Sorállás az Aranykorszakban

 

 

Sorállás az Aranykorszakban.Forrás : Főtér. 

Visszasírja az Aranykorszakot? Nézze meg a fenti fotót,mely jellemző volt Ceaușescu Aranykorszakára az 1980-as években.Órák hosszat,vagy félnapokat állt sorba húsért,olajért,cukorért és az alapvető élelmiszerekért.Ha volt " ismeretsége,pult alatt " kaphatott,de azért többet kellett fizetnie.Ha a kommunista rendszer " kegyeltje " volt,akkor könnyen hozájuthatott mindenhez,sőt még hazavitték.Mi volt a " köznép " helyzete? A Wikipédián a következőket olvashatjuk : "1988-ban annyira nem volt élelem, hogy a maroknyi adagokért a közértekben verekedések, vagy nagyobb utcai rendbontások törtek ki. Ekkor Ceaușescu egy olyan törvényt vezetett be, amely megszabta, hogy a különféle társadalmi rétegek mennyi eledelt fogyaszthatnak, ami abszurdumainak tetőpontja volt már. Mindezt a népesség tudományos táplálkozásának elősegítését célzó törvénynek nevezték, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nyomor Romániában törvényes, tudományos, jogos és megalapozott." 

Hogyan dolgoztak 1989 előtt?Választ kaphatunk a Főtér cikkében . Idézet : "Hogyan dolgoztak a kommunizmusban a románok? Milyen volt a munkás élet a kommunista paradicsomban, melyet egyesek ma is visszasírnak? Hogyan léptünk be a „munka mezejére” és hogyan lehetett benne előrehaladni? Mennyire volt nehéz túlélni vagy – miért ne – prosperálni egy központosított társadalomban, melyben az állam irányított mindent, nekünk pedig csak alá kellett vetnünk magunkat? 30 év telt el azóta, de a mai napig érezhetők annak a hatásai, ahogy a románok a kommunizmusban dolgoztak, így aztán létfontosságú megértenünk az akkori korszakot, ha fel akarjuk fogni, hogy miből fakad számos mai gondunk." 

Mennyi volt az átlagbér? Az idézet Főtér cikkben látható egy grafikon. 

Forrás : Főtér 

Az Aranykorszakban kialakult az igénytelenség,születettek mitoszok,melyek ma is vissza köszönnek.Idézek a Szabadság cikkéből : " Most, a forradalom évfordulójának a közeledtével valószínűleg megint sokan fognak nosztalgiázni, akár Ceauşescu sírjához is kilátogatni, és könnyes szemekkel sóvárogni a régi szép idők után. Kíváncsi lennék, hogy ha az időutazás lehetséges volna, s a nosztalgiázók visszamehetnének az időben, vajon hány napi ottartózkodás után könyörögnék vissza magukat a jelen körülményeibe. Ahhoz pedig, hogy az akkori rendszer pokollá tegye bárki mai személynek a napjait egy ilyen képzeletbeli időutazás során, ahhoz az akkori rendszer bármelyik intézménye hozzájárulna. Bármennyire problémásak is a maiak (mert a mai lehetőségekhez és igényekhez képest ma is nagyon alulteljesít sok intézményünk), de mégse tudok olyan akkori intézményről, amely ne maradna el fényévekkel a maiaktól. Legyen szó akár az akkori oktatásról vagy egészségügyről, de akár még a közlekedési lehetőségekről is." 

Ha mégis visszasirja az Aranykorszakot,nézze meg az alábbi képeket.Ilyen világot akar? 

