Váradi pénzvadászok.Kik "hívtak le" több százmillió eurót az EU-tól?

 

 Forrás :eBihoreanul

Az eBihoreanul cikkében olvashatunk arról,kik hoztak Váradnak több százmillió eurót az EU-tól.Ők a váradi pénzvadászok,akiknek köszönhető a sok projekt dömping.Ilie Bolojan irányítása alatt nagyon sok EU pénzforrást "hívtak le".Ennek eredményeképpen Nagyvárad ezen a téren szinte első lett az országban.Ilie Bolojant dicsérő cikkek,riportok jelentek meg a médiában.A váradiak többsége elismeri és dicséri a polgármester érdemeit.Kik vannak a háttérben?18 személyről van szó.Az eBihoreanul "băieții deștept"-nek nevezi őket jó értelemben.

Néhány név : Marcel Boloș,Ionuţ Sărac,Mihaela Neag,Cristian Delcea,Lavinia Delcea,Ioana Popa, Dana Moţoc,Dumitru Sim,Ionuţ Ciorba, Ioan Maghiar,Ionuţ Ciorba,Marius Moş,stb.

Fotók

  

 

 

 

Forrás : Bihoreanul

Mit csináljak 20 percig ameddig jön a 14-es?Milyen a tömegközlekedés Váradon?

 

Mit csináljak 20 percig ameddig jön a 14-es?Tettem fel a kérdést magamnak január 30-án Őssiben.Előttem ment el a 14-es.Az elektronikus táblán,kijelzőn azt olvashattam,hogy 21 percet kell várni a következő 14-re.Mit csináltam?Egy kicsit idegeskedtem,mert siettem volna a központba.Két választási lehetőségem volt,vagy várok,vagy taxival megyek.Döntöttem,inkább várok,mert a taxisok is maximalizálták a tarifát,vagyis drágább az utazás.

Milyen a tömegközlekedés Váradon?Egyre rosszabb.Mihez képest?Mondjuk a 2015-höz képest. Akkor hétközben 10-12 percet kellet várni nem csúcsidőben ,hétvégén kb. 15 percet.A 14-es járt a legsűrűbben még vakáció idején is.Ez csak volt,a mai helyzet rosszabb,mert az OTL ritkította a járatokat.Az egyik szombaton a Szőllős Bumbacului utcától egy óra hosszába került hogy az Őssi piacig eljussak két autóbusszal.A múlt héten péntek este elromlott az egyik régi villamos a Nagyállomás előtt.Kb. 30 percig nem jártak a villamosok,mert a remízbe kellett tolni az elromlott régi villamost.

Láss csodát, a 14-es 4 perccel hamarább jött.Egyre több a panasz.A város és az OTL vezetősége ígérget.Azt mondják,jobb LESZ A TÖMEGKÖZLEKEDÉS.Addig mit tegyen akinek nincs személygépkocsija?

1. Igénybe veszi a tömegközlekedést,tehát megtanul uralkodni a az idegein és a vérnyomásán,és várakozik.

2. Taxival utazik.

3.  Gyalogol,mert egészséges.

Mit tegyek villamos és autóbuszt várva?Olvasom az interneten a jó híreket.Például azt,mely szerint Nagyvárad EU-s pénzből 20 új aradi villamost fog vásárolni '

Az alábbi videó a múlté lesz 

Hosszú időre rendeződik az Ady Endre Emlékmúzeum ügye

 

 "Hosszas tárgyalási folyamat eredményeképpen a Bihar Megyei Tanácsnak sikerült tíz évvel meghosszabbítania a bérleti szerződést az ortodox egyházzal a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épületére vonatkozóan."- írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Idén van száz esztendeje annak, hogy 1919-ben elhunyt az egyik legismertebb magyar poéta, a Nagyváradhoz ezernyi szállal kötődő Ady Endre. Ebből az alkalomból váradi és debreceni közintézmények és kulturális műhelyek közös programokkal készülnek, és a költő halálának kerek évfordulóján, január 27-én el is indult az ADY 100 nevet viselő rendezvénysorozat.

A kulturális programok megszervezése, illetve támogatása mellett a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőségének egy másik célja is volt, mégpedig az, hogy rendezze a megyeházával szemben álló Ady Endre Emlékmúzeum bérleti szerződésének ügyét. Az ingatlan ugyanis az ortodox egyház tulajdonában van, és a megyei önkormányzattal kötött bérleti szerződés érvényessége ismét a végéhez közeledett, az RMDSZ-frakció pedig azt tűzte ki célul, hogy jó időre rendezze a közgyűjteménynek otthont adó ingatlan helyzetét. Pásztor Sándor RMDSZ-es megyei tanácselnök többször egyeztetett az Nagyváradi Ortodox Püspökséggel, és hosszas tárgyalássorozat után sikerült megállapodniuk abban, hogy tíz évvel meghosszabbítsák a bérleti szerződést, továbbá így lehetőség adódik arra is, hogy különböző javítási munkálatokat is elvégezzenek az épületen, a nyílászárók például biztosan cserére szorulnak, továbbá hogy az Ady Endrét, illetve munkásságát bemutató tárlatot újrarendezzék.

Felújítás

„Azt tervezzük, hogy külön forrásokat biztosítunk az idei megyei tanácsi költségvetésben az Ady Endre Emlékmúzeum felújítására. Biztosan vagyunk abban, hogy koalíciós partnereink is támogatják ezt a kezdeményezést, és bízunk abban, hogy a többiek sem szavaznak majd ellene. Az elmúlt években megújult a Iosif Vulcan, Aurel Lazăr Emlékmúzeum, most, Ady halálának százéves évfordulója alkalmából az volna a legtermészetesebb, ha a költő emlékére létrehozott múzeumát is rendbe tennénk, remélem a koalíciós partnereink mellett a liberálisok is támogatni fogják kezdeményezésünket” – nyilatkozta Pásztor Sándor, a megyei tanács elnöke.
Mint ismert, az előző években kutatómunka zajlott az emlékmúzeumban, a feltárást és a restaurálást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei végezték el. Most, hogy tíz évig biztosított a közgyűjtemény székhelye, érdemes újragondolni és átrendezni, a 21. századi elvárásoknak megfelelően berendezni a múzeumot, de „ehhez muzeográfusok, kiállítási szakértők munkájára van szükség”, hangsúlyozta Pásztor Sándor, aki hozzátette, jó lenne, ha a felújítandó múzeumban bemutatott Ady Endre-örökség őrének a megyei múzeum közgyűjteményi igazgatót találna.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke kiemelte, „a megyei tanács élen jár ezzel a kezdeményezéssel”. „Amikor RMDSZ-es magyar ember vezeti a megyei önkormányzatot, olyankor rendszerint bővül, de legalább is megerősödik a magyar kulturális
intézményrendszer Bihar megyében, gondoljunk csak a Körösvidéki Múzeum új székhelyre való költözésére és ezzel a barokk palota felszabadítására a római katolikus egyház részére, uniós forrásokból a színház színpadának teljes felújítására és modernizálására vagy a váradvelencei magyar kulturális központ tervezett létrehozására. Legutóbb az Ady múzeumon felújítások tíz éve voltak, akkor is RMDSZ-es volt a megye vezetése. Ady centenáriuma jó alkalom arra is, hogy tovább erősödjön az a szellemi és közösségi kapcsolat, amit a Festum Varadinum keretében intézményesítettek az itteni kulturális intézmények a debreceni kulturális intézetekkel. Az ADY 100 programban való együttműködés már most sikerre van ítélve” – közölte Szabó Ödön."

Forrás : erdon.ro
 

Kettős mércét alkalmaz a rendőrség Váradon ?

 

Zászlóégetési kísérlet előtt.Fotó : RMDSZ Bihar Megye Facebook oldal 

 

Zászlóégetési kísérlet után.Fotó : RMDSZ Bihar Megye Facebook oldal 

A nagyváradi RMDSZ székház előtti magyar zászlóégetési kísérlet bejárta a helyi és országos sajtót. Napokig vezércikk volt a hír.A rendőrség megígérte ,elfogja a feltételezett tettest.Eltelt egy hónap,és semmi hírt nem olvashatunk az ügyről.Sajnos a magyar pártok "egymásnak" mentek.Az Erdélyi Naplóban megjelent Sütő Éva cikke,melyben ezt írta : " A váradiak közül azonban vannak, akik úgy vélik, az RMDSZ emberei kicsit „rásegítettek” az esetek többségére azzal, hogy a néhány éve még elérhetetlen magasságban díszelgő zászlókat (román, magyar, uniós) provokatív módon leeresztették a Fekete Sas-palota passzázsa alatti székház bejárati ajtaja fölé. Szinte a hajnali randalírozók keze ügyébe „ajánlva”. Ettől eltekintve az esetek nyomozati végkimenetele mindig hasonlóképpen alakul: vagyis a magyar közösséget ért sérelmeknek nincs jogi orvoslata, a tettesek soha nem kerülnek elő."

Nem késett Szőke Mária Magdaléna újságíró válasza.Brutális hangvételű cikkében nekiment Sütő Évának.Nem kommentálom a cikket,csak egy tényt közlök, a mai napig nem tudták azonosítani az elkövetőt.A hölgy kiléte ismeretlen a rendőrség számára.

A Krónika egyik cikkében azt olvashatjuk,hogy rekordidő alatt fogták el a romángyalázók tetteseit. Ezért meg lehet dicsérni a rendőrséget.Ez olvasható Nagyváraddal kapcsolatban :"Egy hónap sem volt elegendő a román rendőrségnek arra, hogy videófelvételek segítségével azonosítsa a magyar zászló felgyújtásával próbálkozó nagyváradi lányt."

Idézet a cikkből : 

"Ehhez képest Nagyváradon tapodtat sem halad előre az év végén történt magyarzászló-égetési kísérlet ügyében zajló nyomozás. Az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött piros-fehér-zöld lobogót december 30-ára próbálták meg felgyújtani a nagyváradi Fekete Sas palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. Az incidensről videófelvétel is készült, amelyen látható, amint egy fiatal nő székre felállva egy öngyújtó lángjával próbálja meggyújtani az épület falára kifüggesztett piros-fehér-zöld zászlót. Ennek ellenére a rendőrség azóta sem azonosította az elkövetőt, holott a Sas passzásban térfigyelő kamerák is működnek. Alina Dinu, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap a Krónikának elmondta, kollégái „folyamatosan dolgoznak az ügyön”, de nem sikerült felfedniük a gyújtogató kilétét. Hozzátette: a nyomozás befejeztének nincs határideje."

Hasonló ügyekben hasonló az eredménytelenség.Miért?Azt nyíltan nem mondják ki.Maradjunk meg abban,hogy a rendőrség "dolgozok rajta".Meddig?Azt sem tudjuk,illetve "a nyomozás befejeztének nincs határideje."

Mikor fog felébredni a váradi magyarság?

Várad és Debrecen közösen emlékezik Adyra

Két hasonló cikk jelent meg a Bihari Naplóban és a Debrecen Nagyváradi Értesítőben ' 

   

A közös Ady-centenáriumi programokról tartottak sajtótájékoztatót hétfőn váradi és debreceni érintettek a cívis városban A szerző felvételei

"Hétfő délben Szabó József megyemenedzser, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke vezetésével váradi kulturális intézmények vezetői egyeztettek Debrecenben, az ottani önkormányzat és testvérintézmények irányítóival idei Ady-ünnepségekről." - írja a Bihari Naplóban Ciucur Losonczi Antonius.Teljes cikk : 

Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester arról beszélt, hogy Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, és ez megköveteli a széles körű összefogást, egyeztetést. Életműve ugyanis minden tekintetben megkerülhetetlen, hiszen egy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki olyan kérdéseket vetett fel, és olyan gondolatokat fogalmazott meg magyarságról, hazaszeretetről, vallásról, szerelemről, melyek a korabeli emberekre mindenféleképpen újdonságként hatottak. Az üzenetei pedig száz év elmúltával sem veszítettek aktualitásukból és fontosságukból. A személyiségével, kijelentéseivel olyan irodalmi, közéleti és politikai viharokat kavart, melyeknek a hullámai a mai napig nem csitultak, elég ha a néhány nappal ezelőtti emlékrendezvényekre, újságcikkekre gondolunk. Hangsúlyozta: az, hogy most Debrecen és Nagyvárad egy asztalnál ül, több okból sem véletlen. Nemcsak az köti össze a két megyeszékhelyt, hogy testvérváros, hanem az is, hogy Ady életében, indulásában ez a két település meghatározó szerepet töltött be. A cívisvárosban volt fiatal joghallgató, és döntött arról, hogy a szülők által neki szánt pályát egyszer és mindenkorra elhagyja, és egy számára sokkal vonzóbb, újságírói, költői utat választ, majd Várad lett számára az a hely, ahol ebben kiteljesedett. A közös ünneplés tehát adódik, ráadásul 2017 nyarán aláírtak az intézmények egy együttműködési szerződést, mely azóta is pontosan azt a célt szolgálja, hogy összehangolják azokat a kulturális rendezvényeket, melyeket a két város tart. „Adyt én egy olyan költőóriásnak tekintem, aki nem megoszt, hanem összekapcsol, még akkor is, ha vannak olyan gondolatai, melyek a mai napig vitákat eredményeznek. Méltóképpen kell tehát megünnepeljük azt, hogy egy ilyen formátumú személyiség ebben a két városban tevékenykedett”- közölte az elöljáró.

Debrecenben Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár főigazgatója arról beszélt, hogy ők számos programokkal készülnek. Az egyik, hogy nagy hangsúlyt szeretnének fektetni arra, hogy Adyt milyen kapcsolat fűzte Debrecenhez, a helytörténeti vonulatot óhajtják tehát kidomborítani a megemlékezéseken. Keczán Mariann debreceni helytörténész vezetésével megszervezik „a megemlékezés sétáit”, valamint hívnak helytörténészt Váradról is, aki Ady-kultusz Nagyváradon, A Holnap városában címmel tart majd előadásokat. Bíznak abban is, hogy az elhangzottak arra fogják inspirálni a debrecenieket, hogy Váradra jöjjenek, és megtekintsék a jellegzetes adys helyszíneket. Emellett a Debreceni Költészeti Fesztiválnak és az Ünnepi Könyvhétnek is lesznek olyan elemei, melyek kifejezetten a centenáriumra fókuszálnak. Már tárgyaltak arról, hogy Várad az Ünnepi Könyvhéten hangsúlyozottabban legyen jelen, például a Várad folyóirat, a könyvkiadók, az irodalmi csoportok, és annak módját is keresik, hogy esetleg közös kiadvánnyal emlékezzenek Adyra.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója azt mondta: próbálnak múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezni középiskolásokat, játékos formában kínálva információkat számukra. Az egyetemistákat művelődési sétákkal szólítják meg, a váradi látogatásokat összekötve színházi előadásokkal is. Talán unikális dolog, hogy a Déri Múzeum felkért egy szerzőt, hogy írjon drámát Adynak egy plátói szerelméről, ha minden igaz, ez októberre elkészül, és mind Debrecenben, mind Váradon lesznek ebből felolvasószínházi előadások. Ady és Én címmel pedig nagyon széles réteget megcélzó előadásorozatot próbálnak szervezni, közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, színművészek bevonásával.

Türk László, a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójától megtudtuk, hogy a bejövő évfolyamok tanulóinak minden novemberben érmindszenti kirándulásokat szerveznek hazafelé váradi kitérővel, illetve Ady-hetet is szerveznek akkor, a költő halála napjának évfordulóján pedig budapesti jutalomkirándulásokat a Fiumei Úti Sírkertbe és fővárosi lakásához.

Nagyváradon Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzsere kifejtette, hogy milyen programsorozatot terveztek erre az évre közösen a stratégiai partnerükkel, a Várad folyóirattal, valamint az Ady Endre Középiskolával. A centenáriumi ünneplést az elmúlt vasárnap, január 27-én kezdték el Nagyváradon. Nagy volt az érdeklődés a programok iránt, ami szerinte szép volt és megható. Örülnének annak, ha a Ki látta Adyt? című előadást más külső helyszínek mellett Debrecenben is valamilyen formában be tudnák mutatni. Tavasztól irodalmi sétákat terveznek, együttműködve a Váraddal az ünnepi számból egy felolvasószínházi estet, illetve Ady egyetlen színpadi művéből, az 1902 szeptemberében ősbemutatott A műhelyben című egyfelvonásos színképből előadást.

Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője jelezte, hogy Ady-különszámot jelentettek meg a napokban, rövid írásokkal. Ugyanakkor minden hónapban szeretnének valamilyen formában foglalkozni Adyval ebben az évben. A legnagyobb vállalkozásuk, hogy valamikor májusban akarják megjelentetni a Festum Varadinumra és a Debreceni Ünnepi Könyvhétre az első teljes, Ady-életrajzot, Péter I. Zoltán háromkötetes, körülbelöl 1200 oldalas munkáját. A színházzal közös projektjük lenne egy drámaíró verseny, egy hétvégén három szerzőt kérnek majd fel, hogy 24 óra alatt írjanak egy drámát, majd a következő 24 órában egy csapat előkészíti és bemutatja ezt. Hosszú távon foglalkoznak azzal, hogy elkészüljön egy reprezentatív, korszerű román nyelvű fordítása Ady-verseknek. Más érintett városokkal és intézményekkel is együttműködnének emellett."

  

 

 

Forrás : biharinaplo.ro 

 

"Egy különleges helyszín, és egy különleges tárgy adott stílusos keretet annak a sajtótájékoztatónak, amelyen debreceni és nagyváradi intézményvezetők számoltak be az Ady-emlékévben tervezett programokról. A sajtótájékoztatónak a hajdani Angol Királynő Szálloda Bunda étterme adott otthont, ahol Ady is előszeretettel töltötte estéit debreceni évei alatt. A különleges tárgy pedig egy emléktábla volt, mely 1924 és 1942 között az Angol Királynő szállodának a homlokzatát díszítette. Az emléktábla 1942-ben került le a homlokzatról, 1977-től pedig a Déri Múzeum gyűjteményét gazdagítja." - olvasható a Debrecen Nagyváradi Értesítőben.Teljes cikk : 

"Mivel a 100 esztendővel ezelőtt elhunyt Ady Endre személye számtalan szállal kötődik Debrecenhez és Nagyváradhoz, mindkét város megemlékezés-sorozatot indít az évforduló alkalmából. A részletekről Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere; Szabó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének alelnöke, megyemenedzser; Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója; Angi János, a Déri Múzeum igazgatója; Türk László, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója, Vad Márta, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője tájékoztatta a sajtót.

Ady összeköt bennünket

Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere néhány mondatban először Adynak a magyar irodalomban, majd ezt követően a két város kapcsolatában betöltött szerepéről beszélt.  “ Nem csak azért ül most Debrecen és Nagyvárad egy asztalnál, mert testvérvárosok, de az is összeköt bennünket, hogy Ady életében ez a két város meghatározó szerepet töltött be. Hiszen itt volt fiatal joghallgató, itt dőlt el, hogy azt a pályát, amelyet szülei szántak neki, egyszer s mindenkorra otthagyja, és egy számára sokkal vonzóbb, újságírói és költői pályát választ. És Nagyvárad volt az a hely, ahol elindult, és mint újságíró kiteljesedett. Ezért nem is tehetünk mást, mint, hogy közösen ünnepeljük meg. Ráadásul 2017 nyarán a két város intézményei között létrejött egy olyan együttműködési szerződés, amely pontosan azt a célt szolgálja, hogy összehangoljuk azokat a kulturális rendezvényeket, megemlékezéseket, amelyek a két város tart. Ennek keretében szervezzük meg az Ady centenáriumot. Én Adyt olyan költőóriásnak tartom, aki nem megoszt, hanem összekapcsol, még akkor is, ha vannak olyan gondolatai, amelyek a mai napig nagyon komoly elemzés tárgyai, és viták bontakoznak ki körülöttük” – mondta Komolay Szabolcs alpolgármester.

