Húsvét a hagyományok fogságában

 

 

Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás:hu.wikipedia.org. 

 

A nyugati kereszténység most ünnepli a húsvétot,a keleti ortodoxok és görög-katolikusok egy hét múlva,két hét múlva pedig az óhitűek.Miért?Ha röviden válaszolnánk,akkor azt lehetne mondani,a különböző naptárak miatt.Húsvét kiszámítása bonyolult,mert a nyugati kereszténység a Gergely naptárt,a keleti kereszténység a Júlián naptárt,az óhitűek a régi Júlián naptárt használják.Ezért van a nagy eltérés.Bővebben ebben a bejegyzésben olvashat ' 

Mi a Húsvét ? A Wikipédián ezt olvashatjuk : 

 

" A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett."

 

Az idézett Wikipédia cikkben olvashatjuk a következőket :  

" A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk." 

A Wikipédia cikkében több háttér információt olvashat a Húsvétról.Ez az egyszerű szertartásból a hagyományok bevezetésével nagyon bonyolult ünnep lett.A Húsvétvasárnapról ezt írja a Wikipédia : 

" Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van." 

A Húsvéthétfőről ez olvasható a Wikipédián : 

" A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni." 

 

A Húsvét a hagyományok fogságába került,olyan hagyományokéba,melyek az első században élő keresztények számára ismeretlen ünnepek voltak,vagyis ők nem ünnepelték meg. Az első,vagy őskeresztényekről olvashatunk a Wikipédia cikkében : 

 

" Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. Az első zsidó keresztények gondolkozásukban és tetteikben Keresztelő János és Jézus tanításait a mózesi törvény és a zsidó hagyományok mellé állították. Részt vettek a zsidók templomi és zsinagógai istentiszteletein is, de sajátos istentiszteletük is volt, amelynek középpontjában Jézus Krisztus állt. Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt. Az imádkozáshoz és igehallgatáshoz naponta egybegyűltek. Az úrvacsora ünneplése a magánházakban kapott helyet, a nyilvánosság kizárásával, vagyis azok kizárásával, akik még nem jutottak el a Krisztusban való hitre." 

Wikipédia cikkéből azt olvashatjuk,hogy az első keresztények Jézus haláláról emlékeztek meg,és nem a feltámadásáról.Személyesen eldöntheti,mit ünnepel meg.Lehet eddig nem figyelt fel,vagy nem volt ismerete ezekről a tényekről.Széles körben ismert tény,hogy Jézus a pászkavacsorát az apostolaival ünnepelte meg a zsidó naptár niszán hónap 14-én este.Erről olvashat a Lukács evangéliuma 22. részében a Károli fordítású Bibliában : 

 

22,7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle [2 Móz. 12,6.] öletni a husvéti báránynak;

22,8 És elküldé [Mát. 26,17-20. Márk. 14,12-17.] Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

22,9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

22,10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.

22,11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

22,12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

22,13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

22,14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, [Mát. 26,20-30. Márk. 14,17-26. Ján. 13,21-26.] és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.

22,15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:

22,16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.

22,17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:

22,18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének [Márk. 14,25.] gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.

22,19 És minekutána [1 Kor. 11,24.25.] a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

22,20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

22,21 De ímé annak [Mát. 26,21-23.] a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.

22,22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, [Mát. 26,24. Márk. 14,21.] mint [Zsolt. 41,10. Dán. 9,26.] elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!

 

 

 

 

 

Miért kell húsvétkor otthon maradni?

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke azért javasolja azt, hogy húsvétkor ne szervezzenek társas összejövetelket, mert megtriplázódhat a fertőzések száma, ezzel Lombardiához hasonló helyzet alakulna ki.Alexandru Rafila a Digi24-nek adott interjút. A Maszol cikkében azt olvashatjuk, hogy Rafila emlékeztette a hazatérőket, ,14 napos karantán várja őkez, ha a vörös zónából jönnek.

Megfogadják a tanácsát? Talán a többség igen. Mi lesz azokkal, akik átakarják játszani a rendelkezést?

Koronavirus : Mennyit kell otthon maradni?

