Péter I. Zoltán : Az Apolló palota centenáriuma

Száz éve, 1914 nyarára készült el a Fő utcai impozáns Apolló palota ifj. Rimanóczy Kálmán terve nyomán. Ez volt a fiatalon elhunyt tehetséges építész utolsó alkotása - olvasható a Biharországban.

A magasföldszintű, háromemeletes épület stílusa a berlini szecesszióval, a Jugendstillel rokon. A német Jugendstil korántsem egységes stílus, az új elemek mellett meghatározó a historizmus, a korai expresszionizmus és a különféle Heimatstil-motívumok szerepe. Mindez érezhető az Apolló palotán is. A hatalmas épület négy szintjére Rimanóczy 22 lakást és 10 üzlethelyiséget tervezett. A lakások az akkori nagyváradi szükségleteknek megfelelően három-, négy- és ötszobások lettek. A Fő utca és a Szaniszló (ma Eminescu) utca sarkára egy nagy és díszes kávéházat létesítettek, teljesen modern formában, a budapesti New York kávéház mintájára, külön kártyaszobákkal, lépcsőkkel összekötött biliárdtermekkel és félemeleti páholyokkal.
Még javában tartott az építkezés 1913 októberében, amikor árlejtést írtak ki a kávéház bérletére, de egyetlen jelentkező sem akadt. Ekkor már éreztette hatását a gazdasági válság. Végül majd csak 1914 júliusában sikerült bérleti szerződést kötni Bürger Ernővel. Az 1915. december 5-én megnyílt új létesítmény a Városi Kávéház nevet kapta. A kávéház tágas helyiségét körös-körül családok, társaságok intim összejövetelére alkalmas díszes páholyok ékesítették, ezenkívül különtermek és egy festőien szép emeleti erkély is tartozott hozzá. A kávéház Szaniszló utcai részén alakították ki a biliárdtermet – ahogy azt az egyik helyi napilap írta a megnyitás alkalmából. A megnyitót a háborús körülmények ellenére is békebeli ünnepélyes keretek között rendezték meg Hamza Gyuszi zenekarának kíséretében, amint az alábbi hirdetésben is olvasható: „Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a városi Apolló palotában levő Városi Kávéházat folyó évi december hó 5-én, a mai napon megnyitottam. Nagy áldozatkészséggel, a legmodernebb berendezéssel készült kávéházamban 32 családi páholy, 4 biliárdasztal áll rendelkezésre. Összes helybeli, fővárosi és vidéki lapok, folyóiratok olvashatók. Szolid polgári árak mellett szolgálok fel színházi vacsorát fehér asztaloknál. Minden este Hamza Gyuszi zenekara játszik! A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel, Bürger Ernő, a Városi Kávéház tulajdonosa.”

Teljes cikk : biharmegye.ro

Péter I. Zoltán : Az Apollótól a Szaniszló utcáig

A Fő utcai Apolló palotától nyugatra vezető utca Várad-Olaszi legrégibb utcái közé tartozik. Nagyváradi utcaismertető sorozatunk újabb darabja az ismert helytörténész, Péter I. Zoltán kalauzolásával.Olvassa el a teljes cikket ' 

A XVIII. században az Apolló palota helyén még a városi csapszék volt, erről kapta az utca is az első nevét: Város-csapszék utca. De nevezték még Páris-patak utcának is, mivel keresztezte a hasonló nevű szeszélyes patak. De egyes XVIII. századi iratokban Közép utcaként is szerepelt, valószínűleg azért, mert Olaszi akkori két hasonlóan jelentős utcája, a Ferences (később Sal Ferenc, ma Dunărea) és a Magyar (később Pálosok, majd Úri, ma Ciorogariu) utca között helyezkedett el.

A XIX. század második évtizedében a már elavult városi csapszék helyébe az Apolló fogadót építették. Ettől kezdve az utcát is erről a fogadóról nevezték el egészen 1868-ig, Szaniszló Ferenc püspök haláláig, amikor a jótékonyságáról híres főpap nevét adták az utcának. (A két világháború között I. C. Brătianu nevét viselte, 1940-től 1944-ig ismét Szaniszló, majd ettől kezdve napjainkig Mihai Eminescu nevét.)