 

Forrás : szabadsag.ro

Mi volna ,ha Ceaușescu maradt volna hatalmon?Gyémántkorszak '

 

Forrás : maszol.ro 

30 évvel ezelőtt Románia lakosságának a többsége félelemmel ünnepelte az Elvtárs és Elvtársnő halálát.Nem gyászoltak,hanem ünnepeltek,mert a tévében láthatták Nicolae és Elena Ceaușescu kivégzését.Sokan "visszasírják" az Aranykorszakot.Mi lenne ,ha Ceaușescu hatalmon maradt volna? Gyémántkorszak lenne. Sokat mond a "volna" szó,mert nem maradt hatalmon.A Maszol cikkében több információt olvashatunk az RKP terveiről. Néhány idézet : 

"A XIV. pártkongresszuson elfogadott dokumentum 1989 júniusában készült – kereken 173 nappal a „román nép legszeretettebb fiának” helikopteres menekülése előtt. Ceaușescu 2010-es, „virtuális Romániájában” az 1989-es „aranykor” – a földhözragadt szegénység ellenére – a következő húsz esztendőben, pontosabban négy ötéves terv alatt már valósággal gyémántkorrá változott volna."


"Az ország lakossága ötéves tervenként nagyjából egymillió fővel gyarapszik, a bruttó nemzeti össztermék pedig 2010-re a háromszorosára emelkedik. Románia lakossága 1995-re eléri a 24 milliót, amelyből 12 millió fő aktív munkaerő, akiknek 68 százaléka – azaz 8,24 millió fő – ipari alkalmazott lesz. Az átlagos reáljavadalmazás 1995 végén 5-8 százalékkal emelkedik 1990-hez viszonyítva."

"A legnagyobb jövedelem 2000-re mindössze 4,5-ször lenne nagyobb a legkisebb jövedelemnél, amivel még kiegyensúlyozottabbá válna a javadalmazási rendszer. A legkisebb javadalmazás egyébként maga is szavatolta volna a méltó életfeltételeket. A munkaidő 1995-ig 44 óra lenne, 2000-re 40 órára és „egy távolabbi jövőben” 35-36 órára csökkenne."

"A „gyufáskatulyának” nevezett tömbházakban mindenkinek jutna hely, hiszen 1995 végéig további 700 ezer lakás épült volna állami alapokból. A program szerint így az „új típusú ember” a huszadik század vége felé 10-12 négyzetméretes lakterülettel rendelkezett volna."

"Gyökeres változás menne végbe a lakosság struktúrájában is: a városi lakosok részaránya 2010-ig 60 százalékra emelkedett volna, az ország térképén további 455 „agráripari város” jelenik meg. A termelőegységek arányosan oszlottak volna meg az ország egész területén, minden megyének 1995-ig lakosonként legkevesebb 100 ezer lej gazdasági tevékenységet kell majd biztosítania."

"Ha valaki most azt hinné, hogy így már bőségesen jutott volna ennivaló az ország lakosságának, akkor keserűen csalódhat: Románia exportja 2010-ig szinte megkétszereződik – 90 százalékkal emelkedik –, holott az már korábban sem volt csekély, hiszen minden exportra ment. Az exportból származó pénzekből pedig természetesen nem élelmiszereket vásároltak volna, hanem ebből a pénzből fedeznék az ipari importszükségleteit. "


"2010-re egyébként kialakult volna „az újtípusú mezőgazdasági dolgozó", aki a mezőgazdasági munkák mellett egész sor ipari és szolgáltatási munkákra is szakosodott, jövedelmének 20-25 százaléka éppen ezekből származik. A közlekedés tekintetében 2010-re a vonatok részesültek volna előnyben, a közúti szállítást a minimálisra csökkentenék."


"A tudományos kutatás szerepéről, az újabb technikák bevezetéséről és az oktatás fejlesztéséről a dokumentum erre vonatkozó fejezetének lényegét egyetlen mondat foglalja össze (annak is a felét a „világhírű tudósasszony” tisztségeinek felsorolása foglalja el): „A kutatás és az oktatás – a doktor Elena Ceaușescu mérnök-akadémikus, a kormány miniszterelnökének első helyettese, a Tudományos és Oktatási Országos Tanács elnöke vezetésével kidolgozott programok alapján – fokozottabban járul hozzá a nemzetgazdaság intenzív fejlődéséhez, a szükséges káderek képzéséhez, a haza sokoldalú fejlődéséhez”."


