Interjú Szabó Ödönnel : Anyaországi választás, európai védelem: segít az RMDSZ

 

Szabó Ödön. Forrás : erdon.ro

"Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét kérdeztük két nagyon fontos kérdésről. A magyarországi választások regisztrációjában és az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásában is segít az RMDSZ – tudtuk meg a politikustól." - olvashatjuk a Bihari Naplóban.Az interjút Ciucur Losonczi Antonius készítette.

"– Több településről is jelezték, hogy az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett, és hogy Ön ennek kapcsán felkészítőket tartott több száz önkéntesnek. Miről van szó?
– Az RMDSZ sikeresen harcolt meg azért, hogy legyen lehetőség egy összeurópai szintű védelem kialakítására a kisebbségek számára. Az az európai törvénycsomag, amit elkészítettünk a Minority SafePack, azaz Európai védelmet jogainknak nevet viseli.
– Mit jelent ez pontosan ?
– Az Európai védelmet jogainknak egy civil kezdeményes, mely anyanyelvünk szabad használatáért, kultúránk és közösségünk jogainak védelméért indítottunk. Azért, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés, mert
kisebbségben élünk. Az a célunk, hogy az Európai Unió tudjon közbeszólni, amikor közösségünket, egyházi jogainkat és javainkat támadások érik; amikor a román állam azt hiszi: bármit megtehet az erdélyi magyarokkal.
– Mire gondol pontosan, mondana egy két példát?
– Az utóbbi években egyre több hátrányos megkülönböztetés ért, gondoljunk csak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó iskola újraállamosítására és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetésére, vagy itt Nagyváradon a Pénzügyi palotára. 2018 pedig még nehezebb év lesz számunkra, a magyarellenes hangulat egyre fokozódik majd a Centenárium évében.
Amit védene
– Mit védene pontosan ez a kezdeményezés?
– A szabad vallás- és anyanyelv használatot, melyekért szerintem harcolni kötelességünk! De mondok profánabb dolgot is, például a magyar nyelvű sportadók sugárzási jogát is biztosítaná. Tehát ha a magyar csapat focizik a portugál csapattal idegenben akkor a magyar M4 műsorát kódolják, de ha a kezdeményezésünk átmegy, akkor ezt nem tehetik már meg, és sok más hasonló nagyon komoly és egyszerű kérdésben jutnánk előrébb.
– Ez fontosnak tűnik, de ez csak a mi érdekünk?
– Természetesen nem csak a mienk és az aláírásgyűjtés is európai szintű. Mindentől függetlenül azonban azt gondolom, hogy nekünk, erdélyi magyarnak közös érdeke, hogy legyen olyan európai törvény, amely védi jogainkat. Minden segítségre szükségünk van! Az Európai Parlament akkor veszi figyelembe kérésünket, ha európai szinten sikerül egymillió aláírást összegyűjteni. Ez nem kevés szám, de sikerülhet ha összefogunk. Arra kérünk tehát mindenkit felekezettől, pártállástól függetlenül, hogy írjon alá és támogassa az Európai védelmet jogainknak kezdeményezést!
– Hogyan töltsék ki, akik akarják? Mit kell tenni?
– Ahhoz, hogy az aláírás lehetőségével mindenki élni tudjon, sok százan fogtunk össze és önként vállaltuk, hogy otthonaikban is felkeressük az erdélyi magyarokat, németeket, szlovákokat és mindazokat, akik szívügyüknek tekintik a kisebbségek jogait.
– Mikor kezdenek?
– Az önkéntesek elindultak és december 18-ig fognak gyűjteni. A személyi adatok összesítésével gyűjtik az aláírásokat és töltik ki nevükben az Európai védelmet jogainknak kezdeményezés beadványát. A kezdeményezés pártok fölötti ügy, rólunk, gyerekeinkről, unokáinkról szól. Kérjük éljenek ezzel a lehetőséggel! Ezért tisztelettel kérjük, fogadják bizalommal az önkénteseket az RMDSZ és más magyar szervezetek részéről.
Regisztráció
– Ugyanakkor segítenek a regisztrációban is. Igaz?
– Pontosan, azok akik rendelkeznek kettős állampolgársággal, azoknak segítünk a regisztrációban. Azt látjuk, hogy az emberek szavaznának de nem tudják, hogyan kell ezt megtenni. Kollégáim, már az elmúlt években tízezreknek segítettek magyar állampolgárságot szerezni, most a regisztrációban is segítünk.
– Miként segítenek?
– A folyamat egyszerű, amikor bekopogtatunk a lakcímkártya és a személyi alapján az adatokat beírjuk és számítógépen keresztül regisztráljuk az illetőt. A célunk az, hogy mivel van igény erre, tudjuk kiszolgálni saját közösségünket, hisz őértük van a szervezet. Amúgy egy telefonos felmérést is elvégeztek a magyar fiatalok és abból is az derült ki, hogy tőlünk várnak útbaigazítást, segítséget a magyarok.
– A két feladatot egyszerre végzik?
– Igen. A kolozsvári kollégáink egy ügyes adatlapot készítettek és ez lehetővé teszi mindezt. Fontos számunkra, hogy a magyar emberek számára minden irányba tájékoztatást, védelmet, segítséget biztosítson az RMDSZ. A magyarországi választási regisztrációban jövőre is segítünk, nyilván amíg a törvény lehetőséget ad rá, azonban az európai kezdeményezésnek van egy szűkebb határideje. Kérek és biztatok mindenkit arra, hogy regisztráljon."
Forrás :  erdon.ro

