Nagyvárad (Oradea, Grosswardein),
Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján terül el. A régészeti
leletek szerint a város helyén már a kőkorszakban laktak.
A XI.
században földvár állt itt. Monostorát I. (Szent) László király
alapította 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari
püspökséget. 1095-ben ide temették Szent Lászlót, a királyt. Ide
kapcsolódó legenda szerint a király holttestét – kérése ellenére –
nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra
helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos
módon magától megindult Várad felé.
A később
szentté avatott király sírja a középkorban zarándokhellyé vált:
Magyarország számos királya (így II. István, II. András és
Luxemburgi Zsigmond) itt temetkezett el vagy királlyá koronázása
után a sírhoz zarándokolt, mint például Nagy Lajos, 1342-ben.
A XV.
században Várad a Reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a
"felix civitas" (boldog város) jelzőt.
Ady
Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és
jelképesen egész Magyarország sorsa. Ez a nyugtalan, zsidós,
intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu,
Nagykároly, Zilah és Debrecen, tehát a falu formált
meg.”
Szabó
Dezső pedig nem cserélte volna el Budapesttel: „...Központjában
könnyen hihette az ember, hogy Budapest egyik nagyon előkelő
negyedében van. Jobb kávéházai egészen fővárosi arányúak voltak,
amelyekben mindazokat az európai hírlapokat és folyóiratokat meg
lehetett kapni, amelyeket a pesti kávéházak
nyújtottak.”
Várad minden
téren igyekezett lépést tartani a fejlődéssel:
-1888-ban telefonközpont létesült,
300 előfizetővel
- Közművesítik a várost,
vízvezeték-hálózatot építenek ki.
- 1900-ra 26 nagyvállalatot van
jelen a város gazdaságában
- az elsők között vezetik be az
áramot a közvilágításba (1906),
- ugyanebben az évben megindultak
az első villamosok.
Bár a
városnak nem volt tudományegyeteme, számottevő a kutatómunka folyt.
Érdemes megemlíteni Károly Józsefet – Ireneus-t –,a Premontrei
főgimnázium fizikatanárát, aki az első drót nélküli távírót készíti
el, Marconi előtt röntgensugarak vizsgálatával foglalkozik, és
Magyarországon elsőként (1896 decemberében) röntgenlaboratóriumot
épít ki
1910
augusztus 9.-én Lanzerdorf Lányi Antal mintegy 30 métert repült
sárkányrepülővel, majd repülési rekordot is felállított Debrecen és
Nagyvárad között.
A gazdasági élet mellett a
szellemi élet, a kultúra központja is: a Holnaposok városa (Ady
Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály). A századfordulón 7
helyi napilap jelent meg, többek között: Szabadság, Nagyvárad,
Nagyváradi napló, és a Tiszántúl. Mindezek mellett, minden délután
gyorsvonattal érkeztek meg a budapesti újságok, melyeket még aznap
este kikézbesítettek.
- 11 bank nyitott fiókokat
Nagyváradon a századfordulón.
- Ugyan kétes dicsőség, de
ugyanebben az időben 16 bordélyház működött a városban. Hegedűs
Géza fogalmazása szerint:„a huszadik század elején Nagyváradnak hét
napilapja és tizenhat bordélyháza volt, ami a nagyvárosiasság
legcsalhatatlanabb bizonyítékának számított, s amire még a
legerkölcsösebb váradi családok is titokban büszkék voltak.”
Sétánkat a Nagyváradi
vasútállomástól – Váradolasziról kezdjük, és onnan indulunk kisebb
kitérőkkel a belvároson át az Újváros felé.
Indóház-állomás
1858-ban
adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, a
vasútállomás épületét pedig 1860-ban adták át a
forgalomnak. Nagyváradon nyílt
meg 1882-ben Magyarország első közúti vasútja. A jelenlegi
épületnek az érdekessége, hogy a XIX.-XX. század fordulóján a MÁV
minden magyar városban új, reprezentatív, historizáló
állomásépületet épített, Nagyváradon viszont a
1901-1903 helyi építész
közreműködésével a régi állomásépületet építették át. Az indóház
ugyanúgy a reneszánsz architektúrát tükrözi, mint a MÁV saját
építései, de azoktól mégis eltér, a város saját építészei stílusa
átsejlik a „formaruhán”.
