2019 bővelkedik vallási ünnepekkel.A keresztények legnagyobb ünnepe a húsvét.Három húsvétot ünnepel a világ.A zsidóság a pászkát, vagy a Peszáhot ünnepli. Melyik az igazi?
Jézus az apostolaival a Peszáhot ünnepelte meg, az Egyiptomi kivonulást.
Ezután vezette be az Úr vacsorát a hűséges apostolaival, akik évente ünnepelték meg az Úr halálának az emlékünnepét.Mikor van, volt 2019-ben? Április 19-én este.
Április 19-21 között a a nyugati kereszténység ünnepelte a Húsvétot.
A Húsvét Jézus feltámadásának az ünnepe .Az evangéliumi beszámolók nem támogatják ezt az ünnepet. Nincsen utasítás az ünneplésre.Az első században ismeretlen volt a Húsvét ünnepe.
Április 27-29 között az a keleti, ortodox egyház ünnepli a Húsvétot.
Miért? Mert a Júlián naptár szerint számolják ki. A nyugati kereszténység a Gergely naptárt használják. A zsidók a holdnaptár szerint számolják ki, mely azt jelenti, a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebbi teliholdkor ünneplik az Egyiptomi kivonulást. Érdekes lehet, hogy a görög katolikus egyház egy időben ünnnepel az ortodox egyházzal.
A harmadik húsvétot az Óhitű /ritul vechi keresztények egy héttel
később, mert ők a régi Júlián naptárt használják, mely többet késik.
Lehet hogy kevesen ismerik, de van Halottak Húsvétja is, az Ortodox Húsvét utáni első vasárnap.
Mikor fog egy időbe esni a Húsvét a nyugati és keleti keresztények esetében?2025 április 20-án .Addig sokat gondolkozhatunk azon, hogy milyen jó lenne ha állandóan egy időben lenne a Húsvét mindegyik egyházban. Mit tehetünk? Tiszteletben tartjuk a más vallásúak ünnepeit.
Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket,személyes véleményeket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '
Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '
2019. április 29., hétfő
2019. április 26., péntek
Tanácsülés: nem adtak át semmit a hiányzások miatt - Miért tettek "keresztbe" Bolojannak ?
Vita alakult ki a helyi tanács ülésén az egyes anyagi javak ingyenes
átadására vonatkozó határozattervezet kapcsán A szerző felvétele
"A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén nem szavazta meg bizonyos eszközök és berendezések átadását a városnak alárendelt intézményeknek. A tervezet csak 13 igen szavazatot kapott." - írja Pap István a Bihari Naplóban. Az ülésen nagy vita alakult ki.Mi lett a végeredmény?Idézet a cikkből :
"A válaszok nem győzték meg az ellenzéki tanácsosokat, akik ellene
szavaztak, illetve tartózkodtak, így a határozattervezet nem kapta meg
az elfogadásához szükséges tizennyolc szavazatot."
Ki a hibás?A PNL tanácsosok,mert öten hiányoztak.Az ellenzék inkább "keresztbe" tett Bolojannak.Kihasználták a kínálkozó lehetőséget.Miért?Mert Ilie Bolojan polgármester úr nem hajlandó kompromisszumra.Az ellenzék javaslatait nem fogadja el.A következő ülésen már biztosan minden "átmegy',mert nagy a pártfegyelem a PNL frakcióban.
Gazdálkodjanak okosan a város vállalatai - Javulni fognak a szolgáltatások minősége,köztük az OTL-é?
Az OTL kiadásai 6,89 százalékkal nőnek az idén 2018-hoz viszonyítva Illusztráció.Forrás : Bihari Napló
"A nagyváradi helyi tanács április 17-i ülésén elfogadta az önkormányzat alárendeltségébe tartozó vállalatok idei évi költségvetéseit is. A Vízművek az idén 80 millió lejes költségvetéssel számol, a Nagyváradi Közterület-fenntartó (ADP) 38.486.000 lejből gazdálkodik." - írja Pap István a Bihari Naplóban. Felteszem a kérdést : Javulni fognak a szolgáltatások minősége?Az idei költségvetés a legnagyobb a város történetében. Legjobban érint a tömegközlekedés gyenge minősége.Mire számíthatok?Idézet a cikkből :
"A Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) idei évi költségvetése
57.221.000 lej a bevételi oldalon, ami 6,55 százalékos emelkedés a
2018-as évhez képest. A jegy- és bérleteladásokból 25,4 millió lej, a
szolgáltatás működtetésére kapott szubvencióból 18,7 millió lej, a
nyugdíjasok, a diákok és egyetemisták bérleteinek szubvencionálásából
5,3 millió lej bevételre számít a vállalat, míg a beruházások
megvalósítására kapott szubvenció értéke 7 millió lej. Az OTL kiadásai
6,89 százalékkal nőnek az idén 2018-hoz viszonyítva, és ez a költség a
bevételekhez kalibrálva szintén 57,2 millió lejt tesz ki. A
személyszállítási szolgáltatás üzemeltetése 16,9 millió lejbe, az adók
és illetékek 901 ezer lejbe, a bérköltségek és biztosítások 27,8 millió
lejbe, míg az egyéb költségek 10,9 millió lejébe fognak kerülni a
vállalatnak. Az OTL az idén is több marketingakciót folytat, illetve
vezet be: az utasokat sms-ben értesíti arról, hogy lejárt a bérletük, a
cégek egyetlen számlán kiegyenlíthetik az alkalmazottak bérleteinek az
árát, így leírhatják az áfát, továbbá bevezetik az online bérletfizetési
szolgáltatást. Az idén egy határon átnyúló uniós program keretében hét
euró 6. autóbuszt vásárol az OTL és modernizálja az e-ticketing
rendszert, valamint az elektromos kijelző pannókat is."
A hétvégi tömegközlekedési káoszt hogyan fogják megoldani?Csúcsidőben még megfelelnek az elvárásoknak.Csak reménykedni tudok abban,hogy jobb lesz a tömegközlekedés minősége ...
Tombeer osztrák sör Nagyváradon
Tombeer sör Nagyváradon. Forrás : Debrecen Nagyváradi Értesítő
Nagyváradon sört főznek? Igen. Nem a váradi sör "égisze " alatt, hanem egy osztrák sörfőző készít négy fajta sört a központhoz közel.Különlegessége az, hogy frissen csapolt sörrel szolgálnak fel.
Címe : Gen. Traian Mosoiu utca 3. szám
Telefon : +40 59 410100
Több információ : denagy.hu
"Cea mai noua fabrica de bere din #Oradea.
Probabil cea mai buna bere! Sigur 100% naturala "
2019. április 25., csütörtök
Már a román sört is külföldön főzik - Emlékek a nagyváradi sörgyárról
Az egykori nagyváradi sörgyár.Forrás : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.com
Nem meglepő hírt olvashatunk a Maszol cikkében :
A román márkájú sört külföldön főzik?A cikkben választ kaphatunk a kérdésre.Évekkel ezelőtt egy TIR sofőr mondta,hogy külföldön főzik a sört,melyet Romániába hoz.Nem meglepő a hír,mert hozzászokhattunk 1989 óta.
Messze földön híres volt a nagyváradi sör.Csak volt,mert a néhai Mudura Sándor "felszámoltatta" a tönkre ment sörgyárat,majd felépítette a helyén a Lotus Center bevásárlóközpontot.Ezzel be lett fejezve a sörgyártás Nagyváradon.A volt sörgyár történetét itt olvashatja '
Az egykori sörgyárnak még hírmondója sem maradt.Csak az emlékét tudjuk megőrizni.Nézzen meg néhány sörcímkét.
Teljes albumot megnézheti a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalon '
2019. április 24., szerda
Szabotálták Ilie Bolojant a Helyi Tanács rendkívüli ülésén
Forrás : eBihoreanul
Ritka eseményről tudósít az eBihoreanul. Szabotálták Ilie Bolojant a Helyi Tanács rendkívüli ülésén. 5 PNL-s tanácsos hiányzott,így nem volt meg az egyszeri többség sem.Ez azt jelentette,hogy öt projekt sorsáról nem tudtak szavazni.Ilie Bolojan megpróbálta megmagyarázni miért kell megszavazni a projekteket,de az ellenzék sorra elutasította.Sem Kirei Melindát,sem Liviu Sabău Popa nem fogadta el a polgármester úr érveléseit.A Bihoreanul lapnak nyilatkozva Ilie Bolojan kijelentette, hogy tudta, nem mindegyik PNL tanácsos lesz jelen,mert delegációban ,vagy betegszabadságon vannak. Valószínű,hogy a következő ülésen meglesznek szavazva a projektek,mert teljes létszámban lesznek jelen a PNL tanácsosok.A "szabotálás" csak május 9-ig érvényes.
Eljárás indult a fiatalkorú kábitószerélvezők ellen
Forrás : bihon.ro
Eljárás indult a fiatalkorú kábítószerélvezők ellen - irja a Jurnalul Bihorean. 4 fiatalkorú kábítószerélvezőt kapott el a rendőrség az Olaszi parkban.Ki akarják deríteni,kitől kapták és mit tartalmazott a kábítószer.Sajátkezűleg készített etnobotanikus kábítószer miatt súlyos állapotba került a 4 fiatalkorú.Az esetet először egy az egészségügyben dolgozó jelentette.Két mentő sietett a fiatalok segítségére.
Időkapszulák – Volt egyszer egy Nagyvárad
Forrás : Erdély Ma
"Hilgert István Időkapszulák – Volt egyszer egy Nagyvárad című
könyvét idén adta ki a hédervári Publio Kiadó Kft. Rétháti László
fekete-fehér illusztrációival ellátva, 111 egypercest (vagy félpercest)
olvashatunk, bennük a gyerekkor és az ifjúkor, a 80-as és a 90-es évek, a
korszellem, az iskola, a coming-of-age, a PC-forradalom, a katonaság és
a popkultúra, mindez Nagyvárad kontextusában. Műfajában memoár de a
város központi szerepe miatt képvisel némi kortörténelmi értéket." - írja Varga Máté az Erdély Ma cikkében.
Idézek a cikkből :
Számomra ez a gyűjtemény az egyszerű dolgok megbecsüléséről szól. Az Időkapszulák szerzője kincsekként őrzi múltjának képeit, első maga építette látcsövét, egy dühös kődobálást a gyártelepen, egy kakaóba áztatott kiflit – olyan csodák ezek, melyeknek mindannyian birtokában vagyunk – de jó eséllyel valahol elhagytuk őket futás közben."
Feljelentést tett Csűry István püspök az őt ért vádak miatt - A Bihar megyei RMDSZ kiáll Csűry István mellett
Fotó forrása: reformatus.hu /maszol.ro
Miről van szó?A Bihoreanul cikkében részletesen olvashatja Denisa Krisztina Chilba vádjait,és Csűry István református püspök védekezését.A cikk szerzője a fővárosi Adevărul lapban írt egy hasonló tartalmú cikket.Rövid időn belül szenzációs hír lett.A Bihoreanul lapban megjelent cikket majdnem 34.500-an olvasták eddig.Lehet azt gondolták, a cikkben megírt "tények" igazak.Ezt írja az egyik hozzászóló az Adevărul lapban :"Daca stirea se dovedeste Fake news , cum veti repara nedreptatea facuta episcopului ?"