Szabó Ödön: „az EMNP-sek nemzetárulók”

 

"Hétfő délben az RMDSZ székházában a választások eredményeit értékelő sajtótájékoztatót tartott Szabó Ödön, a szervezet megyei ügyvezető elnöke. A váradi RMDSZ-es listát összeállítókat arra szólította fel, vállalják a felelősséget a gyenge szereplésért." - írja Ciucur Losonczi Antonius .

Teljes cikk : erdon.ro

Közlemény: „Ősi igazság, hogy a gonoszok mindenkit gonosznak tartanak”

 

 Csomortányi István 

"Az elmúlt hét eddigiekhez mérten is példátlan RMDSZ-es közéleti, szellemi mélyrepülése láttán érdemes Szerb Antal ide illő gondolatába kapaszkodni. Már csak azért is, mert ma már ott tartunk, hogy a véget nem érő hazugság- és rágalomáradat, amit Szabó Ödön a „szeretet” jegyében zúdított közösségünkre, valamennyi eddigi határon túlment."

Teljes cikk : erdon.ro 

A Varadinum értékteremtő rendezvénysorozattá vált

 

 Koncsek-Vadnai Zita kuratóriumi elnök, Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön programkurátor a Varadinum vasárnap esti záró gálaestjén. / Fotó: Csikos Rolland 

A május 3. és 10. között lezajlott Festum Varadinumot értékelte ki pénteki sajtótájékoztatóján Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szabó Ödön programkurátor. Mint elhangzott, az utóbbi évek legsikeresebb eseménysorozatának bizonyult az idei Varadinum kulturális fesztivál, amely jelentős átszervezésen esett át tavaly és ebben az esztendőben is, és ezt a közönség pozitívan fogadta.

Teljes cikk : mind1.ma

Átszerveznék újra az ANAF-ot

 

Az RMDSZ-nél tájékoztatót tartott Szabó Ödön parlamenti képviselő. Két témáról beszélt: az egyik az egyházi esküvőre vonatkozott, a másik a közpénzügyi hatóság várható átszervezésére.  

Teljes cikk : erdon.ro

Magyar iskolákba a magyar szakosztályokat

A nagyváradi tanács mai ülésén születhet meg az elvi beleegyezés arról, hogy a 2015/2016-os tanévtől kezdődően a magyar szakoktatás a magyar gimnáziumokba kerüljön. Mint Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, az év elején fel akarták számolni a magyar oktatás húsz százalékát, ehhez képest mindhárom vitatott ötödik és kilencedik osztály elindulhat.