Püspöki
Székesegyház
A magyar római katolikus püspöki
székesegyház a váradiaknak csak egyszerűen: Bazilika (a
székesegyházat II. János Pál pápa 1992-ben emelte basilica minor
rangra). Franz Anton Hillebrandt és G. B. Ricca terve alapján,
1752-1780 között épült klasszicizmusba hajló barokk stílusú
Püspöki
Székesegyház a legnagyobb barokk templom
Romániában. Előcsarnoka 15 méter széles, hajója 70 m hosszú és 35 m
széles, falait carrarai és vaskóhi márvány díszíti. Orgonáját Mária
Terézia adományozta. Kupoláját Nepomuk Johann Schöpf, fõoltárát
Vincenz Ficher festette. A mellékhajók feletti galériákban
rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a
képtárat.
A mellékhajók
oltárai 1785-ig épültek vaskohi márványból. Az oltárképek jobbára
1778-1780 között készültek, Gölsz Jakab restaurálta őket 1832-ben.
A székesegyházban a legnagyobb művészi értéket az 1780 körül
készült kupolafreskó képviseli. Johann Schöpf alkotása Krisztus
mennyei diadalát állítja elénk.
A főbejárat mellett, a falon
Szent László
királyt ábrázoló domborművet, valamint a király
csatabárdját láthatjuk. A legenda szerint Szent László ezzel
fakasztott vizet a sziklából. A főbejárat előtt pedig 1923-tól
Szent László bronzszobra
áll (Tóth István alkotását eredetileg – 1893-ban –
a Szent László téren állították fel), a székesegyház jobb oldalán
pedig a kőszobra áll. Több, magyar
múltra utaló szobrot vett „gondnokság alá” a katolikus egyház oly
módon, hogy templomai kertjébe vitte át őket.
Püspöki
palota
A klasszicizáló barokk stílusú
püspöki rezidenciát Patachich Ádám püspök kezdte el építtetni
1761-ben, 1777-re készült el.
A fényűzésre nem is kell nagyobb
bizonyíték, mint hogy 1760-1762 között Michael Haydn a mai Szent
László templom orgonistája, Patachich udvarának kiemelkedő zenésze,
a zenekar vezetője pedig Dittersdorf volt.
A második világháborút követően az
épületben görög politikai menekülteket szállásoltak el, ők
valósággal „felélték” a püspöki palotát. A hatvanas évek végén
restaurálták, és 1971-ben ide költöztették a KÖRÖSVIDÉKI
MÚZEUMOT.
2002-2005 között, hosszadalmas
pereket követően, visszakerült a püspökség tulajdonába
A hagyományok szerint a palota
külső ablakai száma 365, de állítólag még senki sem számolta végig
az összeset.
Természetesen egy nagyon szép
épület, muzeális és építészeti értékkel, de a váradiaknak minden
eszmei, művészeti értéket felülmúl a magnóliafák virágzásának
csodája. Ilyenkor újságok tudósítanak a várható „nyitási
időpontról”., ismerősök telefonon és mailben értesítik egymást és
megindul a népvándorlás a palota kertje felé. Sajnos a nem túl sok,
sőt semmi váradi hangulatot nem érző új püspök, a lakosok nem kis
felháborodására, lezárta a kertet a nyilvánosság elől.
És még egy hihetetlen
nagyváradi történet
A helyi szóbeszéd szerint, amikor
a 80-as években Nicolae Ceauşescu, román kommunista vezető
Nagyváradra látogatott, a püspöki palotát is meg kívánta tekinteni,
amelynek kertjében Szent László szobra áll. Az akkori megyei
pártvezetés attól tartott, nem tudnak majd megfelelő választ adni
arra az esetleges kérdésre, hogy kit ábrázol a szobor. Végül úgy
menekült meg a király szobra a lebontástól, hogy hátsó bejáratot
alakítottak ki a püspöki palotán, amelyet kineveztek főbejáratnak.