Az Apolló fogadó helyébe száz éve a ma is látható Apolló-palotát építették, Rimanóczy Kálmán utolsó alkotásaként. Közvetlenül a palota melletti, a 3. szám alatti jellegzetes emeletes házat a Magyar Általános Hitelbank építtette 1922-ben Spiegel Frigyes budapesti műépítész terve alapján. Mellette (az 5. szám alatt) 1912-től Bölöny József háza gazdagítja az utcaképet. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte, aki egy évvel korábban elvállalta a földbirtokos szilaspusztai kúriájának a korszerűsítését is.

Teljes cikk : biharmegye.ro

Nagyváradi Apolló Palota

Forrás :lexikon.adatbank.ro

Az épület a központban, a város legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén, a Republicii (egykori Fő) utcában, három utca kereszteződésénél helyezkedik el. A teret három, 1900-1914 között emelt, nagyméretű, szecessziós palota határozza meg: a Stern palota (a Fő u. 10, 10/A és a Mihai Eminescu, egykori Szaniszló u., kereszteződésénél), a Moskovits Miksa palota (a Fő u. és a Traian Park, egykori Széchenyi tér, 2. sz. sarkán) és az Apolló palota (Fő u. 12. sz., a Szaniszló u. sarkán), amelyek mindegyike a stílus különböző kifejezésmódját testesíti meg. Az említett bérházak a legjelentősebb XX. század eleji nagyváradi épületek közé tartoznak. 

Teljes cikk : lexikon.adatbank.ro 

Fotók : welcometoromania.ro

Térképen : gmap.ro 

A 20. század első évtizedében a Fő utca 12. szám alatt, a mostani Apolló palota helyén még a hasonló nevű fogadó állt. (Nagyvárad, 1878. május 25.) Máig megoldatlan rejtély, hogy a fogadó nevéről kapta-e a mostani Eminescu (előzőleg 1868-tól Szaniszló Ferenc) utca a nevét, vagy éppen fordítva, az utcáról nevezték el a fogadót. Az utcanévvel ugyanis legelőször az 1859-ben kiadott Halácsy-féle térképen találkozhatunk, de ez nem zárja ki azt, hogy már régebben is így nevezték volna az utcát.
Az Apolló fogadót a 19. század második évtizedében építették, a vele szomszédos, hasonló nevű kávéházat pedig ugyanezen század második felében. Abban az időben a kávéház, melynek bejárata az Apolló utcára nyílt, egyúttal a fogadó vendéglőjének a táncterme, vagy ahogy még nevezték, szálája is volt. Táncmulatságok idején a teremben levő két tekeasztalt az egyik sarokba tették. Az 1870-es évekre ezt a részt kávéháznak választották le.
Várad-Olaszi polgársága 1827-ben támogatásért esedezett a megyénél egy színház építése ügyében. Bizottságot alakítottak, hogy tárgyaljon a város hűbérurával, a római katolikus püspökkel, és készíttesse el a színház tervét, a költségvetéssel együtt. Javasolták, hogy a város tulajdonában levő Apolló vendéglőt építsék át színházzá úgy, hogy a hátsó rész maradjon meg vendégfogadónak. Elkészíttették a tervet, de 1829 márciusában Lajcsák Ferenc püspök, földesúri jogaira hivatkozva, ellenezte a színházépítést. Több mint két esztendeig tartott a huzavona, mígnem 1832-ben a kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt a színház építése amúgy is elmaradt. Kompromisszumos megoldásként kiütötték az Apolló nagytermének a falát, és a mellette levő kisebb termet színpaddá alakították. Az átalakítás ellenére havonta egyszer továbbra is családi estélyeket, mulatságokat szerveztek ugyanitt. Miután a Fekete Sasban vasárnaponként tartották a „redoute-bálokat”, az Apollóban csütörtökönként rendeztek bálokat ugyanannak az úri közönségnek. Később vasárnaponként polgári bálokat is szerveztek.
Nagyvárad közgyűlése 1887 elején elhatározta, hogy az Apolló fogadóval szemben levő sarkon, a Bárányka fogadó helyett egy új szállodát építenek. Ezzel egy időben arról is döntöttek, hogy a régi Apolló fogadót bérházzá alakítják. Erről 1887 novemberében született végleges tanácsi határozat. 1891-ben a Széchenyi (ma Traian) téri régi városháza épületéből (a mai Oltea Doamna iskola helyén volt) kiköltöztetett mérnöki hivatal és tiszti ügyészség az Apolló épületében kapott helyet. 1893 őszén az épület bal szárnyát ideiglenesen törvényszéki tárgyalóteremmé alakították át, az épülő Igazságügyi Palota átadásáig. Ideiglenesen költözött ugyanide a járásbíróság is, majd sorra a főügyész hivatala és a királyi ügyészség is. A városi tanács határozata szerint a főügyészség távozása után az általa elfoglalt helyiségeket is bérlakássá kellett átalakítani. Így is lett, és miután a polgármesteri hivatal is átköltözött az új városháza épületébe, 1903 szeptemberétől az ódon falak között már csak lakások és egy női ipariskola kapott helyett.
Az egykori Apolló fogadó épületének sorsa 1910-ben pecsételődött meg. A város értékesíteni akarta a telket. Két lehetőség közül választhattak a tanácsosok: vagy eladják örök áron, vagy a város épít oda szállodát vagy lakóházat, amit majd bérbe adnak. Végül a városatyák az utóbbi változat mellett döntöttek. (Nagyváradi Napló, 1910. február 25.)