Hosszas tárgyalássorozat eredményeként születhet meg ma az elvi beleegyezés arról, hogy a magyar szakosztályok a magyar egyházi gimnáziumokban működhessenek tovább, ezért köszönet illeti mind a római katolikus, mind a református püspököt, szögezte le az ügyvezető elnök. A tervek szerint a 2015/2016-os tanévtől kezdődően a Traian Vuia-iskolában működő osztályok a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, míg a Mihai Viteazul-iskolában működő osztályok a Szent László Római Katolikus Gimnázium keretében működnek majd. Ha ezek a változtatások életbe lépnek, erős pedagógus- és diákközösség is kialakulhat, tette hozzá Szabó Ödön.
Forrás :  reggeliujsag.ro

Megjósolható volt a döntés

 

A jelenlegi politikai konstellációban Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint számítani lehetett arra, hogy a külügyminisztérium nemet mond a két konzuli iroda megnyitására. 

Pénteki sajtótájékoztatóján Szabó Ödön parlamenti képviselő úgy fogalmazott: nem lepődött meg azon, hogy Bukarest megvétózta két magyar konzuli iroda megnyitását Nagyváradon és Marosvásárhelyen, mert így működik a politika. Tekintettel az év végi államfőválasztásra, a döntés várható volt, pedig Várad számára előnyös lett volna a helyi diplomáciai képviselet. Új munkahelyek létesültek volna, és nem csak az egyszerű polgárok, hanem az üzletemberek is jól jártak volna. Megjegyezte: a történet a két ország közötti együttműködésről, bilaterális kapcsolatokról szól, és az is igaz, hogy a kisebbségek számarányát tekintve egyenlőtlenség tapasztalható, hiszen Romániában sokkal több magyar él, mint ahány román a szomszédos államban. Hozzátette: arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2008 óta elmaradtak a közös kormányülések, és ezeket nem pótolhatják a különböző konferenciák alkalmi találkozásai.
A honatya meglátásában ugyanakkor a Fidesz-kormány rosszul kommunikált, illetve hibázott abban, hogy előre sikerként harangozta be az ügyet, holott ilyenkor általában előzetes megállapodásokra szokás támaszkodni, bizonytalanságra nem lehet építeni. „A magyar kormány erőt akart felmutatni, hogy egyformán és nagyon szeret minden erdélyi magyart, a váradiakat, a kolozsváriakat, a csíkszeredaiakat és a marosvásárhelyieket is”, vélekedett.

Forrás : erdon.ro  

„Az EMNP elárulta a magyarokat”

Egy RMDSZ-gyűlésen Biró Rozália választmányi elnök azt mondta: bebizonyosodott, hogy az EMNP nem csak felelőtlenül és esztelenül viselkedik, hanem árulóan is a magyarság szempontjából. 

Kiss Sándor megyei RMDSZ-vezető távollétében Biró Rozália választmányi elnök tartott politikai tájékoztatót a szervezet legutóbbi választmányi gyűlésén, melynek a váradi Polgármesteri Hivatal díszterme biztosított helyszínt az elmúlt csütörtök délután. Felszólalásában értékelte az európai parlamenti választásokat, és beszélt az RMDSZ országos és helyi helyzetéről is.
Azon meggyőződésének adott hangot: jó eredmény született, mivel a romániai magyarság érdekeit Winkler Gyula és Sógor Csaba személyében ugyanúgy két RMDSZ-es szakember képviseli majd Brüsszelben, ahogyan eddig is, hiszen bár öt évvel Tőkés László szintén RMDSZ-es listán jutott be, róla nem mondható el, hogy a Szövetség politikai célkitűzéseinek megfelelően cselekedett volna. Megjegyezte: az EMNP eddig is esztelenül és felelőtlenül viselkedett azáltal, hogy versenypártként megosztotta a magyar nemzetet, a kampányban azonban bebizonyosodott, hogy áruló is a magyarság szempontjából, hiszen egy román alakulatot, a Polgári Erőt (FC) támogatta.
Az EMNP-seket bírálta Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök is. Arra hívta fel a figyelmet: velük ellentétben az RMDSZ-sek sohasem jelentenének fel ügyészségen vagy bíróságon magyarokat, és soha sem működnének együtt a szélsőséges Jobbikkal, ahogyan tették a néppártiak a Szalontai Napokon. Úgy fogalmazott: „nem lehet Orbán Viktor köpönyege mögé bújni, s közben jobbikos zászló lengetni, illetve lehet, csak nem hiteles”.