 

 Szerdai felvétel Kolozsvár Dónát negyedéből.Forrás : foter.ro 

Milliókat foglalkoztat egy kérdés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban : Mennyit kell otthon maradni?Megkérdezték Horațiu Moldovan egészségügyi államtitkárt és Adrian Streinu-Cercel járványügyi szakértőt, a járványtani intézet vezetőjét.A válaszuk egybehangzó,8-10 hetet kell otthon maradni,sőt ez lehet nem elég,mert a következő egy évben a lakosság 80%-a megfertőzhet koronavírussal.Mi a legnagyobb veszély?Idézek a Főtér cikkéből : 

"A járvány húsvét után érheti el a csúcspontját, amikor a lakosság családi összejöveteleken fertőzheti meg egymást, ami az idősebb generáció számára végzetes lehet. A megoldás: a húsvét idején is kerülni kell az érintkezést, még a családon, rokonságon belül is." 

Három húsvét következik,a zsidó pászka,a katolikus és az ortodox húsvét eltérő időpontokban.A veszély nagy,melyet nem akarnak figyelembe venni.Idézek a cikkből :

"A szakértők felhívása ellenére továbbra is sokan panaszkodnak arra, hogy a lakosság, különösen az idősek még mindig nem veszik komolyan a járványt, pedig rájuk nézve a legveszélyesebb." 

"A helyi rendőrség autóiból szóló magyar és román nyelvű felhívás ellenére az emberek továbbra is a parkokban, játszótereken ücsörögnek." Székelyudvarhelyről van szó,de Nagyváradon is hasonló a helyzet. 

Bihar megyében csak két diagnosztizált koronavírussal fertőzött beteg van.Embert próbáló időszak következik.Betartjuk a rendelkezéseket?Kibírunk 8-10 hetet otthon tartózkodni, miközben itt tavasz?Mi lesz akkor,ha szigorúbb rendelkezéseket fognak bevezetni? Legyünk optimisták '

Miért nem ünneplik együtt a húsvétot 2018-ban a nyugati és keleti keresztények?

 

Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás : hu.wikipedia.org

Sokan felteszik ezt a kérdést : Miért nem ünneplik együtt a húsvétot 20168-ban a nyugati és keleti keresztények? A válasz egyszerű,de sokan nem ismerik.Most a nyugati keresztényeknek húsvét,a keleti keresztényeknek Virágvasárnap van. Miért?Két Jézus van?Nem.Nézzük meg a válasz hátterét.

"A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés." - olvasható a Wikipédián. 

A két naptár miatt nem esik egybe a húsvét ünnepe.A Wikipédián ez olvasható : 

"A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) 

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Holdmozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform  előtti Julián-eljárás.

1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával." 

Mikor esik egybe a húsvét legközelebb?2025 április 20-án. Addig sokan elgondolkozhatnak azon,hogy miért nem tudnak megegyezni a vallások a húsvéti ünnep együttes megtartásán.Érdekesség,hogy a Karácsonyt együtt ünneplik meg,de a húsvétot nem.

Nagyon érdekes cikket olvashatunk az Itthon honlapon.Néhány idézet : 

"Míg a Gergely-naptár szerint egy napév 365 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap, vagyis nagyjából évi 11 napos csúszásban van a kétféle naptár egymáshoz képest. Elvileg a pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint a húsvétvasárnap az ez utáni első vasárnapra." 

"Akkor ezzel meg is volnánk, ugye? Nem éppen, mert a nyugati katolikus és az keleti ortodox egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot. Utóbbi ugyanis megtartotta a Julián-naptárat, amelyet nyugaton a mai Gergely-naptárral igazítottak ki 1582-ben. A korrekcióra azért volt szükség, mert a Julián-naptár pontatlan volt, és addigra már 10 nappal előreszaladt a csillagászati napfordulókhoz képest. Mivel a korrekciót keleten nem követték, a saját naptáruk szerinti húsvét náluk ma is akár hetekkel későbbre esik."

Jézus melyik ünnepet ünnepelte meg a tanítványaival ?

Jézus melyik ünnepet ünnepelte meg a tanítványaival ?A válasz elég jól érthető : a pászka ünnepét.Miért?
"Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig." olvasható a 2Mózes 34,25-ben Károli fordítás szerint.
Jósiás király idejében történt :
"És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján." 2Krónikák 35,1

Mi történt Jézus idejében ? Ezt írja a Biblia a Károli fordítás szerint : 

"A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
És úgy cselekedének a tanítványok, amint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt " Máté evangéliuma 26,17-19.

Máté ezt írja az evangéliumában a 26. fejezetben : 
"14 Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén, 15 Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harminc ezüst pénzt. 16 És ettől fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja őt. 17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt? 18 Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal. 19 És úgy cselekedének a tanítványok, amint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt. 20 Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel, 21 És amikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.  

