Királyhágómelléki Református Egyházkerület

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület címere 

A mai Királyhágómelléki Református Egyházkerület a független erdélyi fejedelemség kezdete óta a debreceni - Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott.
     Az új korszak az elsõ világháború végével kezdõdött, amikor mind Erdélyt, mind a Partiumot Romániához csatolták az 1920. évi trianoni békeszerzõdés értelmében. Az Erdélyi Református Egyházkerület mellett megalakult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 183 egyházközséggel és nagyváradi székhellyel. Elsõ választott püspöke Sulyok István bihari esperes volt. Az új román állam nem ismerte el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulását. Bár Nagy Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felesküdött a román államra, a két háború közt is különbözõ törvénytelen intézkedést tettek a református egyház és más kisebbségi egyházak ellen.
     Sulyok István nagyváradi püspök (1921-1944) és Nagy Károly kolozsvári püspök kemény harcot vívott az asszimiláló és diszkriminatív román politika ellen. Az állam a Romániai Református Egyház létét is fenyegette és veszélyeztette a hívek vallási és nemzeti identitását. Egyházunk számára legfájdalmasabb csapás az volt, hogy a nacionalista román állam jogtalanul kisajátította egyházaink ingatlanait és megszüntette a felekezeti oktatás fejlett szervezetét. Románia egyáltalán nem tartotta tiszteletben - a békeszerzõdés vagy más dokumentumok értelmében - a kisebbségekkel szemben fennálló kötelezettségeits.
     A trianoni szerzõdéskötés után a fenti két református egyházkerületet egy országos zsinati modell szerint szervezték. Ettõl kezdve a kolozsvári teológiai akadémia vette át a lelkészek képzését.
     A súlyos elnyomás ellenére, vagy talán éppen az önvédelem szükségességétõl indíttatva, a Romániai Református Egyház a két háború közti idõszakban lelki megújuláson ment át.
     Az 1940. évi bécsi döntést követõen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb része magyar fennhatóság alá került, csakúgy, mint az Erdélyi Egyházkerület nagy része. A második világháború után, miután ezeket a területeket Romániához csatolták, egyházunk újjáalakult Nagyváradi Református Egyházkerület néven, míg az Erdélyi Kerület a Kolozsvári Egyházkerület nevet kapta. Csernák Bélát, a hivatalosan megválasztott püspököt nem ismerte el a román kormány.
     Az 1948-ban történt kommunista hatalomátvétellel a modern történelem egyik legsúlyosabb egyházüldözése vette kezdetét egyházunk ellen. 1948-ban minden egyházi tulajdont államosítottak. 1952-ben és még inkább 1956-ban számos református és más kisebbségi egyházhoz tartozó lelkészt letartóztattak. Az ateista ideológia és diktatúra kora kezdődött el. 

Telkes cikk : kiralyhagomellek.ro 

Webcím : kiralyhagomellek.ro 

Bihari Egyházmegye : kiralyhagomellek.ro 

Harangszó : kiralyhagomellek.ro 

Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltára : melte.hu 

Partiumi Református Múzeum : partiumimuzeumok.ro 

Partiumi Keresztény  Egyetem : partium.ro

 Forrás : www.eloviz.eoldal.hu 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) a Romániai Református Egyház két egyházkerületének egyike, a Partium egyházközségeit foglalja magába. Tíz egyházmegye mintegy 200 ezer református híve tartozik hozzá. Jelenlegi püspöke Ft. Csűry István, főgondnoka Varga Attila.

 Tőkés László, politikus, korábbi királyhágómelléki püspök

A rendszerváltozás után az egyházkerület újra Királyhágómelléki Református Egyházkerület néven működhetett tovább (az erdélyi egyházkerület is visszanyerte egykori nevét), legfőbb feladata pedig a demokrácia első éveiben-évtizedében erősödő román nacionalizmus elleni fellépés, a megmaradás biztosítása, és egykori intézményeinek, szervezeteinek újjáalapítása volt. Hamarosan sikerült újjáalapítani a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot Nagyváradon, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot, és létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Nagy nehézségek árán a nagy multú Zilahi Wesselényi Református Kollégiumot is újjáalapították - ez az egyetlen olyan gimnáziuma az egyházkerületnek, mely máig nem vehette birtokba történelmi épületét. Az egyházkerület folyamatosan küzd elkobzott ingatlanainak visszaszerzéséért, lehetőleg egyházi célokra való használatukért.

További információk : hu.wikipedia.org

 A református egyház Trianon után Nagyvárad székhellyel szervezte meg második, Királyhágómelléki református egyházkerületét, amelynek Iratterjesztése keretében és azon kívül élénk egyházi irodalmi és lapkiadói munka folyt. Váradon jelent meg a Református Híradó, a Reformátusok Lapja, a Gyermekkönyvtár, s itt adták ki a Református Könyvtár 80 füzetét is.

Forrás : hu.wikipedia.org