Fekete Sas a nagyváradi Fekete Sas Palota passzázsában, a Zöldfa utca és a Szent László tér felől/Vulturul Negru în Pasajul Palatului Vulturul Negru din Oradea, spre strada Vasile Alecsandri și Piața Unirii

Fekete Sas a nagyváradi Fekete Sas Palota passzázsában, a Zöldfa utca és a Szent László tér felől. 2023 december 20. Fotó : Egy Váradi.  

Forrás : Fekete Sas a Nagyváradi Fekete Sas Palota passzázsában/Facebook 

Vulturul Negru în Pasajul Palatului Vulturul Negru din Oradea, spre strada Vasile Alecsandri și Piața Unirii. 20 decembrie 2023. Foto : Un Orădean. Sursă: 

Vulturul Negru în Pasajul Palatului Vulturul Negru din Oradea/Facebook 

Nagyváradon " leszállt " a fekete sas ...

Kb. 4-5 éves koromtól kezdve egyik kedvencem a leszálló fekete sas a Fekete Sas palotában. Mi  tetszik ebben a " festményben " ? Nem tudok választ adni a kérdésre. Nézze meg a videót!

 

Felújítják a Szabadság mozit, rehabilitálják a Kálvária-dombot

 

A nagyváradi önkormányzat az 1900-as évek hangulatát akarja visszahozni a Fekete Sas palotában lévő egykori mozit is magában foglaló épületrész felújításával. A Kálvária domb is megújul. 

A kulturális minisztérium finanszírozási kérelemmel fordult a norvég állam által fenntartott kulturális és természeti értékek megóvását célzó programhoz. Ezt a lehetőséget kihasználva a nagyváradi önkormányzat előkészített egy pályázatot a Sas-palota azon részének felújítására, amelyben valamikor a Szabadság mozi működött. Mircea Malan, a város alpolgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a felújítási terv szerint az épületrész alagsorában az épületgépészet kap majd helyet, a földszint folyosóján egy cukrászdát alakítanak ki, amelyet mind a passzázsból, mind pedig a Kossuth/Independentei utcáról meg lehet majd közelíteni. Az emeleten lévő nagytermet multifunkcionális teremmé alakítják át, amelyben koncerteket, színházi előadásokat, konferenciákat stb. lehet majd szervezni. A nagyterem körül kialakított előcsarnokban kisebb események, könyvbemutatók, kiállítások rendezhetők majd, míg a felújított kisteremben mozit fognak működtetni, ugyanakkor itt is lehet majd kisebb méretű előadásokat tartani. Malan azt ígérte, hogy mindent, lépcsőket, mozaikberakásokat, parkettet, nyílászárókat, faburkolatokat, stb. igyekeznek restaurálni. Külön gondot jelent a falfestmények restaurálása, ugyanis az épületrész korábbi működtetője olajfestékkel festett le minden falat, így nagyon nehéz lesz előhozni az eredeti festményeket. Malan fel is hívta a figyelmet arra, hogy a nagyon magas költségek miatt a falfestmények restaurálása nincs benne a megpályázott projektben, azt majd egy későbbi alkalommal igyekeznek megvalósítani. A beruházás összértéke 3.827.815 euró, amiből 996 ezer euró a vissza nem térítendő támogatás, a különbözet a város költségvetését terheli majd. Malan Hozzátette, hogy ha nem kapják meg a finanszírozást, akkor saját forrásokból, vagy más pályázati pénzekből fogják finanszírozni a felújítást. A munkálat kivitelezési időtartama tizennyolc hónap. Újságírói kérdésre válaszolva az alpolgármester elmondta, hogy jelenleg vizsgálják a Fekete Sas palota passzázásnak mozaikburkolatán keletkezett repedéseket, és csak miután egyértelművé válik, mi okozza ezeket, lehet nekilátni a burkolat cseréjének. Malan kifejtette, hogy a város nem szeretné más cégnek átadni a burkolatcsere munkálatait. Hangsúlyozta továbbá, hogy két éven belül, amikor minden felújítási munkálat elkészül, egy teljesen megújult Sas-palota várja majd az embereket.

