Még mindig mentenék, ha menthető lenne - Miért nem halljuk a természetvédők hangját?

 
Marossy Annára emlékeztek idén is a püspökfürdői Pece-rezervátumban

"Konkrétumokkal idézték fel emlékét: Marossy Annára emlékeztek idén is Püspökfürdőn. Október 18-án volt három éve, hogy 84 évesen elhunyt Románia egyik legismertebb biológusa." - írja Szeghalmi Örs a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

Az ismert szakember, Marossy Anna emlékére az Aqua Crisius Egyesület idén is rendezvényt szervezett: október 18-án a Pece természetvédelmi területen álló kis Marossy-emlékműnél gyülekeztek az érdeklődők. A szervezők emlékeztettek: azért áll épp itt, Püspökfürdőn az emlékmű, mert a szakember sokrétű tevékenységének egyik eleme volt, hogy kiállt a püspökfürdői tündérrózsa-rezervátum megmentéséért. Így ma már különösen szomorú látvány az időközben mégis elpusztult rezervátum mellett a védője emlékét megidéző emlékhely. A három bennszülött faj – a hévízi tündérrózsa, a bordás homorcsa (csiga) és a piros szemű kele (hal) – ugyanis már nem él a tóban, sőt, tó sincs, csak egy mesterségesen fenntartott nagyobb pocsolya jelenleg. Épp két éve ugyanis, hogy az Aqua Crisius Sporthorgász Egyesület szervezésében a püspökfürdői Pece-rezervátumban emlékművet és -táblát avattak az immár három éve elhunyt Marossy Annának. A kutató és harcos környezetvédő hamvait egyébként a környéken szórták szét.

Visszaállítanák

A megemlékezésen Mihai Togor, az Aqua Crisius Egyesület elnöke elmondta: Marossy Anna sokat tett e térség megmentéséért is, de más érdekek sajnos nagyobbak voltak. A helyszínen jelen volt a Körösvidéki Múzeum egyik biológus munkatársa is, aki kérdéseinkre elmondta: ők is foglalkoznak a területen élt flóra és fauna konzerválásával, illetve most azon is dolgoznak, hogy legyen egy hivatalosan megállapított határérték a termálvíz kiaknázására. Abban bíznak, hogy „ha lenne hivatalos papír erről, akkor véget lehetne vetni a túlzott kiaknázásnak, és így a tó is újra megtelhetne. Ha pedig ez az élettér meglenne, a tündérrózsát vissza tudnánk ide telepíteni, viszont az állatok visszatelepítése már nehezebb lenne”. Ezen projektjeikhez amúgy az EU is ad pénzügyi támogatást. Marossy Anna nevét éppen ez év közepétől sétány viseli Nagyváradon. Az Ezredévi Emléktéren, a Garasos híd mellett lévő virágüzlet tulajdonosai tavaly ősszel indítottak kézjegygyűjtést, hogy az adott szakaszt Marossy Annáról nevezzék el, mivel épp ott ő mentette meg annak idején a partszakaszt a lebetonozástól. Így érték el végül az átnevezést. Marossy Anna biológus, környezetvédő Belényesben született 1931-ben. A BBTE-n szerzett oklevelet 1954-ben, a következő évtől már tanár volt Vaskohszikláson, majd 1963-tól a tartományi, úgynevezett kultúrbizottsági munkatárs. Később főmuzeológus lett: 1966 és 1988 között a Körösvidéki Múzeumban dolgozott. A rendszerváltás után főleg környezetvédői tevékenysége révén lett ismert. 2006-ban megkapta Nagyvárad Kiválósági díját." 

Forrás : biharinaplo.ro 

Marossy Anna biológus halálával elhalkultak a természetvédők erős hangja,legalábbis ez a véleményem.Egy-két akció kivételével,nem lehet érzékelni,hogy a természetvédők védik Nagyvárad zöld övezeteit.Miért?Nem tudom.Az Aqua Crisius Egyesület megpróbálja hallatni a szavát,de lehet kevesen vannak,és a váradiakat "hidegen" hadja a természetvédők gyér akciói.Sorozatosan vágják ki a fákat Váradon háborítatlanul.Igaz az is,hogy a hazai fa ára 400%-kal drágult.Mindig elszorul a torkom amikor látom Marossy Anna örökbefogadott fáját ...

Marossy Anna

 

Forrás : nava.hu 

Nagyváradon sokan ismerték Marossy Annát, a biológus tanárnőt,aki a zöldmozgalom egyik élharcosa volt.Sok akció szervezője volt.Szaktudása magas szintű volt.Sokan ismerték és szerették Anna nénit.Miért írok múlt időben?Mert sajnos már nincs köztünk.Hamvait Pádis közelében szórták szét a végakarata szerint.Ki volt Marossy Anna biológus?Reggeli Újságban olvashatjuk a következőket : 

"Marossy Anna biológus, elismert környezetvédő Belényesben született 1931-ben. 1954-ben diplomázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 1955-től tanár Vaskohszikláson, 1963-tól a Nagyvárad tartományi Kultúrbizottság munkatársa. 1966 és 1988 között főmuzeológus a Körösvidéki Múzeumban. Botanikai ritkaságok feltérképezésével, a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) és a püspökfürdői rezervátum megmentésével, a Bihar- és a Királyerdő-hegység, a Béli-hegyek, az Érmellék flórájával, a Belényesi-medence etnobotanikájával foglalkozott. Számos elismerés mellett 2006-ban megkapta Nagyvárad város Kiválósági díját." 

Mint ember,milyen volt?A cikkben ezt olvashatjuk : "Néhány szubjektív gondolattal emlékezünk Anna nénire, akit bármikor felhívhattunk, megkereshettünk, ő mindig készséggel fogadott, a legnagyobb szakmai alázattal, de mérhetetlen alapossággal válaszolt kérdéseinkre, és állandóan készen állt még arra is, hogy bepattanjon velünk az autóba és kijöjjön terepezni, hogy a saját szemével láthassa környezetünk pusztulását-pusztítását." Borsi Balázs felteszi a kérdést : "Marossy Anna nélkül hogyan védhetők meg Nagyvárad vagy Bihar természeti értékei?" A cikkben választ kaphatunk néhány kérdésre a reggeliujsag.ro-n. 

A Bihari Napló ezt írta Marossy Annáról : "Vasárnap délben, nyolcvannégy éves korában hunyt el Marossy Anna biológus, környezetvédő. Mi, nagyváradiak az elmúlt évek során megszoktuk jelenlétét ott, ahol a környezet védelemre szorult – akár hanyagság miatt, akár olyan projektek kapcsán, melyek úgy tűnt, hogy mellőzik az ökológiai szempontokat." Teljes cikk : erdon.ro 

Szűcs László készített egy riportot az Erdélyi Riportban olvasható :  

"Harcos környezetvédőnek tartják. Ezt a harciasságot a tapasztalattal szerezte, vagy valakinek a példája nyomán?

Nem, én ezzel születtem. Sokat foglalkoztam az öntudat formálásával. Hiába van törvény, ha a természet védelme nincs benne a meggyőződésedben, akkor az nulla. 1970-ben kezdtem hozzá, hogy óvodásokat neveljek erre. Én előbb voltam tanár, utána kutató. Már akkor felvetődött, hogy honnan van bennem ez a mondhatni agresszív környezetvédelem"  
Teljes riport : erdelyiriport.ro 

Marossy Annáról írja a Retromuzsika :
"Mindig szenvedélyesen lépett fel akkor, amikor a környezetünk megóvása volt a tét. Szerette és értette a természetet – órákon át tudott beszélni a püspökfürdői tavirózsáról, melyet kihalás fenyeget, a gesztenyefák parazitáiról, vagy épp arról, hogy a betonmedrek miért vezetnek elmocsarasodáshoz, s miért kellene meghagyni a természetes vízmedreket. Mindig azon a véleményen volt: bármilyen projektről is lenne szó, hallgassák meg a környezetvédőket, vegyék figyelembe az ő szempontjaikat is. És nem félt kimondani a véleményét." Teljes cikk : retromuzsika.hu

Milyen akciókat szervezett? "Pár éve a lakossági összefogás mentette meg a folyó egy fentebbi szakaszát. Évekig tüntettek és a fákhoz láncolták magukat az emberek, hogy megakadályozzák az ártéri növényzet kipusztítását és a betonozást. A senki szigete is helyi összefogásra vár." Teljes cikk videóval : erdely.ma

 

Forrás : nava.hu

Az album Marossy Annáról később lesz.

 

Tiltakozás a várba költöztetés ellen

Mózes Teréz és Marossy Anna is tiltakozik a nagyváradi székhelyű Körösvidéki Múzeumnak a váradi várba való költöztetésének terve ellen. 


Mózes Teréz nagyváradi műtörténész, néprajzkutató, aki 1964-1976 között a Körösvidéki Múzeum néprajzi osztályának vezetője volt, levélben tiltakozott az intézménynek a nagyváradi várba való költöztetése ellen. A szerkesztőségünk birtokába jutott elektronikus levélben Mózes Teréz így fogalmaz: „Nagyváradtól távol naponta követem az ország híreit. Ma nagy megdöbbenéssel értesültem a múzeumnak a nagyváradi várba való költöztetésének a híréről. Azok után, hogy a múzeum nagy anyagi és szellemi hozzájárulással szerzett hírnevet magának itthon és külföldön, ez most ötven éves visszalépést jelentene. Szívből kérem, mozgósítsák az értelmiséget, a szakszervezeteket, az iskolákat, mentsék meg a pusztulástól a múzeumot!”
Ugyancsak döbbenten fogadta a várba költöztetés tervét Marossy Anna biológus, aki nyugdíjazásáig szintén a Körösvidéki Múzeum munkatársa volt. Marossy Anna lapunknak elmondta: „teljes mértékben ellenzem ezt a változatot! A várban nincs megfelelő hely és mikroklíma, márpedig a muzeális anyagoknak nagyon száraz mikroklímát kell biztosítani. A muzeális anyag nemzeti vagyon, amit egyenesen nevetséges lenne a várba tenni. Súlyos hibának tartom ezt a gondolatot, nem beszélve arról, hogy már 1988-ban, amikor nyugdíjba mentem, alig volt helyünk a püspöki palotában, a laboratóriumokban embertelen körülmények között dolgoztak a munkatársak. Az új székhelyen megnézték, mi hova kerül, és végre normális helyre kerülhetne a múzeum, mert a hadapródiskolát úgy rendezték el, hogy alkalmas legyen a múzeum befogadására! A volt hadapródiskolának a helye is nagyon jó, mert ott van a könyvtár, a park, ahol a múzeum különböző akciókat tudna rendezni. ”
Forrás : erdon.ro