Az első keresztények és Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele ünnepe

 

Tiziano: Mária mennybevétele

Augusztus 15-én van a legfontosabb Mária ünnep.Feltevődik a kérdés : Az első keresztények ünnepelték Mária mennybevételének ünnepét?Lehet sokakat meglep,de nincs bizonyíték arra,hogy az első keresztények augusztus 15-t megünnepelték volna.Ezt olvassuk a Wikipédián : "Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így a hagyományokra és más írásos emlékekre vagyunk utalva."Mit ünnepeltek meg?" Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt."Forrás :  hu.wikipedia.org

"Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott." - olvashatjuk a Wikipédián.

"A katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Mária mint az asszonyi nem legkiválóbbikán sem a halálnak keserűsége, sem a testén romlás nem fogott. Szent Alfonz úgy tartja: „három dolog teszi keserűvé a halált: ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(...) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált.”
Mária mennybevételét a protestánsok nem vallják, mivel a Szentírás nem foglalkozik a kérdéssel, így szerintük az ember üdvössége szempontjából nem fontos felvetés.

Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így a hagyományokra és más írásos emlékekre vagyunk utalva. (Ezek értéke a protestáns felfogás szerint nem vethető össze a Szentírással.) A feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet, Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, és a leghitelesebb hagyománynak nevezte. A 6–9. század Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.
Vannak, akik azt feltételezik, hogy Mária Jézus halála után Efezusba költözött. Ez azért lehetséges, mert a keresztre feszített Jézus János apostolra bízta Máriát.
Apokrif iratok szerint Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz: János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában, utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából. Mindezeknek azonban ellentmondani látszik, hogy Pál apostol 54-ben még nem talált keresztényeket a városban. Timóteus, Efezus püspöke volt az, akihez 63–64-ben leveleit írta Rómából, János evangélista pedig csak Pál halála, tehát 67 után érkezett oda. Ekkor Máriának már 90 év körülinek kellett volna lennie, amire semmilyen más forrás nem ad alapot. Kivéve Emmerich Katalin látomását aki azt állítja, hogy nem a városban lakott Mária. A keresztények az Efezustól nem messze lévő hegyekben laktak, biztonsági okokból, mint egy szekta, mint ahogy Mária is, ezért nem találhatott Pál a városban keresztényeket.
A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Az 1–3. század keresztény szerzői ugyanakkor semmilyen említést nem tesznek Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és - Eteria spanyol zarándoknő a 4. századból - sem, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: „Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e.”
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 


"A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe." - írja a uj.katolikus.hu.

"Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja. Szűz Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott, 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele."
Teljes cikk : m.mult-kor.hu

Az első keresztények ünnepelték a Halottak napját és a Mindenszenteket ?

 

Katakomba Róma mellett.Forrás : hu.wikipedia.org 

 A keresztény világban elterjedt a Halottak napja ünnepe.Milliók mennek,vagy mentek a temetőbe,hogy virágot és gyertyát vigyenek a halottaiknak.Feltevődik egy kérdés : Az első keresztények ünnepelték a Halottak napját? A válasz : aligha.Miért?Mert nem ismerték.Ha elolvassuk az őskeresztények életéről szóló beszámolót,érdekes információhoz jutunk a hu.wikipedia.org-on. A fenti kép ebből a cikkből származik. 

Mi a halottak napja? Röviden : "A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért." Mikor lett hivatalos az ünnep? "Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját."

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Mi a Mindenszentek?"A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel." Mikortól ünnepelték?"Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Mi a helyzet a Halloween ünnepel?Néhány évtizede ismeretlen ünnep volt Kelet-Európában.Ezt olvashatjuk a Wikipédián : "A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált."  "A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum)." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Ezek után mit tehetünk?Két dolgot : 1. ragaszkodni lehet a hagyományokhoz, 2. nem ünnepeljük meg.A lelkiismeret kell döntsön. Tiszteljük egymás döntéseit,és hagyományait.Érdemes elgondolkozni a tényeken.Nagyon sok millió keresztény ragaszkodik a hagyományokhoz, és elmennek a temetőkbe.A halott szeretteink tudják mi mit teszünk? Prédikátor könyve 9. fejezetében ezt olvashatjuk az 5. és 6. versben : " ⁵Az élők annyit tudnak, hogy meg fognak halni; de a holtak semmiről sem tudnak, semmiből sincs hasznuk többé, még az emléküket is elfelejtik. ⁶Szeretetük is, gyűlöletük is, igyekezetük is tovatűnik, és nincs részük soha többé semmiben sem, ami a nap alatt történik." Forrás : Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)