Teljes cikk : erdon.ro 

Térkép 

Sas Palota 

 

Kálvária domb

Péter I. Zoltán : Akitől Ady a „mérgezett csókot” kapta

 Rienzi Mária 1902. július 15-én Adynak dedikált képe

Ismeretes, hogy Ady Endre 1900. január első napjaiban érkezett Nagyváradra, miután leszerződött a Szabadság szerkesztőségébe. A véletlen folytán ugyanekkor érkezett a városba Rienzi Mária orfeumdíva is. Az utóbbi a korabeli újságok beharangozó cikkeiből tudható:
„A Fekete Sas alsó éttermében olyan kiváló művészi erőkből álló társulat szórakoztatja most a közönséget, amilyen évek óta nem volt nem csak Nagyváradon, de egyetlen vidéki városban sem. A budapesti »chantanok« [énekesek] ünnepelt primadonnája Rienzi Mariska válik ki különösen a jeles társulat tagjai közül. Már megjelenésével is frappirozza [meglepi, meghökkenti] a közönséget. Kosztümjei mintadarabok. Játéka, játékművészete pedig bámulatba ejti a legöregebb orfeum habituéket [törzsvendégeket] is. Minden mozdulata ötlet, elevenség, éneke és játéka a legteljesebb harmóniában állanak, s kupléi igazán gyöngyei a chantan [zene] irodalomnak. Mert a chantanoknak is van irodalma; az orfeumokban is van művészet ha olyan képviselője akad, mint Rienzi Mariska. Önmaga ellen vét, aki meg nem hallgatja.”(Nagyváradi Napló, 1900. január 10.)
A továbbiakban is a „művésznőt” dicsérő kis hírek következnek a Nagyváradi Napló 1900. januári lapszámaiból.
„Rienzi Mariska minden este a Fekete Sas éttermében az előadások központja, ki szellemes új kuplék művészi előadásával szórakoztatja a közönséget.”(1900. január 12.)
„A Fekete Sasban tegnap léptek fel az új tagok, két nő és egy férfi, de az orfeum slágere még mindig Rienzi Mariska…”(1900. január 17.)
„A Fekete Sas alsó éttermében minden este zsúfolt ház mellett játszik Rienzi Mariska. A közönség nagy elismeréssel tapsol játékának, melyet valóban ki is érdemel ez a chansonett zseni, mert kupléi éneklésében és előadásaiban annyi bájt, diszkrét pikantériát, utánozhatatlan sikket tanusít, mint előtte eddig kevesen…” (1900. január 19.)
De egyszer csak egy új orfeumtársulat lépett fel a Fekete Sas alsó éttermében, ahol a sztár már Moni Mandel komikus, a Somossy mulató kedvence volt. A régi társulatból bár visszamaradt Rienzi Mariska, de már nem sokáig, mivel a közönség újabb arcokra vágyott… (1900. február 1.) És ezzel egy időre el is tűnt a nő a váradi vendéglő pódiumáról.
Nagy Endre visszaemlékezése szerint: „A hosszú-hosszú őszi és téli estéken jöttek a Fekete Sasnak, a Zöldfának és a Walterájnak [a Rimanóczy szálloda kávéháza] késő éjszakába nyúló előadásai. A zengerájok. A műfajnak ősidők óta magától értetődően a német nyelv volt az egyetlen megnyilatkozási formája. Kuplékból, sanzonokból, csattanókra épített viccekből, úgynevezett »lócelák«-ból és záradékul néhány paravánból és bútorból hevenyészett boházatból tevődött össze a műsor. A termelés vajmi gyér volt a műfajban; a sikeresebb kuplék, sanzonok, viccek évről-évre hűségesen visszatértek. Itt aztán, ha a közönséget nem is várhatták izgalmasabb meglepetések, de viszont megvolt hozzá a módja, hogy a művészt megelőzve kórusban zengje el e csattanókat. Az is jó mulatság volt akkoriban. […] Ott volt az a nevezetes sanzonénekesnő, aki Ady Endre révén később, ha nem is közvetlenül a művészetével, de művészi pályáján szerzett betegségével bekerült az irodalomtörténetbe.”
Teljes cikk : varad.ro