Ismét Budapesten koncertezett Thurzó Zoltán

  A Régi Zeneakadémia kamaraterme szinte teljesen megtelt a zenekedvelőkkel 

"Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész február végén Budapesten koncertezett. Az esemény keretében a 200 éve született Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnéről emlékeztek meg." - írja Törő Enikő a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"A meghívás a budapesti Liszt Ferenc Társaság, illetve dr. Eckhardt Mária elismert magyarországi Liszt-kutató részéről érkezett, a hangverseny helyszínéül a Régi Zeneakadémia kamaraterme szolgált. A helyszín azért is számít különlegesnek, mivel Liszt Ferenc utolsó budapesti lakása is a jelenlegi Régi Zeneakadémia első emeletén található, ahol a zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár 1881-től 1886-ig lakott. Ennek a lakásnak a hangversenyterme az említett kamaraterem, ahol annak idején Liszt Ferenc is többször koncertezett.

Egyébként ez a Liszt Ferenc Társaság idei második eseménye volt, a 200 éve született Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnéről emlékeztek meg, műsoron Liszt-művek szerepeltek. A megemlékező hangversenyen dr. Eckhardt Mária kutató ismertette Liszt Ferenc és a hercegné kapcsolatát, valamint az elhangzó művekről is beszélt, azok mély üzeneteit is kifejtve. A közel egy órás koncerten kilenc Liszt-alkotás csendült fel egy Steinway & Sons hangversenyzongorán. Az előadott darabok eljátszása között is tartott ismetetőt a kutató. Az eseményen egy magyarországi bemutató is felcsendült.

Sikeres koncert

A kamaraterem szinte teljesen megtelt a zenekedvelőkkel, a közönség különleges hangulatú ünneplésben részesítette Thurzó Zoltánt, a darabok eljátszása között is vastapssal fejezték ki tetszésüket. A sikeresnek tekinthető koncert végén a közönség soraiból többen is elismerő szavakkal gratuláltak a zongoraművésznek. Többen úgy vélekedtek, hogy a budapesti hallgatóság ismételten egy remek pianistát fedezhetett fel a helyi zenei élet egyik fellegvárában."

Forrás : erdon.ro

Elveszettnek hitt Ady-kéziratot mutattak be Budapesten

 

Budapest, 2015. június 18. Baróthy Zoltán irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkatársa Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratával a könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. - © MTI Fotó: Czimbal Gyula 

Budapest, 2015. június 18., csütörtök (MTI) – A Májusi zápor után című Ady Endre-vers elveszettnek hitt eredeti kéziratát mutatták be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) csütörtökön. 

A kéziratot az Ady család egy Kanadában élő leszármazottja, Diósady Levente egyetemi tanár adományozta az OSZK Kézirattárának az ottawai magyar nagykövet, Pordány László segítségével 2013-ban – mondta el Földesi Ferenc megbízott különgyűjteményi igazgató. Diósady Levente unokája Ady Mariskának, a költő unokahúgának, aki valószínűleg árverés útján szerezte meg a puha ceruzával írt, éppen ezért igencsak sérülékeny kéziratot valamikor az 1920-as évek elején.
Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa az 1908 tavaszán született kéziratot a modern magyar irodalom születésének időszakából származó “ereklyének” nevezte. Ebben az évben indult a Nyugat folyóirat, valamint ekkor alapult a Holnap Irodalmi Társaság is, amelyben Ady Endre szintén központi szerepet vállalt.
Mint fogalmazott, a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben az adja, hogy a költeménynek eddig csupán nyomtatott verzióit ismerték. Ráadásul több bizonyíték is arra utal, hogy a most bemutatott dokumentum, amelynek létezéséről korábban semmit sem tudtak, a Májusi zápor után című költemény eredeti kéziratának tekinthető.
A vers először a Nyugat 1908. június elsejei számában jelent meg két másik Ady-költeménnyel, a ma az Ádám, hol vagy? címen ismert és a Léda ajkai között című verssel együtt. Utóbbi mű eredeti kézirata egyébként egy ismeretlen magángyűjtő tulajdonában van, aki 2001-ben 5 millió forintot fizetett érte.
Ady Endre általában gyorsan, nagy lendülettel megírt műveket küldött a Nyugatnak, azonban verseskötetei szerkesztésekor gyakran végzett utólagos simításokat költeményein. Ez történhetett a Májusi zápor után cíművel is, ugyanis az 1908 végén megjelenő, Az Illés szekerén című kötetben a versen több változtatás is megfigyelhető: a Nyugatban közölt változat ötsoros második versszakából hatsoros lett, a refrénben pedig a “táncolt” igét Ady “csókolt”-ra cserélte. Az OSZK-nak adományozott kézirat viszont szinte teljesen megegyezik az időben korábbi, Nyugatban közölt változattal, ez pedig igazolja a felvetést, hogy a dokumentum a vers eredeti kézirata – magyarázta Baróthy Zoltán, aki szerint az apró változtatásban tetten érhető Ady zsenije, hiszen a vers jobb lett az utólagos javításokkal.