Szeretnénk az Ady- kultuszt méltó módon tovább vinni

„Kettős minőségemben vagyok itt: egyrészről az RMDSZ megyei szervezetének egyik alelnöke vagyok. Egy kisebbséget képviselő szervezet ez Romániában, valamennyi kulturális kötődésű program – kezdve az országos szintű kezdeményezésekkel a helyi kezdeményezésekig – RMDSZ struktúrában nyilvánul meg.  És a polgármesterek többsége is, aki magyarul beszél és álmodik, az RMDSZ-hez tartozik Bihar megyében. Másik minőségemben pedig a Bihar megyei önkormányzat képviselője lennék, megyemenedzser titulusban. De ahogy azt alpolgármester úr is mondta, a régi kapcsolatok Nagyváradhoz és Bihar megyéhez kötik ezt a rendszert, mert igazából valamennyi kulturális intézmény fenntartója, működtetője és természetesen élvezője is a Bihar megyei önkormányzat, a Bihar megyei tanács” – mutatkozott be a helyi sajtó jelenlévő képviselőinek Szabó József.  „Ilyen értelemben kollégáim, az intézmények képviselői elmondják majd, milyen programokkal készültünk, én azt szeretném kérni Önöktől, hogy segítsék, erősítsék ezeket azzal, hogy leírják, elmondják mindenkinek. Ez egy nagy programsorozat lesz, Debrecen és Nagyvárad igyekszik kitenni magáért, szeretnénk minél több embert megszólítani, és szeretnénk az Ady kultuszt méltó módon tovább vinni.” – mondta az RMDSZ-alelnök, megyemenedzser.

A Debreceni könyvhétre várják a Váradot

„A Méliusz Juhász Péter könyvtár számos programmal készül, hogy megemlékezzen Ady halálának századik évfordulójáról. Rendezvényeink során nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni Ady Debrecenhez fűződő kapcsolatára, tehát a helytörténeti vonatkozásait szeretnénk kiemelni a megemlékezéseknek – Kovács Béla Lóránt, az intézmény igazgatója. Arra is gondoltunk, hogy nem csak a debreceni, hanem a váradi helytörténeti vonatkozásokra is hangsúly fektetünk. Keczán Mariann helytörténész, debreceni helytörténeti vonatkozású dolgokról beszél majd, és sétákat szervezünk, amelyek a megemlékezés sétái lennének, ugyanakkor hívunk helytörténészt Nagyváradról is, aki Debrecenben is tart majd helytörténeti előadásokat. Bízunk benne, hogy ezzel inspiráljuk majd az embereket arra, hogy átlátogassanak Nagyváradra és személyesen is meglátogassák az Ady életében fontos szerepet betöltő helyeket.  Debrecen irodalmi nagyrendezvényeit a Méliusz Könyvtár szervezi, és szerettük volna, ha ezek közül a nagyrendezvények közül legalább kettő Adyra fókuszálna. A Debreceni Költészeti Fesztiválnak is lesznek olyan elemei, amelyek kifejezetten erről szólnak, illetve az Ünnepi Könyvhétnek is. Szeretnénk, ha az Ünnepi Könyvhéten Várad hangsúlyosabban meg tudna jelenni, tervezzük annak a módját, hogy akár a Várad folyóirat, akár a Váradhoz kötődő helytörténeti kiadványok, illetve az ott működő magyar irodalmi csoportok megjelenhetnének hangsúlyosabban az ünnepi könyvhéten. Ezen túl pedig annak a módját is keressünk, hogyan tudnánk közös kiadvánnyal emlékezni Ady Endrére ” – mondta az intézmény vezetője.

Tematikus sétákat szervez a Déri múzeum és a Szigligeti Színház

„Rengeteg programmal készül a Déri Múzeum. Egy múzeumnak az a legfontosabb, hogy a lehető legszélesebb korosztályt és társadalmi réteget célozza meg. Próbálunk általános iskola felső tagozatosainak és gimnazistáknak pedagógiai foglalkozásokat szervezni majd, játékosítva ismereteket adni számukra. Egyetemistákat színházi előadásokon, illetve művelődési sétákon keresztül próbálunk majd mi is bevonni az emlékezésbe. ” – mondta Angi János, a Déri Múzeum igazgatója, miután bemutatta a sajtónak az általa képviselt intézményben őrzött emléktáblát. „A mi ötletünk hasonló a könyvtáréhoz, hiszen mi is Debrecenieknek Nagyváradon, Nagyváradiaknak pedig Debrecenben szervezünk elsősorban majd tematikus sétákat, ráadásul összekötjük a nagyváradi látogatásokat színházi előadásokkal is. A Szigligeti Színház márciusban és májusban is két bemutatót tart az Ady évforduló kapcsán, és próbáljuk oly módon összekapcsolni ezt a két lehetőséget, hogy azok, akik este színházba mennek, azok számára tudjunk tartani Nagyváradon városnéző sétákat is. Talán egyedülálló, hogy a Déri Múzeum felkért egy szerzőt, írjon drámát Adynak egy plátói szerelméről. Kíváncsi Illivel a költő levelezett, de soha nem találkoztak. Ha minden igaz, a felkért szerző ez év októberére vállalta, hogy a színdarabot elkészíti, és akkor mind Nagyváradon, mind Debrecenben tartunk majd felolvasó-színházi előadásokat. Ady és Én címmel pedig, nagyon széles réteget megcélzó előadássorozatot próbálunk majd szervezni, a programra közéleti személyiségeket, színművészeket, egyetemi tanárokat igyekszünk majd bevonni” – ismertette terveiket Angi János.

Az emléktábla, mely 1924 és 1942 között az Angol Királynő szálloda homlokzatát díszítette. 

Jelenleg a Déri Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója ismertette azt a programsorozatot, amelyet stratégiai partnerünkkel, a Várad folyóirattal közösen terveznek, de mint mondta, az Ady Endre Líceummal is évek óta próbálnak olyan műsorpolitikát kialakítani, mely a diákok számára is érdekes lehet. „Mi a tegnapi nap elkezdtük a centenáriumi ünnepségsorozatot. A Szigligeti Színházban a Várad folyóirat Ady különszámának a lapbemutatója zajlott, majd a Szigligeti Stúdióban Ki látta Adyt címmel előadást tekinthettek meg az érdeklődők. Az előadást úgy a stúdiótérben, mind külső helyszíneket tervezzük játszani. Iskolákban is bemutatjuk majd, és nagyon örülnék, ha Debrecenben is , akár az Ady Gimnáziumban is bemutathatnánk majd. Az Eltéved lovas című előadást is bemutattuk, majd Ady Endre éjszakája címen egy virrasztást szerveztünk, melyen fiatalok, idősebbek, várakozáson felül megtiszteltek bennünket, és az egész esemény nagyon megható volt. Sok minden van, ami Ady kapcsán összeköt minket, nem csak városi szinten, de az emberek szintjén is. Fontosnak tartom, hogy megtaláljunk minden olyan lehetőséget, amivel összeköthetjük a két város programjait. Mi is tervezünk tavasztól irodalmi sétákat, a Várad folyóirattal együttműködve az ünnepi lapszámukból egy felolvasó színházi előadást, illetve Ady egyetlen színpadi művéből tervezünk egy estet, ami azért is különleges, mert a Műhelyben című egyfelvonásost 1902 szeptemberében mutatták be Nagyváradon” – számolt be elképzeléseikről Czvikker Katalin.

Az Adys tanulókat is összehozza az emlékév

„Egy intézmény életében mindig nagyon fontos annak névadója, mi minden évben megemlékezünk névadónkról. Így volt ez idén is, minden bejövő osztályunkban tanuló diáknak érmindszenti kirándulást szervezünk. Idén novemberben is így volt ez, és természetesen hazafelé Nagyváradon is mindig megállunk ennek a körutazásnak a végén. Mint minden évben, idén novemberben is Ady hetet tartottunk, és akik ezen a héten, a versenyeken kiválóan szerepeltek, azok jutalomkirándulásra utaztak. A tegnapi nap ötvenfős csoport utazott Budapestre, képviselve a gimnáziumot, Ady Endre sírjához a Fiumei úti sírkertbe, majd ellátogattunk egykori budapesti lakásához, a Veres Pálné utcába, és itt tanulóink, akárcsak novemberben az érmindszenti szülői háznál, verseket mondtak. Ez nagyon megható pillanat. A holnapi programunkat az Ady 100 program kapcsán szervezzük. Három órától tervezzük, hogy digitális online térben emlékezünk a költő halálának évfordulójára. A múlt hetekben felkerestük valamennyi magyarországi, Ady nevét viselő középfokú intézményt, és a Nagyváradi Ady Líceumot is, hogy a holnap délutáni programunkhoz csatlakozzanak. Nagyon örülünk, hogy minden intézmény elfogadta a meghívásunkat, ha nem is személyesen, de ebben az online térben emlékezhetünk, Zalaegerszeg, Budapest, Sarkad, Csenger, Nagyatád, Szekszárd és Nagyvárad is bekapcsolódik ebbe a programba, ahol, Ady verseit fogják elmondani, és van olyan, aki plakátot, Ady kiállítást küld digitálisan. Mindenki részese lehet ennek a megemlékezésnek. A programsorozatot Csikos Sándor, érdemes és kiváló művész, iskolánk művésztanára egy Ady versel nyitja meg” – ismertette a Debreceni Ady Endre Gimnázium programjait Türk László, igazgató.
Vad Márta, a Nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatója elmondta, Debrecenbe indulása előtt kezdődött meg az általa vezetett iskolában az Ady ünnepségsorozat. „Kétszázötven éves intézményként a név kötelez, de a klasszikus rendezvények mellett, megpróbálunk olyan programokat is szervezni, amelyek a gyerekeket megfogják. Ma indítottuk útjára a száz nap, száz vers sorozatot, amelynek keretén belül iskolánk honlapján minden nap más-más verset szeretnénk bemutatni, a diákok saját készítésű kis videofelvételein keresztül, a programhoz invitáljuk a debreceni Ady Gimnáziumot is. Szeretnénk a fiatal tehetségeink szárnypróbálgatásait egy különálló kötetben Ifjú szívekben élek címmel kiadni. A diákok által felkutatott százéves tárgyakból áprilisban szeretnénk szervezni egy kiállítást is, Ady korabeli használati tárgyakból, könyvekből, fotókból. Erdélyi, Ady nevét viselő iskolákkal együtt közös nagy versmondásra is készülünk, illetve novemberben a 16. Partiumi Ady szavalóverseny méltó befejezése lenne a rendezvénysorozatnak. Csatlakozni szeretnénk diákjainkkal mi is a közös sétákhoz, ugyanakkor felnőttek számára mi is tudnánk nagyon kedves, lényegre törő bemutatással segíteni a váradi sétákat” – mondta az igazgató.

