Dukrét tanár úr, köszönöm ...

 

Dukrét Géza. Fotó: Voiticsek Ilona. Forrás: Bihari Napló. 

Ismét elment egy helytörtész, Dukrét Géza tanár úr. Nagy veszteség érte a váradi magyarokat. A tanár úr sokat tett értünk. Munkássága velünk lesz. A tanár úrt személyesen nem ismertem eléggé, de a találkozásaink alkalmával, nagyon jó véleményem alakult ki róla. Nem szaporítom a szót, mert nem az én "asztalom ", de a halála arra ösztönöz, hogy többet tegyek Váradért, mert még én élek, a tanár már nincsen köztünk. Megtette a maga részét. Többet tenni már nem tud. Dukrét Géza tanár úrról  többet olvashat a  Bihari Napló cikkében! 

A részvét után, azt tudom mondani és írni, Dukrét tanár úr, köszönöm  ...

XLII. Országos Honismereti Akadémia

A Honismereti Szövetség és a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület 2014. június 29. és július 4. között szervezte meg a 42. Országos Honismereti Akadémiát, Kecskeméten. A több mint 130 résztvevő között jelen volt Nagyváradról dr. Fleisz János, Fleisz Judit, Dukrét Géza, Érmihályfalváról Kovács Rozália és Szilágyi Andrea, Olasz Angéla Aradról, valamint Kovács Zsuzsanna Kolozsvárról. Az akadémia témája volt: Tájak – korok – életmódok a Kárpát-medencében.

29-én este, immár hagyományosan, jótékonysági bált tartottak a Honismeret folyóirat támogatására. Június 30-án, az ünnepélyes megnyitó után, átadták a honismereti mozgalom kitüntetéseit, a városháza dísztermében. Ezt egy előadás követte, R. Várkonyi Ágnes professzor emerita Táj és történelem címen. Délután közgyűjtemények, helytörténeti nevezetességek megtekintése volt, szakmai vezetéssel, amely az első világháborús emlékmű koszorúzásával és faültetéssel végződött. Július 1-jén egész nap előadások hangzottak el: Tájak – korok – életmódok a Kárpát-medencében, Hagyományos gazdálkodás hatása az életmódra, A migráció hatása a települések alakulására, Az asszonyok szerepe a hagyományos paraszti gazdaság munkamegosztásában, Középkori kolostoraink tájalakító hatása, Táplálkozáskultúránk táji és történeti változásai, Táj – történelem – ember a Duna-Tisza közén, Paraszti tájhasználat az Örségben. Este kiállítások megtekintése volt a Népi Iparművészet Gyűjteményben.
Július 2-án délelőtt elhangzott előadások: Táj és Ember képi ábrázolása, A gyermekjátékok, mint az életmód tükrei, Életmód az ipartelepek munkáskolóniáiban, A Kalocsai Sárköz viseletei régen és ma. Délután három szekcióülésben folytatódott a tanácskozás. A tájegységek életmódja című szekcióban Dukrét Géza a bihari vár telepítő tevékenységéről a Bihari Hegyköz területén, valamint a váradi püspökség, a szentjobbi apátság, a hegyközszentimrei monostor és a szalárdi kolostor építő tevékenységéről, életmód és tájalakító szerepéről értekezett. 17 órától, a megyei könyvtár zsúfolásig telt nagytermében, a 75 éves Halász Péter, a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének, a PBMET tagjának könyvét mutatták be: Hol ér véget a múlt? – Hat évtized a honismeret szolgálatában. Az ismertető után többen is felköszöntöttük, aki számunkra is példakép a honismereti tevékenység szervezésében.

Július 3-án három tanulmányút indult Bács-Kiskun megye településeinek megismerésére. Számos helytörténeti kiállítást, tájházat és műemléktemplomot látogattunk meg. Mindenütt nagy szeretettel, kulturális műsorokkal és gazdag megvendégeléssel fogadták a résztvevőket. E településeken különösen nagy a Petőfi-kultusz, hisz itt született Petőfi Sándor, itt töltötte gyermekkorát, s ifjúságának jó részét.
Július 4-én volt a záró program: Elhangzott az utolsó előadás, Zombori Ottó csillagász: Természet – munka és ünnepek, hagyományok régen és ma. Ezt követte az Akadémia munkájának összegzése, zárása.
Rengeteg ismerettel gazdagodva, lelkileg is feltöltődve jöttünk haza. Jövőre Szekszárdon találkozunk.