Csűry István református püspök ezt nyilatkozta a Maszolnak :„Magam részéről nem tudom kommentálni a dolgokat, csupán annyit szeretnék elmondani, hogy az egész egy nagy hazugság úgy, ahogy van "
A Bihar megyei RMDSZ közleményt adott ki :
A magyarellenes tartalmakért bíróságon már elítélt nagyváradi botránylap, a Bihoreanul húsvéthétfőn rendkívül aljas támadást indított Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke ellen. Hatásvadász, lejárató, az újságírói pártatlanságot és a szakmai etikát mellőző, a püspök urat megbélyegző riportban állítanak valótlanságokat.
Nagyváradon ugyanis ismert a riport főszereplőjeként bemutatott hölgy beteges megnyilvánulása. Az elmúlt időszakban az illető nőszemély más egyházi és közéleti személyiségeket zaklatott hasonló módon.
Mindazok, aki ismerik akár a nevezett hölgyet és az ő botrányos ügyeit, akár Csűry István püspök urat, biztosak lehetnek az egyházfő feddhetetlenségében.
Az, hogy most a Nagyvárad szennyújságának számító lapban éppen húsvéthétfőn megjelenhetett egy ilyen iromány, ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy teljes, frontális támadást intéztek a román nacionalisták és a titkosszolgálathoz köthető erők az egyre erősödő magyar közösség és az azt vezető személyek ellen.
Szolidárisak vagyunk Csűry István püspökkel, kiállásunkról biztosítjuk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőjét és annak családját! Erre kérjük magyar közösségünket is, ne hagyjuk, hogy a kétely beférkőzzön sorainkba.
Sok erőt és kitartást kívánunk Csűry Istvánnak, hogy ezekben az embert próbáló időkben is legyen hite átvészelni a támadásokat, együttérzésünket és bátorításunkat fejezzük ki családjának, akiknek el kell viselniük a nemtelen támadások okozta megpróbáltatást, fájdalmat, alaptalan megaláztatást.
„Éppen ezért minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, az erény a tudást, a tudás a magatok fölötti uralmat, a magatok fölötti uralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos érzületet, a vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet.” (2 Péter 1,5-7) "
Forrás : varadinum.ma
Nagyot "szólt volna" ez a bulvár hír,ha igaz lenne.Az ügyet vizsgálja a rendőrség és a törvényszék, közben Denisa Krisztina Chilba "lelépett". Várjuk a további fejleményeket'
A hír megjelent az Evenimentul Zilei bukaresti lapban!
Magyarországon a 24.hu cikkében olvashatják!
Címkék:
Bihoreanul hetilap,
Csűry István református püspök,
Denisa Krisztina Chilba,
feljelentés,
közlemény,
RMDSZ,
teherbe esett,
viszony
Sorozat : Nagyvárad zenei élete a Thurzó-gyűjtemény tükrében – Thurzó Sándor: Nagyváradi éneklőkanonokok (1199–1557) (4.)
Thurzó Sándor zenetörténész.Forrás : Bihari Napló
"Folytatom a múlt hétről – negyedik részként
– nagytatám, Thurzó Sándor tanulmányának ismertetését a Nagyváradi
éneklőkanonokokról." - írja Thurzó Zoltán a Bihari Naplóban. A negyedik részben több éneklőkananokról olvashatunk.Idézetek a cikkből :
"László éneklőkanonok 1346–1358-ig irányította a váradi káptalani iskola zenei tevékenységét."
"László mester, Gergely fia, a préposttá lett Fülöp utóda a cantori pályán."
"György (egyes források szerint Gergely volt a neve) vezette a káptalani iskola zenei munkáját."
"István 1367–1369-ig töltötte be a cantori állást."
"Az éneklőkanonoki állásban utódja Jakab lett, aki korábban a csanádi káptalani iskola vezető lectora volt (1373)"
"László nádor egy 1369-i leveléből kiderül,
hogy Kárász faluban élt Bereczk cantor, váradi éneklőkanonok, aki aztán
Kárász Bereczk néven került be a káptalani cantorok névsorába."
"Pármai Antal szentszéki követ jegyzője volt István éneklőkanonok, aki 1384-ben teljesített zenei szolgálatot Váradon."
"Domokos éneklőkanonok neve szintén csak egy évig szerepel a cantorokat megörökítő feljegyzésekben (1395)."
"Igen hamar eltávozott vagy elhalt utódja,
Lukács éneklőkanonok is, bár az sem kizárt, hogy az akkori püspök
helyettesével vagy a káplánnal azonos (mindkettőt ugyancsak Lukácsnak
hívták), s ebben az esetben 1396-tól 1403-ig végzett zenei missziót a
váradi iskolában. "
" Jakab éneklőkanonok 1405-től 1406-ig volt
tagja a káptalannak, Miklós pedig csak 1407-ben. Utódja András
éneklőkanonok lett, aki 1408–1421 között viselte a cantori tisztséget."
"Huszonkét évig viselte a megtisztelő cantori címet Dionysius (1405–1427)"
"Miklós éneklőkanonoknak (1422–1424) is csak a nevét ismerjük. "
Sorozat : Thurzó Sándor: Nagyváradi éneklőkanonokok (3)
Thurzó Sándor zenetörténész.Forrás : Bihari Napló
"Folytatom a múlt hétről – harmadik részként
– nagytatám, Thurzó Sándor tanulmányának ismertetését a Nagyváradi
éneklőkanonokokról." - irja Thurzó Zoltán a Bihari Naplóban. Név szerint kik voltak az énekló kanonokok?Az adatok hiányosak.Néhánynak a neveit ismerjük.Idézetek a cikkből :
"Az éneklőkanonokokról adataink hiányosak, soknak csupán nevét őrizte meg a krónika – a váradi püspökség szolgálatában eltöltött évek feltüntetésével. Ezek az adatok – minden hézagosságuk ellenére – rendkívül fontosak számunkra, hiszen Nagyvárad zenei életének sokszázados múltjára derítenek fényt."
"Jelenlegi ismereteink szerint az első
megbízható adat nagyváradi éneklőkanonokokról 1199-ből származik. A
feljegyzések szerint ekkor egy M-mel kezdődő nevű cantor állott a
püspökség szolgálatában. Bár ő az első muzsikus, akiről tudomásunk van,
de nem ő alapozta meg a nagyváradi egyházi zene elméleti és gyakorlati
oktatását, hanem az ismeretlenség homályában rejtőzködő elődei, akiket
még I. László király (1077–1095) bízott meg e nemes feladattal. Éppen
ezért feltételezhető, hagy M már eleven zeneéletet örökölt elődeitől."
Forrás : thurzozoltan.com
Sorozat : Nagyvárad zenei élete a Thurzó-gyűjtemény tükrében – Thurzó Sándor: Nagyváradi éneklőkanonokok (1199–1557) (2.)
Thurzó Sándor zenetörténész.Forrás : Bihari Napló
"Folytatom a múlt hétről – második részként –
nagytatám, Thurzó Sándor tanulmányának ismertetését a Nagyváradi
éneklőkanonokokról." - irja Thurzó Zoltán a Bihari Naplóban. Mi volt a cantor kötelessége és feladata?Idézetek a cikkből :
"A cantor kötelessége volt az is, hogy a
kórusra járó klérikusokat zeneileg felkészítse; az elméleti és
gyakorlati oktatást ki kellett terjesztenie a helyes éneklés tudományára
is, hogy az előadók az officiumon hibátlanul szerepeljenek."
"E rendelkezés jelentősége azért figyelemre
méltó, mert elárulja, hogy az éneklőkanonokok és különösen a zenét
gyakorlatilag művelő succentorok a zeneoktatást kiterjesztették a
szigorúan vett papi renden kívül is, bevonták oktató-nevelő munkájuk
hatáskörébe az érdeklődő világiakat is."
"A váradi püspökség történetéből tudjuk, hogy a káptalani iskola fő hivatását az egyházi utánpótlás biztosításában látta."
"A zeneoktatásra többnyire szombaton került
sor, vagy ha e nap ünnepre esett, pénteken, valamint a nagy ünnepeket
megelőző napokon."
Forrás : thurzozoltan.com
Sorozat : Nagyvárad zenei élete a Thurzó-gyűjtemény tükrében – Thurzó Sándor: Nagyváradi éneklőkanonokok (1199 – 1557) Első rész
Thurzó Sándor tanulmánya a nagyváradi élőkanonokról.Forrás : Bihari Napló
"Érdekes egybeesés számomra, hogy születésem
éve megegyezik nagytatám azon zenetudományi publikálásával, amely első
alkalommal dolgozta fel – felkérésre ilyen összetett formában –,
egyetlen tanulmányba sűrítve a nagyváradi éneklőkanonokok történetét a
Zenetudományi írásokban." - írja Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész a Bihari Naplóban. A váradiak büszkék lehetnek ,mert az évszázadok folyamán aktív zenei életet éltek.Nagy értéknek lehet tekinteni ezt a sorozatot.Olvassa el a teljes cikket. Idézetek :
"Az akkor forradalminak tekinthető romániai
magyar zenetudományi kiadványsorozat, a Zenetudományi írások, az első
romániai magyar nyelvű zenetudományos kutatás eredményeit összegző
kiadvány volt. Összesen öt kötetet élt meg, az első kötete 1977-ben
jelent meg, az utolsó, az ötödik pedig 1999-ben. Ez a kiadványsorozat a
romániai magyar nyelvű zenetudomány kollektív publikációs fórumának
számított, hiszen ezekben a kötetekben kaptak helyet kaptak olyan
tanulmányok is, amelyek magyar nyelvű zenei szaklap hiányában, és
szakmai jellegűknél, terjedelmüknél foga nem kerülhettek be magyar
művelődési, irodalmi folyóiratokba. Nagytatám, Thurzó Sándor, a sorozat
harmadik kiadványában, 1983-ban jelentette meg azt a tanulmányát, amelyet most ismételten közzéteszek és bemutatok."
"Thurzó Sándor Nagyváradi éneklőkanonokok (1199–1557) című tanulmánya jelent meg 1983-ban, a fent említett kiadványsorozatban. Nagyvárad zenei életének kezdetei a messzi középkorig visszavezethetőek. Fennmaradtak olyan jelentős írott dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy már a 12. században európai szintű zeneművészet virágzott Nagyváradon."
"A cantorok, tulajdonképpen éneklőkanonokok hatáskörébe tartozott a zeneoktatás elméleti és gyakorlati része, valamint a zenei élet szervezése. Hivatásukat éppen ezért nem is művelhették segítség nélkül, ők inkább csak szerveztek és irányítottak, a gyakorlati zenei munkát helyetteseik, a succesorok végezték."
