik. Zatykó véleménye az, hogy valami hasonló dolog történhetett most is." 

Miről van szó?Idézet a cikkből : 

"Mit arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, 414 ezer lejjel egészítette ki a váradi helyi tanács a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) költségvetését, melyből 300 ezer lejjel az április 20-iki centenáriumi ünnepség költségeit fedezik, 114 ezer lejjel pedig egy fogathajtó versenyt finanszíroz a város.Az nem világos, hogy ezek a költségek már ki vannak-e fizetve, ugyanis a határozat szakjelentésében jövő időben esik szó a két rendezvényről, míg Florin Birta alpolgármester a helyi tanácsi ülésen azt állította, hogy a költségvetést tulajdonképpen az APTOR jövőbeni eseményei, például a közelgő Virágkarnevál miatt egészítik ki." 

A két vezető véleménye nem egyezik,pedig a helyi önkormányzattal szoros kapcsolatban vannak. Csomortányi István szavait idézem : 

„fogathajtó versenyre ad pénzt, az az én részemről teljesen rendben van. Ami viszont a centenáriumot illeti, ott már bajok vannak. Azt hiszem, most már túl sok lesz a centenáriumozásból. Függetlenül a módszertől, ezt azért már be kellene fejezni”. 

Hamarosan kezdődik a felkészülés a nagyváradi augusztus 20-21-i ünnepségekre,melyeknek egyik főszervezője a Bihar Megyei EMNP.Inkább legyünk optimisták,és örvendjünk annak,hogy a Szent László téren soha nem látott Havasi-koncert lesz jó idő esetén a helyi önkormányzat támogatásával. Augusztus 21-én megcsodálhatjuk a Debreceni Virágkarnevál öt virágkocsiját 12 órától öt óráig,mert az Érmellékre viszik.Pénz van,csak szép idő legyen'

Helytörténet a centenáriumra

 

Nagyvárad múltját bemutató helytörténeti tankönyv jelent meg

"Az önkormányzat a centenáriumra időzítve jelentetett meg egy Várad múltját bemutató helytörténeti tankönyvet VII. osztályosok számára. A tankönyvet és a munkafüzetet a Treira adja ki." - írja a Bihari Napló.Sok adatot nem tudunk a helytörténeti tankönyvről,de érdeklődéssel fogják forgatni a VII. osztályosok.Magyar nyelven is olvasható lesz,és igényelni is lehet.Teljes cikk :

"Összesen kétezer példányt nyomtattak abból a hetedikeseknek szánt tankönyvből, és további kétezer példányt abból a munkafüzetből, amely Nagyvárad múltját ismerteti. Az Utazók a város múltjában című kiadványt a centenárium alkalmából jelentetik meg, áll a polgármesteri hivatal közleményében, melyből megtudjuk azt is, hogy a tankönyv összeállításának a célja az, hogy a fiatal generációk is megismerjék saját városuk múltját, illetve hogy megismerkedjenek saját gyökereikkel. A könyv szerzői dr. Elisaveta Roşu, dr. Elena Cristina Marian, Antonia Silaghi és Ramona Iştoc. A kiadvány tudományos tanácsadói Gabriel Moisa, dr. Sorin Şipoş, dr. Aurel Chiriac és Radu Românaşu voltak. A tankönyvet és a munkafüzetet a Treira kiadó adja ki 44.310 lejből (áfával együtt). Ezerkétszáz könyvet és ugyanennyi munkafüzetet már ki is szállítottak a nagyváradi iskolákba, két-három példány pedig a megyei könyvtárhoz, az egyetemi könyvtárhoz és a pedagógusok házának könyvtáráshoz jut majd.

Lehet igényelni

A polgármesteri hivatal közleménye idézi dr. Elena Cristina Mariant, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség történelemoktatásért felelős inspektorát, aki elmondta: „Az összes nagyváradi tanintézményt értesítettünk, ahol román, magyar és német szakos hetedik osztály működik. (…) Egyes tanintézmények amellett döntöttek, hogy Nagyvárad történelme választható tantárgy legyen heti egy órában, ezt az órát a történelemtanár tartja. Azokban az iskolákban, ahol a 2018–2019-es tanévben nem sikerült választható tantárgyként bevezetni Nagyvárad történetét, ott a történelemtanárok a történelem szakkörön fogják ezt a tárgyat oktatni. A történelem szakkör a tanár önkéntes munkája, és ha lesznek kérelmek a szakkörök részére, akkor további tankönyveket és munkafüzeteket is lehet igényelni” – fogalmazott." 