Forrás : hreggeliujsag.ro  

Dr. Fleisz János fotói : facebook.com

 

Dukrét Géza

Dukrét Géza tanár (1942, Nagyvárad). A Kolozsvári BBTE földrajz–biológia szakán végzett. 1970-től foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel; alapítója az EKE Bihar megyei osztályának, alapítója és elnöke a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságnak (1993). Alapító felelős szerkesztője a Partium c. honismereti lapnak; szerkesztője a Partiumi füzetek könyvsorozatnak. Fontosabb kötetei: Turulmadaras emlékműveink; Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében; Hegyköz történeti monográfiája; A bihari turizmus története; Épített örökségünk Bihar megyében. Több díj és kitüntetés tulajdonosa.
Forrás : varad.ro

A Partiumi füzetek sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. A szerkesztők szem előtt tartják, hogy a kistelepülések jó ismerői állítsák össze az anyagot, azok, akik belülről ismerik a vidéket, ott élnek, szívügyük megismerni saját történelmüket, szokásaikat, s össze is gyűjtötték ezeket az adatokat. Ugyanakkor kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat az érintett településen is meg lehessen vásárolni.
A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, korrektora Mihálka Magdolna.
1997-től napjainkig 68 kötet jelent meg a Partiumi füzetek könyvsorozatában, mellette még tíz kötet a sorozaton kívül.
Teljes cikk : biharkutatas.hu

Tizenöt éves a PBMET – Beszélgetés Dukrét Géza alapító-elnökkel

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá.

– Mikor merült fel először egy ilyen jellegű szervezet létrehozása?
– 1992-ben vált szükségessé először, amikor egy tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítésére és ápolására. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők.

– Hány megyét ölel fel jelenleg az egyesület és hogyan oszlik meg a munkájuk?
– Bihar 52, Máramaros 3, Szatmár 11, Szilágy 10, Temes 26, Kolozs 3, Arad 10 aktív tagtársat ad a PMBET-nek, de van Magyarországról is 2 munkatársunk. Ez egy viszonylag megfelelő arány ahhoz, hogy a szervezet kiterjedt munkát tudjon végezni.

Teljes cikk : erdely.ma 

Értékőrzés és szakértelem - Beszélgetés az Életmű-díjas Dukrét Gézával

Életmű-díjjal ismerték el a magyar kultúra napján DUKRÉT GÉZA nyugalmazott földrajztanár, helytörténész munkásságát, aki Bihar megyében alapítója volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek (EKE), illetve alapítója s mindmáig vezetője a Partiumi és Bánsági Műemlék és Emlékhely Társaságnak (PBMET).

– Két szervezet kötődik a nevéhez, a PBMET és az EKE. Előbbinek az elnöke, utóbbinak a tiszteletbeli elnöke. Mit jelent Önnek a civil világ?

– Nem politikai síkon való működést, attól teljesen függetlenül az embereket képviselni, megmozdítani. A mi célunk a magyarságtudat fejlesztése, a műemlékek megóvása, a természetvédelemre való nevelés.

– Ezekre az értékekre tanárként már a múlt rendszerben is hangsúlyt helyezett…

– 1965-től kezdve rendszeresen szerveztem kirándulásokat a siteri, tótteleki, csatári gyerekekkel. Bejártam velük az egész országot, s fontos, hogy ezek már akkor is elsősorban honismereti jellegű kirándulások voltak; elmondtam nekik az adott település történetét, és bemutattam a felkeresett műemlékeket, műemlék épületeket. Hogy ismerjék meg a gyökereiket.

– Ma mintha kevesebb lenne az iskolai kirándulás. Vajon a gyerekeket is nehezebb rávenni?