"Legfontosabb feladata a zenei gyakorlat szakszerű irányítása a hivatalos liturgikus kórusban (divinum officium). A nagytemplomban úgy kellett vezetnie az éneket, hogy: „tapintatosságból és gondosságból a hallgatóiban és éneklőben valósággal gyarapodjanak az áhítat és buzgóság gyümölcsei, mert (mint mondják) mikor a sima hangot keresik, a jó életet elvesztik, és: a cantor Istent csak bosszantja, mikor a népet hangjával szórakoztatja, és ismét: mit ér a hang édessége, ha nincs a szívnek édessége? Így: hajlítsd a hangodat és hajlítsd az akaratodat, vagy: ügyelj a hangok összhangjára, vigyázz az erkölcs egységére, hogy egy szív és lélek legyünk felebarátainkkal Krisztus által, Istennel akaratunk által, mesterünkkel engedelmességünk által”."
"Thurzó Sándor Nagyváradi éneklőkanonokok (1199–1557) című tanulmánya jelent meg 1983-ban, a fent említett kiadványsorozatban. Nagyvárad zenei életének kezdetei a messzi középkorig visszavezethetőek. Fennmaradtak olyan jelentős írott dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy már a 12. században európai szintű zeneművészet virágzott Nagyváradon."
"A cantorok, tulajdonképpen éneklőkanonokok hatáskörébe tartozott a zeneoktatás elméleti és gyakorlati része, valamint a zenei élet szervezése. Hivatásukat éppen ezért nem is művelhették segítség nélkül, ők inkább csak szerveztek és irányítottak, a gyakorlati zenei munkát helyetteseik, a succesorok végezték."
"Legfontosabb feladata a zenei gyakorlat szakszerű irányítása a hivatalos liturgikus kórusban (divinum officium). A nagytemplomban úgy kellett vezetnie az éneket, hogy: „tapintatosságból és gondosságból a hallgatóiban és éneklőben valósággal gyarapodjanak az áhítat és buzgóság gyümölcsei, mert (mint mondják) mikor a sima hangot keresik, a jó életet elvesztik, és: a cantor Istent csak bosszantja, mikor a népet hangjával szórakoztatja, és ismét: mit ér a hang édessége, ha nincs a szívnek édessége? Így: hajlítsd a hangodat és hajlítsd az akaratodat, vagy: ügyelj a hangok összhangjára, vigyázz az erkölcs egységére, hogy egy szív és lélek legyünk felebarátainkkal Krisztus által, Istennel akaratunk által, mesterünkkel engedelmességünk által”."
Padok a zöldövezetekben
"Hatvannégy padot helyeztek ki az elmúlt napokban Nagyvárad három
zöldövezetébe. A nagyváradi polgármesteri hivatal közleménye szerint az
Ezredévi emléktéren (Libertăţii park) negyvenkilenc darabot, a Széchenyi
(Traian) téren tizenegy darabot, a Dacia sugárúton pedig négy padot
helyeztek ki. A 180 centiméter hosszú padokat 1160 lejes darabáron (áfa
nélkül) vásárolták a Lavitex Prodd cégtől. A garancia harminchat hónap a
padok fémszerkezetére, és huszonnégy hónap a fából készült részekre." - írja a Bihari Napló.
Jó döntést hoztak,mert nagyon sok pad régi és veszélyes a váradi parkokban.A rongálók egyik kedvenc célpontjai lettek a padok.Reméljük,az új padokat sokáig fogjuk használni.
Új padok
Forrás : oradea.ro
2019. április 23., kedd
Mennyi magyar lesz Bihar megyében 2031-ben ?
Forrás : erdely.ma
Mennyi magyar lesz Bihar megyében 2031-ben ?Az Erdély Ma cikke választ adhat.A tanulmányban ezt olvashatjuk :
"A 2011-es népszámlálás szerint 20,1 millió fő volt Románia
népessége, ami várhatóan 16,7 millióra csökken 2031-ig. Az Erdélystat
népesség-előreszámítása szerint ez az elemzett 2011 és 2031 közötti
periódusra egy igen drasztikus, 17%-os népességcsökkenést jelent Románia
szintjén. A magyar anyanyelvűek aránya előreláthatólag stabil marad
Romániában, és számuk nem esik 1 millió alá."
Bihar megyében enyhe csökkenés lesz a magyar anyanyelvűek létszáma tekintetében 2031-ig.Idézet a cikkből:
"A székelyföldi és partiumi megyék közül Hargita, Kovászna, Szatmár és
Szilágy esetében várható aránynövekedés, míg Bihar és Maros esetében
enyhe aránycsökkenés valószínűsíthető a magyar anyanyelvűek körében."
Bővebben a Bihari Naplóban.
Bővebben a Bihari Naplóban.
Ötvös Béla író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó hagyatéka - Mit jelent számomra?
Ötvös Béla író, újságíró, szerkesztő.Forrás : Bihari Napló
"Ötvös Béla író, újságíró tollából jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság nagyváradi időszakáról, és a város román megszállásáról 1919-ben. A Krónikák könyve az újságíró cikkeiből összeállított válogatás." - írja a Bihari Napló. Mit jelent számomra?Nehéz meghatározni.Az utóbbi években több könyv és cikk jelent meg a XX. század eleji Nagyváradról.1919 április 20-a volt a fordulat,mely meghatározta Nagyvárad fejlődését.Ötvös Béla újságíróról eddig keveset tudtam. A Bihari Naplóban közölt cikksorozat világos képet ad számomra az impériumváltás hátteréről.Hálásak lehetünk Ötvös Bélának,mert mint szemtanú tárgyilagosan leírta az eseményeket.Életéről ezeket olvashatjuk a cikkben :
"Az író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó 1888
augusztus 2-án született Komádiban – Magyarország, egy sokgyermekes
zsidó családban (Oelbaum). Meghalt Nagyváradon 1970 október 21-én.
Édesapja
ifjú korában szintén hírlapíró volt Gyulán egy rendkívüli szerepet
betöltő hetilapnál. Apja, aki maga hét nyelvet beszélt, s aki egy ideig
Szegeden egy arisztokrata család titkára volt, kulturális munkásságát
igen hamar egy kis vidéki városka csendjével cserélte fel, és
kereskedelmi pályát választott. Azonban itt is fenntartotta
összeköttetéseit a budapesti és a nagyváradi hírlapokkal. Ez a
magyarázata, hogy Béla fia már a falusi szülőházban lett tisztában az
újságírás mineműségével, és már kisdiák korában vésődött lelkébe a
nyomtatott betűk iránti meleg vonzalom.Középiskolai tanulmányait Budapesten és Nagyváradon végezte (1906)."
"1912-ben Békási Jenő laptudósítói vállalatának
parlamenti tudósítója. Mint ilyenre figyel fel Fehér Dezső, aki 1912-ben
szerződtette a Nagyváradi Naplóhoz. A részleges mozgósítás miatt
állását csak fél évvel később foglalta el Nagyváradon, azonban akkor már
Marton Manó Új Nagyvárad című lapjánál.Ötvös
Béla valósággal pár nap alatt magára terelte a figyelmet, szenzációt
keltő riportjai országos visszhangra találtak. 1913 őszén már a
Nagyváradi Naplónál van, ahol komoly, körültekintő és alapos írásaival a
közönség szeretetébe férkőzik."
"1916-ban Óbecsén megnősül, és feleségül veszi
isaszegi Tóth Mária Borbálát. Vele együtt tér vissza Nagyváradra, akivel
54 évig élt boldog házasságban. Házasságukból egy leányuk, Márta
született.
Nagyváradra való visszatérte után a
Nagyváradi Napló főszerkesztő-helyettese lett 1920-ig. Később Hétfői Lap
címmel lapot indít, melyből a Magyar Hírlap című politikai napilap
alakul. Ennek megszűnte (1922) után a kolozsvári Keleti Újság helyi
szerkesztője (1923-24), és 1936-tól az Ellenzék munkatársa. Közben új
lapokkal is próbálkozik, így Vasárnapi Lapok címmel képes heti
társadalmi folyóiratot ad ki (1934-35). A II. világháború alatt a
Gestapo meghurcolta. A háború után a kolozsvári Erdély, majd Igazság
nagyváradi tudósítója nyugdíjazásáig (1954).
Már a
diákéveiben jelentkezett tudosításaival a Nagyvárad című napilapban.
Saját kiadásában megjelent Május (1909) című elbeszéléskötetével
irodalmi sikert ért el. Az ő tollából jelent meg a Nagyváradi Napló
hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság nagyváradi
időszakáról és a város román megszállásáról 1919-ben. Ugyanitt jelent
meg beszámolója a geszti sírboltnál lefolyt első Tiszta István
emlékünnepélyről.
Munkatársa, majd szerkesztője a Bihar megye és Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve c. kötetnek (1934-37)."
"A Krónikák könyve (Nagyváradi Napló Nyomda Rt 1920) az addigi újságírói pályafutásának legjelentősebb írásait tartalmazza."
"1940 végén szerkesztette és írta a nagyváradi Franklin Nyomda Magyar Képes Évkönyv 1941 c. kiadványát.
1945
után is aktíval vállalt szerepet a nagyváradi magyarság kulturális
életében. Szervezője és műsorvezetője volt a Magyar Népi Szövetség
Olaszi kerülete által tartott magyar kulturális programoknak. Ezek közül
is kitűnik az 1947 február 9-én tartott Ady kulturdélután.
Ady-emlékei
(saját kutatásai és személyes élményei) Emlékezés Ady Endrére, az
emberre címmel is csak kéziratban maradt fenn. Ebből egy kis részt, még
életében, Kovalovszky Miklós is közölt az Emlékezések Ady Endréről című
dokumentum-gyűjteményében (Budapest, 1961-74). Majd 24 évvel halála
után, 1994-ben, Márta leánya jóvoltából, Fábián Imre szerkesztésében
(Literator kiadó) Megidézett múlt címmel önálló formában is megjelent ez
a része."
"Az alábbiakban közöljük Ötvös Béla által írt
beharangozót Krónikák könyve című kötetéhez, amelyből a közeljövőben
részleteket közlünk a téma aktualitása miatt.
Ötvös Béla írását unokája Péter Sándor, építőmérnök segítségével teszük közzé.
Krónikák könyve
„A
mindennapi élet eseményeinek hívatott krónikása a napi sajtó. Az újság,
a hírlap az, amely az életben előforduló kis és nagy dolgokat, derűs
vagy szomorú eseményeket, az Élet által írt vígjátékokat, vagy drámákat a
jövő számára – úgynevezett gyors hírszolgáltatással – megörökíti. Az
újságíró az élet íródeákja, aki tulajdonképpen a közönség szolgálatában
áll. A közönségnek dolgozik, a közönségnek ír, és ő a számontartója a
közönség körében, az Élet követelményei szerint előforduló eseményeknek.
És minthogy az Életben előforduló minden esemény saját körünkből való,
mindnyájunkat érdekel. Nincs a világon olyan história, amely
valamennyire, kisebb vagy nagyobb mértékben, közelről vagy távolról,
keletkezésében, esetleg kihatásaiban, vagy következményeiben ne érintene
bennünket. Hiszen, ha a – fájdalom – gyakorta megismétlődő, az Élet
törvényei szerint elmaradhatatlan drámai események, vagy a – bizony –
ritkább derűs események között egyszer-egyszer egy, koncepciójában
nagyobb és nevezetesebb, meg idegeinkre inkább ható história kerül az
újságíró tollára, legyen az bármilyen természetű, a közönség körében
napokig élénk beszéd tárgyát képezi. Ez onnan van, hogy a mindennapi
életben előforduló események iránt az emberi lélek szinte magnetikus
fogékonysággal bír. Így van aztán, hogy ami történik az Életben, az
mindnyájunk eseménye.