"Ilyen védnökség mellett pedig természetesen a román tudomány a fejlődés legmagasabb csúcsaira emelkedik, a génsebészettől kezdve a bioszféra, a világóceán, a földkéreg kutatásán át egészen az űrkutatásig."

A Maszol másik cikkében a következőket olvashatjuk :

"A rendszer teljesen maga ellen fordította a kisebbségeket. Nyílt asszimilációs politikájával, az ún. „homogenizációval” végső veszélyt jelentett számukra. Az 1988-ban nyilvánosságra hozott településrendezési terv értelmében megkísérelték a kisebbségek egyik utolsó mentsvárának, a falvaknak a szétzúzását. A német és a zsidó kisebbség az elviselhetetlen nyomásra tömeges kivándorlással válaszolt, a magyar lakosság többnyire passzív ellenállással, részben meneküléssel. "

"A romániai hatalomváltás erőszakos volt, ebben különbözve mind a magyarországi és lengyelországi békés folyamatoktól, mind a csehszlovákiai „bársonyos” forradalomtól. "

"Mindeközben Bukarestben december 17-én a Román Kommunista Párt (RKP) Politikai Végrehajtó Bizottsága ülést tartott Bukarestben, ahol Ceaușescu és a testület néhány tagja között éles vita bontakozott ki. Az ülésen a diktáror kijelentette, hogy személyesen átveszi a hadsereg parancsnokságát. Vasile Postelnicu belügyminiszter lojalitásáról biztosította Ceaușescut, aki december 18-án hivatalos látogatásra Iránba utazott. Innen 20-án tért vissza. Televíziós beszédében a temesvári tüntetőket huligánoknak nevezte, és felszólította a lakosságot a haza és a szocializmus védelmére. December 21-re népgyűlést hirdetett az RKP Központi Bizottságának épülete elé. Beszédét azonban a tömeg lehurrogta. A televízió percekig mutatta a diktátor levegő után kapkodó arcát. A késő esti órákig Bukarestben és más városokban véres összecsapások voltak. December 22-én Ceaușescu kihirdette a rendkívüli állapotot. A Kondukátor még egyszer megkísérelte, hogy a tömeghez szóljon, de sikertelenül. Végül a Központi Bizottság épületének tetőjéről helikopteren menekült el."

"Néhány órával azután, hogy az NMF bejelentette igényét a hatalomra, ismeretlen „terroristák” válogatás nélkül lőttek a tüntetőkre és a hadsereg egységeire. A televízió példátlan kollektív pszichózist keltett. A diverzió és a dezinformáció klasszikus eszközeivel megjátszották egy már nem létező államhatalom „ellenforradalmát”. A lakosságban azt a benyomást keltették, hogy a régi rendszerhez hű erők a foglyul ejtett Ceaușescut ki akarják szabadítani, és a régi rendszert helyre akarják állítani. Ezzel az új hatalom megteremtette a diktátor kivégzésének ürügyét is. 1989. december 25-én Ceaușescut és feleségét rögtönítélő katonai bíróság elé állították, halálra ítélték és azonnal kivégezték. Ezzel a hatalomváltás véglegessé vált."

Ceaușescu hatalmát nem tudta megőrizni,sőt a halálával a rezsim is teljesen elbukott.Új korszak elé nézett Románia lakossága.30 évvel ezelőtt óriási reményekkel  vártuk az 1990-es évet.A "terroristák" lőttek,mi féltünk.Készültünk a csendes,nyugodt szilveszterre, kezünkben a gyertyákkal.A remény fellángolt,ma már szinte kialudt.Érdemes eljátszani azzal a gondolattal,hogy mi lenne most,ha Ceaușescu maradt volna hatalmon.Azok a fiatalok,akik nem éltek az Aranykorszakban,nehezen tudják elképzelni,milyen volt az élet Ceaușescu diktatúrájában.Bár soha ne ismernék meg ...