Készül a teljes Ady életrajzkötet

 Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője az Ady-lapszám kapcsán elmondta, hogy rövid, legfeljebb egy-két oldalas szövegeket vártak, kritérium volt, hogy aki tudja, 1919 jelben fogalmazza meg mondanivalóját. A szerzők egy része nagyváradi, másik részük Budapesttől Marosvásárhelyig olyan ismert szerzőket vonultat fel, mint Dragomán György, Tompa Gábor vagy Vida Gábor, de egészen fiatal, 18-19 éves szerzők is helyet kaptak a lapban, jellemzően a Várad folyóirat holdudvarához tartozó alkotók. „Minden hónapban szeretnénk valamilyen formában foglalkozni Adyval, ebben az évben, a legnagyobb vállalkozásunk, hogy valamikor májusra szeretnénk, megjelenteti az első teljes Ady életrajzot. Rengeteg monográfia, tanulmánykötet jelent meg Adyról, de teljes életrajz soha. Péter I. Zoltán munkája májusban megjelenik, és az Ünnepi Könyvhétre megpróbáljuk elhozni Debrecenbe, miután Váradon a Varadinumon bemutattuk. A színházzal közös projektünk lenne egy drámaíró verseny, amelynek során három szerzőt kérünk majd fel, hogy 24 óra alatt megírjanak egy drámát, melynek témáját ott helyben sorsolják ki, és a következő 24 órában a színház három művész csapata bemutatja ezt a darabot. A közönség dönti el, mely darab és mely előadás volt a legjobb.  Bár nem tartozik a két város közös programjai közé, mégis ide kívánkozik: mivel Ady Endrének az utóbbi évtizedekben nem volt komoly román nyelvű fordítása, felvettük a kapcsolatot a Román Írószövetség fordítói tagozatával, szeretnénk, ha a következő időszakban elkészülne, ha nem is egy teljes, de reprezentatív kötet Ady fordításokból. Hogy ne csak a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek nyelvén szólaljon meg, a kommunizmusban fordították ugyanis utoljára románra verseit, hanem legyen egy huszonegyedik századi fordítás is. Ugyanakkor más városokat is bevonunk programjainkba, nagyon jó a kapcsolatunk Berettyóújfaluval, biztos vagyok benne, hogy hozunk-viszünk majd programokat, és más olyan városokat, településeket is szeretnénk bekapcsolni, amelyek fontosak voltak Ady életében, mint például Zilah, Nagykároly Budapest, vagy akár a »Szajna-parti Nagyvárad«” – mondta Szűcs László.

A két városban zajló ünnepi programsorozatról további részleteket ITT olvashatnak.

A képeket Miskolczi János készítette." 

Forrás : denagy.hu

Várad, Holnap, Ady: lapszámbemutató a várban

 

Lapszámbemutatóval vette kezdetét a Várad kulturális folyóirat és a Szigligeti Színház által kezdeményezett Ady100 egész éves rendezvénysorozat

"Szombat este lapszámbemutatóval vette kezdetét a Várad kulturális folyóirat és a Szigligeti Színház által kezdeményezett Ady100 egész éves rendezvénysorozat. A századik évforduló előestéjén az Irodalmi Magazin „Várad, Holnap, Ady” számát mutatták be" - írja János Piroska a Bihari Naplóban.Teljes cikk :  

 

"Az Irodalmi Magazin és a múzeum közös szervezésében tartott lapszámbemutató helyszínéül a nagyváradi vár G épületének konferenciaterme szolgált. A tematikus lapszámról, illetve Adyról a folyóiratban írásokkal szereplő szerzők, illetve meginterjúvoltak beszélgettek: Imre Zoltán kultúrantropológus, a Nagyváradi Várostörténeti Múzeum kultúráért felelős igazgatóhelyettese, Albu-Balogh Andrea irodalomtörténész, egyetemi adjunktus (Partiumi Keresztény Egyetem), Horváth Bálint zeneszerző, zenetanár, egyetemi adjunktus (Partiumi Keresztény Egyetem), Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója. Kérdező, illetve a beszélgetés vezetője Molnár Krisztina, irodalomtörténész, az Irodalmi Magazin főmunkatársa volt. Elmondta: a 2013-ban alapított folyóiratot ismeretterjesztő-tudományos célzattal hozták létre, azzal a szándékkal, hogy minél szélesebb, kultúra iránt érdeklődő közönség fele nyisson. A Várad, Holnap, Ady címet viselő lapszám nemcsak Ady irodalmi munkásságával foglalkozik, hanem betekintést nyújt a századelőn virágzó Várad életébe, annak gazdasági, kereskedelmi és kulturális központi szerepét is megvilágítja, tartalmazza többek között A Holnap antológia szerzőinek egy-egy művét, és természetesen Ady költészetével is foglalkozik. 

„ A vér városa”

Albu-Balogh Andrea Balázs Béláról írt tanulmányt, az ő irodalmi indulása ugyanis a Holnaphoz és a Nyugathoz köthető, bár hamar szakít ezekkel. Horváth Bálint egyetemi adjunktus, zeneszerző Nagyvárad zenei életének történetéből című írásában a 18. századig visszamenőleg nyújt egyfajta képet a város zenei életéről. A lapszámot az Imre Zoltán kultúrantropológussal készített interjú nyitja meg, amely írásban a 20. század eleji város robbanásszerű fejlődéséről olvashatunk. Imre Zoltán elmondta: Várad abban az időben valóban a „vér városa” volt, egy lüktető város, amelyben a tettrekész fiatalok aránya igen nagy, a húsz és hatvan év közöttiek aránya 53,6 százalék volt.

Szintén interjú jelent meg a lapban Boka László irodalomtörténésszel is, aki a Holnap társaság körüli radikális irodalmi hangokról beszél. A Budapesttől elszakadni vágyó, decentralizációt hirdető A Holnap antológia valóban berobbant a köztudatba, mindenki róla beszélt, országos botránykővé vált. Mindenki az Ady-féle veszedelemről beszélt, a Holnap által megjelent egy intézményesített fellépés, a főváros-vidék, régi-új ellentét. A Holnappal ellentétben a Nyugat egy-központú, Budapest központú irodalomban gondolkodott, a váradi irodalmi társaság rövid életűnek bizonyult, szépen lassan megszűnt, a holnaposokat Budapest szokás szerint magához vonta. A Holnaptól nemcsak irodalmi, hanem társadalmi változást is vártak, Adyba ezért sokan „belecsimpaszkodtak” – mondta el az irodalomtörténész." 

"Robbanásszerű volt az fejlődés, ami a századelőn jelentkezett Nagyváradon: hét napilapja, tudós papsága, jogakadémiája volt, Ady itt vált igazán jó publicistává. A Holnap társasághoz köthető a Bölöni-féle összművészeti matiné, amelyhez hasonlót majd a Nyugat is szervez.

A beszélgetésen többek között elhangzott, hogy a köztudatban, az iskolai oktatásban egy sematikus Ady-kép él. Albu-Balogh Andrea elmondta: Adynak csak pár arcát ismerjük igazán, háttérben marad például a panaszos, kurucos Ady. Imre Zoltán rámutatott, ő antropológusként figyelte meg a költőt. Ady számára meghatározó a Párizs-élmény, itt találkozik az izmusokkal, Zola kedvenc helyeit látogatja. A hat évvel idősebb Brüll Adél, Léda személyében nemcsak szerelemre talál, hanem mentorra is, hiszen a művelt Léda az, aki bevezeti a párizsi életbe.

Elhangzott: Ady mindenség keresése nemcsak a szerelemben, hanem az Isten-keresésben is megnyilvánul, hiszen maga írja le: „hiszek hitetlenül Istenben”.

Az Ady körül kialakult kultusz fenntartja az érdeklődést, viszont megismeréséhez el kell jutni a szövegekig. A költő műveinek végtelen aktualitása van, így Ady Endre újraolvasható – mondta el Boka László."

 

 

Forrás : biharinaplo.ro

Vasutat, repteret is érintő közúti fejlesztések

 

A Szentandrással összeköttetést létesítő új út a közúti és a vasúti híd feljárója alatt fog elhaladni

"Három infrastrukturális fejlesztésről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere. Két új bekötőút épül, és lesz útszélesítés is, például új bekötő utat építenek a nemrég elkészült Nagyvárad-Szentandrás összekötő úthoz." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Tovább folytatódik Nagyvárad átalakítása.Miről is van szó?Teljes cikk : 

A Nagyváradot Bihar­püspökivel összekötő négysávos autót kétsávosra szűkül a város határában az úton áthaladó vasúti felüljáró hídlábai miatt, és ezt a szakaszt is négysávosra kell bővíteni, mert, amiatt a rövid kétsávos útszakasz miatt, már most is meglehetősen nagyok a torlódások. Mivel remélhetőleg hamarosan elkészül az összeköttetés Nagyvárad és az észak-erdélyi autósztráda között, ez azt jelenti, hogy a Püspöki út lesz a városba ki- és bevezető legforgalmasabb út, ezért nagyon fontos, hogy addigra elkészüljön ez az útszélesítés. Mindezt Ilie Bolojan polgármester fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen közölte: jelenleg négy méter az átjáró alatti magasság, de az átalakítás után ez öt méter lesz, így a teherautók is korlátozás nélkül áthaladhatnak majd alatta. Az elképzelések szerint az út közepére egy pillért építenek, amely elválasztja majd egymástól a menetirányokat, továbbá tartani fogja a vasúti felüljárót, így a felüljáró két oldalán vékonyabb hídlábak lesznek, ez teszi majd lehetővé az út kiszélesítését. Ennek a munkálatnak a becsült értéke egymillió euró, és várhatóan három hónapon belül elkészül a hatástanulmány. A dokumentáció és a különböző engedélyek beszerzése után átadják a teljes dokumentációt a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaságnak (CNAIR), amely lebonyolítja a kivitelezést. Kérdésünkre válaszolva Ilie Bolojan elmondta, hogy a munkálatok ideje alatt nem áll majd le a vasúti forgalom, hiszen ideiglenes híd felszerelésével megoldható lesz a vonatok közlekedése az útbővítés ideje alatt is. A polgármester elmondta, hogy legkésőbb jövőre elkészül ez a beruházás.

Új összekötő út

A továbbiakban arról számolt be a vározvezető, hogy egy új bekötő utat építenek a nemrég elkészült Nagyvárad-Szentandrás összekötő úthoz. Jelenleg Szentandrás felől jőve az új úton a Cazaban utca és a város körgyűrűje kereszteződésében lévő körforgalomnál a vasúti síneken áthajtva lehet behajtani Nagyváradra. Ezen a ponton elég nagy szokott lenni a torlódás, ez indokolja egy új bekötőút építését. A projekt egy 973 méteres új út építését vázolja fel, mely út a Sebes-Körös partján halad át mind a vasúti híd, mind pedig a közúti híd feljárója alatt, elvezet az autóiskola területe mellett, majd az ottani benzinkút mögött továbbhaladva fut bele a Cazaban utcába, de a töltőállomás és az Őssi piac között lesz egy leágazás is balra, amelyen a körgyűrűre lehet majd ráhajtani. Bolojan hozzátette, hogy a két aluljáró hossza 32, illetve 34 méter, az aluljárók magassága 3,5 méter. Vagyis ezen az úton a kis gépjárműforgalom bonyolódik majd, míg a nehézgépjárművek továbbra is a már létező útszakaszt használják majd. Bolojan kijelentette, hogy a beruházás elvégzéséhez néhány telket ki kell majd sajátítani, de épületek nem esnek majd áldozatul az útépítésnek. Elmondta továbbá, hogy az elképzelések szerint nyárára elkészül a teljes dokumentáció. A beruházásra Szentandrás önkormányzatával közösen keresnek uniós finanszírozási lehetőséget, amennyiben viszont nem járnak sikerrel, akkor a két önkormányzat saját forrásból végzi el a kivitelezést. Új összekötő út létesül a nagyváradi körgyűrű és az Arad felé vezető DN79 országút között, jelentette be Ilie Bolojan tegnapi sajtótájékoztatóján. Az új összekötő út az ócskapiac, az Európa lakópark és a Rulikowski temető kereszteződésében lévő körforgalomból fog kiindulni és az Era Shopping Center déli oldalánál fut majd bele az országútba. Az ócskapiac és a bevásárlóközpont mellett már meglévő útszakaszokat egy 700 méter hosszú új szakasz megépítésével kötik össze. Mivel az új út a repülőgépek leszállási övezetében lesz, ezért az Országos Légügyi Hatóság csak két feltétellel fogja jóváhagyni a beruházást: ha a leszállási övezetbe eső útszakaszt lefedik, és ha az útszakasz a leszállópálya szintje alatt lesz. Bolojan elmondta, hogy nem csak maga az út, de az azon haladó teherautók teteje is alacsonyabban kell legyen a leszállópálya szintjénél, ami nem jelent majd gondot, mert ott a talaj amúgy is mélyebben van a leszállópálya szintjénél. Az útszakasz befedésére pedig azért lesz szükség, hogy az ott közlekedő autók fényei ne zavarják a repülőtér jelzőfényeit. Bolojan hozzátette, hogy az utat betonnal, fémmel is be lehet fedni, ez még nincs eldöntve, majd jelezte, hogy nem újdonság az, hogy repterek közelében közutak haladnak, a fő az, hogy az említett két szabályt betartsák. Mint mondta, most a geológiai és topográfiai tanulmány elkészítése folyik, remélhetőleg ezek két hónapon belül elkészülnek, és amennyiben megszerzik a légügyi hatóság jóváhagyását is, akkor erről és a másik két említett projektről is szavazni fog a helyi tanács." 

  

Ilie Bolojan polgármester tájékoztatott a részletekről

Forrás : biharinaplo.ro 

Fotók 

 Forrás : oradea.ro

Jóváhagyták öt nagyváradi projekt finanszírozását

 

A nagyváradi Dr. Gavril Curteanu Kórház modern orvosi berendezéseket szerez majd beFotó: Alexandru Niţescu

"A Románia – Magyarország V. Interreg Programján belül, a harmadik nyílt pályázati felhívásra beérkezett projektek közül, a programot monitorizáló bizottság 2018. decemberi döntése alapján a következő projektek lettek kiválasztva Várad számára."- írja a Bihari Napló.Sok váradit érint,ha megvalósulnak a projektek,jobbá tehetik az életünket.Teljes cikk : 

 

"1. Bihar megyében, Nagyváradon és Hajdúböszörményben a foglalkoztatottság javítása és az infrastruktúra fejlesztése helyi potenciállal – Vállalkozói Központ létrehozása a Váradi Várban.

A projektet közösen nyújtotta be Bihar megyei Tartós Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Hajdúböszörmény Polgármesteri Hivatala és a Bihar megyei Munkerőhivatal Ügynöksége, a 3-as prioritási tengelyen: jobb munkaerő elosztás, a határon túli foglalkoztatottság promoválása, 8/b befeketetési prioritások: helyileg kidolgozott stratégiák alapján a munkaerő piac bizonyos ágazatainak fejlesztése, a hanyatló ipari ágazatok és a jellegzetes kulturális és természeti források fellendítése.

A projekt általános tárgya a munkahely teremtés, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése a Vállalkozói Központ megnyitása által Nagyváradon, a Bihar megyei termelők támogatására egy mobil központ, és egy vállalkozói központ Hajdúböszörményben, a foglalkoztatási lehetőségek növelésével a határ mindkét oldalán. A projektre szánt összköltség 7.526.798,22 euró, TVA-val együtt, Várad Municípium afferens összköltségvetése 6.532.092,22 euró TVA-val együtt, amiből 1.988.194,61 euró vissza nem fordítandó alap és 4.543.897,61 euró Nagyvárad Municípium saját hozzájárulása.

2. A Nagyváradi Dr. Gavril Curteanu Kórház és a Békés megyei Központi Kórház orvosi berendezéseinek modernizálása, az egészségügyi ellátás javítása, határon innen és túl.

A projekt a 4-es prioritási tengelyen lett benyújtva: egészségmegőrző szolgáltatások javítása, 4.1-es konkrét cél: a megelőző-gyógyító egészségügyi szolgáltatások támogatása, 9/a befektetési prioritások: az egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése helyi, regionális és nemzeti szinten, az egészségügyben tapasztalt egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés a társadalomba való integrálódás elősegítése. Konkrét cél, egy összekapcsolt egészségügyi szolgáltatási rendszer Nagyvárad és Békés megye között, és az egészségügyi részlegek modern orvostechnikai eszközökkel való felszerelése. A projekt vezetője a Nagyváradi Dr. Gavril Curteanu kórház, a Békés megyei Központi Kórházzal partnerségben. Több részlegen is lesznek fejlesztések: az imagisztikai laboratórium/központ új mágnes rezonancia készüléket (RMN) és három ultrahang készüléket (echográf) kap, az Intenzív Terápiás és Aneszteziológia Részleg (ATI) egy C-arm készüléket és 5 darab magas teljesítményű monitort és 5 kiemelkedő teljesítményű mechanikus szellőztető készüléket szerelnek fel, a radiológia részleget egy digitális radioszkóppal modernizálják, továbbá minden részlegre egy laboratóriumot terveznek, ezen belül az orvosi és laboratóriumi próbák vákuumos szállítására szolgáló rendszert. A gyermek és felnőtt sebészeti részlegeken, a laparoszkópos és endoszkópos sebészeten egy teljes 3D Full HD tornyot szerelnek be. Kiegészítőként tervezik távgyógyászati rendszer felszerelését a kórház IT részlegén, az ügyeletesek szobájába terminálokkal, valamint szakmai tapasztalatcseréket a két partner kórház egészségügyi személyzete között. E projekt összköltsége 2.954.338,00 euró TVA-val együtt. A Nagyváradi Gavril Curteanu Kórház afferens összköltsége 2.454.338,00 euró TVA-val együtt, amiből 2.405.226,70 euró vissza nem térítendő alap, míg Nagyvárad Municípium saját hozzájárulása 49.111,30 euró.

Egészégügy

3. Együttműködés a Bihar – Hajdú Bihar Eurorégió közötti magas szintű gyógyászati szabványok kidolgozására, a betegségek megelőzése, felismerése és időben való gyógyítása terén.

A projekt a 4-es prioritási tengelyen lett benyújtva: megelőző és gyógyító orvosi szolgáltatások a fokozottan támogatott területen, 9/a befektetési prioritás: beruházás az egészségügyi és szociális infrastruktúrába, hozzájárulva a nemzeti, regionális és helyi fejlődéshez, csökkentve az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségeket, elősegítve a társadalomba való beilleszkedést. E projekt vezetője a Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház, partnerségben a Berettyóújfalui Gróf Tisza István kórházzal és Hajdúböszörmény Municípiummal. A projekt eredménye váradi részen a kórház orvosi analízis laboratóriumában egy automatizált sor, a minták számára egy szállítási rendszer a laboratórium és részlegek között, valamint a lakossági tájékoztatási rendszer bevezetése, az elvégeztethető analízisekről. A projekt előnyei: az analízisekre fordítandó idő jelentős csökkentése, a humán erőforrás és laboratóriumok jobb kihasználtsága, az előforduló hibák kiszűrése, a működési költségek csökkenése, és a a megfelelő tájékoztatásnak köszönhetően a népesség egészségének javítása. A rendszer a romániaia közegészségügyben egyedi, példaértékű modell, mely új utat nyitna meg az közszolgáltatások és analízisek összegzése terén. A projekt összköltségvetése 3.000.000 euró TVA-val együtt. A Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház afferens költségvetése 2.000.000 euró TVA-val együtt, amiből 1.960.000,00 euró nem visszatérítendő alap, és 40.000,00 euró Nagyvárad Municípium saját hozzájárulása.

4. Az egészségügyi normák javítása a kardiovaszkuláris és nőgyógyászati megbetegedések megelőzésében, azonosításában és kezelésében a határokon átnyúló területen.

A projekt a tervet vezető temesvári szív- és érrendszeri betegségek intézete által lett benyújtva, partnerségben a Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházzal és a Debreceni egyetemmel, a 4-es prioritási tengelyen: Egészségmegőrző szolgáltatások javítása, 4.1-es kitűzött cél: megelőző és gyógyító orvosi szolgáltatások a halmozottan támogatott területeken, 9/a befektetési prioritás: befektetések a szociális és orvosi infrastruktúrába, a köz- és intézményes ellátásokhoz való hozzáférés által a társadalomba való jobb beilleszkedés. A projektbeli együttműködés eredményei: a temesvári szív- és érrendszeri betegségek intézetének felszerelése a gyermekgyógyászati kardiovaszkuláris műtétekhez szükséges eszközökkel, a határokon átnyúló területekre való szakosodás, a Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházzal nőgyógyászati részlegének rehabilitása, ellátása (operációs részleg, Intenzív Terápiás és Aneszteziológia Részleg (ATI), új ágyak), szakmai képzések, tapasztalatcserék a projektben résztvevő orvosi személyzet számára, szűrővizsgálatok a betegeknek (pl. születési szívrendellenességek, méhdaganat).

A projekt összköltségvetése 3.000.000 euró TVA-val együtt. A Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház afferens összköltségvetése 1.200.000 euró TVA-val együtt, amiből vissza nem térítendő alap 1.176.000,00 euró, míg Nagyvárad Municípium részéről 24.000,00 euró saját hozzájárulás.

Tömegközlekedés

5. A tömegközlekedési szolgáltatások javítása a Nagyvárad és Debrecen közötti szakaszon.

A projekt a 2-es prioritási tengelyen volt benyújtva: A határokon átnyúló közlekedés fejlesztése és az akadályok megszüntetése, 7/c befektetési prioritás: környezetkímélő rendszerek fejlesztése (a csökkentett zajszintet is beleértve) alacsonyszéndioxid kibocsájtással, úgy a szárazföldön mint a levegőben és vizen, a helyi és regionális közlekedés biztosítása és elősegítése. A projekt vezetője a Nagyváradi Közszállítása Rt., partnerek az ADI Transregio és Debreceni Szállítási Társaság.

A projekt magába foglalja 7 új Euro 6 típusú autóbusz megvásárlását, utas áramlási tanulmány összeállítását Nagyvárad, Bors, Szentmárton és Biharkeresztes közötti úthálózaton, indulás-cél vizsgálati ankétok, frissítési/fejlesztési terv kidolgozása Nagyvárad municípium helyi közszállítási hálózatában, járművet lokalizáló automata utastájékoztató rendszer (50 darab tájékoztató tábla felszerelése a nagyváradi közszállítási megállóknál) és egy mobilos aplikáció, a Nagyvárad, Bors, Szentmárton és Biharkeresztes közötti hálózaton történő utazás valós időtartamának betervezésére. A projekt teljes költségvetése 2.930.600 euró TVA-val együtt. Nagyváradi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház afferens költségvetésének összege 1.992.600,00 euró, amelyből 1.952.748,00 euró nem visszatérítendő alap és 39.852,00 euró Nagyvárad Municípium részéről saját hozzájárulás.

Az Románia – Magyarország V. Interreg Program a finanszírozási lehetőségek széles skáláját kínálja, közvetlenül a határokon átnyúló projektekhez, a határmenti térség harmónikus, összehangolt, együttműködésének fejlődése érdekében." 

Forrás : biharinaplo.ro

Kisajátításokról és iskolafelújításról döntöttek a tanácsülésen

 

Több uniós finanszírozású projekt módosítását szavazta meg legutóbbi ülésén a váradi helyi tanács

"Több uniós finanszírozású projekt módosítását szavazta meg legutóbbi ülésén a helyi tanács: ezek között volt területkisajátítási határozat és a 11. számú iskola felújításáról szóló tervezet is." - irja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"A keddi nagyváradi tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Ilie Bolojan, polgármester a sajtó képviselőinek elmondta, hogy az EU-s finanszírozású projektek módosítását hajtják végre, hogy a város pályázataival minden rendben legyen. Mint mondta, a Szőllősi (Nufarului) és Ghillányi (Cantemir) út forgalmának átalakítására vonatkozó tervezetben szükség van egy 2310 négyzetméteres terület kisajátítására, valamint a projekt költségvetésének a módosítására is. A projekt értéke a helyi tanács által megszavazott módosítás értelmében 41,4 millió lej, a kivitelezési időszak tíz hónap.

Útmeghosszabbítás

Ugyancsak szavazott a helyi tanács a Ion Irimescu utca felújításáról és meghosszabbításáról. Ennek a beruházásnak a nyomán Szőllős lakónegyedben sokkal könnyebb lesz az autós közlekedés, továbbá közvetlen összeköttetést biztosít majd az út a lakónegyed és a körgyűrű között, magyarázta a polgármester. Ennek a beruházásnak a költsége 2,1 millió lej, a kivitelezési időszak négy hónap. A munkálat elvégzéséhez kisajátított a város egy 37021 négyzetméteres telket is. A kisajátításra vonatkozó határozattervezet napirendi ponti vitáján Ovidiu Liviu Sabau-Popa PSD-s helyi tanácsos kérte a tervezet visszavonását, mert a kisajátítottak között van a Salem Keresztény központ is, amely iskolát épített arra a telekre, és mint Sabau-Popa érvelt, nem helyes telket elvenni azoktól, akik hasznos dolgot tesznek és építenek a városban. Válaszában Ilie Bolojan azt mondta, hogy két már meglévő utat kötnek össze, a munkálat és az azzal járó kisajátítás a szóban forgó központnak csak a szélét érinti. Hozzátette: műszaki szempontból semmi nem indokolja azt, hogy kikerüljék a Salem központ telkét, és ha most ezt megtennék, akkor a jövőben minden érintett tulajdonos követelhetné azt, hogy egy útépítés során kerüljék ki az ő telkét. A határozattervezetet végül megszavazta a helyi tanács liberális többsége.

Iskolafelújítás

Szintén megszavazták a 11. számú iskola épületeinek felújítására vonatkozó határozattervezetet. Az uniós finanszírozású projekt költségvetése 12,4 millió lej, a város önrésze mindössze két százalék. Mint azt Ilie Bolojan a tanácsülést megelőző sajtótájékoztatón elmondta, remélhetőleg márciusban aláírják a finanszírozási szerződést és a nyári vakációban már el is lehet végezni a munkálatokat. A város szabadtéri szabadidős központot építtet az egykori téglagyár volt agyagfejtőjének a helyszínén a Cucului, az Aurel Covaci és a Macului utcák által közrezárt 9911 négyzetméternyi területen. Mivel az a terület az egykori fejtés miatt mintegy 10-12 méterrel alacsonyabban van, mint a mellette levő telkek, ezért fel kell tölteni azt a területet. A helyi tanács tegnapi ülésén arról döntött, hogy a gödröt a városban zajló építkezéseken kiásott, nem szennyezett földdel töltsék fel. Mint azt a polgármester megjegyezte, ez sokkal olcsóbb megoldás, mint más úton módon beszerezni a feltöltéshez szükséges nagy mennyiségű földet." 

Forrás : biharinaplo.ro

Nem lehet hátradőlni - Beszélgetés dr. Pete Istvánnal

 

Pete István.Forrás : biharmegye.ro 

"DR. PETE ISTVÁN közgazdász, egyetemi docens, volt szenátor, a mezőgazdasági tárca államtitkára, a Számvevőszék korábbi főtanácsosa, jelenleg az RMDSZ Bihar megyei Választmányának elnöke. Közel három évtizedes politikai, közéleti tapasztalatai, széles körű kitekintése alapján úgy véli, kisebbségi jogainkért ma ugyanúgy meg kell harcolnunk, mint a rendszerváltás után, ezért szükséges az elkötelezettség és az összetartás."- olvashatjuk az interjú bevezetőjében,melyet Máté Zsófia készített.Teljes interjú : 

– Elgondolkodtatott egy korábbi választmányi ülésen elhangzott hozzászólása, miszerint azt hitte, lassan harminc év elteltével már hátradőlhetünk, nem kell naponta a jogainkért küzdenünk, de látnunk kell, nem így van. Ez éppen az elemi osztályokban a román nyelv oktatását érintő tanügyminiszteri rendelet visszavonásakor történt. Hol is tartunk?

– A román társadalom a mai napig sem érti a kisebbségi problémáinkat. Azt hittük, a 25-30 éves párbeszéd meg az együtt megoldott feladatok egyik-másik politikai erővel jobban összekovácsolja azt az érdekközösséget, amivel kivívhatjuk mi is a jogainkat, sőt kivehetjük ezeket az ügyeket a politikából. Azt gondolom ugyanis, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok kategóriájába tartoznak, és nem kellene politikai alkuk tárgyát képezniük. A politikumnak életbe kellene léptetnie, alkalmaznia kellene a már lefektetett szabályokat. Abban bíztam, eljutunk oda, hogy az elért eredmények nem lesznek sértők senki számára, a jogszabályok szintjén elért eredményeket alkalmazzák is, a bevett rendszer részei lesznek, és tovább lehet lépni. Ehelyett egyik-másik párt felhasználja a kisebbségi ügyeket szavazótábor toborzására, de nem azzal, hogy egyre nyitottabb és barátságosabb a kisebbségekkel, hanem azt felmutatva, hogyan tud ellenállni a kéréseink teljesítésének. Nem jutott el a társadalom arra a szintre, hogy felmérje: ki kell vonni a politikumból a kisebbségi ügyet. Ezért érzem, hogy három évtized elteltével is előrehaladás helyett meg kell harcolni a már elért jogokért.

– Mennyiben volt más a küzdelem a rendszerváltás utáni első időkben?

– A ’90-es évek elején igen forró problematika volt ez, hiszen a romániai politika nem ismerte a nemzetközi chartákat, egyezményeket, előírásokat, modelleket – spanyol, dél-tiroli, svédországi –, nekünk kellett ezeket megismertetni, behozni a köztudatba. Hiszen a totalitárius rendszerben csak a többségi nézet, felfogás létezett, mindenkit románnak tekintettek, és az akkori fiatalok ezt el is sajátították, és egy emberöltő alatt nem sikerült ezt levetkőzniük. Most talán olyan európai trend is van, ami önmagukba fordítja az államokat, az eddigi nyitott kapukat, ha nem is éppen bezárják, de szűkítik a mozgásteret. Még mindig az ország belügyének tekintik a kisebbségi ügyeket. Nálunk hiába vannak jogilag szabályozva bizonyos eredmények, a gyakorlatban nem érvényesülnek, egyéb kezdeményezéseket lesöpörnek az asztalról, megint másokat az alkotmánybíróságon megtámadnak. Pedig ezek nem sértenek senkit, csak aláhúzzák, hogy a sokrétű társadalomban nem vagyunk egyformák. Ezért mondtam, hogy nem lehet hátradőlni, nagyon is ébernek kell lenni, megvédeni az elért eredményeket. Nagyon apró lépésekkel tudunk előrehaladni, ezért ez a munka nagyon erős szervezetet követel meg, az összetartást és a kitartást fokozni kell. Egyre nagyobb kell hogy legyen az elkötelezettség, amivel a kisebbségi problémákat kezeli a Szövetség, mélyebb és alaposabb odafigyelést követel. Most is a velünk való tárgyalás nélkül, néha alattomosan hoznak meg döntéseket – példa ez a tanügyi rendelkezés. Minden visszalépés a közösségünk elbátortalanításához vezethet, és ha nem érzik a biztonságot főleg a fiatalok, hosszú távon nagyon káros lehet: akár az elvándorlásuk, akár a beolvadásuk a közösségünk megcsappanásához vezet.

– Nehezebb volt-e a tárgyalás a többségi nemzet képviselőivel a kezdetekben? Gyűjthetett erről tapasztalatot törvényhozóként, az önkormányzatban, kormányszinten is…

– Azon kevesek közé tartozom, akik a legelejétől dolgozunk a Szövetségben. Nem tudom, hogy összehasonlítható-e a maival. Más dimenzióban tárgyaltunk, amikor megtaláltunk olyan partnert, akivel apró előrehaladást értünk el, de a fontos, nagy jelentőségű döntésekben nem mertek mellénk állni a pártok, mert az szavazatvesztéssel járt volna számukra. Láthattuk, milyen nehezen, lassan sikerült létrehozni a magyar iskolákra vonatkozó törvényi keretet, a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét csakis bizonyos népességarány fölött, holott az lenne a normális, ha nem lenne ilyen küszöb, ahol a kisebbség kérné, ott alkalmaznák, gesztust tehetne a többség ebben. Nem értették, hogy ilyen intézkedések arra szolgálnak, hogy jobban érezzük magunkat a szülőföldünkön, ha már ugyanannak az államnak az adófizető polgárai vagyunk. Hiába tettünk az asztalra egy bővebb kisebbségi csomagot, csak egy-egy lépést lehetett kialkudni, főleg a ’96–2000-es időszakban, amikor a parlamentben a Nagy-Románia Párt is jelen volt, és borzasztó hangulatot teremtett. Olyan ügyekben is nehéz volt a haladás, amelyek végeredményben nem kisebbségi kérdések, mint az államosított földek visszaadása vagy a jogtalanul elvett ingatlanok restitúciója. Ezek is emberjogi problémák, és mégis mekkora harc kellett hozzá. Az 1991-es földtörvény óta sokszori módosítás után néhol még a mai napig is rendezetlenek a tulajdonviszonyok. A 2005-ös módosítás tárgyalásakor a szenátus részéről a mezőgazdasági minisztériumban tárgyaló bizottságban voltam, és emlékszem, mekkora ellenszenvet váltott ki a javaslatunk, hogy ne korlátozzák a visszaadandó erdők területét – addig ez legtöbb 10 hektár lehetett. Elértük valahogy, óriási előrelépésként értékeltem, de mennyi egyeztetéssel, vitával, sokszor az asztaltól való felállással, visszajövéssel lehetett egyetlen mondat megváltoztatását átvinni… Tehát nem volt könnyebb akkor sem. Ma nagyon nehéz konjunktúrát látok a romániai politikai életben, a pártok részéről határozatlanságot, mintha útkeresésben lennének, pedig nem kellene, hiszen már rég az EU-ban vagyunk, aláírtunk bizonyos feltételeket, jogaink vannak, egyértelmű az ország pozíciója, legalábbis egyértelmű kellene hogy legyen. De nem csak Romániára érvényes ez az útkeresés, hisz látjuk a Brexitet, ami szerintem nagyon elhamarkodott döntés volt. Ez is példa arra, hogy fennáll a veszélye bizonyos visszarendeződésnek – akár a kisebbségi jogok területén is.

– Aztán elérkezett egy olyan köztisztségbe – számvevőszéki főtanácsos –, amely miatt a politikától hátrébb kellett lépnie. Mennyire volt nehéz döntés elvállalni a megbízatást? Távolabb
került-e Bihartól, Váradtól azzal, hogy munkája a fővároshoz kötötte?
 

– Gyakorlatilag hat hónap híján húsz évig Bukarestben dolgoztam, kezdve az államtitkárságtól, majd két mandátum szenátus, aztán 1998-tól a Számvevőszék. Utóbbi nagy szakmai kihívás volt, de szép munka is. Az intézmény a közpénzek felhasználásának felügyeletével foglalkozik. A Szövetségtől nem távolodtam el, sőt az akkori munkám tapasztalatairól sokat tanácskoztam a kollégákkal, önkormányzatiakkal is, hogy miként alkalmazzuk korrektül az előírásokat, és hol kell esetleg változtatni a szabályokon. Nagyon fontos volt számomra ez alatt a kilenc év alatt, hogy az ellenőrzés koncepcióján változtassunk, ne a represszív oldala érvényesüljön, hanem a tanácsadás. Nem mindig sikerült ez, hiszen a számvevőknek széles az ellenőrzési jogkörük, nagy a függetlenségük, és ez az emberi gyarlóságot is magával hozhatja. Azon igyekeztünk, hogy megállítsuk az esetleges túlkapásokat, visszaéléseket, és partneri viszonnyá változtassuk a könyvvizsgálást, az auditot, hogy ne a büntetésen legyen a hangsúly, hanem a korrekción. Most a parlament is változtatott a számvevőszéki törvényen, s ez valóban más koncepcióra építi fel az intézmény működését, ettől talán hasznosabb lesz a munka, eredményesebb a közpénzek felhasználása. Ez a munka nagy rálátást ad az egész ország gazdaságára, az állami fennhatóságú cégek gazdálkodására; az én szakterületem a mezőgazdaság volt – az, amit 45 éven át csináltam – és a szállítás, ez szintén nehéz gazdasági ágazat, sok a probléma. Bizony látszott, hogy nagyon sok pénz folyt el, egy része visszakerült, sok része nem, néha bűnvádi eljárás is indult – lásd az autópályák építését, a vasutat. A legnagyobb probléma, hogy az állami intézmények gazdálkodása rendezetlen – nem tudja, mennyi a vagyona, hogyan használja fel, ki használja, joggal vagy jogtalanul stb. A volt állami gazdaságok földjeinek tulajdonjoga is nagyrészt rendezetlen, a vasútnak is sok földje volt, azt mondják, már azt sem tudják, hol vannak a bakterházak. Az autópályáknál a kisajátítás megy nagyon nehezen a telkek tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. Ha csak azt mondom, az elmúlt 9 év alatt 10 vagy 12 szállítási miniszter volt, nem is lehet csodálkozni.

– Mennyire lett bukaresti?