Az újságíró pedig feljegyzi
a történt eseményeket, számot ad róluk az ő közönségének. Csakhogy a
napisajtó, illetve az újság csak huszonnégy-huszonnégy óráig él. Akkor
új nap következik, és minden új napnak megvan a maga újságja. Az előző
nap újságja másnapra már régi, használt papírrá lesz. Nagyon ritka hely
az, ahol a lapokat gondosan megőrzik évről-évre, ellenben az általános
uzus az, hogy mihelyt megérkezett a friss lap, az előző napilapot nem
vesszük többé kezünkbe, ha csak direkt megőrzésre félre nem tettük. Így
aztán azok az események, amelyeket az újságíró, mint hű krónikás,
megörökíteni akar újságja hasábjain, az elmúlásba, pusztulásba vesznek.
Szebbnél-szebb históriák, derűs vagy szomorú, vidám vagy drámai
epizódokra borul rá ilyenformán a feledés szürke fátyola. Pedig hány
olyan história fordul elő az életben, amelynek mint kimagasló és érdekes
eseménynek nem szabad huszonnégy óra elmúlta után a múlt ködébe
vesznie, amelynek élnie kell a rohanó új idők folyamán is.
Ez
a könyv, amelyet „Krónikák könyve” címmel most kiadok, ezt a célt
szolgálja. Nagyváradi újságírói működésem eddigi hat esztendeje alatt
előfordult és általam megírt nagy eseményeket összegyűjtöttem, és
könyvalakban kiadom…
Hat esztendő krónikáit adom
át a holnapnak, a jövőnek, hat esztendő históriáiról lebbentem fel
könyvemmel a feledés fátyolát, és célom, hogy ha a kedves olvasó kezébe
veszi könyvemet, pár órára újból maga előtt láthassa a múltat,
emlékezzék azokra a szomorú, vagy vidám eseményekre, amelyeknek emléke
az elmúlt idővel együtt egyre jobban elmarad mögöttünk.
Amikor
e könyvemet a közönség felé nyújtom, az a meggyőződésem, hogy egy
mulaszthatatlan kötelességnek teszek eleget, olyannak, amellyek a
közönség megértését is bizonnyal megtalálom. És hiszem, hogy a közönség,
amelynek én immár közel tizennégy esztendő óta írom hűségesen a napi
krónikákat, és amely edig szeretettel fogadta írásaimat, most is
szívesen fogadja új könyvemet, a „Krónikák könyvé”-t.”
Nagyvárad, 1920 január hóban.
Ötvös Béla
A Krónikák könyve (Nagyváradi Napló Nyomda Rt 1920).Forrás : Bihari Napló
Nem olvastam a Krónikák Könyvét.A két cikk,melyek a Bihari Naplóban jelentek meg,felidézik Nagyapám elbeszéléseit a régi Váradról.Nagyapám (1901-1985) szerint Várad a xx. század elején egy "úri város" volt.Ma már nem az.Miért?Ötvös Béla cikkeiben részben megkaptam a választ?
"1912-ben Békási Jenő laptudósítói vállalatának parlamenti tudósítója. Mint ilyenre figyel fel Fehér Dezső, aki 1912-ben szerződtette a Nagyváradi Naplóhoz. A részleges mozgósítás miatt állását csak fél évvel később foglalta el Nagyváradon, azonban akkor már Marton Manó Új Nagyvárad című lapjánál.Ötvös Béla valósággal pár nap alatt magára terelte a figyelmet, szenzációt keltő riportjai országos visszhangra találtak. 1913 őszén már a Nagyváradi Naplónál van, ahol komoly, körültekintő és alapos írásaival a közönség szeretetébe férkőzik."
"1916-ban Óbecsén megnősül, és feleségül veszi
isaszegi Tóth Mária Borbálát. Vele együtt tér vissza Nagyváradra, akivel
54 évig élt boldog házasságban. Házasságukból egy leányuk, Márta
született.
Nagyváradra való visszatérte után a
Nagyváradi Napló főszerkesztő-helyettese lett 1920-ig. Később Hétfői Lap
címmel lapot indít, melyből a Magyar Hírlap című politikai napilap
alakul. Ennek megszűnte (1922) után a kolozsvári Keleti Újság helyi
szerkesztője (1923-24), és 1936-tól az Ellenzék munkatársa. Közben új
lapokkal is próbálkozik, így Vasárnapi Lapok címmel képes heti
társadalmi folyóiratot ad ki (1934-35). A II. világháború alatt a
Gestapo meghurcolta. A háború után a kolozsvári Erdély, majd Igazság
nagyváradi tudósítója nyugdíjazásáig (1954).
Már a
diákéveiben jelentkezett tudosításaival a Nagyvárad című napilapban.
Saját kiadásában megjelent Május (1909) című elbeszéléskötetével
irodalmi sikert ért el. Az ő tollából jelent meg a Nagyváradi Napló
hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság nagyváradi
időszakáról és a város román megszállásáról 1919-ben. Ugyanitt jelent
meg beszámolója a geszti sírboltnál lefolyt első Tiszta István
emlékünnepélyről.
Munkatársa, majd szerkesztője a Bihar megye és Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve c. kötetnek (1934-37)."
"A Krónikák könyve (Nagyváradi Napló Nyomda Rt 1920) az addigi újságírói pályafutásának legjelentősebb írásait tartalmazza."
"1940 végén szerkesztette és írta a nagyváradi Franklin Nyomda Magyar Képes Évkönyv 1941 c. kiadványát.
1945
után is aktíval vállalt szerepet a nagyváradi magyarság kulturális
életében. Szervezője és műsorvezetője volt a Magyar Népi Szövetség
Olaszi kerülete által tartott magyar kulturális programoknak. Ezek közül
is kitűnik az 1947 február 9-én tartott Ady kulturdélután.
Ady-emlékei
(saját kutatásai és személyes élményei) Emlékezés Ady Endrére, az
emberre címmel is csak kéziratban maradt fenn. Ebből egy kis részt, még
életében, Kovalovszky Miklós is közölt az Emlékezések Ady Endréről című
dokumentum-gyűjteményében (Budapest, 1961-74). Majd 24 évvel halála
után, 1994-ben, Márta leánya jóvoltából, Fábián Imre szerkesztésében
(Literator kiadó) Megidézett múlt címmel önálló formában is megjelent ez
a része."
"Az alábbiakban közöljük Ötvös Béla által írt
beharangozót Krónikák könyve című kötetéhez, amelyből a közeljövőben
részleteket közlünk a téma aktualitása miatt.
Ötvös Béla írását unokája Péter Sándor, építőmérnök segítségével teszük közzé.
Krónikák könyve
„A
mindennapi élet eseményeinek hívatott krónikása a napi sajtó. Az újság,
a hírlap az, amely az életben előforduló kis és nagy dolgokat, derűs
vagy szomorú eseményeket, az Élet által írt vígjátékokat, vagy drámákat a
jövő számára – úgynevezett gyors hírszolgáltatással – megörökíti. Az
újságíró az élet íródeákja, aki tulajdonképpen a közönség szolgálatában
áll. A közönségnek dolgozik, a közönségnek ír, és ő a számontartója a
közönség körében, az Élet követelményei szerint előforduló eseményeknek.
És minthogy az Életben előforduló minden esemény saját körünkből való,
mindnyájunkat érdekel. Nincs a világon olyan história, amely
valamennyire, kisebb vagy nagyobb mértékben, közelről vagy távolról,
keletkezésében, esetleg kihatásaiban, vagy következményeiben ne érintene
bennünket. Hiszen, ha a – fájdalom – gyakorta megismétlődő, az Élet
törvényei szerint elmaradhatatlan drámai események, vagy a – bizony –
ritkább derűs események között egyszer-egyszer egy, koncepciójában
nagyobb és nevezetesebb, meg idegeinkre inkább ható história kerül az
újságíró tollára, legyen az bármilyen természetű, a közönség körében
napokig élénk beszéd tárgyát képezi. Ez onnan van, hogy a mindennapi
életben előforduló események iránt az emberi lélek szinte magnetikus
fogékonysággal bír. Így van aztán, hogy ami történik az Életben, az
mindnyájunk eseménye.
Az újságíró pedig feljegyzi
a történt eseményeket, számot ad róluk az ő közönségének. Csakhogy a
napisajtó, illetve az újság csak huszonnégy-huszonnégy óráig él. Akkor
új nap következik, és minden új napnak megvan a maga újságja. Az előző
nap újságja másnapra már régi, használt papírrá lesz. Nagyon ritka hely
az, ahol a lapokat gondosan megőrzik évről-évre, ellenben az általános
uzus az, hogy mihelyt megérkezett a friss lap, az előző napilapot nem
vesszük többé kezünkbe, ha csak direkt megőrzésre félre nem tettük. Így
aztán azok az események, amelyeket az újságíró, mint hű krónikás,
megörökíteni akar újságja hasábjain, az elmúlásba, pusztulásba vesznek.
Szebbnél-szebb históriák, derűs vagy szomorú, vidám vagy drámai
epizódokra borul rá ilyenformán a feledés szürke fátyola. Pedig hány
olyan história fordul elő az életben, amelynek mint kimagasló és érdekes
eseménynek nem szabad huszonnégy óra elmúlta után a múlt ködébe
vesznie, amelynek élnie kell a rohanó új idők folyamán is.
Ez
a könyv, amelyet „Krónikák könyve” címmel most kiadok, ezt a célt
szolgálja. Nagyváradi újságírói működésem eddigi hat esztendeje alatt
előfordult és általam megírt nagy eseményeket összegyűjtöttem, és
könyvalakban kiadom…
Hat esztendő krónikáit adom
át a holnapnak, a jövőnek, hat esztendő históriáiról lebbentem fel
könyvemmel a feledés fátyolát, és célom, hogy ha a kedves olvasó kezébe
veszi könyvemet, pár órára újból maga előtt láthassa a múltat,
emlékezzék azokra a szomorú, vagy vidám eseményekre, amelyeknek emléke
az elmúlt idővel együtt egyre jobban elmarad mögöttünk.
Amikor
e könyvemet a közönség felé nyújtom, az a meggyőződésem, hogy egy
mulaszthatatlan kötelességnek teszek eleget, olyannak, amellyek a
közönség megértését is bizonnyal megtalálom. És hiszem, hogy a közönség,
amelynek én immár közel tizennégy esztendő óta írom hűségesen a napi
krónikákat, és amely edig szeretettel fogadta írásaimat, most is
szívesen fogadja új könyvemet, a „Krónikák könyvé”-t.”
Nagyvárad, 1920 január hóban.
Ötvös Béla
A Krónikák könyve (Nagyváradi Napló Nyomda Rt 1920).Forrás : Bihari Napló
Nem olvastam a Krónikák Könyvét.A két cikk,melyek a Bihari Naplóban jelentek meg,felidézik Nagyapám elbeszéléseit a régi Váradról.Nagyapám (1901-1985) szerint Várad a xx. század elején egy "úri város" volt.Ma már nem az.Miért?Ötvös Béla cikkeiben részben megkaptam a választ?