Szerző Péter I. Zoltán

Teljes cikk : Várad - kultúra

Hétfőn a nagyváradi Apolló palota falán is felavatták azt az emléktáblát, amely az ingatlan műemlék jellegét igazolja. Mindez románul, magyarul és angolul olvasható. 

Forrás :  erdon.ro 

A Apolló-palota az egyedüli 20. század eleji bérház a városban, amely a helyi tanács megrendelésére és nem magánkezdeményezés során épült. A lakások bérbeadása útján próbált a város bevételekhez jutni, ám a világháború kitörése után csak nagy nehezen talált bérlőket főleg a földszinti kávézóba, a harmadik emeleti műhelyekbe és három luxuslakásba.

 A 19. században a jelenlegi palota helyén az azonos nevű fogadó állt. 1910-ben a Városi Tanács a telek értékesítését határozta el, akár eladás útján, akár egy új, bérbe adható épület emelése útján. Végül a második megoldás mellett született döntés. 1911 júliusában licit kiírását határozták el, amelyre 1912-ben került sor.

 A legkedvezőbb ajánlattal jelentkező ifj. Rimanóczy Kálmán nyereségével végződött a verseny. Az építész azonban 1912. július 12-ikén elhunyt, így özvegye Rimanóczy egykori munkatársát, Krausze Tivadar építész kinevezését kérte a Városi Tanácstól az munkálatok irányításához.

 1913. szeptemberében a helyi sajtó 1914. tavaszára becsülte a munkálatok befejezését, erre azonban csak később, még ugyanabban az évben került sor. A építész/kivitelező 800.000 koronáért vállalkozott a palota felépítésére, utólag azonban 80.000-es költség-kiegészítést igényelt. A helyzet ellentéteket szült az építésmérnökökkel - a nagyváradi Reisinger József és Rendes Vilmos kivitelezőkkel.

 Sok váradi ezt a sarki üzlethelyiséget az "Unic"-ként ismeri...az egykori "alimentara" emlékeként

 Elszomorító látvány...esetleg reklám a cégnek ?

 Hát ezzel a látvánnyal nem büszkélkedhet Várad

 Na, és persze a "homlokzati díszítésként" felhasznált légkondi egységek 

Itt valószínűleg szebb idők jártak az Apolló palotára mint manapság....

 Apolló-palota a 90-es években.

 Felhívnám a figyelmet hogy eltűntek a légkondicionáló berendezések kültéri egységei az Apolló-palota homlokzatáról (is) ! Lehet hogy belátható időn belül felújítás is lesz ?

Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook 

Omlás a Fő-utcán

Elszakadt a rongyos védőháló az Apolló-palotán...

 ...szombat délután...

 ...és egy jókora darab vakolat és téglacsomó az utcán landolt. Ahogy láttam szerencsére nem sérült meg senki.

 Voltak rendőrök, meg tűzoltók, meg takarítók. Nem kellene már végre rendbettenni a homlokzatot inkább ?

Forrás : A mi Nagyváradunk Facebook