22 És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram? 23 Ő pedig felelvén, monda: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. 24 Az embernek Fia jóllehet elmegyen, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna. 25 Megszólalván Júdás is, aki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád. 26 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem. 27 És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; 28 Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára. 29 Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában. 30 És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére. "
Tovább : urszava.net

Pál apostol írta a Korintusi első levél 11. fejezetében :
"23 Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, 24 És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. 25 Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. 26 Mert valamennyiszer eszitek e  kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend. 27 Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. 28 Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, 29 Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét."
Forrás : urszava.net 

Jézus ezt mondta :" ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."

Jézus feltámadásáról olvashatjuk :
"A kereszténység Jézus Krisztus halálának és feltámadásának hitére épül: "Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem." (1Kor 15,14)
Megkülönböztetjük azt, hogy egyesek a halál állapotából hosszabb-rövidebb időre visszatérnek az életbe. A bibliai elbeszélések közül ilyenek Lázár (Jn 11,1-44) és Jairus leánya (Mk 5,22köv) vagy a naimi ifjú (Lk 7,11-17), akiket éppen Jézus támasztott fel. Az elbeszélés szerint ők már meghaltak, mégis egy időre visszatértek az életbe, hogy aztán később végleg meghaljanak. A történelem folyamán sok ehhez hasonló feltámasztás történt, némelyek talán hiteltelenek. Napjainkban azonban egyre többen térnek vissza a klinikai halál állapotából, hogy aztán végleges halálukig még éljenek. Jézus Krisztus feltámadása lényegileg más. A keresztények hitének lényege, hogy Jézus feltámadt és azóta sem halt meg, hanem még ma is él."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Az őskeresztények mit ünnepeltek meg? "Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt. "
Forrás : hu.wikipedia.org

Húsvét és pászka - Melyik a fontosabb ünnep?

A nyugati kereszténység a húsvétot,a zsidók a pászka ünnepét ünneplik, egy hónap múlva a keleti kereszténységnek lesz a húsvétjuk.Melyik a fontosabb ünnep?Miért ünnepli a nyugati és keleti kereszténység a húsvétot? A kérdésekre a választ megkaphatjuk,ha elolvassuk a forrást is.

Húsvét

 

 Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás : hu.wikipedia.org 

"A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés." - olvashatjuk a Wikipedián.

A név eredetéről olvashatjuk : 

"Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi."

Ezt is olvassuk : "A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.)"
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Az egyik cikkben ezt olvashatjuk : " A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett."
Teljes cikk : sulihalo.hu

Pászka , vagy Pészah 

"Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe. " - írja a Wikipedia.

„Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.”

– Mózes II. könyve 12. fejezet 26–27. (Károli Gáspár fordítása)

"Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 
További információk : lexikon.katolikus.hu  
                                     haver.hu

 

 

Miért ünneplik a húsvétot két időpontban?

 

Jézus Krisztus feltámadása(Piero della Francesca).Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon két időpontban ünneplik meg a húsvétot.Miért?Mert a nyugati kereszténység a Gergely naptárt,a keleti kereszténység a Júlián naptárt használja a húsvét kiszámításához,melyek eltérnek egymástól.A nyugati kereszténység április első hétvégén, a keleti kereszténység a második hétvégén ünnepli a húsvét ünnepét.Bizonyos években egy időben ünneplik meg a húsvétot, Krisztus feltámadását.Nagyváradon sok a vegyes házasság,mely azt jelenti ,kétszer ünneplik meg a húsvétot.Mi ír a Wikipédia ? 

"A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól április 25-ig változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még."

Forrás : hu.wikipedia.org

Érdemes megjegyezni a nyugati és keleti egyházak által kijelölt húsvéti ünnep időpontjait '

Húsvétvasárnap dátumai (2000–2037)

         Év Nyugaton Keleten 

2015	április 5.	április 12.

2016	március 27.	május 1.

2017	április 16.

2018	április 1.	április 8.

2019	április 21.	április 28.

2020	április 12.	április 19

2021	április 4.	május 2.

2022	április 17.	április 24.

2023	április 9.	április 16.

2024	március 31.	május 5.

2025	április 20.

2026	április 5.	április 12

2027	március 28.	május 2.

2028	április 16.

2029	április 1.	április 8.

2030	április 21.	április 28

2031	április 13.

2032	március 28.	május 2.

2033	április 17.	április 24.

2034	április 9.

2035	március 25.	április 29.

2036	április 13.	április 20.

2037	április 5.

 Forrás : hu.wikipedia.org