A román csapatok bevonulása Nagyváradra - Ötvös Béla nagyváradi újságíró tudósitása - Második rész
Rimler Károly, Nagyvárad polgármestere.Forrás : Bihari Napló
"Ötvös Béla író, újságíró tollából jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság váradi időszakáról, és a város román megszállásáról 1919-ben. A Krónikák könyve az addigi újságírói pályafutásának legjelentősebb írásait tartalmazza." - olvashatjuk a cikksorozat második részében, mely a Bihari Naplóban jelent meg. Fontos információ :
"Az alábbiakban részletet közlünk a Krónikák könyve című kötetből. Ötvös
Béla írását unokája, Péter Sándor építőmérnök támogatásával közöljük.
Folytatás a tegnapi lapszámunkból."
Idézetek a cikkből :
"A Rulikovszki-úti kaszárnyában is izzó volt a
hangulat. A Rulikovszki-úton nagy tömeg hullámzott és a kaszárnya körül
kíváncsian helyezkedett el. A kaszárnyában lévő vörös katonák meglehetős
nyugtalanul viselkedtek és csak nehezen lehetett őket féken tartani.
Mialatt
Katz Béla Kun Bélával beszélt telefonon, megjelent a városházán Raics
Károly ezredes-dandárparancsnok, Balogh Sándor ezredes, továbbá Cserey
Vilmos alezredes és később Dutkay Béla őrnagy, akik Katz Bélát keresték
sürgős és halaszthatatlan ügyben. Amikor Katz Béla végezte a
telefonbeszélgetést, a rendőrségről átvonult hivatalába, ahol a
tanácskozásba bevonták Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula
főkapitányt is.
Ez a nagy fontosságú tanácskozás,
amely utolsó volt Katz Béla hivatalában – végleges döntést hozott
Nagyvárad sorsára nézve. A tanácskozás főleg német nyelven folyt.
–
Übernehmen Sie, Herr Doktor, die Verantwortung – kérdezte Balogh
ezredes Katz Bélát – wenn hier eine Schiesserei wird und die ganze Stadt
zusammen-geschossen wird? Blos ein Schuss und die Katastrophe
unvermeidlich ist.
(Átveszi ön a felelősséget
doktor úr, ha itt lövöldözés lesz és e várost összelövik? Csak egy lövés
kell és nem lesz elhárítható a katasztrófa.)
–
Bitte, bitte, Herr Oberst – válaszolt erre dr. Katz Béla, még mindig az
őt jellemző nyugalommal – nicht so scharf. Wir können uns doch annähern.
(- Kérem, kérem ezredes úr, ne oly élesen, hiszen meg tudjuk egymást közelíteni.)"
"Raics ezredes, hogy a hadügyi népbiztost meggyőzze,
körtelefonozott a csapatok parancsnokaihoz. Ezek egybehangzóan azt a
felvilágosítást adták, hogy a katonák nem akarnak többé harcolni.
Ezzel aztán végleg el is dőlt a nagyváradi kormányzótanács és az egész Bihar megyei proletárdiktatúra sorsa."
"Rimler Károly polgármester így válaszolt Katz Béla szavaira:
–
A legfontosabbnak tekintem a város nyugalmát és a polgárság
közbiztonságát. Köszönöm Önnek azokat az intézkedéseket, amelyek a város
érdekében jelentősek voltak és amelyekkel sikerült a város nyugalmát
megőriznünk. Én nem politizálok, én csak nézem, hogy ennek a városnak,
melyet 37 éve szolgálok, egyetlen polgárát se érje baj és hogy a
bevonuló román csapatoknak ne legyen oka arra, hogy megtorlással
éljenek." Kiemelés tőlem '
"A polgármester nyomban rendkívüli ülésre hívta össze a városi tanács
tagjait, akik a polgármester szobájában gyűltek össze. A polgármester
közölte a tanács tagjaival, hogy újból a tanács kezében a közigazgatás,
mire úgy határoztak, hogy egy proklamációt bocsájtanak ki a város
népéhez. Lukács Ödön főjegyző meg is fogalmazta azt. A városi tanács
ülésén, amely zárt volt, később részt vettek Raics ezredes és Cserey
alezredes is."
"Már délelőtt nagyon érezhető volt, hogy a Rulikovszki-úti kaszárnyában
bennszorult vörös katonákat csak nehezen lehet féken tartani. Délután
valóban bekövetkezett az, amitől tartottak. A kaszárnya előtt hullámzó
óriási tömegben valaki egy lövést tett, mire a kaszárnyában levő vörös
katonák ki akartak rohanni. A tisztek azonban meg akarták őket gátolni,
mire heves lövöldözés fejlődött ki. A harc még a kaszárnya mögötti
térségen is folytatódott és tartott volna tovább is, ha a rendőrség
emberei egy teherautón ki nem érkeznek és le nem fegyverezik a
fékeveszett embereket. A garázdálkodó katonák a gépfegyveresen a
kaszárnya udvarára érkezett rendőrségnek minden szó nélkül megadták
magukat és összes fegyvereiket átadták."
"Az Őr-utcai katonai állomásparancsnokságon még délelőtt megjelent Halász
Sándor százados, aki közölte az ott levő Des Echerolles-Kruspér István
őrnaggyal, hogy átveszi az állomásparancsnokságot, ami meg is történt és
Halász százados ez időtől emberfeletti munkát fejtett ki."
"Halász százados most érkezik autón. Egyenesen a főjegyzőhöz fut fel.
– Hogy állunk? – kérdi Keszthelyi.
–
A helyzet már kész – monda halász – Hogy a visszavonulók
fosztogatásának elébe vágjunk, a megyeházat fegyveresen szállják meg az
urak. Ha a románok bejönnek, letesszük a fegyvert."
"Ettől a perctől a megyei tisztviselők tesznek fegyveres szolgálatot. Nappal a nősek, éjjel a nőtlenek.
A
kormányzótanács a fegyveres megszállás perceiben határozott. Kulcsait,
eddigi ügyvitelét átadta az alispáni hivatalnak. A tanács szobái déli
fél tizenkettőkor lezárultak."
"A városi tanács ezen az ülésen elhatározta, hogy a városháza ormán lengő
vörös lobogót lehúzatja és a díszterem ablakára pingált pörölyös vörös
embert is eltünteti, mint a proletár világ szimbólumait. A tanácskozáson
részt vettek dr. Pap Koriolán, dr. Ardeleán Jusztin és még több román
vezető férfi is, akik éjjel két órától kezdve folyton a rendőrségen,
illetve a városházán tartózkodtak és akiket, mint a város román
polgárságának vezetőit, parlamentér szereppel bíztak meg."
"Cserey alezredes természetesen nyomban közölte ezt a hírt a tanáccsal,
mire ez elhatározta, hogy Rimler polgármester vezetésével parlametairek
menjenek a románok elé és adják fel a várost, hogy megkíméljék az
ágyúzástól."
"Végül is estefelé abban állapodtak meg, hogy a románok elé is
parlametairt menesztenek azzal a kéréssel, hogy ne lőjék a várost és a
vörösöket pedig úgy intézik el, hogy felkérik Katz Bélát, menjen elébük
és tartóztassa fel őket, illetve bírja őket visszavonulásra."
"Künn az utca egyre hullámzott. Mindenfelé kisebb-nagyobb csapatok
álldogáltak. Rengeteg autó száguldott alá s fel. Csaknem mindenkinek
volt valami híre, amit aztán tovább adott. Ellenőrizhetetlen hírek
keringtek így szájról-szájra."
"Lassan ráborult az alkony a városra. Fegyveres polgárőrök, fiatalok,
öregek egyforma lelkesedéssel indultak posztjukra, hogy fenntartsák a
rendet és őrködjenek e sokat szenvedett város álma felett. Jánossy Gyula
főkapitány-városparancsnok rendeletet adott ki, amelyben megtiltja,
hogy nem közérdeket szolgáló egyének este 8 órán túl az utcákon
járhassanak."
"De egyszerre, úgy kilenc óra tájt egymásutánban két hatalmas robbanás
zaja verte fel a nagy csendességet. A detonáció hangja a vasútállomás
felől jött a város közepe felé. Az történt, hogy a vasútállomáson egy
zászlóalj székely katona a Mezőteged felől beérkezett vonatával tovább
akart utazni, hogy a vörösök ellen felvegye a küzdelmet, illetve hogy
feltartóztassa őket, de minthogy valamelyes okból nem indították el a
vonatot, valamelyik tüzesvérű székely, dühében két kézigránátot dobott
az állomás épületére. Mindkettő felrobbant. Az egyik pontosan a vasúti
rendőrség szobája előtt a peron tetejét zúzta be és onnan hullt alá, a
másik pedig egyik, a főépülettel szomszédos épületben tett jelentéktelen
kárt. A székelyeket erre fél tizenegy előtt tovább utaztatták."
"Rimler Károly polgármester, Lukács Ödön polgármester-helyettes, Jánossy
Gyula rendőrfőkapitány, dr. Bartha Béla, Fluck Ferenc rendőrkapitányok
és a többi rendőrtisztek, meg rendőrök, valamint a derék csendőrök s a
lelkesült polgárőrök voltak csak ébren és virrasztottak hűségesen, mély
gonddal az alvó város felett."
"Néhány perccel tíz óra után visszaérkezett a
városházára az előző este a románok elé küldött parlamentér, Morár
György főhadnagy, Jellenik Géza főszámvető kíséretében, a polgármesteri
hivatalban tartózkodó Pap Coriolánnak jelentést tett küldetése
eredményéről:
– Egy óra múlva a város határában
lesz a sereg – mondta Morár főhadnagy. – Öt teherautóval szállítják a
legénységet Váradvelencéig, ahol az előbb érkezettek várni fognak arra,
amíg az öt autó újabb fordulást tesz. A fogadásnak a város határában
kell történnie."
"A városi tanács tagjai már jó félórával azelőtt
eltávoztak a városházáról, hogy odahaza átöltözködjenek és úgy
állapodtak meg, hogy a vámon túl levő új vízműtelepnél találkoznak, ahol
a fogadás lesz. A tanács úgy állapodott meg dr. Ardelean Jusztinnal,
hogy a nagyváradi román polgárság nevében Ardelean Jusztin üdvözölje az
érkező parancsnokot.
Az első járőr
Amikor
mi kiérkeztünk a vízműtelephez, már ott találtuk Rimler Károly
polgármestert, aki a város kocsiján jött ki. Amerre elhaladtunk, a
Kossuth-utcán, Nagypiac-téren, Kolozsvári-utcán, a kíváncsi embereknek
ezrei hullámzottak. A járdákon alig lehetett mozogni és az úttesten is
csak úgy áradt az óriási néptömeg a sorompó felé.
Ott
maradtunk Rimler polgármesterrel együtt a vízműtelepnél. Néhány perc
múlva megérkezett oda dr. Ardelean Jusztin és dr. Mayor László, akik
mint hivatalos küldöttek szerepeltek. Az országúton egyre-másra robogtak
az autók, meg a kocsik alá s fel. Egyszerre délnyugati irányból egy
repülőgép repül el felettünk, amely nemsokára visszafordult. Valahonnan
Arad felől jöhetett.