Forrás : erdon.ro 

Beöthy Ödön-díjat alapítottak

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Ödön parlamenti képviselő bejelentette: Beöthy Ödön-díjat és emlékplakettet alapított az RMDSZ Bihar megyei szervezete, amiket december 7-én adnak át. 

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Ödön ügyvezető elnök úgy fogalmazott: régi adósságát törleszti azáltal az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöksége, hogy egy múltbéli ötletét valóra váltva idén díjat alapított Beöthy Ödön emlékére és tiszteletére. Az elismerés egy Deák Árpád által készített kompozícióból és egy plakettből áll, melyet december 7-én fognak átadni annak apropóján, hogy 160 évvel ezelőtt, 1854-ben ezen a napon hunyt el a volt főispán. Arra hívta fel a figyelmet vele kapcsolatban: politikus családból származott, 1812-1820 között katonáskodott, részt vett a napóleoni csatákban is. 1826-ban táblabíró lett, a harmincas években pedig országgyűlési képviselő volt, emlékezetesek maradtak csípős megjegyzései, szónoklatai. 1841-ben választották meg alispánnak, miután lemondott, 1843-tól ismét Bihar vármegye küldötte lett az országgyűlésben. 1848-ban Bihar főispánjává nevezték ki, majd erdélyi kormánybiztos lett. 1849-ben Kossuth a hétszemélyes Tábla első alelnökévé nevezte ki. A szabadságharc leverése után külföldön élt, Victor Hugonak is a barátja volt, Hamburgban halt meg. Karizmatikus figurája volt a közéletnek, nem véletlenül állították ki az őt ábrázoló festményt annak idején a megyeházán, illetve neveztek el róla utcát.

Teljes cikk : erdon.ro 

Nem a Habsburgok miatt vagyunk kisebbségben

 

Kedd este az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Kalmár János magyarországi történész, egyetemi docens tartott előadást a 18. századi betelepítésekről. 

