Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyváradi újságírók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyváradi újságírók. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 28., hétfő

Nagyváradi újságírók : Aranyossi Pál

"Aranyossi Pál (Szentendre, 1887. aug. 4. – Bp., 1962. szept. 18.): újságíró, fordító. A 20. sz. elején a szociáldemokrata sajtó, valamint a Nagyváradi Napló, Pesti Napló, a Világ munkatársa. 1918-ban a KMP tagja s a Vörös Újság külpolitikai rovatának munkatársa lett. 1920-tól Olaszo.-ban, Ausztriában, Svédo.-ban, Németo.-ban, majd Párizsban tevékenykedett. A l’Humanité-ben és a Regards-ban jelentek meg cikkei, az utóbbinak felelős szerk.-je is volt. Franciao.-ban szoros kapcsolatban volt Károlyi Mihállyal. Személyes barátság fűzte Henri Barbusse-höz. Bölöni Györggyel közösen alapították a Monde kiadó magyar részlegét. 1941-ben hazatért és részt vett az MKP illegális munkájában. 1945 után a Szabadság szerkesztőségében, majd két évig a Jövendő szerk.-jeként dolgozott. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Orsz. Szövetségének (MUOSZ) főtitkára, nyugdíjba vonulása előtt a prágai Telepress szerk.-je volt. Prince 277 és Casanova Párizsban c., több nyelvre lefordított regényei mellett számos művet fordított (többek között V. Hugo és A. France műveit). Felesége Aranyossy Magda újságíró. – M. A mezítlábas ármádia (Századok és tanulságok, Bp., 1946); Nyugati hadjárat 1939–40 (Bp., 1948); A mai Bulgária (Bp., 1949); Ki ölte meg Montesi Vilmát (regényes életrajz, Bp., 1956). – Irod. A. P. (Párttört. Közl., 1962. 4. sz.); Nemes György: Búcsú A. P.-tól (Élet és lrod. 1962. 38. sz.); Dezsényi Béla: A. P. emlékezete (Magy. Könyvszle, 1963. 1–2. sz.)."
Forrás : Magyar életrajzi Lexikon/mek.oszk.hu

Nagyváradi újságírók : Szatmári Mór

"Szatmári Mór (Józsefháza, 1856. máj. 3. – Bp., 1931. dec. 9.): újságíró. Szatmári Jenő apja. Jogi tanulmányait a nagyváradi jogak.-n végezte. Újságírói pályáját a nagyváradi Szabadságban kezdte. 1881-től Bp.-en a szintén függetlenségi Egyetértés munkatársa, majd politikai rovatvezetője, később főmunkatársa. 1904- től a Budapest című néplap felelős szerk.-je, 1913-tól a Magyarország főmunkatársa. 1902-től 1910-ig képviselte a margittai kerületet a képviselőházban függetlenségi programmal. A Budapesti Újságírók Egyesületének hosszú időn át főtitkára, majd alelnöke. – F. m. A süllyedő társadalom. Parlament, Klérus, Sajtó (Bp., 1889); Húsz esztendő parlamenti viharai (Bp., 1928)."
Forrás : Magyar életrajzi Lexikon/mek.oszk.hu 

"Szatmári Mór 
 országgyűlési képviselő és hirlapíró, szül. 1858. máj. 3. Józsefházán (Szatmárm.); gymnasiumi tanulmányait Szatmárt és Nagyváradon végezte; utóbbi helyen folytatta jog- és államtudományi tanulmányait is. Hirlapírói működését a nagyváradi Szabadságnál kezdte Plutó név alatt. 1881-ben Budapestre került és itt az Egyetértés szerkesztőségébe lépett mint az országgyűlési rovat vezetője. Azóta a budapesti politikai és szépirodalmi lapokban számos tárczája jelent meg. 1887-től 1890-ig az Egyetértés segédszerkesztője volt, majd az Egyetértés főmunkatársa lett s a lapba különösen a belügyi politika körébe vágó czikkeket írt. Gottlieb családi nevét 1894. változtatta Szatmárira. Jelenleg a Budapest cz. napilapnak, a függetlenségi párt hivatalos lapjának felelős szerkesztője. Az ujságírók szervezkedési törekvéseiben nagy része volt, a Budapesti Ujságírók Egyesülete főtitkárának választotta. Országgyűlési képviselőnek első ízben az 1901. általános választások után választatott meg függetlenségi programmal, a midőn Örley Kálmán volt képviselőnek mandátuma megsemmisíttetett. Az 1905. és az 1906. általános választások alkalmával a margittai (Biharm.) kerületben újra megválasztották. A mentelmi és munkásügyi bizottság tagja.
Az említett hirlapokon kívül írt a M. Szalonba (1888) sat.
Munkája: A sülyedő társadalom. Parlament. Klerus. Sajtó. Bpest, 1899. (Brennus névvel).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Pesti Hirlap 1885. 77. sz.
Egyetértés. 1885. 31. sz.
Nagyvárad 1895. 256. sz.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 209. sz.
Függetlenségi Album 14. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1902. 29. sz. arczk., 50. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona. Pótlékkötet II. 1904. 647. l.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach, Bpest, 1906. 223. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról."
Forrás : Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái