Post mortem avatták díszpolgárrá Rimler Károlyt

Rendkívüli ülésre hívták össze Bihar megye önkormányzati képviselőtestületét pénteken délelőtt, az ülés keretében először avattak megyei díszpolgárokat, ez alkalommal mindannyian post mortem kapták meg a címet. Cornel Popa tanácselnök köszöntőjében elmondta, hogy olyan személyeket választottak, akik példaképül szolgálhatnak a megye lakosságának. Biharban vannak kiváló értelmiségiek, sportolók, orvosok, akik munkájukkal a közösségnek is érdemeket szereznek, rájuk kell felhívni a figyelmet, tette hozzá a tanácselnök, aki azt is elmondta: az áprilisi rendes tanácsülésre érkeznek még javaslatok arról, hogy május 9-én, Európa napján kik váljanak a megye díszpolgáraivá.

Mátyás Attila és Kakas Istvánné veszik át a Rimler Károly plakettjét

Elsőként Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója olvasta fel dr. Aurel Lazăr laudációját, majd ő vette át a díszoklevelet és a plakettet is, melyeket – mint mondta – az Aurel Lazăr Emlékmúzeumban helyeznek majd el. Ezt követően dr. Ioan Ciordaş és dr. Nicolae Bolcaş mártírok laudációit Gabriel Moisa olvasta fel, a plaketteket a tanácselnök felmutatta, majd elmondta: azokat szombaton adják át a belényesi önkormányzatnak.
Rimler Károly volt váradi polgármester laudációját ismét Aurel Chiriac olvasta fel, az oklevelet az elöljáró ma Váradon élő leszármazottja, Kakas Istvánné vette át Mátyás Attila evangélikus lelkésszel egyetemben, aki a Rimler-család egy fotóját is bemutatta.
Traian Moşoiu tábornok laudációját Dan Poinar ismertette, az oklevelet szintén leszármazott, Cantemir Moşoiu vethette át, ő beszélt a tábornok fiáról, Tiberiu Moşoiuról is. Az ülésen Viorel Faur egyetemi tanár egy, az 1919-es eseményekről szóló könyvét is bemutatták. Ennek kapcsán Szabó Ödöm RMDSZ-es parlamenti képviselő kapott szót, aki elmondta, annak idején ő is az egyetemi tanár tanítványa volt, majd Tacitust idézte: sine ira et studio, azaz „harag és elfogultság nélkül” kell a történészeknek munkálkodniuk, idézte Szabó Ödön, majd hozzátette, egy háborúban mindkét oldalon vannak áldozatok, így 1919-ben köröstárkányi és grădinari-i áldozatok is voltak, és átadta a múzeumigazgatónak az erről szóló dokumentumokat.
Forrás : reggeliujsag.ro

Chiriac gazdasági érvekkel győzködi Bolojant

 

Süketek párbeszédére hasonlít az a nyilvános üzengetés, amelyet Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere és Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója folytat egymással a kulturális létesítmény elköltöztetése kapcsán kialakult vitában. 

Mint ismeretes, a nagyváradi helyi tanács múlt heti ülésén nem kapott kellő számú szavazatot az a határozatjavaslat, melynek értelmében a helyi tanács elvi beleegyezését adta volna ahhoz, hogy a Körösvidéki Múzeum megkapja a Nagyváradi vár egyes épületrészeinek a használati jogát. Ennek a határozatnak az elfogadása jelentené az első adminisztratív jogi lépést ahhoz, hogy a múzeum ne a volt váradi hadapródiskolába költözzön, ahogy az eredeti tervben szerepelt. A tanácsülés másnapján Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere bejelentette, hogy a határozatjavaslatot mielőbb újra előterjeszti a helyi tanácsban, szerinte ugyanis rendkívül költséges lenne, ha a múzeum a volt hadapródiskolában működne, illetve azt is folyamatosan hangoztatja, hogy a múzeum számára elegendő 5900 négyzetméternyi terület tevékenységének a kifejtésére, és ekkora területet a várban is kapna. Erre a fejleményre reagált kedden a sajtónak elküldött levélben Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója, kilenc pontban összegezve azokat az érveket, amelyek a múzeumnak a várba költöztetése ellen szólnak. Először is leszögezi, hogy a 400 ezer műtárggyal rendelkező múzeumnak nem lenne elegendő 5900 négyzetméter. Az igazgató hozzáteszi, hogy a püspöki palotában is körülbelül ekkora területtel rendelkeznek, csakhogy a műtárgyak 97 százaléka a raktárakban áll becsomagolva, az állandó kiállításokat felszámolták, és mindössze a vagyontárgyak három százalékából tudnak időszakos kiállításokat szervezni. Az igazgató szerint nem állja meg a helyét Ilie Bolojannak az az állítása, hogy a volt hadapródiskolában a Körösvidéki Múzeum nagyobb helyen működne mint a bukaresti Román Országos Történeti Múzeum, hiszen ez utóbbi létesítmény 33 ezer négyzetméternyi hasznos felülettel rendelkezik, míg a volt hadapródiskola hasznos felülete 18 ezer négyzetméter.

Gazdasági érvek

Aurel Chiriac véleménye szerint az sem igaz, hogy nagyobb lenne az érdeklődés a múzeum iránt, ha a várban kapna helyet. Ráadásul ha a múzeum a volt hadapródiskolába kerülne, akkor megőrizhetné önálló brandjét, és a turisták számára eggyel több meglátogatásra érdemes attrakció lenne a városban, amiből a város is, illetve a hotelek és az éttermek is profitálnának. Az igazgató jelezte, hogy a volt hadapródiskolát úgy újították fel, hogy műtárgyak befogadására és tárolására alkalmas legyen, és hogy legalább harminc évig ne kelljen a műtárgytárolással összefüggő javítási munkálatokat elvégezni, miközben a várban a falak nedvessége miatt folyamatosan költeni kell majd arra, hogy a műtárgyak számára biztosítsák az optimális tárolási feltételeket. Chiriac közleményében leírja, hogy szakemberek számításai szerint a volt hadapródiskolában a fűtés és a világítás költsége egy évben összesen körülbelül 192 ezer euró lenne, míg a barokk palotában 2013-ban 77.225 euró közköltséget és 179.100 euró bérleti díjat fizettek, vagyis összesen 256.325 eurót. Chiriac szerint ebből az adatból is látszik, hogy a Körösvidéki Múzeum nem lenne egy fekete lyuk a Bihar Megyei Tanács költségvetésében, hiszen nem kell majd a létesítménynek bérleti díjat fizetnie. Utolsó érvként megjegyzi, hogy az eredeti helyszínen azért alakítottak ki öt vendégszobát, hogy megspórolják a hotelköltségeket, amennyiben a létesítmény vendégeket hív a városba. Aurel Chiriac végül leszögezi: „A fentiekből egyértelműen kitetszik, hogy a Körösvidéki Múzeum az új székhelyén (a hadapródiskolában) nem lesz teher a megye költségvetésében, mint ahogy egyértelműen kitűnik az is, hogy a Nagyváradi Várba költöztetése, valamint tevékenységének javasolt korlátozása által a múzeum elveszítené identitását és fontosságát is.”
Forrás : erdon.ro

Jövő ősszel költözhet a múzeum

Amennyiben minden jól halad, a nagyváradi székhelyű Körösvidéki Múzeum jövő ősszel megkezdheti az átköltözést a római katolikus püspöki palotából a volt hadapródiskola épületébe. 

Szerdán egy kiállításmegnyitón említette meg dr. Aurel Chiriac a Körösvidéki Múzeum igazgatója azt, hogy jövő ősszel megkezdődhet a múzeum átköltöztetése a volt hadapródiskolába. Mint ismeretes Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere azt javasolta, hogy a volt hadapródiskolába állami intézményeket költöztessenek és a múzeumot a barokk palotából költöztessék a Nagyváradi Várba. Chiriac kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy az ingatlanfelújítás már kilencven százalékban elkészült, és a munkálatok részleges átvétele után folytatódnak a felújítási munkálatok. A polgármester javaslata kapcsán Aurel Chiriac elmondta: „ez egy ember véleménye, de hivatalosan egyetlen döntés van a megyei tanács részéről, az, hogy a hadapródiskola múzeum lesz.” Arra a kérdésünkre, hogy nem lehet-e megváltoztatni a jövőben ezt a döntést, Chiriac azt válaszolta, hogy „Romániában mindent meg lehet változtatni, de ha már 14 millió eurót költöttek arra, hogy egy épületet múzeummá alakítsanak át, nehezen tudom elhinni, hogy az épület rendeltetését meg lehet még változtatni.” Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere lapunknak elmondta, hogy a helyi önkormányzat továbbra is fenntartja javaslatát, hogy a Körösvidéki Múzeum költözzön a nagyváradi várba, de ebben a kérdésben a megyei tanács kell döntsön. Mircea Jacan a Bihar Megyei Tanács szóvivője elárulta, hogy a megyei tanácsban nem merült fel az, hogy a múzeumot máshová költöztessék, mint ahová eredetileg tervezték. A volt hadapródiskolában továbbra is folynak a múzeummá alakítási munkálatok – tette hozzá.

Forrás : erdon.ro