– Szerintem ma sokkal nehezebb. Kirándulni ma is szeretnek menni ugyan, de kevésbé azzal a céllal, hogy egy műemléket meglátogassanak. Én tizenkét éve nyugdíjas vagyok, úgyhogy már nem igazán ismerem a mai iskolát, de kollégáktól tudom, kevesebbet járnak kirándulni. Tanárból is kevesebb van, aki szívesen viszi a diákjait. Nekünk sem volt kötelező, de fontosnak tartottam. Ennek a kis hegyközi falunak a gyermekei, mire elvégezték a nyolcadik osztályt, szinte az egész országot bejárták négy év alatt.

– 1990-től két irányba indult el: természet és műemlékek.

– Már az első fokozatú tanári vizsgadolgozatom is erről szólt: iskolai kirándulások szervezése, illetve azok nevelő jellege. Szintén a nyolcvanas években én írtam meg Siter történetét, s kezdtem foglalkozni helytörténeti kutatással, helyi szinten. 1972-ben kezdeményeztem a néprajzi gyűjtést, a népi eszközök, tárgyak, fából és cserépből készült tárgyak gyűjtését. Az iskolában volt egy kis múzeum is, de azután, hogy leváltottak mint igazgatót, már nem volt helye ennek ott.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Dukrét Géza: XVI. Partiumi Honismereti Konferencia. Ismerkedés Nagyváraddal

A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság (PBMET) 2010. szeptember 3–5. között tartotta Nagyváradon a XVI. Partiumi Honismereti Konferenciát. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lezajlott eseményre több mint százan voltak kíváncsiak.

A Szózat eléneklése után Csûry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke és Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke tartott áhítatot. A megjelenteket köszöntõ János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a jövõben erõsebb kapcsolatokat szeretne kötni egyesületünkkel, amelynek tevékenységét nagyon sikeresnek értékelte. Üdvözlõ beszédet mondott Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Pethõ Csilla parlamenti képviselõ, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetõ elnöke. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke nevében Török Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte a részvevõket, ugyanakkor jókívánságait tolmácsolta Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szegedi irodájának vezetõje, Borbáth Erika, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus fõigazgatója, Debreczeni Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság elnöke is. Tamás Juditnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének üdvözlõ levelét Dukrét Géza olvasta fel. A konferenciát megtisztelte jelenlétével még Hõhn József, a KÖH gyulai irodájának vezetõje, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédõk Szövetsége, a Hungaria Nostra Egyesület elnöke, Széman Péter, a Szilágysomlyói Báthory István Alapítvány elnöke, Mátyás Attila, a Nagyváradi Evangélikus-lutheránus Egyház esperese.

Ezt követõen átadták a Fényes Elek-díjakat: Starmüller Gézának (Kolozsvár), Tácsi Erikának (Temesvár), Mihálka Magdolnának (Nagyvárad), valamint Gellért Gyula bihardiószegi tiszteletesnek.

A konferencia fõ témái közé tartozott mûemlékeink védelme, a helytörténet, illetve a 20. század öröksége. Az elõadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Nagyvárad megismerésével kezdõdött. Lakatos Attila történész (Nagyvárad) Várad õstörténetérõl, a város határában történõ ásatásokról értekezett, Dukrét Géza (Nagyvárad) a város történetét ismertette, megalapításától a 19. századig, Fleisz János történész (Nagyvárad) elõadását a város 19–20. századi eseményeirõl Fleisz Judit olvasta fel. Mihálka Nándor (Nagyvárad) a váradi vár északi kazamatája régészeti kutatásait ismertette vetítettképes elõadásában. Tácsi Erika (Temesvár) az intézményalapító Schaffer Károlyról értekezett, Matekovits Mihály (Arad) az Arad megyei iskolák névadóit ismertette, Berek Lajos (Budapest) Bocskai István közterületi szobrait mutatta be. Az elõadások után Meleg Vilmos és Kupán Árpád megnyitották a Bocskai István dokumentumaiból válogatott kiállítást. Jakabffy László építészmérnök részletesen mutatta be a váradi várat, valamint az itt zajló munkálatokat, majd Péter I. Zoltán városnézõ sétán kalauzolta végig a tanácskozás részvevõit. A napot F. Márton Erzsébet színmûvész mûsora zárta.