A vízműtelep előtt egyre
nagyobb lesz a tömeg. Tizenegy órakor jön egy kocsi a csapatok felől. A
benne ülők újságolják, hogy az előőrsök körülbelül kétezer lépésnyire
táboroznak.
Négy perc hiányzik a negyed
tizenkettőhöz, amikor az országúton egy lovaspatrul lesz látható, amint
gyors ügetéssel közeledik felénk. Alig telik belé egy perc, már előttünk
is áll a patrul: két tiszt és öt legény. Dr. Ardelean Jusztin és dr.
Mayor László fogadta őket, akik közlik, hogy puhatolódzni előre jöttek a
városba, amelyen át akarnak vonulni.
– Semmi akadálya nincs, – mondta dr. Ardelean – nyugodtan mehetnek.
– A csapat – mondta a patrul parancsnoka, Todorescu főhadnagy, – rajvonalban jön utánunk.
Útmutatás
után gyorsan elvágtat a patrul be a város felé. Nemsokára ezután kelet
felől a mezőn itt-ott emberek lesznek láthatók, távcsővel jól látni:
katonák.
A járőrt a Szent László-téren át az ott
egybegyűlt férfiak és nők közül sokan virággal fogadták és végig, amerre
elvonult, sűrűn hangzott feléje a Sze treaska kiáltás.
Gyönyörű
napfényes idő volt vasárnap délelőtt. Ott állunk a vízműtelep udvarán,
ahová időközben kiérkezett Lukács Ödön főjegyző, dr. Thury László
főügyész, Rimanóczy Béla igazgató és több újságíró. Délután fél háromkor
megkezdődött a csapatok bevonulása Nagyváradra."
Tisztelt Olvasó ' Bármilyen lehet a véleménye a történtekről,a történelmet nem lehet megváltoztatni.Ez történt 1919-ben Nagyváradon,ez vonult be a történelemkönyvébe.Egyiknek megszállás,másiknak felszabadítás ...
"Raics ezredes, hogy a hadügyi népbiztost meggyőzze,
körtelefonozott a csapatok parancsnokaihoz. Ezek egybehangzóan azt a
felvilágosítást adták, hogy a katonák nem akarnak többé harcolni.
Ezzel aztán végleg el is dőlt a nagyváradi kormányzótanács és az egész Bihar megyei proletárdiktatúra sorsa."
"Rimler Károly polgármester így válaszolt Katz Béla szavaira:
–
A legfontosabbnak tekintem a város nyugalmát és a polgárság
közbiztonságát. Köszönöm Önnek azokat az intézkedéseket, amelyek a város
érdekében jelentősek voltak és amelyekkel sikerült a város nyugalmát
megőriznünk. Én nem politizálok, én csak nézem, hogy ennek a városnak,
melyet 37 éve szolgálok, egyetlen polgárát se érje baj és hogy a
bevonuló román csapatoknak ne legyen oka arra, hogy megtorlással
éljenek." Kiemelés tőlem '
"A polgármester nyomban rendkívüli ülésre hívta össze a városi tanács
tagjait, akik a polgármester szobájában gyűltek össze. A polgármester
közölte a tanács tagjaival, hogy újból a tanács kezében a közigazgatás,
mire úgy határoztak, hogy egy proklamációt bocsájtanak ki a város
népéhez. Lukács Ödön főjegyző meg is fogalmazta azt. A városi tanács
ülésén, amely zárt volt, később részt vettek Raics ezredes és Cserey
alezredes is."
"Már délelőtt nagyon érezhető volt, hogy a Rulikovszki-úti kaszárnyában
bennszorult vörös katonákat csak nehezen lehet féken tartani. Délután
valóban bekövetkezett az, amitől tartottak. A kaszárnya előtt hullámzó
óriási tömegben valaki egy lövést tett, mire a kaszárnyában levő vörös
katonák ki akartak rohanni. A tisztek azonban meg akarták őket gátolni,
mire heves lövöldözés fejlődött ki. A harc még a kaszárnya mögötti
térségen is folytatódott és tartott volna tovább is, ha a rendőrség
emberei egy teherautón ki nem érkeznek és le nem fegyverezik a
fékeveszett embereket. A garázdálkodó katonák a gépfegyveresen a
kaszárnya udvarára érkezett rendőrségnek minden szó nélkül megadták
magukat és összes fegyvereiket átadták."
"Az Őr-utcai katonai állomásparancsnokságon még délelőtt megjelent Halász
Sándor százados, aki közölte az ott levő Des Echerolles-Kruspér István
őrnaggyal, hogy átveszi az állomásparancsnokságot, ami meg is történt és
Halász százados ez időtől emberfeletti munkát fejtett ki."
"Halász százados most érkezik autón. Egyenesen a főjegyzőhöz fut fel.
– Hogy állunk? – kérdi Keszthelyi.
–
A helyzet már kész – monda halász – Hogy a visszavonulók
fosztogatásának elébe vágjunk, a megyeházat fegyveresen szállják meg az
urak. Ha a románok bejönnek, letesszük a fegyvert."
"Ettől a perctől a megyei tisztviselők tesznek fegyveres szolgálatot. Nappal a nősek, éjjel a nőtlenek.
A
kormányzótanács a fegyveres megszállás perceiben határozott. Kulcsait,
eddigi ügyvitelét átadta az alispáni hivatalnak. A tanács szobái déli
fél tizenkettőkor lezárultak."
"A városi tanács ezen az ülésen elhatározta, hogy a városháza ormán lengő vörös lobogót lehúzatja és a díszterem ablakára pingált pörölyös vörös embert is eltünteti, mint a proletár világ szimbólumait. A tanácskozáson részt vettek dr. Pap Koriolán, dr. Ardeleán Jusztin és még több román vezető férfi is, akik éjjel két órától kezdve folyton a rendőrségen, illetve a városházán tartózkodtak és akiket, mint a város román polgárságának vezetőit, parlamentér szereppel bíztak meg."
"Cserey alezredes természetesen nyomban közölte ezt a hírt a tanáccsal, mire ez elhatározta, hogy Rimler polgármester vezetésével parlametairek menjenek a románok elé és adják fel a várost, hogy megkíméljék az ágyúzástól."
"Végül is estefelé abban állapodtak meg, hogy a románok elé is parlametairt menesztenek azzal a kéréssel, hogy ne lőjék a várost és a vörösöket pedig úgy intézik el, hogy felkérik Katz Bélát, menjen elébük és tartóztassa fel őket, illetve bírja őket visszavonulásra."
"Künn az utca egyre hullámzott. Mindenfelé kisebb-nagyobb csapatok álldogáltak. Rengeteg autó száguldott alá s fel. Csaknem mindenkinek volt valami híre, amit aztán tovább adott. Ellenőrizhetetlen hírek keringtek így szájról-szájra."
"Lassan ráborult az alkony a városra. Fegyveres polgárőrök, fiatalok, öregek egyforma lelkesedéssel indultak posztjukra, hogy fenntartsák a rendet és őrködjenek e sokat szenvedett város álma felett. Jánossy Gyula főkapitány-városparancsnok rendeletet adott ki, amelyben megtiltja, hogy nem közérdeket szolgáló egyének este 8 órán túl az utcákon járhassanak."
"De egyszerre, úgy kilenc óra tájt egymásutánban két hatalmas robbanás zaja verte fel a nagy csendességet. A detonáció hangja a vasútállomás felől jött a város közepe felé. Az történt, hogy a vasútállomáson egy zászlóalj székely katona a Mezőteged felől beérkezett vonatával tovább akart utazni, hogy a vörösök ellen felvegye a küzdelmet, illetve hogy feltartóztassa őket, de minthogy valamelyes okból nem indították el a vonatot, valamelyik tüzesvérű székely, dühében két kézigránátot dobott az állomás épületére. Mindkettő felrobbant. Az egyik pontosan a vasúti rendőrség szobája előtt a peron tetejét zúzta be és onnan hullt alá, a másik pedig egyik, a főépülettel szomszédos épületben tett jelentéktelen kárt. A székelyeket erre fél tizenegy előtt tovább utaztatták."
"Rimler Károly polgármester, Lukács Ödön polgármester-helyettes, Jánossy Gyula rendőrfőkapitány, dr. Bartha Béla, Fluck Ferenc rendőrkapitányok és a többi rendőrtisztek, meg rendőrök, valamint a derék csendőrök s a lelkesült polgárőrök voltak csak ébren és virrasztottak hűségesen, mély gonddal az alvó város felett."
"Néhány perccel tíz óra után visszaérkezett a
városházára az előző este a románok elé küldött parlamentér, Morár
György főhadnagy, Jellenik Géza főszámvető kíséretében, a polgármesteri
hivatalban tartózkodó Pap Coriolánnak jelentést tett küldetése
eredményéről:
– Egy óra múlva a város határában
lesz a sereg – mondta Morár főhadnagy. – Öt teherautóval szállítják a
legénységet Váradvelencéig, ahol az előbb érkezettek várni fognak arra,
amíg az öt autó újabb fordulást tesz. A fogadásnak a város határában
kell történnie."
"A városi tanács tagjai már jó félórával azelőtt
eltávoztak a városházáról, hogy odahaza átöltözködjenek és úgy
állapodtak meg, hogy a vámon túl levő új vízműtelepnél találkoznak, ahol
a fogadás lesz. A tanács úgy állapodott meg dr. Ardelean Jusztinnal,
hogy a nagyváradi román polgárság nevében Ardelean Jusztin üdvözölje az
érkező parancsnokot.
Az első járőr
Amikor
mi kiérkeztünk a vízműtelephez, már ott találtuk Rimler Károly
polgármestert, aki a város kocsiján jött ki. Amerre elhaladtunk, a
Kossuth-utcán, Nagypiac-téren, Kolozsvári-utcán, a kíváncsi embereknek
ezrei hullámzottak. A járdákon alig lehetett mozogni és az úttesten is
csak úgy áradt az óriási néptömeg a sorompó felé.
Ott
maradtunk Rimler polgármesterrel együtt a vízműtelepnél. Néhány perc
múlva megérkezett oda dr. Ardelean Jusztin és dr. Mayor László, akik
mint hivatalos küldöttek szerepeltek. Az országúton egyre-másra robogtak
az autók, meg a kocsik alá s fel. Egyszerre délnyugati irányból egy
repülőgép repül el felettünk, amely nemsokára visszafordult. Valahonnan
Arad felől jöhetett.
A vízműtelep előtt egyre
nagyobb lesz a tömeg. Tizenegy órakor jön egy kocsi a csapatok felől. A
benne ülők újságolják, hogy az előőrsök körülbelül kétezer lépésnyire
táboroznak.
Négy perc hiányzik a negyed
tizenkettőhöz, amikor az országúton egy lovaspatrul lesz látható, amint
gyors ügetéssel közeledik felénk. Alig telik belé egy perc, már előttünk
is áll a patrul: két tiszt és öt legény. Dr. Ardelean Jusztin és dr.