Forrás : biharinaplo.ro

Ki volt Bodola Gyula?

Az egykori fotó hátoldalán a következő olvasható: Bodola (balról) és Barátky, a két csodálatos labdarúgó

 A NAC százéves centenáriumát ünnepelték a nagyváradi Bodola stadionban 2010 november 13-án.Jó visszaemlékezni,nosztalgiázni ...Ha előveszi a centenáriumra kiadott füzetet,van mit olvasni és nézegetni. Feltevődik a kérdés : Ki volt Bodola Gyula? A  műsorfüzetben megkapjuk a választ.

A centenáriumi ünnepség a nagyváradi Bodola stadionban volt megtartva.Ki volt Bodola Gyula?A Békési Magyar Hírlapban jelent meg egy cikk :

"A Nagyváradi AC és az MTK játékosaként tizenhárom alka-lommal szerepelt a magyar válogatottban és négy gólt lőtt. Hogy csak tizenháromszor ölthette magára a címeres mezt, annak korántsem tudása az oka, hanem kizárólag a történelem. Az adminisztratív úton átrajzolt határok kényszerítették az erdélyi futballistát arra, hogy 48 alkalommal román válogatottként fusson ki a zöld gyepre, ahol mellesleg − máig csúcstartó a gólszerzők listáján − 30 alkalommal talált ugyanis a hálóba. Oroszhegyi Károly, kiváló sportújságíró kollégánk pedig kapásból még arra is emlékszik, hogy az 1927-ben Brassóban bemutatkozó Bodola a román bajnokságban 114 gólt lőtt. Kétszeres román bajnoki címmel is büszkélkedhet. A NAC-on és a már említett Brassón kívül játszott a Buka- restben és a Clujban is. A Nagyváradhoz fűződik azonban pályafutásának legtöbb sikere.
Neve mellé egész sor olyan jelző illik, amit a futballszótárban csak megfontoltan szabad használni. Óriási munkabírása volt, lövőerejéhez a pontosság is társult. Keresztlabdáinak döntő többsége akkor érkezett a szélső elé, amikor az már játszi könnyedséggel tudott gólhelyzetbe kerülni, hiszen a ,,gólpassz” által egyszerre időt és teret is nyert az ellenfél hátvédjével szemben.
Nagyváradról Budapestre igazolt, a Vasasba került, majd az MTK-ban folytatta. Az 1912. február 15-én Brassóban született csatár harmincnyolc éves koráig szerepelt az élvonalban. Később − mint sokan mások − ő is edző lett.Legnagyobb eredményeit Diósgyőrben érte el. Az igazság azonban az, hogy trénerként mégsem tudott olyan sikeres lenni, mint amilyen játékosként. Erre egykori játékostársa és barátja, Börzsei János adta meg talán a legjobb választ, amikor ezt monda: ,,Dudus túl jó ember volt... az ilyen tulajdonság az életben sok helyütt kamatoztatható, az edzői kispadon azonban nem mindig.”
Hogy mennyire nem legenda-szerű Bodola Gyula tudásának magasztalása, arra bizonyságul még egy érdekesség. Az 1982. évi spanyolországi világbajnokság után írta Bodnár Béla, a Barcelonában élő egykori Fradi-játékos a Nagyváradon élő Berkesi Elemérnek: ,,Dodola Dudus a fénykorában nagyobb játékos volt, mint most a világ-hírű Maradona.”
E sorok írója azon szerencsések közé tartozik, akik közelről csodálhatták Bodola Gyulát. 1961-ben sokan voltunk, akik gyulai edzősködése idején a sínkorlátra támaszkodva bámultuk, milyen elképesztően lő kapura Gyula bácsi.
Az idő kegyetlenül elrepült. Negyven év után először 1984-ben találkozott az egykori nagy NAC-család Váradon. Az aranycsapatból akkor már többen nem lehetettek ott, s nem csupán amiatt, mert szétszóródtak a nagyvilágban. A krónikásnak azonban megtisztelő kötelessége, hogy tudassa a stafétabotot öröklő nemzedékkel: élt egyszer egy futballista, akiről a világhírű fedezet, Bozsik Cucu azt mondta: ,,soha senkitől nem féltem a pályán, de ha Dudus hozta felém a labdát, egy kicsit mindig elbizonytalanodtam.” 

Forrás : issuu.com