---

Budapest, 2015. június 18.
Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élõ leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. |
MTI Fotó: Czimbal Gyula ©

---

A szakértő rámutatott: egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az “Adyra nem igazán jellemző, életörömtől hangos költemény” Párizsban, vagy Érmindszenten, a költő családjának otthonában született. Ady május közepén utazott ki Párizsba, részben azért, hogy kitörjön az Érmindszenten rátörő depresszióból és álmatlanságból, amelyekről a Hatvany Lajoshoz írt levele is tanúskodik.
Mindez a mű értelmezése szempontjából is fontos lehet, ugyanis ha a költő Párizsban írta meg a verset, akkor joggal beszélhetünk arról, hogy a költeményben Ady a városi ember szemszögéből, idealizálva tekint vissza a modernitástól mentes partiumi tájra. Amennyiben a mű Érmindszenten született, teljesen más értelmezéssel érdemes közelíteni a szöveghez – hangsúlyozta Baróthy Zoltán, hozzátéve, hogy a bizonyítékok alapján számára meggyőzőbbnek tűnik az a felvetés, amely szerint Ady a francia fővárosban írta a verset.
A nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján láthatja a kéziratot a S csókolt minden az ég alatt címmel megnyíló kamarakiállításon az OSZK-ban. A tárlat többek között foglalkozik a szintén irodalmi babérokra törő Ady Mariska és Ady Endre viszonyával, valamint korabeli fotók, levelek és újságcikkel segítségével számos adalékkal szolgál a Májusi zápor után megírásának körülményeiről. A gyűjtemény egyik különleges darabja Az Illés szekerén című kötet egy Brüll Adélnak (Lédának) dedikált példánya, emellett megtekinthető az Ádám, hol vagy? – eredeti címén Jön az Isten – című költemény első ismert kézirata is.
A kiállítás július 12-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi Könyvtárban, a kéziratot digitális formában pedig az intézmény honlapján (www.oszk.hu) keresztül lehet majd elérni.
- MTI -

 

Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Forrás : erdon.ro/MTI

 

Tóth Andi Budapestre költözött

 

A 2014-es X-Faktor 16 éves győztesének az elmúlt másfél hónapban fenekestül felfordult az élete. Mint mondja, nagyon sok rajongóra tett szert, állandóan leszólítják az utcán, és bőven akad udvarlója is. Ő azonban úgy véli, a szerelemnek még nem jött el az ideje az életében.  

Forrás : rtl.hu

Tóth Andi elbúcsúzott Nagyváradtól és Budapestre költözött

 

Tóth Andi a stúdióban. Forrás : facebook.com

Megpróbálta. Hozta. Megnyerte. Aztán egy kicsikét hazament. De Tóth Andi végre visszatért! Bőröndjeiben feltűnő göncökkel és még valakivel együtt, aki színes ruhák és bakancsok helyett inkább kötött szvettereket és süteményes recepteket hozott magával - írja az rtl.hu.

Eladják a házukat és felmondanak Tóth Andi szülei

 

 Fotók: Hír24/Berecz Valter

Minden jel arra mutat,hogy Tóth Andi komolyan veszi a pályafutását,melyben a szülei ,Magdolna és Róbert is segítik.Tóth Andi tervei között van hogy az X Faktor megnyerése után Budapestre költözik a szüleivel.Lehet a nagyváradiaknak ismerős a fenti kép,mert Andi édesapja , Róbert taxis volt ,de felmond Andi boldogságáért.Vannak akik nem nézik jó szemmel Andi győzelmét,mert lejárató kampányt indítottak ellene,de sikertelen lett.Mi Andi tervei? A Hir24-nek ezt nyilatkozta :

 "Nem nyúlok ahhoz a 12 millió forinthoz, amit havonta kapok. A 10 millió forintot persze a zenére és mindenféle zenei dologra fogom költeni, az autót pedig a bátyámnak adom. Ő most csinálja a jogosítványt, és ha meglesz neki, akkor neki adom. Az utazás pedig még fogalmam sincs, hogyan fog megtörténni. Én az unokahúgommal szeretném, csak ő még 13 éves, szóval ez így nem valószínű, hogy összejön" 
Teljes cikk : hir24.hu

Éhe a szépnek... Kiállitás Nagyváradon és Budapesti Holokauszt Emlékmúzeumban

Nagyváradi művészsorsok a két világháború között.

      Nagyváradot, a Körös-parti Athént gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. A kiállításon a két világháború közötti művészsorsokból villantanak fel néhányat.
      A két világháború közötti, mintegy negyed évszázadnyi korszakban Váradon 81 újság jelenhetett meg. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, a Sonnenfeld család nyomdájában albumok, folyóiratok jelentek meg. Itt dolgozott a váradi grafikusok legtöbbje, Leon Alex, Grünbaum Ernő, Balogh István. A város művészetek iránti fogékonyságát nagymértékben köszönhette nagyszámú és módos zsidó polgárságának. A századfordulós város ugyanis nem tett különbséget polgárai között.
      A festőiskolák sorát 1906-ban Mikes Ödön és Jancsó Jenő szabadiskolája nyitotta. Később Tibor Ernő saját műtermében, egyedül folytatta a tanítást. Az első világháború után a Festőiskola és Iparművészeti Műhely (FIM) alapítói Mottl Román Pál és Barát Mór voltak. E festőiskolák művészeiből választottunk ki néhányat, jelképesen mutatva cseppben a tengert.
      A kiállítás a Száműzött művészet programsorozat része.
      A kiállítás kurátora: Basics Beatrix művészettörténész.

Ezt a kiállitást Budapesten is megnézhették a Holokauszt Emlékmúzeumban Indig Pál segitségével
         
Fotoalbum a kiallitasrol

Forrás: http://www.netgaleria.ro/