Juhász Gyula Nagyváradon

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

 1937. április 6-án, Szegeden veronállal vetett véget életének. Forrás : enciklopedia.fazekas.hu

Juhász Gyula Nagyváradon

Wikipédián ezt olvassuk : "1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanára volt. Egyik megalapítója volt A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak. Megismerte Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt, és reménytelen szerelem fűzte hozzá. Az első Anna-vers 1908. október 25-én jelent meg. 1911–1913-ban a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára volt, de ezt száműzetésnek érezte."

Juhász Gyula sírja a szegedi Belvárosi temetőben - Forrás : wikipedia 

Juhász Gyula : Nagyvárad

A kőrösmenti Párizs régi fénye
Felém ragyog az emlék rőt ködén,
Egy ifjúság reménye és regénye
Ott álmodik a szőlőhegy tövén.

A szőlőhegy tövén a régi kocsma,
A piros abrosz és piros borok,
Fiatalságunk bátor indulója,
Fölöttetek fekete gyász borong.

Redakciónk, ahonnan sírva, zengve
Világnak indult ifjú Ady Endre,
Rozoga asztal, most ki írja sorsát,

Ki virraszt most melletted régi asztal,
Hogy megterülj csodával és malaszttal,
Dallal, mitől fölzengjen Magyarország! 

Forrás : magyarvagyok.com

 „Milyen volt szőkesége ...”

Sárvári Anna (1887- 1938)

Sárvári (családnevén: Schall) Anna Dunaföldváron született, s amikor Juhász Gyula 1908 őszén megpillantotta, 21 éves volt. Nagytermetű, erősalkatú, molett nőként írják le többen a kortársak közül.
Miért tetszhetett Juhásznak? Ideáltípusa: „A szőke szépeket szerettem egykoron” (Vallomás, 1925), „Mert szőke mind, akit fájón szerettem” (Szőke fény, 1919) - vallotta. S e „varázsos és búsító szőkeség” (Óh szőkeség, 1924) magyarázza, hogy legtöbb nőismerőse, kedvenc színésznője később is szőke volt.
Másrészt (az ugyancsak szőke) Eőrsi Júlia meséli, hogy Juhász egy városmajori sétán, megpillantván egy robosztus nőt a fűben olvasgatva, kijelentette: „Szeretem a nagy nőket.”„Csupa nagy nő vonzott engem.”

Teste rózsa, bőre bársony

Milyennek látta Juhász Annát? A versei tanúsítják: a rajongás testi valójában is megszépítette. Anna teste rózsa, keze szép, bőre bársony, karja, válla és feje szinte „ujjong” a rivaldafényben, vállának hava, íve és tündöklése örökre a költő lelkébe ivódott.
Hangja selyme, bársonya elsuhant ugyan, de emléke éppúgy örökké él, mint „csodamély” szeme, amelynek színére vissza-visszaréved a morva hegyek alján is. Szőke haja szinte állandó szimbóluma Annának s az Anna-szerelemnek.
Álmok asszonya

A költő már mintegy féléve élt Váradon, amikor Anna szőkesége megdobogtatta a szívét. Juhász Gyula 1908. február 13-án érkezett Nagyváradra, hogy elfoglalja tanári katedráját a premontreiek gimnáziumában. Versei, cikkei ettől a naptól sorra jelennek meg a helyi lapok hasábjain.
A pezsgő, vidám élet, amely a szerzetesi lelkű, tétova költőt bohémek tanyájára, a csókok áruházaiba sodorta. De kielégíthette-e mindez egy álmokban élő, eszményt kutató fiatal költő szívét? Juhász Gyula még mindig a mesebeli tündért, az álmok Asszonyát keresi ...
Virrasztás az ablak alatt

A színház már rabul ejtette költő szívét: rendszeresen ír színikritikákat, s 1908. november végétől emlegeti, dicsérgeti bennük Annát is. Az egyértelműen első Anna-vers, a Vigasztalásul 1909. május 30-án jelent meg. Nem Anna vezeti el tehát a színházhoz, hanem Thália szentélye adja neki a Múzsát.
Juhász Gyula a nézőtér egyik eldugott helyéről figyelte a próbákat, de sohasem merészkedett addig, hogy személyesen is beszéljen a színésznővel ... a színházi előadás végeztével eltűnt ... ott találták Anna ablaka előtt, a hajnali órákig ott virrasztott, leste Annát, mialatt a színésznő színházi társaságával jókedvűen szórakozott.