Másnap Ráday Mihály Budapest mûemlékvédelmét ismertette, de szóvá tette kötelezettségeinket mûemlékeink védelme érdekében. Szomorúan jelentette be, hogy az évtizedek óta közvetített Unokáink sem fogják látni címû televíziós mûsort megszüntették. Kupán Árpád (Nagyvárad) A legnagyobb magyar bihari napjai címmel Széchenyi István bihari kötõdéseit ismertette. Vajda Sándor (Borosjenõ) a szabadságharc zárófejezetének színhelyérõl és háziasszonyáról, Szõgyén Antóniáról értekezett. Ciorba Teréz (Érsemjén) Fráter Lóránd nótáskapitány halálának 80. évfordulója alkalmából mesélt Érmellék pacsirtájáról. Ezt követõen a részvevõk meglátogatták a római katolikus székesegyházat vagy kis bazilikát, ahol Fodor József általános helynök bemutatta az egyház kincstárát.

Teljes cikk :  muvelodes.ro 

Dukrét Géza bihari képei  

A Festum Varadinum szombati programjainak egyike volt Dukrét Géza fotóinak tárlata az Arcadia Bábszínház előterében. A megnyitó május 20-án 18.30-tól kezdődött Péter I. Zoltán köszöntő beszédével. A folytatásban maga a szerző mutatta be alkotásait. Elmondása szerint négy-öt évig járta a falvakat azzal a szándékkal, hogy megörökítse az elmúlt idők építészeti csodáit.

Ezek közé tartoznak az Árpád-kori templomok, kastélyok, kúriák, érmelléki pincék. Kiemelte a síteri református templomot, melynek sarokcibóriuma egyedüli a Kárpát-medencében, az érsemjéni festett református templomot és a temetőkápolnát, amely az egyik legrégebbi Árpád-kori templomunk, továbbá a szalacsi négylyukú hidat és a XIII. századbeli tamáshidai romtemplom megmaradt tornyát.
Tevékenységének célja népi építészetünk megismertetése, melyre sajnos nem sok figyelmet fordítanak. A legtöbb kastély és kúria rossz állapotban van.
Épített örökségünk Bihar megyében címmel a helyszínen is megvásárolható könyv is megjelent, amely magába foglalja Dukrét Géza mind a 720 fotóját népi értékeinkről. Ezek közül válogatta ki ő maga a legfontosabbakat és mutatta be az érdeklődőknek.
Az esemény színvonalát emelte a Sthadler fúvós zenekar két műsorszáma. Zárásként szeretetvendégségre hívtak meg minden jelenlévőt.

 Forrás : biharmegye.ro

Emlékjelek Bihar megyében - Dukrét Géza kiállítása

A Nadányi Zoltán Művelődési Központ és a Szélső Érték Kör közös szervezésében Emlékjelek, emléktáblák Bihar megyében címmel nyílt fotókiállítás a Bihar Vármegye Képgalériában március 13-án.

Dukrét Géza helytörténész 1970 óta foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel, számos kötet szerkesztője és szerzője. Alapító elnöke a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságnak. Ehhez köthető a Partiumi füzetek könyvsorozat is, melyben foglalkozik a Biharban fellelhető emlékjelekkel. A most Berettyóújfaluban bemutatott fotósorozat ennek részeként készült el. Dukrét Géza elmondta, hogy meg kell védenünk történelmi örökségünk egy-egy szeletét és megismerjük gyökereinket, melynek emléket állított az utókor. Ezeket védeni és ápolni kell, mely hozzájárul nemzeti tudatunk erősítéséhez. A kiállítás megnyitót Papp Balázs zongorajátéka is színesítette, Kodály és Bartók műveket hallhattunk tőle…

Forrás : berettyotv.hu 

 

Cikkek Dukrér Gézáról  : 

erdon.ro 

szuperinfo.hu

 

