Zsidó kulturális napokat tartottak Nagyváradon

 

"Klezmerzene, filmvetítés, ételkülönlegességek – a zsidó kultúra napjait ünnepelték az elmúlt hétvégén Nagyvarádon."- írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

Péntektől vasárnapig a Kossuth (ma Independeţei) utcai neológ zsinagóga adott otthont a rendezvényeknek. A hivatalos megnyitót pénteken kora délután tartották, ekkor a szervezők képviseletében Mihai Jurca, a Nagyvárad és a Régió Turizmusfejlesztési Egyesület (APTOR) vezetője, Angela Lupşea, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány vezetője és Tania Berg-Rafaeli, az izraeli nagykövetség képviselője köszöntötte a megjelenteket. A szervezésben rész vett még a Nagyváradi Zsidó Hitközség, ennek képviselői egy másik fontos eseményre készültek: szombaton megnyitották a nyilvánosság előtt a Mihai Viteazul utcai ortodox zsinagógát.

A szervezőknek sajnos programváltozásról is be kellett számolniuk, ugyanis a szombatra meghirdetett Sthetl Klezmer Band koncertje elmaradt, mivel énekesük eltörte a lábát, így ehelyett szombaton filmet vetítettek.

Nem csalódtak azonban azok, akik pénteken délután a budapesti Shabbatsong Klezmer Band koncertjét választották programként. A budapesti együttes tagjai a koncert kezdetétől közös éneklésre biztatták a közönséget, előadásukban felcsendült többek között a Szól a kakas már, A yiddische mame (magyarul Egy őszhajú asszony címmel, G. Dénes György szövegével vált közismertté a dal) vagy éppen a Roumanie, de halhattunk orosz vagy éppen héberről lovári nyelvre fordított dalokat és Ofra Haza-feldolgozást is.

Vasárnap többek között Seidler András előadásával, a nagyváradi Hskeshet Klezmer Band koncertjével és filmvetítéssel várták az érdeklődőket. A neológ zsinagógába látogatók megtekinthettek négy ünnepi asztalt is, ezeken a Shabbath (szombat), a pészah, a hanuka és a purim jellegzetes ételeit láthatták, vásárlásra pedig a szomszédos Bacio Dolce cukrászdában nyílt mód.

A nagyváradi ortodox zsinagógát is megnyitották szombaton este a nagyközönség előtt is. A rendkívüli alkalomra érkezettek, többek között egyházi és világi elöljárók együtt köszönthették a hitközség tagjaival a szombat kimenetelét, majd beszédek sora következett, melyben többek között Elie Wiesel márosmarosszigeti születésű Nobel-díjas íróra emlékeztek, akinek emléktábláját vasárnap leplezték le szülővárosában. Szót kapott például Yair Lapid, volt izraeli pénzügyminiszter, aki elmondta, ősei sírját is felkereste a látogatás alkalmával és Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközségek Federációjának elnöke, aki az élő történelemről beszélt és Koppelmann Félix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke is. Az est során vehette át megbízását Rafael Schaffer, Románia főrabbija is, aki Aradról származik.

A Hevra Sas zsinagóga felújítását egyébként nyolc éve kezdték el, a műemlék-épület kívül-bell megszépült, szombaton teljes pompájában láthatták az érdeklődők."
Forrás : reggeliujsag.ro

A holokauszt áldozataira emlékeztek Nagyváradon

 

"Csütörtök este a Nagyváradi Zsidó Hitközség szervezésében a hetvenkét éve történt holokausztban elhunyt nagyváradi és Bihar megyei zsidók áldozatokra emlékeztek az ortodox zsinagógában." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

Teljes cikk : erdon.ro 

A haláltáborok áldozataira emlékeztek

 

A holokauszt áldozataira és azon belül a Nagyváradról deportált csaknem harmincezer zsidóra emlékeztek vasárnap délelőtt. A rendezvény az állomásnál folytatódott, ahol emléktáblát avattak.

A Nagyváradi Zsidó Hitközség kórusa Románia, majd Izrael himnuszát énekelte el, majd dr. Aurel Vainer parlamenti képviselő, a zsidó hitközségek országos vezetője szólalt fel. A zsidó nép sok ezer éves történelméről szólt, valamint a Tóráról, mely több monoteista vallás alapját képezi. Említést tett a holokausztról, amely alatt hatmillió zsidó vesztette életét, de amelyet a nép maga túlélt, s Izrael állam születéséről is, mely „Isten valóságos csodája”. Elmondta, hogy eddig kilenc városban tartottak megemlékezést a deportálás hetvenedik évfordulója alkalmából, Nagyvárad a tizedik, s hétfőn, Beszterce-Naszódon zárul a körút, melynek során kétnyelvű emléktáblákat helyeznek el azokon az állomásokon, ahonnan zsidókat deportáltak.

