Nem Hitler adta vissza Észak-Erdélyt

 

"1940. szeptember 6-án vonult be a Királyi Honvédség Nagyváradra. Erre a napra emlékeztek 2015. szeptember 6-án, vasárnap hat órától a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székházának dísztermében." - írja az erdon. ro.

Részlet a cikkből : "Ebben a kontextusban szögezte le Raffay Ernő azt, hogy nem igaz az a széltében-hosszában hangoztatott tézis, miszerint Magyarország Hitler tenyeréből kapta vissza Észak-Erdélyt. 1940 július 2-án Csáky István külügyminiszter ugyanis nyilatkozatot tett közzé, melyben háborút helyezett kilátásba Románia ellen, ami kiváltotta Hitler dühét, hiszen ő már készült a Szovjetúnió megtámadására, és ehhez szüksége volt a romániai olajra. Hitler ennek nyomán írt levelet a román királynak, amelyben szorgalmazta azt, hogy Románia kezdjen tárgyalásokba Magyarországgal a területi problémákról. Hitler azzal győzte meg Romániát, hogy jogosnak ítélte meg a magyar, illetve a bolgár területi igényeket, és amennyiben Románia nem bocsátkozik tárgyalásokba, akkor magyar és szovjet csapatok fogják megtámadni az országot. Románia tehát nem Németország kényszerítésére, hanem amúgy is szorult helyeztében bocsátkozott tárgyalásokba a határrevízióról." 

Teljes cikk :  erdon.ro

Raffay Ernő Nagyváradon

 

"1940. szeptember 6-án vonult be a Magyar Királyi Honvédség Nagyváradra. Erre a felejthetetlen napra emlékeznek 2015. szeptember 6-án, vasárnap, 18 órától a  Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében, a Városháza / Primăriei u. 27. szám alatt.Előadást tart Raffay Ernő történész Észak- és Kelet-Erdély visszacsatolása 1940-ben címmel."

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Szabadkőműves zsoldban - Ady Endre és a szabadkőművesség II. (1905–1908)

 

"Raffay Ernő korábbi könyveiben már vizsgálta a magyarországi szabadkőművesség Trianon előtti történetét, célrendszerét. Rámutatott, hogy a szervezet – amelynek legharciasabb, legaktívabb és egyre erősödő radikális tagjai, illetve páholyai a keresztény magyar nemzetállam megdöntését akarták elérni – előszeretettel alkalmazta a közvélemény, az értelmiség titkos befolyásolásának különféle módszereit. Ady Endre hírlapírói tevékenységének elemzése azért fontos, mert egyrészt prózai munkássága nem része a kialakított Ady-képnek, másrészt megvilágítja a folyamatot, amelynek során a tehetséges, tragikus sorsú költő szellemi és erkölcsi béklyóba kényszerült, majd a pénz reményében, ám meggyőződésből is, az országrontó erők és személyek zsoldjába állt. Napjaink eszmei-politikai folyamatainak megértése szempontjából is jelentőséggel bír, hogyan ítéljük meg Ady Endre sorsát, életét és munkásságát – valamint a korszakot, amelyben élt, és amely a Magyar Királyság megsemmisítéséhez vezetett.
A szerző Ady Endre és a szabadkőművesség viszonyát taglaló könyvei közül ez a második, az első Szabadkőműves béklyóban címmel jelent meg 2013-ban."
Forrás : varmegyehaz.hu

Raffay Ernő : Szabadkőműves béklyóban - könyv Adyról

Raffay Ernő Erdélyben először a Könyvvásáron mutatja be Szabadkőműves béklyóban című kötetét, amely Ady Endre és a magyarországi szabadkőművesség kapcsolatáról szól, és természetesen számos nagyváradi vonatkozással bír.

Nagyváradi szempontból szenzációs könyvbemutatóra kerül sor vasárnap 17 órakor. Raffay Ernő Erdélyben először a Könyvvásáron mutatja be Szabadkőműves béklyóban című kötetét, amely Ady Endre és a magyarországi szabadkőművesség kapcsolatáról szól, és természetesen számos nagyváradi vonatkozással bír.
Eddig megjelent három, a magyarországi szabadkőművességgel foglalkozó könyve után a neves történész ezúttal a költőóriás Ady Endre publicisztikáját veti össze a szabadkőműves páholyok levéltárban fennmaradt irataival, részletesen feltárva azon körülményeket is, melyeknek következtében Ady teljesen azonosult a baloldali radikálisok nézeteivel...

Forrás : nagyvarad.ro 

A magyar szellemi élet mind a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásában szerepet játszó személyekkel s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival.

Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt - természetesen kritikátlanul -, mert a költő és hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint haladó eszméket vallott.

A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az eszmeérlelés) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához.

Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy irataival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó.

Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív fölfogása szerint ismertetni.

További információ a könyvről : libri.hu 

  Interjú Raffay Ernővel a könyvről : tortenelemportal.hu