Mese egy letűnt világról

Milyen volt az élet Ceaușescu alatt?-kérdezte a fiam.Elkezdtem mesélni azokról az időkről,melyeket átéltem.Elsősorban a Karácsonyról meséltem,mert ez érdekelte a fiamat.Nem tudja elképzelni azt sem,hogy jegyre kaptuk a lisztet,az olajat,a cukrot és más fontos élelmiszert.Hajnalba keltünk,hogy sorba álljunk a tejért,a kenyérért.Nem is beszélve a narancsról,a grefuitról,a citromról,a fügéről, melyeket nagyon ritkán kaptunk.Volt úgy is,hogy előtted fogyott el.Micsoda érzés volt!A szalon cukorhoz viszonylag könnyen hozzá jutottunk.Azt is elmondtam a fiamnak,hogy a "pult alatt" kellett beszerezni az élelmiszerek többségét.Ha volt reláció,vagy pila,akkor megkaptad drágábban.Ha valaki az Olajgyárban,a Cukorgyárban,Szeszgyárban,netalán malomba dolgozott,segített a családján,a barátin,az ismerősein,mert "megszerezte" a kért árut. Lehet többe került,de megvolt és lehetett készülni az ünnepre.

Szeretném még azt kiemelni,hogy milyen családias hangulat volt nemcsak a családokban,hanem a munkahelyen is.Miért emeltem ki ezt a tényt a fiamnak?Mert Karácsonykor dolgoztunk akár három váltásban,mert nem volt hivatalos ünnep.Volt amikor a családi vacsora mellől kellett menni dolgozni. Igaz,rejtve ott is megtartottuk az ünnepet.Nem is beszélve a hideg telekről.Sokszor volt éjszaka -15 , -20 fok is.De akkor is kellett menni dolgozni,mert nagyon komolyan vették a hiányzást.Senki nem akart az utcára kerülni.Ha valaki lépcsőházban lakott, akkor sokszor a szomszédok segítették egymást.Azt a hangulatot nem tudom elfelejteni.Édesanyám szokása volt,hogy sokszor "elosztogatta" a szomszédoknak a kalácsot,és a süteményeket.De helyébe mi is kaptunk.Nem tudom elfelejteni,hogy este érkeztem haza a munkából,az asztalomon egy darab kürtös kalács volt.Igen, a szomszéd néni,aki székely volt nem felejtkezett meg rólam.Nehezen tudom elfelejteni ezeket az időket.Lehet mesének tűnik a fiamnak,de megéltem ezeket a nehéz időket.Sajnos ez a világ letűnt,eltűnt,soha nem tér vissza.

Május 1 1989 előtt

1989 előtt kötelező volt a felvonulás május elsején.Aki nem ment felvonulni,az számíthatott a következményekre.A személyi kultusz az élet minden területére kihatott. Ceaușescu imádata és dicsőítése kötelező volt május elsején is.Volt propaganda, felvonulás és miccs evés, sör ivás .A fotók képet adhatnak az 1989 előtti Május 1-i felvonulásokról.Reméljük soha nem lesz hasonló május elsején .. 

 

Forrás : activenews.ro 

 

Forrás : adevarul.ro 

  

Forrás : tribuna.ro 

 

Forrás : adevarul2012.blogspot.com 

  

Forrás : romaniatv.net 

Teljes album : Egy Váradi Facebook 

Videók 

 

