Új Szent László szobor, kultusza tovább él Nagyvárado!

Rég várt esemény tanúi lehetünk, új Szent László szobort állítanak fel a várban. Jó lett volna, ha a városalapító új szobrát Nagyvárad főterén állították volna fel, de ez odébb van, mert Nagyvárad önkormányzata nem egyezett bele. A lényeg, a szobrot átvette az önkormányzat, mint adományt, aláírta a szerződést az adományozóval,csak be kell tartani. Idézek Pap István cikkéből, mely a Bihari Naplóban jelent meg :

"A helyi önkormányzat azzal a feltétellel veheti át a szobrot, ha vállalja azt, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően kihelyezi azt a váradi várban arra a helyre, amelyről már korábban megegyezett a püspökséggel. Az adományozás feltétele az is, hogy a szobrot az eredeti helyen kell megtartani, ha pedig később netalán a polgármesteri hivatal mégis el akarná mozdítani onnan, ezt csak a katolikus püspökséggel történt előzetes megegyezés után teheti meg. A város ugyanakkor vállalja azt is, hogy saját költségén megépítteti a szobor talapzatát. " 

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását hamarason ünnepélyes körülmények között fogják átadni, mely azt jelenti, Szent László kultusza tovább éll Nagyváradon. Bővebben a kultuszáról itt olvashat! 

Zárójelbe kérdezem, mikor lép fel Szent László városa érdekében? 

A nagyváradi vízmű története

A kanyargó Körös Várad központjában.Forrás : erdon.ro

"A régi, híres váradiak, már csak megsárgult újságlapokról, könyvek, visszaemlékezések lapjairól köszönnek ránk. Sokuk nyugvóhelyét sem találjuk meg, mert felszámolt temetőink már nem bizonyíthatják a jelen emberének, hogy itt régi váradiak, magyarok nyugszanak." - írja Farkas László cikkének a bevezetőjében.Azt hiszem mindenki ismerte a vízműt Nagyváradon.Mi a története?Farkas László által megismerhetjük. 

A cikk szerzője beszámol,hogy egy kutatás során bukkant Pásztor Bertalan nagyváradi újságíró cikkére,majd ismerteti az életrajzát.Mi volt a kezdete a vízműnek?Ezt írja Farkas László : 

"Pável Mihály görögkatolikus püspök, tízezer forintot adományozott a városnak, mégpedig azért, hogy kezdőtőkeként szolgáljon, a városi vízmű létesítéséhez szükséges pénzügyi alaphoz." 

Több sikertelen próbálkozás után meg volt az első lépés.Ezt olvashatjuk : 

"Busch Dávid volt tehát az az ember, aki először felvetette, hogy a vízmű a folyó vizét szállítsa a fogyasztókhoz. Addig azonban, míg ez a terv megvalósult, még sok víz lefolyt a Sebes Körösön." 

A következő lépés : 

"Ennek pedig az vetett véget, hogy a város meghívta Zsigmondy Bélát, egy akkori híres kútfúrót, hogy vizsgálja meg a Bóné-kút vízhozamát és annak városba vezetésének módját. A szakértő végleg eldöntötte a vitát, ugyanis megállapította, hogy a kút vizét csak bonyolult emelőrendszerrel lehetne a vezetékbe juttatni, ugyanis ennek forrásai sokkal mélyebben fekszenek a város szintjénél. Zsigmondy azonban valódi szakemberhez méltóan, tett egy javaslatot, mégpedig egy ártézi kút létesítésének lehetőségét." 

Mi történt? 

"Nemsokára egy próbakutat létesítettek, amiből mintát vettek és azt felküldték az állami vegyi kísérleti állomásra, ahonnan hamarosan kitűnő válasz érkezett. A kút vize tiszta, egészséges, fogyasztásra alkalmas. Azonnal meg is hirdették a csőhálózat tervének pályázatát, amit a Knuth Károly-Kalinger Mihály budapesti cég nyerte el. 1893-ban hozzá is fogtak a terv kivitelezéshez." 

"Gyors tempó és kitűnő munka folyt, így aztán 1894 novemberében a vízművet át is adták." 

Egy millió lej adományt gyűlt össze a leégett görög katolikus püspöki palota felújítására - Jövőre tudjuk meg a tűzvész okát

Három hónap alatt egy millió lej adomány gyűlt össze az augusztus 25-i tűzvészben leégett görög katolikus püspöki palota felújítására.A Digi24 nagyváradi stúdió riportjában azt is megtudjuk,hogy jól haladnak a felújítási munkálatokkal.A görög katolikus püspökség szerint jövőre lesz nyilvános a tüzeset okáról szóló jelentés.Addig találgathatjuk a lehetséges választ. Anton Ciorba a püspökség szóvivője szerint a tűzvészt a 2007-ben odahelyezett világítótest okozta.Ha ez volt az ok,miért várnak a jelentés nyilvánosságra hozásáig?Mindenki megnyugodhatna,és nem lenne több "szóbeszéd".A szóvivő szavaiból azt is megtudjuk,hogy a tűzvész után próbákat vettek a helyszínről, melyeket laboratóriumban tesztelnek.Egyre több a kérdés,és kevesebb a válasz az ügyben.Az adománygyűjtés 2021-ig tart.

Saját fotók pontos dátummal 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Album : Egy Váradi Facebook

Miért szégyen Vitéz Mihály lovasszobra a váradiakra?

 

Forrás : ziare.com

2010-ben megjelent egy cikk a ziare.com hasábján,mely nem hízelgő képet fest le a Nagyvárad főterén felállított Vitéz Mihály bronzszobráról.A cikk szerzője alapos fejtegetéséből azt tudhatjuk meg, hogy a szobornak nincs semmi művészi és történelmi értéke.Magyarán , giccs. Miért szégyen a váradiakra? 

A cikk szerzője leírja a szobor előzményéit."Mihai Viteazul" Kulturális Egyesület adományaiból lett felállítva 1994-ben.A két szobrász : Alexandru Gheorghita és Georgeta Caragiu. A bronszobor 8,5 tonna súlyú.Mi a baj ? Sokan már akkor kifogásolták,hogy a ló négy lába a földön van,mely ellentétes a hagyományos szokással.A másik ok , rossz helyere van téve,vagyis nem ott kellene állni a szobornak.A ló formája sem hasonló a lóéhoz.Sőt ,1600-ban nem is létezett még angol telivér.Arról nem is beszélve,hogy Vitéz Mihálynak nincs semmi köze Nagyváradhoz.A cikk szerzője szerint szégyenteljes a bronzszobor a nagyváradiakra nézve.

Teljes cikk : ziare.com 

Vitéz Mihály 2015-ben dacol Nagyvárad polgármesterével szemben,mert nem lehet eltávolítani jogilag,csúfítva az új főteret.Ilie Bolojan minden követ megmozgatott,de hiába.A giccses szobor marad ... 

Hegyközi összefogás Kárpátaljáért - Adomány Csetfalvának

 

Adomány.Forrás :Fafaragás Sipos Béla Facebook 

Hat hegyközi település összefogott és adományt küldtek a nélkülöző Csetfalvaiaknak, Ukrajnába. Dicséretet érdemelnek a hegyköziek ,követendő a példájuk ' Ezt olvassuk a Facebookon : 

"Tartós élelmiszerrel megrakott kisbusz gördült ki május 15-én pénteken a szentjobbi református imaterem elől. Hat hegyközi település adományát szállította Debrecenbe, ahonnan a kárpátaljai Csetfalvára továbbítja a szállítmányt a Magyar Református Szeretetszolgálat.
Magánszemélyek, református gyülekezetek, önkormányzat, szociális intézmény egyaránt szerepel a hat hegyközi települést magába foglaló kezdeményezésben, melynek célja egy kárpátaljai magyar település: Csetfalva lakóinak megsegítése, az Ukrajnát sújtó háborús időszakban."
Forrás : facebook.com 

 

 Indulás előtt 

Forrás : Fafaragás Sipos Béla Facebook  

Csetfalva térképen

Szoborügy: tart a gyűjtés

Mindenkihez bekopognak, adományt kérve, akikhez régebben például a választási induláshoz szükséges támogató aláírásokért is bekopogtak: a Bihar megyei RMDSZ most a Szacsvay-szobor talapzatára gyűjt. 
Teljes cikk : erdon.ro

Emlékmű került a közös sírra - Magyar vállalkozók adománya

 

Emlékoszlopot helyeztek a Rulikowski temetőben közös sírba helyezett 202 egykori váradinak, akiket annak idején a volt olaszi és szőlősi temetőből exhumáltak. 

A kétszáz két személy földi maradványait tartalmazó közös sírt betonnal körbekerítették és egy emlékoszlopot helyeztek el rajta, melyre mindegyik elhunyt nevét felvésték. Liviu Andrica, a temetőt is kezelő Közterület Fenntartó Zrt. igazgatója kedden a helyszínen a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a hétfőn este elkészült emlékművet szponzorálásból építették fel. Teodor Vaida, a Rulikowski temető ügyvezetője elmondta, hogy a gödör méretét a koporsók száma és mérete határozta meg, ugyanis a maradványokat hatvanhárom gyerekkoporsókba helyezték el. A továbbiakban Liviu Andrica felidézte, hogy 2009-ben a sajtón keresztül értesítették az embereket arról, hogy jelentkezzenek hozzátartozóik földi maradványai után, és akik jelentkeztek, azok a Rulikowski temetőben ingyen biztosított helyen temethették újra halottukat. A maradványokat öt évig őrizték a Rulikowski temető városi kápolnájának pincéjében, és mint mondta, megítélése szerint elegendő ideig vártak, eljött tehát az ideje, hogy az elhunytak porhhüvelyét közös sírba helyezzék. Hozzátette, hogy a tervek szerint jövő csütörtökön szentelik fel az emlékművet, amelyre meghívják az összes váradi felekezetet. Arra a kérdésünkre, hogy az újratemetésre miért csak ortodox papot hívtak, Andrica ezt válaszolta: „úgy ítéltem meg, hogy egy felekezet papja elég ahhoz, hogy a szertartást elvégezze.” Emlékeztetőül: annak idején mind Csűry István református püspök, mind pedig Fodor József, római katolikus vikárius kegyeletsértőnek minősítette azt, ahogyan újratemették a maradványokat.

Forrás : erdon.ro 

 Magyar vállalkozók adománya

Mint tegnapi lapszámunkban röviden már megírtuk, elkészült az a márványemlékmű, amely az egykori Olaszi és Szőlősi temetőből kihantolt váradiak közös sírhantjára került a Rulikovszki temetőben. A Reggeli Újságban is több alkalommal olvashattak erről, hogy a felszámolt temetőkből összegyűjtött emberi maradványokat a Rulikovszki temető úgynevezett „szegényparcellájában” egy tömegsírba temették el. A furcsa hanton egy hevenyészett bádogtáblán ennyi állt: „Oseminte”, azaz emberi csontmaradványok felirattal. Az újratemetés a magyar történelmi egyházak tudta nélkül, titokban történt, s ezt (miután kiderült) a polgárok igencsak méltatlan eljárásnak tartották.

Mind az RMDSZ, mind az EMNP helyi szervezetei tiltakozó nyilatkozatokat adtak ki az eset kapcsán, és a váradi magyar polgárok is kezdeményezték, hogy az egykori városlakók földi maradványai fölé helyezett bádogtábla helyére kerüljön egy tisztességes emlékmű. A nagyváradi Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) vezetősége a kirobbant botrányt követően megígérte, hogy a húsvéti ünnepekre rendbe téteik a tömegsírt és a közeljövőben újratemetési szertartásra is sor kerül majd ott.
A hét elejére elkészültek a tömegsír körbekerítésével, és egy fehér márványból faragott emlékmű került a sírra. Mint megtudtuk, ezt a márványgúlát, amelyre több mint kétszáz elhunyt neve, illetve magyar és román felirat van vésve, nem a váradi önkormányzat, hanem egy vállalkozó házaspár, Bányai István és neje, Bányai Ágnes adományozta. Tegnap megkerestük Bányai Istvánt, aki elmondta, mivel nejével együtt tulajdonosai a márványkőfaragással foglalkozó cégnek, mint itt élő magyar emberek úgy vélték, tartoznak annyival az örök nyugalmukban megbolygatott néhai váradiaknak és az egész váradi magyar közösségnek, hogy megcsináltatják ezt az emlékgúlát. Az emlékmű teljes költségét ők állták, az ADP annyiban segített, hogy a rendelkezésükre bocsátotta azt a listát, amelyen a több mint kétszáz név szerepelt. Ennek alapján vésték fel a neveket a síremlékre. Bányai elmondta, úgy érzi, ha lehetőségük megengedte ezt az adományt, meg kellett tegyék. Bár a vállalkozó házaspár szerényen háttérbe vonult az emlékgúláról tartott sajtótájékoztatón is, az internetes közösségi portálokon kitudódott nemes adományozásuk híre, a világhálón keresztül pedig sok váradi fejezte ki köszönetét nekik.
Ami az újratemetési, emlékgúla-szentelési szertartását illeti, az ADP sajtószóvivőjétől, Florin Alexandrutól annyit tudtunk meg, az eddigi tervek szerint április 24-én, csütörtökön lesz a szertartás, a tervek szerint több egyház képviseletével, ugyanis úgy tervezték, hogy az elhunytak vallásának megfelelő szertartások legyenek. A ceremónia időpontját még nem tudni, az ADP azt ígérte, a jövő hét elején a sajtón keresztül értesítik a polgárokat erről. Remélhetőleg az ADP betartja ígéretét, és idejében értesíti a történelmi magyar egyházak képviselőit az esedékes szertartásról. A nyilvántartás szerint az újratemetett váradiak zöme római katolikus vallású volt, ám ennek ellenére tegnap lapzártánkig Böcskei László, váradi római katolikus megyés püspököt az ADP nem értesítette az újratemetési szertartásról. A püspök, mint ezt megtudtuk természetesen jelen lesz az emlékmű beszentelési ceremóniáján.
Forrás : reggeliujsag.ro 

  A halottak nevei az emlékmű oldalán,Kordics Imre fotói 

Forrás : Nagyvárad szeretett városunk Facebook csoport.Link : facebook.com

Térkép