 Anna 1909 szeptemberében otthagyta Váradot - más társulathoz szerződött. Juhász Gyula búcsúztatta a Nagyvárad augusztus 29-i számában. Cikke lelkes, agyondicsérő, a szerelmi bánat hangja nem csendül ki a sorok közül.
Az életében alig emlegetett, voltaképpen jelentéktelen vidéki színésznő neve ezután kétszer szerepelt sűrűbben a lapok hasábjain: 1937-ben, Juhász Gyula halálakor, és 1938-ban, amikor ő követte a költőt az önkéntes halálba.

 Betegsége, sorsuk kilátástalansága Sárvári Annát is öngyilkosságba sodorta: 1938. július 25-én, első férjéhez hasonlóan, ő is megmérgezte magát.
A 8 Órai Újság riportja szerint: „Az ágy mellett, a földön Juhász Gyula verseskötete feküdt. Ahogy a könyv leesett a földre, éppen az első oldalon nyílott ki: Annának örök szerelemmel, Juhász Gyula - olvasható rajta a költő dedikációja. A szerencsétlen színésznő utolsó pillanataiban is az Anna-verseket olvasta.”
A Rókus-kórházba vitték, ahol rövid időre még magához tért. Később állapota súlyosbodott, s július 29-én, pénteken este meghalt. „... a versekhez semmi közöm ...”

Juhász Gyula halála után Anna így nyilatkozott:
„... csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.”
Teljes cikk : sk-szeged.hu 

Az Anna-versek legnépszerűbb darabja a Milyen volt 1912-ben jelent meg A Hétben, eredetileg Örökség címmel, könyv alakban az 1914-es kiadású Új versek című kötetben látott napvilágot. Az emlékké távolodott, minden erotikától mentessé vált szerelem panteisztikus természetvízióvá, szinte kozmikus jelenséggé alakul. Juhász rendkívül hatásosan alkalmazza a verszene lehetőségeit. A versszakokat kezdő háromsoros anafora a harmadik szakaszban némileg módosul, s ez előkészíti a szakasz lezárását, ugyanakkor érzékletes alliterációsort alkot. Minden versszak egy-egy érzéki benyomás feloldása. Az első kettő színérzékelést, a harmadik viszont tapintást és hangérzékelést nyújt. Már az első szakasz hangsúlyozza ezt az érzéki jelleget a ’szőke’ szó háromszoros ismétlésével és a szinonimaszerű ’sárguló’ szóval.
Az Anna örök 1926 az utolsó Anna-versek közé tartozik. Nosztalgikus visszaidézése is az élménynek, de jóval több is annál: hitet tesz az elmúlt szerelem mellett, hiszen az beépült a lírai én személyiségébe. E számvetés közben egyre erőteljesebb lesz az imádságos hang, melyet a gondolatmenetet lezáró ’Amen’ tesz véglegessé.
Forrás : enciklopedia.fazekas.hu


 E kör radikális művészi törekvései hívták életre a Holnap Irodalmi Társaságot is, amelynek szervezője az 1908-11 között Váradon tanárként működő Juhász Gyula, szellemi vezére pedig Ady Endre volt.
Forrás : hu.wikipedia.org

A nagyváradi redakciók egyszersmind az új magyar irodalomnak is műhelyei voltak, korábban Iványi Ödön és Thury Zoltán, később Ady Endre, Balázs Béla, Bíró Lajos, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Nagy Endre, Somlyó Zoltán neve minősítette a város irodalmi életét.
Forrás : hu.wikipedia.org

 A Holnap irodalmi antológia Nagyváradon, 1908-ban és 1909-ben megjelent 1. és 2. kötetét a modern magyar irodalom kiindulópontjaként emlegetik az irodalomtörténészek.

1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását. Ehhez az adott végső lendületet, hogy 1908 februárjában a Premontrei Főgimnázium tanáraként Váradra érkezett Juhász Gyula. Juhász levélben fordult egyetemi barátaihoz (Babitshoz, Kosztolányihoz, Oláh Gáborhoz), hogy bevonja őket a mozgalomba. Közülük Babits Mihály vállalta el a tagságot, s a váradi rokoni kapcsolatokkal rendelkező Balázs Béla is. 1908 tavaszára kialakult az írógárda a hét költő – Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka - részvételével. Ők mindannyian Ady feltétlen hívei voltak.
1908. április 1-jén történt meg a társaság névválasztása. Adyt, aki aznap érkezett vonattal, sürgették, mire fáradtan csak annyit mondott: „Hagyjuk most, majd holnap.” Erre egyhangú felkiáltással szavazta meg a társaság „A Holnap” Irodalmi Társaság elnevezést. (Az antológia címe is ez lett, névelővel ellátva; a hét betű a hét poétára utal.) A Nagyváradi Naplóban 1908. április 27-én Antal Sándor tudósított a megalakulásról.
1908. október 14-én volt a társaság hivatalos alakuló ülése az EMKE kávéház (a mai Astoria) különtermében. Titkárnak Dutka Ákost és Juhász Gyulát választották.
 Juhász Gyula a Nagyváradi Napló 1914. március 25-ei számában közölt A Holnap városa (Lírai feljegyzések) című írásában rajongással ír az öt évvel korábbi, rövid életű, de nagy hatású irodalmi kezdeményezésről: „Igen bizony, jól esik erre emlékezni, mert valljuk be őszintén: ennél önzetlenebb, magyarabb, poétásabb irodalmi mozgalom nem volt azóta, mióta az irodalmat részvénytársasági alapon szervezik és még a költőknek is juttatnak belőle osztalékot. Szeretem az üldözött, a kigúnyolt és immár beszűnt Holnapot, a gúny, az üldözés, az agyonreklámozás és agyonhallgatások dacára is szeretem, mert a fiatalságom volt ez a Holnap, őszinte, lelkes, örökké édesbús ifjúságom.”

 Szoboregyüttes Nagyváradon. Balról jobbra: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás

Forrás: hu.wikipedia.org 

Szerencséjére ez időben kerül helyettes tanárnak Nagyváradra. Ott végre megint a szellemi élet közepébe kerül, részt vesz A Holnap szerkesztésében, és mint a nagy hatású A Holnap antológia egyik költője lesz Adyval és Babitscsal együtt országos hírű. Nemsokára megindul a Nyugat is, amelynek kezdetétől fogva munkatársa.

Nagyváradon már kibontakozott ez a költészet. De hamarosan vége a nagyváradi korszaknak, Juhász Gyulát megint isten háta mögötti vidékekre helyezik. Ennek a poros vidéki életnek az emléke lesz később kitűnő lélektani regényének, az Orbán lelkének az ösztönzője.

Még Nagyváradon találkozott az életre szóló reménytelen szerelemmel. Anna igazán nem az a nő volt, aki méltó lett volna a költő magasztos szerelmére. Ismeretségük nem is volt tartós, de ő lett mindvégig Juhász Gyula számára a nő, a szerelem jelképe. Az Anna-versekben megjelenő Annának valójában vajmi kevés köze van ahhoz a ledér nagyváradi lányhoz, aki nevet adott a halhatatlan szerelemnek. Költői alakjában összeolvadnak a költő későbbi reménytelen szerelmei is. A mindig félszeg, súlyosan idegbeteg Juhász Gyula nem volt alkalmas a boldog szerelemre, de halhatatlan énekese lett a férfi örök, nő utáni vágyának. S mennél magányosabb volt a férfi, annál mélyebben zengett szerelmi lírája.

Forrás : literatura.hu 

Nagyon örülök neki, Nagyvárad fontos hely a családunk számára – mondja a szegedi Thékes István, lapunk korábbi munkatársa, akinek nagyapja Juhász Gyula öccse volt. – Gyula bácsi 1908-ban került tanárként a váradi
Premontrei Főgimnáziumba. Nemrég megadatott, hogy végigjárjam a város nevezetes épületeit és azt a gimnáziumot. Ahol egyébként a fiam már többször megfordult mint egy ott is és Szegeden is működő nyelviskola megbízottja, tanára. 

Teljes cikk :delmagyar.hu  

 Indig Ottó : Juhász Gyula Nagyváradon - Kriterion kiadó

1908. február 12.-1911. június 29. között Juhász Gyula életútja Nagyváradhoz kötődik. Tanári katedrát és szerkesztőségi asztalt talál itt, ekkor  További információ : antikvarium.hu