Ceaușescu nagyváradi találkozója Kádár Jánossal 1977-ben

Nicolae Ceausescu különgépe 1977. június 15-én, reggel 9 órakor szállt le Debrecenben. A román főtitkár sokat gondolkozott azon, hogy hogyan tegye meg a Nagyvárad és Debrecen közötti 70 kilométert, és végül úgy döntött, hogy a repülőgép lesz a legmegfelelőbb. A debreceni repülőtéren várta őt Kádár János, majd egy gyors integetést követően autóba ültek, és kíséretükkel együtt a szálláshelyükre hajtottak.
Maga a megbeszélés délelőtt fél 11-kor kezdődött az MSZMP Hajdu-Bihar megyei bizottságának szákházában, egy Lenint ábrázoló festmény alatt. Délben ebéd, majd délután fél öttől az esti óráig folynak a megbeszélések, de nem éjszakába nyúlóan, ugyanis Ceausescu és kísérete, Kádárral és annak kíséretével együtt este hétkor már a repülőtéren van, ahonnan Ceausescu hazarepült. Másnap Kádár látogatta meg a román főtitkárt. A következő nap a 15-i majdnem pontos másolata volt, a különbség csak annyi, hogy Nagyváradon van a megbeszélés. A helyszín a Bihar megyei pártbizottság és tanács épülete, Kádár a repülőgép helyett a vonatot választja.
„A nemzetiségek – az illető országok állampolgárai – problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és román nép közötti közeledésben."Teljes cikk a index.hu-n

104. Roska István nyugalmazott nagykövet visszaemlékezése az 1977. június 15–16.-i

Debrecen–nagyváradi Kádár–Ceauºescu-találkozóról. (Részlet.)

[...]

1

Az 1977-es debreceni-nagyváradi találkozót a kényszer szülte. A románok kitartó

nyomást gyakoroltak Magyarországra, hogy viszonozhassák a magyar párt- és a kormánykül-

döttség 1972-es bukaresti látogatását.

2

(Csakhogy ez a bukaresti találkozó nagy csalódás volt

számunkra. Ott ugyanis csak egy lényegi eredmény született: a két miniszterelnök aláírta a 20

évre szóló Barátsági Együttmûködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerzõdést.) A kétoldalú

kapcsolatok tartalmi kérdéseiben, a nemzetiség érdekeit szolgáló együttmûködésben fikarcnyit

sem tudtunk elõre lépni. Kádár János – közvetve a románoknak címezve – azzal példálózhatott,

hogy milyen módon oldottuk meg a hazánkban élõ nemzetiségek jogegyenlõségét és hogyan

kívánjuk bõvíteni jogaikat. Ceauºescu viszont jottányit sem engedett „a nemzetiségre való

tekintet nélkül” formulából. Ugyanakkor Romániában egyre szaporodtak a magyarság jogait

és érdekeit súlyosan sértõ intézkedések és hivatalos megnyilvánulások. A magyar vezetésnek

választania kellett. Belemegy-e abba, hogy Budapesten fogadja a Ceauºescu és felesége vezette

román küldöttséget (amelyet ha már meghívtunk, teljes protokollal kell fogadni) vagy egysze-

rûen elzárkózik egy ilyen találkozó elõl és ezzel lemond a románok befolyásolásának még a

lehetõségérõl is. Közbeesõ megoldásként merült fel a pártvezetõk határ menti találkozójának

gondolata. Mivel ez párttalálkozóként megszabadult a protokolláris kötöttségektõl és külsõsé-

gektõl, nyíltabb és õszintébb tárgyalásokhoz nyújtott lehetõségeket, és az esetleges kudarc is

könnyebben kezelhetõnek tûnt. Nem mondhatom, hogy a magyar javaslat kitörõ lelkesedést

váltott volna ki román partnereinknél, de végül is belementek. Igaz, hogy az elõkészítés során

ez alkalommal is mindent megtettek a találkozó külsõségeinek „feltupírozásáért”, demonstratív

jellegének erõsítéséért. Magyar részrõl udvariasan, de következetesen elhárítottuk e törekvé-

seket.

Bővebben a találkozóról a adatbank.transindex.ro-n

 Forrás : index.hu

Forrás : oradeamea.com