Verebes István interjú : "Színházi szempontból konzervatív ember vagyok"

 

Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. VEREBES ISTVÁNT Nagyváradon kérdezte Simon Judit.
Teljes interjú : erdelyiriport.ro

Váradon a Bányavidék trilógia szerzője

 

Szombaton délután közönségtalálkozó keretében Székely Csaba drámaíróval beszélgetett Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Simon Judit színi kritikus, a Riport kiadó igazgatója.

Teljes cikk : erdon.ro 

Simon Judit: Halasi Erzsébet – Egy színésznő élete

Könyv jelent meg a kiváló nagyváradi színésznő Halasi Erzsébet életéről.A könyv írója Simon Erzsébet.A könyv Riport Könyvkiadó gondozásában jelent meg,melyet Budapesten mutattak be.A könyv említést tesz a színésznő édesapjáról Halasi Gyuláról is.A színházat kedvelőknek nagyon hasznos információt szolgáltat a nagyváradi színház életéről.Köszönet Simon Juditnak a könyv írójának.

A monográfiát Simon Judit írta Halasi Erzsébet – Egy színésznő élete címmel. A könyvbemutató díszvendége Halasi Erzsébet volt, az est házigazdája pedig Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kötet szerzőjével Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélgetett.

A számos díjjal elismert színésznő, aki 2011-ben ünnepelte 50 éves színpadi jubileumát, életéről, családjáról, szakmai életútjának állomásairól beszél a kötetben. A könyv nem egyetlen életművel ismerteti meg az olvasót, hiszen Halasi Erzsébet édesapja, Halasi Gyula színész szintén a nagyváradi társulat tagja volt, így mindkettőjük pályája, gondolkodása megjelenik a kötetben.
„A korrajz, amely a család, a művész hétköznapjain keresztül áttűnik, egyszerre romantikus és torokszorító, de talán a legérdekesebbek azok a részek, amikor az derül ki számunkra, hogy mi lehet az a mesterségbeli tudás, amit valaki nem a főiskolán, nem is a színpadon, hanem csakis otthon tanulhat meg a tapasztalt színész édesapától” – olvasható a könyv ismertetőjében.
Egyszerre tárul az olvasó elé apa és lánya, valamint mester és tanítványa őszinte és kreatív viszonya – írják. Meghatározó a történetben az a barátság is, amely a szerzőt a Halasi családhoz fűzte, ennek eredménye az az őszinteség, amellyel a művész nyilatkozik.
A Riport Könyvkiadó színházi sorozatának egyik darabjaként Nagyváradon, tavaly megjelent, gazdag képanyaggal illusztrált könyv szakmai és dokumentumértékét növeli a Szemelvények cikkekből, kritikákból, interjúkból, valamint a Szereplista és a Jegyzetek című, színháztörténeti igényességgel elkészített fejezetet. A kötetet Kinde Annamária szerkesztette.

Forrás : kronika.ro 

Az igényes kivitelű, hiánypótló kötetet Kinde Annamária szerkesztette.

Megjelent a Riport Könyvkiadó gondozásában, Nagyváradon.

A legtalálóbb párhuzamot Simon Judit, a műfaj és a módszer meghatározására Kocsis István Jászai  Mari életéről  készült monodrámában találja, nem véletlenül jelenik meg ez a sziporkázó, ugyanakkor természettudományosan precíz hasonlat a kötet előszavában:

„Végre azonban én is gombostűre tűztem a lelkemet, mint gyermek a lepkét, és megpörgettem a szemem előtt. Tulajdonképpen csak a hangszert mutathatom, meg amelyen szerepeimet eljátszom –a lelkemet”

Immár, a nagy előd nyomdokain  Halasi Erzsébet tűzi gombostűre a lelkét és gyakorlott riporterként Simon Judit „pörgeti” meg a történetet , úgy, hogy minden olvasó számára megkapó és teljes képpé álljon össze a nagyváradi színház Poór Lili-, és Életmű-díjas színésznőjének élete.

Külön erénye a könyvnek, hogy nem egyetlen életművel ismerkedünk, hiszen édesapja, Halasi Gyula, színész a nagyváradi társulat oszlopos tagja, így mindkettőjük pályája, gondolkodása, valamint az a különleges helyzet is elénk tárul, amikor egyszerre két generáció, de család van jelen az erdélyi színpadon.

A korrajz, amely a család, a művész hétköznapjain keresztül áttűnik, egyszerre romantikus és torokszorító,  de talán a legérdekesebbek azok a részek, amikor az derül ki számunkra, hogy mi lehet az a mesterségbeli tudás, amit valaki nem a főiskolán, nem is a színpadon, hanem csakis  otthon tanulhat meg a tapasztalt színésztől, édesapától. A „fortélyokról”, melyeket legyen az bármilyen mesterség is, csak a kiválasztottaknak adnak át.  Egyszerre egy apa-lánya és mester-tanítvány őszinte és kreatív viszonya tárul elénk.

Hogy ilyen mélyre áshatott a szerző az nem csupán a riporteri tehetségének eredménye, hanem meghatározó a történetben az a barátság is, amely a Halasi családhoz fűzte, ennek meg egyenes következménye az a keresetlen, kendőzetlen, őszinteség, amellyel a művész nyilatkozik.

 A kézbe kívánkozó kifogástalan tipográfiával, kemény kötéssel és gazdag képanyaggal, pontos képaláírásokkal rendelkező könyv, szakmai- és dokumentumértékét sokban növeli a: „Szemelvények cikkekből , kritikákból, interjúkból ” valamint, a teljes Szereplista és a Jegyzetek című színháztörténeti igényességgel elkészített fejezetek. Forrás: szinhaziintezet.hu

További információk Halasi Erzsébet színésznő szerepeiről a szigligeti.szigligeti.ro-n '