– Annyira nem, hogy a húsz év alatt soha egyetlen szombat-vasárnapot sem töltöttem ott, mindig hazajöttem Váradra. Nem is törekedtem rá, mert nem szerettem a város hangulatát, bár sokkal több lehetőséget nyújt, akár kulturálisan is, hiszen főváros. A támaszom végül is az RMDSZ volt, velük találkoztam, velük tartottam a kapcsolatot, a parlamentben, a kormányban, az intézményekben dolgozókkal, így telt jobban az idő. Amikor eldöntöttem, hogy odamegyek, megkérdezték, jó lesz-e ez nekem. Attól féltettek, hogy számvevőszéki munkám miatt elszigetelődöm, hiszen ez nem népszerű foglalkozás, s megszakadnak a kapcsolataim a közösségi életben. Egy darabig tényleg magányos farkas voltam, az első három év nehezebb volt, de aztán érkezett Lakatos Péter, vele sok mindent megtárgyalhattunk, egymás mellett volt az irodánk is, aztán harmadiknak érkezett Dézsi Attila, és még kevésbé éreztem egyedül magamat. A közgazdász szakma csúcsának is nevezhető ez a feladat, de ha belegondolok, bizony, nagyon sokat voltam egyedül.

– Akkor tehát nem volt kérdés, hogy hazajön Váradra, ha letelik a mandátum, és itt a szervezet életében újra aktívan szerepet vállal?

– Ez egyértelmű volt. Húsz év elegendő, hogy hétfőtől csütörtök-péntekig távol legyél otthonról, és közben még az egyetemi oktatást is folytattam. 2000-től van katedrám a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán. Az óráimat megtartani sem volt egyszerű, általában péntekre tettem őket, s ha csütörtök estére értem haza Váradra repülővel, akkor kocsiba ültem, és éjfélre Kolozsváron voltam, s másnap reggeltől estig, ebédszünettel, leadtam az anyagot. Nagyon szeretem a tanítást, és az elmúlt tizennyolc év alatt egy órámat sem halasztottam el. Azok között lehetek, akik létrehozták és megerősítették a magyar közgazdászképzést. A 2000-es évek elején indult, s ma a kolozsvári közgázon minden tárgyat magyarul lehet tanulni, nemcsak az alapképzésen, hanem a mesterin is. Büszkék vagyunk arra is, hogy sok végzettünket sikerült ott tartani, a tanári gárdánk nagyon fiatal. Az egyetemi struktúra átalakításakor, 2011-ben éppen ennek köszönhetően rögtön megalakítottuk a mai napig is önállóan működő Magyar Közgazdaságtudományi Intézetet, hiszen több mint húsz főállású fiatal oktatónk volt. Tavaly letettem a habilitációs vizsgámat, így doktori iskolát is vezethetek. Nyolcvannál több publikációm jelent meg, több mint hatéves munkával megírtam az első számviteli tankönyvet magyarul, hogy legyen miből oktatni. Nem volt egyszerű a szakkifejezések átültetése s arra is figyelni, hogy az érvényes hazai és nemzetközi előírásoknak megfeleljen a tartalma. Azóta többször átdolgoztuk, most is esedékes. Emellett tucatnyi szakmai könyvem is megjelent, konferenciákon vettem részt. Nehéz volt összeegyeztetni a bukaresti munkát a tanítással, hétköznap esténként jutott erre idő, de szerettem csinálni, mindegyiket. Most már több időm marad a közösségi munkára, és ha szükség van rám, természetesen itt vagyok, segítek.

– Változtatásokat is kezdeményezett a választmányban…

– Rendszeres a választmányi munka, gyakrabban ülésezünk meghatározott időrend szerint, az is működik, hogy a választmányi tagok, vezetők aktívabban részt veszünk a politikai eseményeken, tartjuk a kapcsolatot a körzeti, helyi szervezetekkel, a polgármesterekkel. Igyekszem, hogy a tapasztalataimmal segítsem a közigazgatásban minket reprezentálókat. Dinamikus mozgásban akarjuk tartani a szervezetet, a bizottságok működésében még van tennivaló. Igyekszem azt bevezetni, hogy a szakbizottságok politikai témában is tudjanak szakvéleményt kialakítani. Év végéig még összeül a megyei választmány, meglátjuk, milyen SZKT-döntéseket kell alkalmazni a februárban esedékes kongresszusi előkészületekhez. Pezsgő választmányi életre kell számítani. " 

Forrás : biharmegye.ro

Hatalmas tömeg búcsúzott Ady Endrétől száz évvel ezelőtt Budapesten

 

Ady Endre temetése.Forrás : maszol.ro 

"Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum a „Filmhíradók 100 éve” sorozatban Ady Endre temetéséről, mely éppen száz éve, 1919. január 29-én volt. " - olvasható a Maszol cikkében.Teljes cikk :

A nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és nemrég előkerültek a kameranegatívok, közölte a Filmarchívum. A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. A kutatók sokáig úgy tudták, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről, írják a közleményben.

Az archívumi raktárrendezések során nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív között azonosították be a Krúdy Gyulát és Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid felvételeket is.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken. A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum tavaly augusztus óta rendszeresen jelentkező „Filmhíradók 100 éve” sorozatának most megjelent 16. epizódjában látható mindaz, amit 100 év után sikerült megtalálni és megmenteni Ady Endre temetéséből. "

Forrás : maszol.ro 

 

Szomorú évforduló : Ady Endre a halottas ágyán 1919. január 27.

Miért kivilágítatlan a Holdas templom este ?

 

Miért kivilágítatlan a Holdas templom este ?Mert majdnem leégett.Hála néhány járókelő figyelmességének,riasztották a hatóságokat.A gyors közbelépésnek köszönhető,hogy áramtalanították a Holdas templomot,mert rövidzárlat volt.Majdnem a görög katolikus püspöki palota sorsára jutott. Azóta sötét a Szent László téren Nagyvárad egyik jellegzetes épülete,a Holdas templom. 

Az egyik "szakértő " ismerősöm szerint előfordulhat,hogy gyenge minőségű anyagokkal dolgozhattak, melyek "elkophattak".Szerinte ösztönözni kellene a tulajdonosokat,hogy az előírások szerint végezzék el a munkálatokat.és áldozzanak a rendszeres ellenőrizésre.Nagyvárad lakossága több mint a fele elöregedett villamoshálózattal rendelkezik.A rövidzárlatot meg kell ellőznimég ha sokba is kerül.

Hogyan lehetne megmenteni a káosztól Bukarestet?Ha Ilie Bolojan lenne a főpolgármester '

 

Forrás : Evenimentul Zilei 

Az ónos eső miatt megbénult a közlekedés Bukarestben.A túlterhelt hívások miatt a segélyhívószám a 112 is lebénult.Nagy az elégedetlenség Bukarestben.A főpolgármester és a társai Ausztriában síeltek. Az Evenimentul Zilei cikkét olvasva egy kérdés vetődött fel bennem : Mi lenne a megoldás? Cseréljük meg a polgármestereket,Ilie Bolojan lenne Bukarest főpolgármestere,Váradé lenne Gabriela Firea.Meg lehetne oldani a káoszt Bukarestben.Hogyan?Firea néhány óra alatt elérné az ausztriai síparadicsomot,így a váradiak végre "fellélegezhetnének".Bukarestben Ilie Bolojan,Románia legjobb polgármestere "rendet teremtene","móresre" tanítaná a bukarestieket.Micsoda nagy "építőtelep" lenne Bukarest ...

Azt nem tudom,hogy a bukarestiek ezt a helyzetet elfogadnák ...

Hogyan menekült meg Kiss Sándor az ítélet alól?

 

A CÂŞTIGAT TIMP. Condamnat la Tribunal de judecătoarea Denisa Bic (stânga) la 8 ani de închisoare, Alexandru Kiss (dreapta) se plângea astă-vară că, la cei 66 de ani ai săi, ar putea să nu mai iasă "viu de acolo". Decizia Curţii de Apel i-a garantat libertatea, poate chiar definitiv dacă faptele se vor "şterge" din cauza vechimii.Forrás : eBihoreanul

Kiss Sándor ügye még most is foglalkoztatja a váradiakat.Miért?Mert a nagyváradi bíróság határozata értelmében újra fogják tárgyalni elölről Kiss Sándor ügyét.A váradi DNA-nál kipattant botrányból megérthettük,hogy miként működött a korrupcióellenes harc városunkban.Hibás ítélkezés miatt menekült meg Kiss Sándor és Rus Beniamin az ítélet alól,lehetőséget adva az elévülésnek, ez azt jelenti, nem lehet eljárást indítani Kiss Sándor ellen.A eBihoreanul cikkébből több háttér információról olvashatunk.Érdekes,nem engedték a lapnak,hogy az ügy irataiba belenézzen. Idézet a cikkből : 

"Altfel spus, magistraţii Curţii i-au impus colegului de la Tribunal obligaţii, dar i-au şi lăsat suficientă libertate de a decide cât să nu "întindă" procesul cu audieri inutile, pentru a da un verdict înainte ca faptele să se prescrie. Altfel, inculpaţii s-ar bucura de o achitare perversă, prin nejudecare, iar de condamnat ar fi însăşi justiţia..." 

A Kiss ügy tovább folytatódik.Érdemes figyelemmel kisérni,mert képet kaphatunk a romániai igazságszolgáltatásról.

Nagyvárad télen a Városháza tornyából

"Nagyszerű a kilátás télen is Nagyváradra a Városháza tornyából. A fotókat a naplemente előtt készítettem. Ha tetszik, ossza meg másokkal!"- írtam a az albumban.A fotók és az élő videók január elején havazás után készültek lentről felfelé.Nagyvárad nagyon szép télen is.Gyönyörködjünk Nagyvárad panorámájában ' 

Forrás : Egy Váradi Facebook 

Élő videók