Bocsánatot kért

Koppelmann Félix, a nagyváradi zsidó hitközség elnöke elmondta: nem véletlen, hogy június elsejét választották a megemlékezésre, hiszen külön emlékeznek arra a másfél millió gyermekre is, aki elpusztult a haláltáborokban.
Claudiu Pop prefektus kihangsúlyozta: emlékeznünk kell, hogy soha többé ne fordulhassanak elő ilyen borzalmak. Büszke arra, tette hozzá, hogy Bihar megyében két olyan hálózat is működött, amely zsidókat mentett meg úgy, hogy Magyarország területéről Romániába segítették őket.
Dr. Gheorghe Carp, a Bihar megyei Sürgősségi Klinika igazgatója elmondta: Ilie Bolojan polgármester más helységben tartózkodik és sajnálja, hogy nem tud jelen lenni. Egyúttal kihangsúlyozta azt a szerepet, melyet a zsidók – a város „legdinamikusabb egyharmada” – betöltöttek a város fejlődésében. „Elnézést és bocsánatot kérek a közösség nevében azért, hogy Nagyvárad megengedte azokat a borzalmakat” – hangzott el.
„Mivel én magam is egy kisebbség képviselője vagyok, világos számomra, hogy alegkategorikusabban fel kell lépni a diszkrimináció minden fajtája ellen” – Szabó Ödön RMDSZ-párti parlamenti képviselő
Szabó Ödön parlamenti képviselő magyarul és románul szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: olvasta azoknak az embereknek az írásait, akiket hetven évvel ezelőtt elszállítottak, tudja és látja, mit hagytak örökségként ennek a városnak. Pár évvel ezelőtt adatta ki ismét a Várad a viharban című könyvet, melynek olvasói meg fogják tudni többek között, hogy a zsidók elszállítása egy folyamat vége volt, mely a zsidóellenes törvények meghozatalával kezdődött. Mivel ő maga is egy kisebbség képviselője, tisztában van vele, hogy a lehető legkategorikusabban kell fellépni a diszkrimináció ellen. „Mivel az én közösségem is diszkriminált, én magam is bocsánatot kérek” – jelentette ki, de egyúttal azt is kihangsúlyozta: ezt a kérdést nem lehet „véralgebraként” kezelni, egymásra mutogatni és azt nézni, hogy ki tett több rosszat, de ha az az ideológia akár egyetlen életet oltott volna ki, az is sok.

Megható pillanat

Ioan Mang, a Bihar Megyei Tanács alelnöke, majd Gavrilă Ghilea szenátor szólalt fel, később Virgil Bercea görög-katolikus püspök mondta el, hogy bár személy szerint nem mi követtük el a zsidók elleni atrocitásokat, mégis kötelességünk valamit tenni értük. „Ha én keresztényként hiszek Szűz Máriában és Jézusban, tudom azt is, hogy ők zsidók voltak, ha nem lettek volna, mi sem lennénk” – jelentette ki, majd arról szól: a holokauszt egyedisége abban áll, hogy mindenki a zsidók ellen fordult, a cél az volt, hogy eltűnjenek a föld színéről és túl kevesen léptek fel az ő érdekükben. „Mindannyiunknak egy Istenünk van, akit arra kérünk, adjon nekünk bölcsességet, hogy mindez soha ne ismétlődhessen meg” – mondta a püspök.
A megemlékezés során a zsidó hitközség kórusa több jellegzetes dalt adott elő héber nyelven. Nicolae Levi hegedűn, Ari-Nagy Sándor pedig zongorán közreműködött. Az egyik legmeghatóbb momentum az volt, amikor a holokauszt hat nagyvárdi túlélője csendben meggyújtotta a hatágú menóra egy-egy gyertyáját, így emlékezve a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára. A hitközségnél szervezett megemlékezés imával ért véget, a rendezvény a Nagyváradi Állomás előtt folytatódott.
Forrás : erdon.ro

Emléktábla a holokauszt áldozatainak

 

A Szállításügyi Minisztérium és az Elie Wiesel Kutatóközpont kezdeményezésére június 1-jén, vasárnap a váradi vasútállomáson is emléktáblát avatnak a holokauszt helyi áldozatainak az emlékére. 

Történik mindez 11 erdélyi és partiumi vasútállomáson annak emlékére, hogy 70 esztendővel ezelőtt, 1944 májusának végén kezdték elhurcolni Auschwitz-Birkenauba a négy évvel korábban a második bécsi döntés értelmében a Horthy Miklós kormányzó vezette Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben a zsidókat, a holokauszt körülbelül 132 ezer itteni áldozatát.
Ahogyan Katona Béla Várad a viharban című könyvében is olvasható, „Nagyváradon 1944. május 27-én, szombaton jelent meg az első vasúti szerelvény a Rhédey-kertben, amelyhez a gettónak Szacsvay-utcai kapuja esett a legközelebb. A teherkocsikból álló szerelvényt a villamosvasút tolatta be az Őssi-állomásról a Rhédey-kerti futballpálya felé vezető útra, s ott állt meg az szemben a hadapródiskolával. A hadapródiskolában dolgozó zsidó munkaszázad tagjai döbbentek rá, hogy az első szerelvény a német birodalmi vasút vagonjaiból áll. Ezzel végleg megsemmisült az a remény is, hogy az elszállítások nem mennek a határon túlra”.
A vészkorszak idején Bihar megyéből közel 33 ezer zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek. Koppelmann Félix elnök az avatóünnepséggel kapcsolatban azt nyilatkozta az erdon.ro-nak: üdvözli a gesztust, bár ebben az esetben illetlenség vagy durvaság lenne a részéről, ha szépnek vagy kellemesnek nevezné, hiszen egy szomorú évfordulóról van szó, mely azért megérdemel egy jelet, hogy soha többé nem fordulhasson elő.
Forrás : erdon.ro