Dukrét Géza : A bihari turizmus története

A bihari turistákat elsősorban a Bihari-havasok vonzották. De a hegység legelső megismerői és kutatói a tudomány emberei voltak. Az első értekezést Nedeczky írta 1774-ben német nyelven, Tárnaki Mihály tanár fordította magyarra 1814-ben. Később, a 19. században, egymás után jelentek meg értekezések különböző barlangokról, az akkori idők kutatóinak tollából, ami azt is jelzi, hogy megkezdődött ennek a területnek gyalogszerrel való bejárása. Ezért már úgy is tekinthetünk rájuk, mint a Bihari-havasok első turistáira, még akkor is, ha tudományos célt követtek. Nedeczky után osztrákok és szebeni szászok járták a hegyeket, értekezéseik német nyelven jelentek meg: Bielz, Hauer 1852-ben, Miller 1856-ban, Szatmári 1861-ben, Themák 1872-ben, Orthmaier 1873-ban.
Az akkori idők legjelentősebb kutatója Adolf Schmiedl, a budai királyi József Politechnikum földrajz-, turisztika-, történelemprofesszora volt. 1858 és 1861 között, a Bihar expedition keretében járta be a havasokat és írta meg Das Bihargebierge című könyvét, s ez 1863-ban jelent meg. Schmiedl Bihart a Monarchia részének vagy inkább Ausztriához tartozónak tekintette. Térkép hiányában helyi lakosok, pásztorok vezették, így leírásai néha pontatlanok.
Dr. Koch Antal az oncsászai csontbarlangot írta le, ahol 1886-ban Primics György végezte az első ásatásokat és a barlangi medve ép csontvázát találta meg. Az Igric-barlangban Petényi Salamon, Kovács János, Kovács Gyula és gróf Korniss bukkantak ősállatcsontokra 1850-ben.
K. Nagy Sándor, aki később az Erdélyi Kárpát Egyesület választmányi tagja lett, 1883 és 1888 között három kötetben írja meg az első magyar nyelvű bihari útikalauzt, Biharország címen.
1888-ban megalakult a Bihari Kárpát Egyesület (BKE). Az alakuló gyűlés pontos dátumát nem ismerjük, csupán az 1889. július 27-i közgyűlésről van adatunk. Az egyesület Belényes és vidéke címen turistakalauz megjelentetését határozta el, a lap szerkesztői Hegyesi Márton és Sípos Orbán voltak.
1890-ben a Magyar Orvosok és Természet Vizsgálók Váradon tartották vándorgyűlésüket, s ennek megrendezését a Bihari Kárpát Egyesületre bízták. Ebből az alkalomból egy újabb turistakalauzt jelentettek meg, Élesd és vidéke címen, ugyancsak Hegyesi Márton szerkesztésében.
1891. május 11-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE). A Turisták Lapja 1892. május–júniusi számából tudjuk, hogy a Bihari Kárpát Egyesület május 1-jén tartotta évi közgyűlését, báró Déry József elnökletével. Sípos Orbán alelnök évi jelentésében sokoldalú tevékenységről számolt be.
A Turisták Lapjának 1892. júliusi száma arról ad hírt, hogy a Bihari Kárpát Egyesület vezetősége hajlik a Magyar Turista Egyesületbe való beolvadásra, mert ez nagyobb támogatást biztosítana a bihari turizmus fejlesztéséhez. A Magyar Turista Egyesülettel együtt augusztus 13-ra közös kirándulást terveztek, s ennek végén közös közgyűlésen mondták volna ki az egyesülést. De az országos kolerajárvány miatt a kirándulás és a közgyűlés elmaradt. Ezután megerősödött az az új irányzat, hogy a BKE szövetkezzen az EKE-vel, s ezt indokolttá tette a közös munkaterület.
De az egyesülés dolgában uralkodó nézeteltérések miatt ez a csatlakozás is elmaradt. Ezután az egyesület be is szünteti tevékenységét. Erről ír 1896-ban a Nagyvárad, s ezt a cikket az Erdély 8. száma is átvette: „Évekkel ezelőtt Biharországban alakult egy turista egyesület Bihari Kárpátok Egyesülete néven, mely az alakulása utáni pár évben rendezett nagyszerű kirándulásokat, de azóta – éveken keresztül – létezésének legkisebb jelét sem adja.”
Teljes cikk : varad.ro

Épített örökségünk védelme

A műemlékvédelem világnapja alkalmából a Bihar megyei épített örökség megőrzésében tett jó és rossz gyakorlatokat számbavételezte három szakember, Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, valamint Jakabffy László szakmérnök, a nagyváradi vár felújításának felügyelője.

Sárközi elmondta, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottságának (ICOMOS) országos küldöttsége Váradon tett látogatásai során többször is felhívta a figyelmet az ipari műemlékek fontosságára, mint például az egykori villamosremíz, melynek megmentéséért sikeresen jártak közben. Az utóbbi időszak sikertelenségei közül Sárközi Zoltán az Emília- malom pusztulását, valamint az egykori Pannónia szálló vendéglőjében történt önkényes átalakítást emelte ki. Ez utóbbit mindössze 1000 lejre büntette az önkormányzat, amit Sárközi Zoltán úgy értékelt, hogy „cigarettapénzért bárki hozzányúlhat bármihez. Ez talán ösztönzésképpen is felfogható a város részéről – ezt rendkívüli módon elítéljük”.
„A műemlékvédelem elsődleges feladata történelmi örökségünk megismerése, megismertetése és védelme” – mondta el Dukrét Géza, aki hangsúlyozta, mennyire fontos kialakítani a köztudatban a műemlékek iránti érzékenységet, tiszteletet. Az épített örökség két nagy ellenségeként az „ami nem hoz hasznot, az pusztuljon” elvet, valamint az ízléstelenséget említette meg. „Gyakran találkozunk templomainkban oda nem illő tárgyakkal: művirágokkal, műanyag tárgyakkal, giccses gipszmintákkal. Divatossá vált emellett a kalotaszegi varrottas és a kopjafaállítás mindenütt, függetlenül attól, hogy az illető vidéknek vannak-e saját varrottasai vagy faragásai” – fogalmazott.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Dukrét Géza – Péter I. Zoltán : Nagyvárad – Városismertető

Részlet a könyvből: Nagyvárad, (Oradea, Grosswardein) Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a Sebes-Körös mindkét partján ….
Bővebb információ : antikvarium.hu
1997– április 28-án, a Varadinum keretében mutatták be Dukrét Géza és Péter I. Zoltán Nagyvárad – városismertető című füzetét.Forrás : varad.ro
Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A bizottság saját kiadványa az 1997-ben megjelent Nagyvárad városismertető Péter I. Zoltán és Dukrét Géza munkája.Forrás : udvardy.adatbank.transindex.ro 

Dukrét Géza : Nagyvárad története

Nagyvárad (Oradea, Grosswardein), Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a határtól 8 kilométerre fekszik, a Sebes-Körös két partján. Az ország, egyben Erdély nyugati kapuja. Két fontos út halad át rajta: az északról dél felé húzódó országút, valamint a Sebes-Körös völgyét követő, Erdélybe vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, sőt a Közel-Kelettel.A kedvező földrajzi fekvés hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, a kereskedelem virágzásához is. Évszázadokon át itt cseréltek gazdát az Alföld és a közeli hegyek lakosainak termékei. Ez meghatározta a lakosság toleráns viselkedését, civilizációs szintjét is.
A város a Tisza síkságának részét képező Körösök síksága és a Várad-Báródi-medence találkozásánál terül el, 126 méteres tengerszint feletti magasságon. Északkeleten a Rézalja dombvonulatához tartozó Hegyköz dombjai határolják, ezek alacsony szintjük ellenére hirtelen emelkednek a város fölé, azt a látszatot keltve, mintha magasak lennének. Egyes utcák felszaladnak a dombokra, mások mélyen benyomulnak a lankás vonulatok közé. A település legnagyobb része a Sebes-Körös árterületén és alsó teraszain alakult ki. A Körös árterületét vastag kavics- és homoklerakódás alkotja, ebbe a folyó 2-3 m mélyen bevágta magát. A gyakori áradások miatt a központon áthaladó mederszakaszt kimélyítették, és e partszakaszt mindkét oldalon kiépítették, valóságos falak közé szorítva a vizet, ugyanakkor több gátat emeltek a mederben. Ezen az árterületen van a város központja, amely a hajdani Váralja, Újváros, Velence és Olaszi városrészekből áll, továbbá a lakónegyedek: Őssi, a Cantemir, a Rogériusz nagyobbik része, valamint a nyugati ipari övezet. A széles alsó teraszok ideális körülményeket biztosítottak a város terjeszkedése számára. Az első 6-10 méteres teraszon épült Szőllős egy része, a nagyállomás környéke, a Rét, a Rogériusz egy része; a második, 15-20 méteres teraszon pedig Szőllős másik része és a repülőtér.Tovább : nagyvarad.gportal.hu