Itt fogadták a vezetőt, és szándékosan úgy vezették körbe, hogy az
ablakból semmiképpen se láthassa a szobrot. Így a szobor is
megmaradt, Ceauşescu is elégedetten távozott.
Kanonok sor
Az épületegyüttest az akkori
püspök, Forgách Pál elképzelései alapján építették a papok számára.
Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta
boltives folyósó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint
100 éven át 1753-1875 között építették.
Ez az az épület, amelynek kapcsán
Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i
számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart
kavart cikkét. Ebben Wolofka Nándor kanonokot, a Klerikális Néppárt
reakciós politikájának egyik erősségét bírálta, majd párhuzamot
vont a Kanonok sor lakói, és a külvárosi szegénység között. A cikk
miatt a költőt háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal
sújtották. A büntetést Ady 1903 júniusában töltötte le a váradi
fogházban.
A püspökpalotától nem messze volt/
van az
Olaszi
temető
Az Olaszi temetőt 1779. febru ár
9-én nyitották meg. Itt lelt „örök nyugalomra” többek között
Rimanóczy Kálmán építész és családja, Sztarill Ferenc
építész és kivitelező, Rómer
F. Flóris régész, festő, tanár és püspök, és Madách
„Évája” Fráter Erzsébet.
A sírkertet1972-ben bezárták, és
zöldövezetnek minősítették, 1995-ben pedig elkezdték végleges
felszámolását, és közparkot létesítettek helyette.
A régi temető területéből az
egyházak is részt kaptak, így a református egyház is felépítette új
rogériuszi templomát. A templom obeliszkre
emlékeztető tornya négy évig épült. A torony alatt kaptak helyet az
1848-as hősök sírkövei is. A toronybelső oszlopain közel 2 ezer név
szerepel, akiket valamikor az olaszi temetőbe temettek el, de a
névsor nincs lezárva.
Nem annyira közismert kívülálló
számára talán szokatlannak tűnő tény, hogy Tempfli József,
Nagyvárad akkori – és mindenkori katolikus püspöke, amikor a
Ceausescu-korszak vége felé szóba került Nagyváradon az ún.
várad-olaszi temető felszámolása, számos sírt megváltott, köztük
Fráter Erzsébet sírját is. A koporsókat azután átszállították a
Barátok Templomának kétszintes kazamatájába, és az azonosítás után,
befalazták a hamvakat.
A református Fráter Erzsébet végső
nyughelye tehát – Tempfli Józsefnek, egy katolikus püspöknek
köszönhetően – egy katolikus templomban található.
Ha visszatérünk az állomás közelébe,
megtalálhatjuk Adymúzsájának, a 1903
nyaránPárizsból hazatérő Diósyné Brüll Adélnak, Lédának
egykori lakóházát.
Több évvel ezelőtt mesélte el
Mihelffy „bácsi”, a város örök bohém, régi nagyvilági hangulatát
árasztó idős antikvárium-tulajdonosa, aki Léda házassági tanújának
fia, hogy a várad-velencei zsidó temetőbe Léda anyjának sírja
mellé, a lábához temették el Ady Endre egyetlen gyermekét, a
kislányt, aki szintén hat ujjal, de halva jött világra ebben a
váradi házban.
Barátok
temploma
Az eredetileg 1732-ben épült
ferences rendi templomot 1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán
tervei alapján építették át, eklektikus stílusban. A régi
templomból a kripta, a hat mellékoltár és a szószék maradt
meg.
Ennek a templomnak a kertjében is
találunk hajdan közterületen álló szobrot. A kertjében meghúzódó
Mária Mennybe menetelét ábrázoló mű eredetileg a Széchényi téren
állt.
Fő utca, avagy
Sétáló utca
A fő utca egy kicsi mása a pesti
Váci utcának. 1978-ig villamos is közlekedett a főutcán. Apolló
palota - 1912 és 1914 közt építették. Váradon ebben az
épületben volt először központi fűtés.
