Szép, tágas és rendezett a főtér.Forrás: Bucsky Péter
Az Origo cikkében olvashatunk a pezsgő Nagyváradról.Ezt olvashatjuk Bucsky Péter bevezetőjében : "A Pece-parti Párizs sokkal érdekesebb, mint sokan gondolnák. 15 évvel
ezelőtt jártam először a városban, akkor leginkább a szürkesége és a
szegényessége maradt meg bennem. Manapság erről szó sincs. A belváros
nagy részét felújították, a szecessziós paloták többsége eredeti
pompájában csillog, a kulturális élet pedig most is üdítően pezseg.
Nagyváradon jártunk."
Néhány idézet a szerzőtől :
"A Szent László tér (románul Piața Unirii) uniós támogatásból újult meg nemrég, méghozzá kiváló minőségben.
Sehol nem mozog a díszkő, minden a helyén van. Mint
megtudtam, a helyi városvezetés más hasonló projektek hibáiból tanulva
visszatért a jó öreg középkori recepthez: olasz mesterembereket kértek
fel a munkára."
"Hogy milyen építészeti teljesítményre voltak képesek a taljánok
felmenői, azt ötpercnyi sétára a főtértől, a váradi várban láthatjuk.
Nem könnyű kiszúrni a főútról az erődítményt, mert kommunista háztömbök
veszik körbe. A szóbeszéd szerint a Ceaușescu-érában
annyira nem szerették a múltat, hogy így próbálták elrejteni a régi emlékeket.
Ma már persze a vár az egyik fő attrakció Nagyváradon. Olyannyira, hogy
az elmúlt években (2009-től 2015-ig) példamutató alapossággal fel is újították."
"A tatárokat azonban nem nagyon hatották meg a szent király maradványai,
kőhajító gépeikkel komoly pusztítást okoztak az épületen. A 16. század
végén olasz mérnökök tervezték és építették meg a ma is látható ötszög
alakú, sarokbástyás erődítményt.Ezt aztán sokáig a törökök sem tudták bevenni, amiben az is szerepet
játszott, hogy a védők a várárokba forró termálvizet engedtek. Végül a
sokadik török támadás során, 1660-ban egy árulás miatt leengedték a
vizet, és a csupán 850 fős várvédő sereg, amely sem a császártól, sem az
erdélyi fejedelemtől nem kapott támogatást, a vár feladására
kényszerült. Nagyvárad három évtizedig volt török kézen."
"A vasút megérkezése fellendítette a malomipart, többek között ennek köszönhető, hogy
Nagyvárad a legnagyobb magyar városok sorába zárkózott fel. A
polgárosodó város mai ésszel alig felfogható gyorsasággal fejlődött és
alakult át, ami leginkább az építészetében érhető tetten."
"A szecesszió határozta meg leginkább a település arculatát. Ennek
legszebb példája a főtéren található Fekete Sas palota. A Komor Marcell
és Jakab Dezső által tervezett épületegyüttes két helyi ügyvéd
jóvoltából épülhetett meg. A szállodán kívül étterem, kávéház, üzletek
és lakások is helyet kaptak itt, akár egy mai, komplex lakó-, üzlet- és
irodaközpontban."
"Nagyváradon lépten-nyomon magyar kulturális értékekbe botlunk. A múlt
század fordulóján még szinte teljesen magyar volt a város, az iparosítás
hatására azonban nagyon sokan költöztek ide Románia egész területéről.
Ma csak a lakosság harmada magyar."
"Érdemes mindig magyarul indítani a kommunikációt,
és ha az nem működik, átválthatunk angolra, ezen a nyelven mindenki
beszél valamilyen szinten. Magyarok és románok egyformán kedvesek és
segítőkészek voltak."
"A szecesszió másik szép példája a Darvas-La Roche-ház, amely ma
múzeumként működik. Sajnos nem maradt meg minden eredeti szépségében a
lakásban, de a tervek szerint ezt is hamarosan felújítják."
"A főváros után itt volt a legpezsgőbb kulturális élet és a legtöbb
napilap. A Nagyváradi Napló a magyar újságírás történetében kiemelt
helyet foglal el, számos írója, szerkesztője Trianon után Budapesten
lett a kulturális élet vezetője."
"Egyébként a közeli fogdát belülről is megismerhette Ady. A katolikus
egyház gazdagságát támadó cikke miatt ugyanis három napra lecsukták.
Azért ez nem volt túl nagy büntetés, a legenda szerint a barátok
kosárban engedték le neki az ellátmányt, benne napi két liter borral. A történetet egyébként könyvben is feldolgozták."
"Az EMKE kávéházban olyan írók találkoztak, mint Babits Mihály, Juhász
Gyula vagy éppen Balázs Béla. Az épület ma is áll, Astoria szálló néven
üzemel. A szomszédjában áll az Állami Színház, amely méretét tekintve is
igen tekintélyes."
"A püspöki palota és kertje negyedórás sétával érhető el a főtértől, nem
szabad kihagyni. Ami talán kevéssé ismert, hogy egy ideig, épp a nagy
felfedezések korában, bizonyos értelemben Nagyvárad volt a világ közepe.
Akkoriban még nem a greenwichi meridián volt a kitüntetett hosszúsági
kör, hanem például a váradi. Kolumbusz is ezt használta a navigációhoz
Amerika felé hajózva."
"Hunyadi János egykori tanítója, Vitéz János püspök, későbbi esztergomi
érsek hozta itt létre kora egyik legfejlettebb csillagászati központját.
Neki, illetve a városba hívott, Regimontanus néven publikáló Johannes
Müller csillagásznak köszönhető, hogy közel
kétszáz éven át a térképek nulladik hosszúsági vonala a nagyváradi váron haladt át."
"Ha már torony, meg kell említeni a városházáét, amelybe öt lejért –
nagyjából 350 forintért – lehet felmenni. Nem érdemes kihagyni, már csak
azért sem, mert érdekes kiállítást találunk itt a toronyórák
fejlődéséről és működéséről. De a kilátás sem akármilyen,
innen láthatjuk igazán, milyen eklektikus ez a város: a századfordulós paloták mögött feltűnnek a tízemeletes tömbök, bevásárlóközpontok és erőművek."
"Ami nekem a legmegdöbbentőbb volt, hogy milyen sokféle ember élt itt békességben:
összesen tíz felekezethez tartozó templomot számoltam meg.
Köztük a város egyik fő látnivalóját, a neológ zsinagógát a Sebes-Kőrös
partján. Gyönyörűen felújították, jelenleg múzeumként és
rendezvényhelyszínként funkcionál. Nagyvárad történetében kiemelt szerep
jutott a zsidóknak, nélkülük sok helyi építészeti és kulturális érték
nem jöhetett volna létre."
"Ha Nagyváradon járunk, érdemes Félixfürdőre is ellátogatni. A termálvíz
és a századfordulós fürdőházak nagyszerűek, viszont a kommunista időkben
felhúzott betonmonstrum hotelek nagyon lehangolóak. Csak
reménykedhetünk, hogy mielőbb eltűnnek."
Teljes cikk és fotók :
origo.hu
Mi váradiak,hálásak lehetünk Bucsky Péternek,mert írt egy nagyszerű cikket a városunkról.Miért fontos?Mert kedvet kaphat az olvasó ,hogy egyszer meglátogassa Nagyváradot.Kedvező képet fest Nagyváradról,de lehet azért,mert megtetszett neki is,mint Ady Endrének és a többieknek a Pece-parti Párizs '