Az érdeklődőket szokás szerint Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.
Felvezetőjében Kalmár János kandidátus, az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet: a múlt öröksége a 18. századi változásokat is befolyásolta. Ha demográfiai szempontból vizsgáljuk a korszakot, azt láthatjuk, hogy az általánosan elfogadott nézet szerint a 15. század végén, Mátyás király halála után a Magyar Királyság (MK) lakossága körülbelül 3,8 millió fő volt. Mivel akkoriban általános összeírás nem történt, ez az adat a monopolhelyzetben levő, jó adminisztrációs apparátussal rendelkező római katolikus egyház adóztatási célból készített adatfelvételére támaszkodik, melynek pontosságát azért több bizonytalansági tényező befolyásolja. Összehasonlítva: ez az akkori Európa összlakosságának 5,8 százalékát jelentette. Kétszáz évvel később, a török hódoltságot követően 4,2- 4,5 millióra volt tehető a MK lakossága, mely a kontinens populációjának 3,8 százalékát tette ki. Minimális növekedésről beszélhetünk csupán, hiszen míg a MK lakossága csak 30 százalékkal nőtt, Európában ez a bővülés átlagosan 60 százalékos volt. Ráadásul ez a szerény emelkedés is a bevándorlások nyomán állt elő, nem spontán népszaporulat következtében. Előbbi már Mohács előtt elkezdődött, amikor balkáni elemek, főleg rácok érkeztek az általuk biztonságosnak ítélt MK területére. Ez a folyamat később újabb lendületet vett, csak az indok volt más: először a törökök elől, majd a törökök nyomában jöttek szálláscsinálóként iparosok és állattenyésztők, akik fokozatosan átvették a magyar parasztság helyét, és délen lokálisan abszolút túlsúlyba kerültek, mely helyzet a településneveken is kimutatható. Az átrendeződés nem csupán etnikai volt, hanem mezőgazdasági átszíneződést, civilizációs szintkülönbséget is eredményezett. A jövevények ugyanis az archaikusabb állattenyésztő kultúrát hozták magukkal, a földműveléssel foglalkozó magyar parasztoknak pedig nem volt más választásuk: „vagy megszokták, vagy megszöktek” Észak-Nyugatra, illetve a Dunántúlra. Ahogy aztán megszilárdultak a meghódított alföldi területek, úgy megváltozott a településszerkezet is. Felbomlott a hagyományos faluhálózat, és helyet kényszerült adni a mezővárosoknak, melyek tulajdonképpen gazdátlanul maradt nagy falvak voltak, ezek minden előnyeivel és hátrányaival együtt. Ugyanakkor kialakult a szarvasmarhatartás szokása, melynek másfél évszázadig jó konjunktúrája volt- magyarázta a történész. Hozzátette: ahová elmenekült a magyar népesség, ott viszont ellentétes tendencia zajlott, vagyis sűrűbb lett a településhálózat, a földparcellák összezsugorodtak, és nőttek a földesúri igények, mely különbségeknek a 18. században messzemenő következményei lesznek. Az erdélyi területeket ezek a változások aránylag kevésbé érintették, mert a belső politikai helyzet viszonylag stabil volt. Béke volt, ezért a meglevő etnikai arányok nem változtak meg gyökeresen, bár némi mobilitás azért itt is érzékelhető volt. A leginkább jellemző, hogy transzhumán életmódot folytató románok jöttek a Kárpátok felől Közép-Erdély irányába, és hosszabb távon állandó településeket hoztak létre.
Teljes cikk : erdon.ro

Új arculatú Festum Varadinum

 

Új arculattal és fiatalosabb lendülettel kerül megrendezésre az idén a Festum Varadinum ünnepségsorozat, május 11-18. között. A részletekről Szabó Ödön programkurátor tájékoztatott. 

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Ödön programkurátor bejelentette: új arculattal, fiatalosabb lendülettel jelentkezik az idén az RMDSZ és a négy magyar történelmi egyház által közösen rendezett Festum Varadinum. Amellett, hogy a különféle szociális tevékenységeiről ismert Koncsek-Vadnai Zita áll e héttől kezdve a szervező Varadinum Alapítvány kuratóriumának az élén, változatos helyszíneken számos szabadtéri előadást, koncertet is beiktattak a közel 70 program közé, valamint új logója is van az 1992 óta minden esztendőben lebonyolított ünnepségsorozatnak.
Az RMDSZ által meghirdetett pályázatot Németh László grafikus nyerte, aki a kör alakú új brandet elegánsra tervezte, ellenállva annak a kísértésnek, hogy csupán trendi legyen vagy egy korosztályt szólítson meg. A nem élénk vagy erős színezetű, sokkal inkább pasztell vagy szürke árnyalatú embléma négy részre van tagolva: bal oldalon felül Szent László hermája, alul pedig a Körös vízét jelképező hullámok láthatóak, jobb oldalon felül az FV monogram, alatta a vár körvonalával. Emellett két másik logót is fognak használni: egy fiatalosabbat, kevésbé komolyat az ifjúsági rendezvényeknél, valamint egy konszolidáltabb formájút a kulturális eseményeknél. „Ugyanakkor tárgyalásokat folytatunk a helyi önkormányzattal arról, hogy miképpen tudja valamilyen formában támogatni Nagyvárad legnagyobb hagyományokkal rendelkező kulturális fesztiválját, mely a magyar közösség legszélesebb társadalmi bázisára épül”, közölte az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
Forrás : erdon.ro

A népességfogyás a törökök idején kezdődött

 

Szerda este az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Gebei Sándor egyetemi oktató tartott előadást A török hódoltság demográfiai következményei címmel. 

Az egybegyűlteket szokás szerint Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Előadása kezdetén dr. Gebei Sándor, az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára kijelentette: nehéz feladat a török hódoltság demográfiai következményeiről beszélni, hiszen rengeteg a bizonytalansági tényező, nincsenek konkrét, precíz adatok, ezért csupán a becslésekre lehet támaszkodni. Ezek szerint a hódoltság előtt, a 15. század végén 3,5-4 millió fő volt Magyarország lakossága. Általános összeírások akkoriban nem történtek, csak az adózók nyilvántartásából lehet erre következtetni. Az 1591-1606 között zajlott tizenöt éves háború után a királyi Magyarországon 1,8-2 millióan, a hódolt területeken 800-900 ezren, a fejedelmi Magyarországon, vagyis Erdélyben pedig körülbelül 0,7-0,8 millióan éltek, az össznépesség száma tehát 3,3-3,7 millió volt, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag eltűnt a népszaporulat. Ugyanakkor ekkortájt 31 szabad királyi város (1000 főt meghaladó populáció, például Buda, Zágráb, Sopron, Pozsony, Kassa, Eperjes, Bártfa, Szeben, Segesvár, Brassó és Kolozsvár), 800 bánya-, illetve mezőváros (200-1000 fő) és számos földesúri falu (125-150 fő) létezett Magyarországon, európai értelemben vett nagyváros viszont nem volt. Ha úgy vesszük, hogy a szabad királyi városokban körülbelül a lakosság két százaléka élt, és a nemesek aránya öt százalék volt, akkor elmondható, hogy a jobbágynépesség 92 százalékra tehető- magyarázta a történész. Hozzátette: ennek ellenére az agrárium nem volt fejlett, például nem volt általános a vaseke használata, és alacsony szintű volt a földművelés, inkább a nomád állattenyésztés volt elterjedt.

Teljes cikk : erdon.ro 

Nem akarnak Várad „gyarmatává” válni

„Nem kívánunk Nagyvárad csatlósai lenni” – szögezte le lapunknak Bátori Géza, a Bihar megyei Bors polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró csatlakozási felkérésére reagálva.

Bátori GézaA határ menti település elöljárója szerint az itteni közösségnek semmi előnye nem származna abból, ha beolvadnának a megyeszékhelybe. Mint mondta, mindezt hamarosan Ilie Bolojannak is megindokolja. Mint ismeretes, a nagyváradi városvezető a napokban levélben kérte a metropoliszövezethez tartozó községek elöljáróit, hogy jelezzék, ha öt-tíz éven belül szeretnének a városhoz csatlakozni.