A Stern-palota - Komor
Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, 1908 és 1909 közt épült.Az
ebben az utcában álló egykori Bethlen-kastélyt Weiszlovich Emil és
Gyula vásárolta meg (édesanyjuk anyagi segítségével) 1903-ban, és
1915 tavaszára szállodává építették át.
Weiszlovits Emil legenda volt, de
nem annyira szállodatulajdonosként: az volt a szokása, hogy a volt
a szeretőinek búcsúajándékként egy-egy házat adott, de lila színre
festettet (ezt a színt nem olyan gyakran alkalmazták akkoriban az
építészek).
A sors iróniája, hogy az egyikben,
idővel a nem minden erkölcsiséget nélkülöző, nőszövetség kapott
helyet.
Másik hozzá kapcsolódó
szájhagyomány, hogy Horthy lovának arany patkókat csináltatott a
nagyváradra történő bevonulás alkalmából.
Orsolya
rendház
A Park szállóval szemben a két
utca által határolt ADY ENDRE GIMMNÁZIUM található. Az épület
jelenleg ismét az Orsolya rend tulajdona, és a város bérli az
épületet a nővérektől.
Az Orsolya-zárda részére vásárolt
itt házat 1771-ben Szentzy István apát, majd alapítványt tett egy
leánynevelő intézet létesítésére. 1772-ben felépítették a
templomtól északra levő klauzúra-épületet. Három évre rá
felszentelték a zárda templomát (Szent Anna-templom), és
felépítették a tőle délre levő sarki részt is. A barokk stílusú
épületeket és templomot 1858-1859-ben gótizáló stílusban
átépítették, így láthatók ma is. Az ennél újabb szárnyak az
eklektikus stílus jegyében születtek.)
Színház
A Színházat 1899–1900-ban a bécsi
Fellner és Helmer cég tervei szerint ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman
József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Külsejével
a pesti Népszínházra, belsejével a Vígszínházra emlékeztet. A
neoreneszánsz épület belső termei barokk díszítésűek. Az épület
akusztikája kitűnő, így zenés előadások és hangversenyek céljára is
egyaránt alkalmas.
A színház nevét a város híres
szülöttéről, Szigligeti Edéről kapta.
Az ünnepélyes megnyitóra 1900.
október 15.-én kerül sor Erkel: Hunyadi László című operájának
előadásával.
A színház előtt áll a város
szülöttjének, Szigligeti
Edének a mellszobra.
A színházzal párhuzamosan épült a
Bazár is, újrakövezték a Bémer teret, és az eredeti 9 m-ről 16 m-re
szélesítették a Főutcát.
A színház szomszédságában levő
bazárépületet azért építették, hogy a bérleti díjakból is
törleszthessék az itt lebontott házak óriási kisajátítási
költségeit.
Érdekessége, hogy az anyagi
fedezetet maga város vállalta, mivel állami támogatást nem lehetett
szerezni rá: a pálinkamérésből származó, úgynevezett
Regale-bérlet árusításából építették fel a színházat.
EMKE
Közvetlenül a színház mellett
található az ASTORIA SZÁLLÓ ÉS KÁVÉHÁZ (1902-ben a közismert
EMKE kávéháznak és szállónak építették Sztarill Ferenc terve
nyomán, majd 1906-ban a mellékutca irányában kibővítették.
Közkedvelt találkozóhelye volt az íróknak, művészeknek,
újságíróknak.A
kávéház falán kőtábla hirdeti Ady
Endre emlékét. A költő ebben a kávéházban találkozott
először múzsájával, Lédával.
Az Astoriával átellenben a
TRANSILVANIA (egykori PANNÓNIA) SZÁLLÓT Guttman József építész
vezetése alatt, 1904 nyarára építették fel. Fő homlokzatán a két
emelet közti, virág, szalag és puttó kombinációjából formált, és
grafittószerű díszítés vonja magára a figyelmet. A szomszédos
Astoria kávéházzal ellentétben, vendéglője díszítésében megőrizte a
századforduló hangulatát.