Mayor László fogadta őket, akik közlik, hogy puhatolódzni előre jöttek a
városba, amelyen át akarnak vonulni.
– Semmi akadálya nincs, – mondta dr. Ardelean – nyugodtan mehetnek.
– A csapat – mondta a patrul parancsnoka, Todorescu főhadnagy, – rajvonalban jön utánunk.
Útmutatás
után gyorsan elvágtat a patrul be a város felé. Nemsokára ezután kelet
felől a mezőn itt-ott emberek lesznek láthatók, távcsővel jól látni:
katonák.
A járőrt a Szent László-téren át az ott
egybegyűlt férfiak és nők közül sokan virággal fogadták és végig, amerre
elvonult, sűrűn hangzott feléje a Sze treaska kiáltás.
Gyönyörű
napfényes idő volt vasárnap délelőtt. Ott állunk a vízműtelep udvarán,
ahová időközben kiérkezett Lukács Ödön főjegyző, dr. Thury László
főügyész, Rimanóczy Béla igazgató és több újságíró. Délután fél háromkor
megkezdődött a csapatok bevonulása Nagyváradra."
Tisztelt Olvasó ' Bármilyen lehet a véleménye a történtekről,a történelmet nem lehet megváltoztatni.Ez történt 1919-ben Nagyváradon,ez vonult be a történelemkönyvébe.Egyiknek megszállás,másiknak felszabadítás ...
Címkék:
bevonulás,
Krónikák könyve,
Ötvös Béla újságíró,
Rimler Károly,
román csapatok,
román megszállás,
tudósítás,
vízműtelep udvara
Hely:
Nagyvárad, Románia
„Nagyvárad polgárságára izgalmas nap virrad” - Ötvös Béla nagyváradi újságíró tudósitása - Első rész
Ötvös Béla író, újságíró.Forrás : Bihari Napló
"Ötvös Béla író, újságíró tollából jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain forrásértékű tudósítás a Tanácsköztársaság váradi időszakáról, és a város román megszállásáról 1919-ben. A Krónikák könyve addigi újságírói pályafutásának legjelentősebb írásait tartalmazza." - olvashatjuk a cikksorozat első részét a Bihari Naplóban. A következő információt olvashatjuk :
"Az alábbiakban részletet közlünk a Krónikák könyve című kötetből. Ötvös
Béla írását unokája, Péter Sándor építőmérnök támogatásával közöljük." A cikket elolvasva,jobban megértjük az események hátterét.Érdemes a könyvjelzők közzé menteni a cikket,mert egy szemtanú írta.Idézetek a cikkből :
"A városházán, rendőrségen és a Munkás-Otthonban
élénk élet volt. A munkástanács ülésezett és a rendőrség is talpon volt.
Éjjel egy órakor felköltötték álmából Jánossy Gyula rendőrfőkapitányt,
aki épp úgy, mint a többi rendőrtisztviselő, attól kezdve folyton
hivatalában volt. A városházi folyosókon kettesével, négyesével jártak
feltűzött szuronnyal, fegyveresen a rendőrök. A városháza épületének
második emeletén levő véd- és karhatalmi direktórium is munkában volt.
Ez a direktórium hajnali kettőtől kezdve Jánossy Gyula utasításai
szerint járt el és hajnali öt órakor Végh Dezső vádbiztos a város
parancsnokságát Jánossy Gyula kezébe tette le, mint olyanéba, amely a
város rendjét biztosítani tudja. Ez az izgalmas éjszaka felejthetetlen
lesz Nagyvárad történelmében.
Közben a frontok
felől vonatok jöttek és katonák érkeztek szétszórtan, akik különböző
híreket hoztak a harctérről. Hajnal felé látható volt, amint a
Rákóczi-úton konflisokon a proletárdiktatúra vezérei közül többen a
vasútállomás felé hajtattak nagy cókmókkal, valószínűleg azért ilyen
korán, hogy délelőtt fél tízkor induló budapesti személyvonaton helyet
biztosíthassanak maguknak. Amint a reggel közlekedett, tisztán érezhető
volt, hogy Nagyvárad polgárságára izgalmas nap virrad."
"De egyszerre csak a vasútállomás felől jön valaki és izgatottan újságolja ismerőseinek:
– Vége a proletárdiktatúrának. A románok közelednek a város felé.
Mint
a futó tűz, úgy terjedt a hír, bár a kávéházak éppen úgy, mint
éjszakára, a péntek este kiadott rendelet értelmében, reggel is zárva
maradtak. Az emberek nem mehettek be a kávéházba, hanem egyre inkább az
utcán, legfőképpen a Bémer téren, meg a Szent László-téren a városháza
előtt gyülekeztek."
"A városháza folyosóin ez időtájt terjedt el a hír, hogy az utcákon
plakát fog megjelenni, amelyben Jánossy Gyula főkapitány-városparancsnok
közli a lakossággal, hogy az uralmat a város régi vezetősége vette át,
hogy vége a proletárdiktatúrának és hogy a tisztek felvarrhatják
blúzaikra a disztinkciót."
"Az Őr-utcai katonai állomásparancsnokságnál is nagy volt a forgalom. A
városparancsnok Cserey Vilmos alezredes lett, majd pedig Halász Sándor
százados és amikor ennek híre elterjedt a lakosság között, nagy
megnyugvást keltett, mert tudták, hogy e két tiszt Jánossy Gyula
főkapitánnyal és a nagy számmal jelentkezett felfegyverzett polgársággal
együtt garancia a rend fenntartására. Az állomásparancsnokságra
berendelték a jelentkezni akaró tartalékos tiszteket, akik tömegestől
tódultak oda és lelkesülten ajánlották fel szolgálataikat."
"Oroszlán Pál politikai megbízott, aki Nagyváradon
szombat reggelre kihirdette a statáriumot, egészen fiatal tüzérönkéntes
tizedes. Előadta, hogy a román csapatok, amelyek Belényes felől
nyomulnak előre, Magyarcséke táján állnak már, míg egy másik román
csapat – a csucsai – Élesdről közeledik Mezőtelegd felé. Észak felől
pedig Margitta irányából nyomulnak előre nagy erővel. Közölte továbbá,
hogy ahol csatározások nem voltak, ott a román csapatok kijelentették,
hogy barátságosan viselkednek. Ismertetéséhez hozzáfűzte azt is, hogy a
frontot mindenütt a székely katonák tartották, a vörös ezredbeliek
azonban nem feleltek meg feladatuknak és a várt reményeknek.
Síri
csend követte a szavakat, amelyek után Katz Béla azt a javaslatot
terjesztette elő, hogy a Munkástanács adja vissza a hatalmat a városnak.
A Munkástanács elhatározta, hogy átadja a hatalmat a város tanácsának."
"Katz Béla Kun Bélát kérdésére informálta a helyzetről és teljesen
ismertette a tarthatatlan helyzetet. Kun Béla ennek dacára ragaszkodott
ahhoz, hogy csak a szovjet kormány parancsát teljesítsék, mert ő
erősítéseket küld."
"A vasúti peront Paksy csendőrfőhadnagy parancsnoksága alatt kivonult
rendőrség szállta meg. Aztán pedig a vasutasok, sőt még a hordárok is
fegyvert fogtak és míg a budapesti vonat, fél 11 óra után el nem indult,
senki ki nem lépett a peronra."
"Délelőtt tizenegy órakor három autó robogott a
Rákóczi-úton a vasútállomás, illetve a püspöki vám felé. Mind a három
tömve tengerészekkel, akik gépfegyverrel és kézigránátokkal voltak
felszerelve. A csendőrlaktanya előtt álló csendőrkordon nem akarta
átbocsájtani őket, mire a tengerészek tüzelni kezdtek. A csendőrök
visszatüzeltek. De ezalatt a három autónak sikerült a kordonon keresztül
törni és gyors száguldással iramlott tova a vasútállomás felé.
A
nagy lövöldözésre figyelmesek lettek a vasútállomást megszálló
csendőrök, rendőrök, katonák és vasutasok és azonnal állást foglaltak el
az állomás előtti térségen. Minthogy a három autó itt sem akart
megállani, a rendőrök sortüzet adtak a menekülőkre. Több golyó nem
tévesztett célt, sőt az egyik autó is megsérült. A tengerészek erre
gépfegyverrel lőttek vissza a robogó autóról és két kézigránátot dobtak a
vasútállomás épülete felé. Több gépfegyvergolyó berepült a váróterembe,
ahol két utazni akaró asszony könnyebben meg is sebesült.
A
véres harc óriási izgalmat keltett a vasútállomás környékén. A három
autó elmenekült. Az ütközetről később Birtha Sándor alezredes, aki az
állomáshoz kivonult őrség parancsnokságát átvette, személyesen tett
jelentést dr. Katz Bélának."
Visszaemlékezés a korabeli nagyváradi eseményekre.Forrás : Bihari Napló
"De egyszerre csak a vasútállomás felől jön valaki és izgatottan újságolja ismerőseinek:
– Vége a proletárdiktatúrának. A románok közelednek a város felé.
Mint
a futó tűz, úgy terjedt a hír, bár a kávéházak éppen úgy, mint
éjszakára, a péntek este kiadott rendelet értelmében, reggel is zárva
maradtak. Az emberek nem mehettek be a kávéházba, hanem egyre inkább az
utcán, legfőképpen a Bémer téren, meg a Szent László-téren a városháza
előtt gyülekeztek."
"A városháza folyosóin ez időtájt terjedt el a hír, hogy az utcákon plakát fog megjelenni, amelyben Jánossy Gyula főkapitány-városparancsnok közli a lakossággal, hogy az uralmat a város régi vezetősége vette át, hogy vége a proletárdiktatúrának és hogy a tisztek felvarrhatják blúzaikra a disztinkciót."
"Az Őr-utcai katonai állomásparancsnokságnál is nagy volt a forgalom. A városparancsnok Cserey Vilmos alezredes lett, majd pedig Halász Sándor százados és amikor ennek híre elterjedt a lakosság között, nagy megnyugvást keltett, mert tudták, hogy e két tiszt Jánossy Gyula főkapitánnyal és a nagy számmal jelentkezett felfegyverzett polgársággal együtt garancia a rend fenntartására. Az állomásparancsnokságra berendelték a jelentkezni akaró tartalékos tiszteket, akik tömegestől tódultak oda és lelkesülten ajánlották fel szolgálataikat."
"Oroszlán Pál politikai megbízott, aki Nagyváradon
szombat reggelre kihirdette a statáriumot, egészen fiatal tüzérönkéntes
tizedes. Előadta, hogy a román csapatok, amelyek Belényes felől
nyomulnak előre, Magyarcséke táján állnak már, míg egy másik román
csapat – a csucsai – Élesdről közeledik Mezőtelegd felé. Észak felől
pedig Margitta irányából nyomulnak előre nagy erővel. Közölte továbbá,
hogy ahol csatározások nem voltak, ott a román csapatok kijelentették,
hogy barátságosan viselkednek. Ismertetéséhez hozzáfűzte azt is, hogy a
frontot mindenütt a székely katonák tartották, a vörös ezredbeliek
azonban nem feleltek meg feladatuknak és a várt reményeknek.
Síri
csend követte a szavakat, amelyek után Katz Béla azt a javaslatot
terjesztette elő, hogy a Munkástanács adja vissza a hatalmat a városnak.
A Munkástanács elhatározta, hogy átadja a hatalmat a város tanácsának."
"Katz Béla Kun Bélát kérdésére informálta a helyzetről és teljesen ismertette a tarthatatlan helyzetet. Kun Béla ennek dacára ragaszkodott ahhoz, hogy csak a szovjet kormány parancsát teljesítsék, mert ő erősítéseket küld."
"A vasúti peront Paksy csendőrfőhadnagy parancsnoksága alatt kivonult rendőrség szállta meg. Aztán pedig a vasutasok, sőt még a hordárok is fegyvert fogtak és míg a budapesti vonat, fél 11 óra után el nem indult, senki ki nem lépett a peronra."
"Délelőtt tizenegy órakor három autó robogott a
Rákóczi-úton a vasútállomás, illetve a püspöki vám felé. Mind a három
tömve tengerészekkel, akik gépfegyverrel és kézigránátokkal voltak
felszerelve. A csendőrlaktanya előtt álló csendőrkordon nem akarta
átbocsájtani őket, mire a tengerészek tüzelni kezdtek. A csendőrök
visszatüzeltek. De ezalatt a három autónak sikerült a kordonon keresztül
törni és gyors száguldással iramlott tova a vasútállomás felé.
A
nagy lövöldözésre figyelmesek lettek a vasútállomást megszálló
csendőrök, rendőrök, katonák és vasutasok és azonnal állást foglaltak el
az állomás előtti térségen. Minthogy a három autó itt sem akart
megállani, a rendőrök sortüzet adtak a menekülőkre. Több golyó nem
tévesztett célt, sőt az egyik autó is megsérült. A tengerészek erre
gépfegyverrel lőttek vissza a robogó autóról és két kézigránátot dobtak a
vasútállomás épülete felé. Több gépfegyvergolyó berepült a váróterembe,
ahol két utazni akaró asszony könnyebben meg is sebesült.
A
véres harc óriási izgalmat keltett a vasútállomás környékén. A három
autó elmenekült. Az ütközetről később Birtha Sándor alezredes, aki az
állomáshoz kivonult őrség parancsnokságát átvette, személyesen tett
jelentést dr. Katz Bélának." Visszaemlékezés a korabeli nagyváradi eseményekre.Forrás : Bihari Napló
Kommentár : A bolsevizmus jó paraván
"A nagyváradi impériumváltás száz éves évfordulójának
a lázában égnek a helyi román állami intézmények. A városban és Bihar
megyében is dömpingszerűen követik egymást az erre a történelmi
eseménysorozatra emlékező manifesztációk, amelyeknek a tálalása
kedvezőtlen fényben tünteti fel a még mindig itt élő váradi magyarságot,
és ez óhatatlanul is megkérdőjelezi az ünneplők jóhiszeműségét. Az
április 20-iki nagyváradi román bevonulást például Nagyvárad
„felszabadításaként” hirdetik a román állami intézmények, holott
egyáltalán nem világos az, hogy egy magyar király alapította,
Magyarország részét képező és túlnyomó többségben magyarok és zsidók
lakta várost mi vagy ki alól kellett felszabadítson pont a román
hadsereg.
A román elöljáróknak,
ünnepségszervezőknek erre a kérdésre megvan az előkészített válaszuk: a
román katonák Kun Béla bolsevik hordáitól szabadították fel Nagyváradot
és egész Magyarországot, így hát a helyi magyarság nincs miért sértve
érezze magát, sőt, még hálás is kell legyen a román katonaságnak. Ez az
állítás azonban nem ad magyarázatot arra, hogy akkor mit kerestek a
román csapatok 1919. március 21., azaz a kommunista hatalomátvétel előtt
Magyarország területén, hiszen addig az időpontig Károlyi Mihály
pacifista kormánya volt hatalmon, a kommunista vezér, Kun Béla pedig
börtönben volt. Ha igaz lenne ez a bolsevikok elleni felszabadítási
narratíva, akkor Romániának nemhogy megtámadnia, de támogatnia kellett
volna a kommunistákat féken tartó pacifista Károlyit. Nem mellékes
szempont az sem, hogy Ausztria-Magyarország már 1918 novemberében
fegyverszünetet kötött, tehát Románia valójában egy olyan ország
területére tört be, amely letette, vagy készült letenni a fegyvert.
Mértéktartó
magyar történészek egybehangzó megállapításai szerint éppen a román
csapatok előrenyomulása, az Antant által meghúzott demarkációs vonalak
folyamatos megsértése rendítette meg olyannyira Károlyi tekintélyét –
aki az Antantban bízva kerülte a katonai konfrontációt –, hogy Kun Béla
képes volt gyakorlatilag a börtönből megpuccsolni a magyar kormányt.
Tehát a román csapatok által Magyarországon előidézett káosz és
kétségbeesés is hozzájárult ahhoz, hogy a bolsevisták magukhoz ragadják a
hatalmat, ami egyébként a lehető legjobban jött Románia számára.
Alexandru Vaida-Voevod például ezt írta 1919. április 28-án Iuliu
Maniunak: „az én véleményem az, hogy a magyar bolsevizmus számunkra nagy
szolgálatot tehet, feltéve, ha bátran ki tudjuk használni.” A bátor
kihasználás alatt pedig azt értette, hogy a lehető legtöbb területet el
kell foglalni, hogy a békekonferencia idejére a nagyhatalmakat Románia
kész tények elé állítsa. És ezt a célkitűzést nagyban könnyítette az,
hogy Románia hódító politikáját 1919. március végétől már antibolsevista
akcióként tudta feltüntetni.
Nem akarok
ünneprontó lenni, belátom, hogy a románság számára Erdély és a Partium
megszerzése felbecsülhetetlen érték és mérhetetlenül nagy öröm forrása,
még akkor is, ha nem válogattak az eszközökben. Ez a belátás azonban nem
mentesítheti a román államot és a román közösséget a múlttal való
őszinte szembenézés alól, és legalább most, száz évvel az események után
realistább módon, az összes releváns információ ismeretében kellene
szemlélniük az akkor történteket. Ehelyett a román állami intézmények
még most is „felszabadításnak” hívják Nagyvárad és a többi partiumi
város elfoglalását, továbbá cinikus módon antibolsevista küzdelemnek
állítják be a magyar kommunisták hatalomra jutását előidéző hódító
politikájukat, ez annak bizonyítéka, hogy Romániában a történelem
mindmáig nem objektív tudomány, hanem a mindenkori politikai és
ideológiai érdekeket kiszolgáló eszköz. Ennek következménye pedig az,
hogy akarva-akaratlanul is megsértik azt a magyar, mellette pedig zsidó
közösséget, amelyek nem jogtalanul foglalták el azt a helyet, ahol
éltek, hanem felépítették és gazdagították saját városaikat. A
Nagyváradot felépítő közösségeket a román államnak is becsülnie kellene,
ha ez megtörténik, akkor talán eljön az a pillanat, amikor tényleg
közösen tudjuk megülni ünnepeinket. Talán nem kell újabb száz évet várni
addig, amíg ez bekövetkezik…" - olvashatjuk a Bihari Napló cikkében.
U.I.
Ez egy magánvélemény,mellyel egyet lehet érteni,vagy nem ...
2019. április 22., hétfő
A bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot.
"Döntött a bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony és utcafrontba nem illeszkedő épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot."- írja Fried Noémi Lujza a Maszolban .Mit jelentett volna? Idézet a cikkből :
"Nagyváradon a túl alacsony vagy az utcafrontba nem illeszkedő házak tulajdonosait sújtotta volna 50 százalékos felüladóztatással az önkormányzat."
A Városháza fellebezhet, 15 napja van rá. Mit lép Ilie Bolojan?
Teljes cikk : maszol.ro
Idézet a a Bihari Napló cikkéből :
"Az ítélet kapcsán Delorean Gyula alprefektus lapunknak nyilatkozva elmondta: „mi az első pillanattól kezdve úgy gondoltuk, hogy ez egy törvénytelen határozata az önkormányzatnak. Nem lehet megmondani senkinek, hogy mit csináljon a magántulajdonával. Ha valaki a törvényeknek megfelelően, építkezési engedéllyel építkezett egyszer, azt el kell fogadni. A magántulajdont az Alkotmány védi Romániában” – fogalmazott. Az alprefektus hozzátette, hogy mivel első fokú ítéletről van szó, a polgármesteri hivatal fellebbezhet. Delorean kifejtette, hogy a polgármesteri hivatal egyetlen törvényes eljárása a magántulajdonnal rendelkezőkkel szemben a kisajátítás, de ez is csak közösségi érdeket szolgáló beruházás megvalósítása során alkalmazható."- írja Pap István.
"Nagyváradon a túl alacsony vagy az utcafrontba nem illeszkedő házak tulajdonosait sújtotta volna 50 százalékos felüladóztatással az önkormányzat."
A Városháza fellebezhet, 15 napja van rá. Mit lép Ilie Bolojan?
Teljes cikk : maszol.ro
Idézet a a Bihari Napló cikkéből :
"Az ítélet kapcsán Delorean Gyula alprefektus lapunknak nyilatkozva elmondta: „mi az első pillanattól kezdve úgy gondoltuk, hogy ez egy törvénytelen határozata az önkormányzatnak. Nem lehet megmondani senkinek, hogy mit csináljon a magántulajdonával. Ha valaki a törvényeknek megfelelően, építkezési engedéllyel építkezett egyszer, azt el kell fogadni. A magántulajdont az Alkotmány védi Romániában” – fogalmazott. Az alprefektus hozzátette, hogy mivel első fokú ítéletről van szó, a polgármesteri hivatal fellebbezhet. Delorean kifejtette, hogy a polgármesteri hivatal egyetlen törvényes eljárása a magántulajdonnal rendelkezőkkel szemben a kisajátítás, de ez is csak közösségi érdeket szolgáló beruházás megvalósítása során alkalmazható."- írja Pap István.
Miért nem tartják egy időben a húsvétot a keresztény egyházak?Jézus mikor tartotta a pászkát?
Három eredeti, Jeruzsálemben készült kóser pászka lap, amely olyan géppel készült, amit alkalmassá tettek a peszachi használatra.Forrás : hu.wikipedia.org
Évszázadok óta vita a húsvét dátumának a kiszámítása.A nyugati kereszténység most ünnepli,egy hét múlva a kereti kereszténység.Miért?Mert akik most ünneplik,azok a Gergely naptár ,azok akik egy hét múlva,azok a Júlián naptár szerint számították ki.Az óhitű keresztények később ünneplik,mert a régi Júlián naptárt használják.Miért nem tudnak megegyezni az egyházak?Igaz vannak évek amikor egybeesik a húsvét.
A Húsvétról a Wikipédián olvashat bővebben.
Az Ortodox Húsvétról itt olvashat '
Az Óhitű keresztényekről itt olvashat'
Mikor tartotta Jézus a pászkát?Akkor amikor a zsidók,az egyiptomi kivonulás emlékére.2019-ben április 19-én kezdődött az ünnep.A Pészahról a Wikipédián olvashat '
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)