Bolojan elképzelése szerint ugyanis, ha Váradszentmárton után Nagyvárad bekebelezné Bihart, Hegyközpályit, Fugyivásárhelyt, Nagyürögdöt, Szentandrást és Borsot is, akkor 2024-re kiterjedt, gazdaságilag fejlett konglomerátummá nőné ki magát.
Csakhogy Bátori Géza rámutatott arra, hogy náluk jelenleg jól működik a helyi gazdálkodás, és egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a borsiak által befizetett adók és illetékek a csatlakozás után is visszatérnének a településre.
A községvezető bevallása szerint nem szeretnének az elhanyagolt Biharpüspöki sorsára jutni, hiszen, mint ismert a jelenlegi városrész is egykoron önálló falu volt, és a Nagyváradhoz való csatolása a hátrányára vált.
„Megszűnne a polgármesteri hivatalunk is, a helyieknek pedig Váradra kellene utazniuk ügyeiket intézni. A lakosok többsége magyar, nem boldogulna mindenki románul” – mutatott rá Bátori. Az RMDSZ-es elöljáró elmondta, megvitatatták a témát a helyi tanácsosokkal és úgy döntöttek, elutasítják az elképzelést.
Nagy GizellaHasonlóan elutasító állásponton van Nagy Gizella, Bihar község polgármestere is. „Szó sem lehet róla. Bihar mindig község volt, és az is marad. Nem szeretnénk Nagyvárad gyarmata lenni” – jelentette ki a Krónikának a polgármester.
Az RMDSZ-es elöljáró arra is rámutatott, hogy 4200 lakosával a település nagynak számít. Mint mondta, mind a tanácsosok, mint a helyi lakosok elutasítóan fogadták Bolojan javaslatát. Mi több, már az a gondolat is felmerült, hogy a metropoliszövezetből is kiválnak, tette hozzá a községvezető.
Somogyi Lajos, Hegyközpályi polgármesterét meglepte az ajánlat, és bár nem egyedül fog dönteni az ügyben, mégis biztos abban, hogy elutasítják a Váradhoz való csatlakozás lehetőségét. Helyben jobban lehet irányítani egy térséget, sokan jobban oda lehet figyelni az emberekre, fogalmazta meg álláspontját az elöljáró.
Községként a helyi adók alacsonyabbak és egyszerűbb az ügyintézés is, sokan pedig épp azért költöztek ki a környező településekre, hogy ne Váradon, ne nagyvárosban lakjanak – mutatott rá a polgármester.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak már korábban úgy vélekedett, hogy egy, a váradszentmártoni bekebelezéshez hasonló ajánlatról egyetlen RMDSZ-es polgármestert sem lehetne meggyőzni.
Ilie Bolojan korábban Lucian Popuş, Váradszentmárton község vezetőjével közösen jelentette be a Félixfürdőt és Püspökfürdőt is magában foglaló település Váradhoz csatolásának tervét, erre vonatkozóan az idei államfőválasztással egy időben népszavazást írnának ki.
A polgármesteri hivatal újabb bejelentése szerint a megyeszékhely Szentmárton után a többi környező települést is bekebelezné, hogy 2024-re egy kiterjedt, gazdaságilag fejlett konglomerátummá nője ki magát.
Forrás : kronika.ro

Szabó Ödön: fel vagyok háborodva! Ön is ?

A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke múlt pénteki sajtótájékoztatóján beszélt az újságíróknak a nagyváradi Szent László tér felújítása kapcsán kialakult helyzetről. „Fel vagyok háborodva azon, hogyan lehet ilyen módon hozzáállni egy többszáz éves tér átalakításához!” – fogalmazott az ügyvezető elnök, azt kifogásolva, hogy a városvezetés három térfelújítási tervet készíttetett, mindhármat zseniálisnak nevezte, viszont ha már az első terv is zseniális volt, az RMDSZ-es politikus nem érti, miért kellett további két tervet készíteni. Szabó Ödön kifogásolta azt is, hogy a harmadik, végleges tervről nem szerveztek közvitát, ráadásul a tervet úgy nyújtották be az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökséghez, hogy magáról a tervről nem szavaztak a nagyváradi helyi tanácsban. „Törvénysértő az, ahogy eljártak, mert a harmadik verzióról nem szólt tanácsi határozat!” – szögezte le Szabó Ödön, hozzátéve, hogy felkéri a nagyváradi RMDSZ-frakciót, hogy ebben a kérdésben vizsgálja meg a jogi lépések lehetőségét. Szabó Ödön jelezte, hogy lehetőség van a közigazgatási bírósághoz fordulni ebben az ügyben.
Teljes cikk : erdon.ro 

Vajon a váradi magyarok tiltakozni fognak,mint Szabó Ödön?