Rimanóczy
Szálló
A Körös felőli szárnyát a fürdővel
együtt Várad neves építésze, id. Rimanóczy Kálmán építette
1892-ben. Ő 1900-ban a Bémer tér felőli Magyar Király kávéház
helyére is kiterjesztette szállodáját, földszintjén megnyitotta a
gyorsan közkedveltté vált ROYAL KÁVÉHÁZAT. Ez utóbbi gazdag
díszítését ma is őrzi az ORADEA VENDÉGLŐ. A szálló tulajdonosa, id.
Rimanóczy Kálmán az egész ingatlant végrendeletileg a városra
hagyta.
Állítólag itt játszott a legjobb
cigányzenekar a városban, és a szálló vendégei sokszor hajnalig azt
hallgatták ablakaikból.
Kishíd
Több régi fahíd helyére, amelyeket
részint az árhullámok részint az idő tett tönkre, 1893-ban vashidat
építettek Nicholson W. Fülöp tervei alapján, a Szent László
tér és a Bémer tér összekötésére. Amint a Nagyhídnál, a
városvezetés itt is egy olcsóbb, díszítés-mentes változat mellett
döntött, ezért már 1906-ban tárgyaltak arról, hogy kicserélik egy
szebb és modernebb hídra, a régit pedig áthelyezték volna a Vitéz
utcába. Ez a terv azonban nem valósult meg – ez a híd biztosította
az átkelést a Körösön 1944 októberéig amikor is a visszavonuló
német csapatok, miután a robbantást megakadályozni akaró helybéli
12 magyar honvédot kivégezték, a Kishidat felrobbantották.
Garasos híd
A Garasos vasszerkezetű hidat
1910-ben építették gyalogosok számára. A nevét arról a hídpénzről
(garasról) kaphatta, amit az átkelésért kellett fizetni.
Ezt a vashidat 1974-ben arra
hivatkozva, hogy az állaga megromlott, lebontották – pedig
műszakilag még lehetséges lett volna a felújítása.
A központi hídon átkelve, az
Újvárosbajutunk az egykori
Szent László térre
A téren álló Szent László templom
építése 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a
templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára, az 1730-as
évekből.
Az oltárkép Szent Lászlót
ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének – Friedrich
Silcher bécsi akadémiai festő készítette, 1863-ban. Ez a templom
legértékesebb képe.
A mellékoltárok 18., illetve 19.
századi emlékek. Mindkettőnek a képét Böhm Pál festette 1861-ben.
Jobb oldalon található a Szent Bonifác-oltár (koporsóoltárában
1750-től őrzik Szent Bonifác római vértanú ereklyéjét), balra pedig
a nepomuki Szent János-oltár. A templombelső dongaboltozatát Thury
Gyula képei díszítik (1908).
Említést érdemel a
mellékoltárokkal egykorú, díszesen aranyozott szószék is.
A templomot külsőleg legutóbb
1991-ben újították fel, belsőleg pedig 1996-ban.
A kommunista rezsimnek nem igazán
volt ínyére a városházával szemben lévő katolikus templom és
1965-ben el akarták vontatatni a tér egy távolabbi részére. A
korszakra nem épp jellemző módon a váradi lakosság élő lánccal
körülfogta a templomot és több napon át őrizték, a városra oly
jellemző módon felekezeti, nemzeti hovatartozás nélkül.
A Szent László-templommal
szemben van a 1902-1903 között, eklektikus stílusú
Városháza épülete, melyet a régi római katolikus
püspöki lak helyére építettek. Tervezője és kivitelezője ifj.
Rimanóczy Kálmán. A négyzetes alapú, 50 méter magas torony a
századelőn tűzjelző őrtorony is volt. A városháza épülete a
Polgármesteri Hivatalnak az otthona.
A
Sas-palota
A Fekete Sas palotát, a hajdani
Fekete Sas szállót építették, a Sas fogadó helyén. Az 1714-ben
épített ódon Sas fogadót 1906-ban bontották le. Egy ideig a
városháza is itt volt. 1798. augusztus 26-án a nagytermében
tartották az első magyar nyelvű váradi színielőadást.
Az épületegyüttes három utcára
nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast
ábrázoló, színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimbóluma lett,
a nagyváradi Neumann-műhelyben készült.
Az épületben egykoron vigadó
működött (a mai mozi helyén), melynek egy évig Kabos Gyula is
igazgatója volt; itt volt a Fekete Sas
Szálló (ma is az), az Urania filmszínház, és a Bonbonniere
kabaré, ahonnan Nagy Endre indult el a hírnév felé. Jelenleg is
számtalan üzlet, és egy bankszékház van itt.
A Sas-Palota építésekor
belefoglalták a szerződésbe, hogy a kivitelező 1heti csúszás esetén
1 Koronáért köteles átadni az épületet.
Cion
zsinagóga
1878-ra készült el az eklektika
jegyében, mór stílusjegyek felhasználásával. Tervezője Busch Dávid
városi főépítész.
1890-től Dr. Kecskeméti Lipót lesz
a Nagyváradi Hitközösség főrabbija, mely tisztséget haláláig
töltötte be. Amellett, hogy nagy becsben tartott, tudós rabbi volt,
a város köztiszteletben álló, népszerű polgárává fogadta.
Kecskeméti Lipótot a Dávid Ferenc
Unitárius Egylet 1904-ben tiszteletbeli tagjává választotta.
1901-ben a városatyák közé kerül.
Noha megválasztották pesti
főrabbinak, Kecskeméti Lipót Nagyváradon maradt.
A Nagyváradi Napló 1902. november
14. –i számában az alábbi hír szerepelt: „Van a Fekete Sasban
Kecskeméti asztaltársaság, amely este 7-től 8-ig sörözik,
polemizál, és nagystílű vitákat rendez. Tagjai Kecskeméti Dr., a
szimpatikus főrabbi (…), és Ady Endre is.”. Madách, Petőfi és Ady
héberre fordítója, aki magyar versekkel kezdi költői pályáját. A
Szigligeti Társaság tagja volt.
Kecskeméti 1936-ban bekövetkezett
halálakor, koporsójánál Tabéry Géza az alábbiakat mondta: „… a
megtárult föld pereménél a költőtől akarok búcsút venni, kifejezve
azt az iodalmi közvéleményt, hogy a váradi zsidó pap a magyar próza
költője volt.”
Holdas-templom
A templom alapkövét 1784-ben
rakták le József császár jelenlétében. Rupple, német építész által
tervezett, a torony közepén látható három méter átmérőjű aranyozott
forgó gömb a holdfázisokat mutatja A templom jelenleg görögkeleti
székesegyház (barokk-klasszicizáló stílusban).
A tér bal oldalán, a Pavel utca
sarkán álló Görög katolikus püspöki palotát is ifj.
Rimanóczy Kálmán terve alapján építették, 1904-ben.
Ullmann
palota
E rövid velencei kitérő után
megemlítésre érdemes a Nagyvásár (ma: December 1.) tér déli frontja
is. Ennek legjelentősebb épülete a 9. szám alatti
Ullmann-palota. A neves kereskedődinasztia,
Kurländer és Ullmann építtette 1913-ban. Löbl Ferenc tervezte
szecessziós stílusban. Jellegzetesek a második emelet ablakai
alatti domborművek a hétágú gyertyatartóval, valamint a menórát
őrző núbiai oroszlánnal. A pécsi Zsolnai cég készítette őket.
A Zárda utca elején található az
Ortodox zsinagóga: 1890-ben építtette Várad ortodox
hitközsége, Bach Nándor tervei alapján. Ugyanabban az udvarban áll
a kisebb, Ortodox Szefárd imaház is.
Egy Ady idézettel kezdtük ezt a
rövid kis előadást, és szintén Ady soraival zárjuk: „Óh,
Nagyvárad, még megíratlan, talán soha meg nem írható regényem édes,
régi városa, te kis Magyarország! Tőled követelem vissza
ifjúságomat, tőled várom talán föltámadásomat, ezennel, talán
utoljára, szerelmet vallok neked!”
(Ady Endre,
1910)
Forrás : boldogsagsokszog.blogter.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése