Voltak politikai okok miatt üldözött katolikus papok Nagyváradon?Nem sok,de volt.A Magyar Katolikus Lexikon megemlít néhány katolikus papot:
Hosszú László teológiai tanárt 1939. X. 14-én letartóztatták, XII: Magyarországra toloncolták.
Köpf Károly (1905-90) teológiai tanárt 1939. X: letartóztatták, megkínozták, XII: Magyarországra toloncolták.
Schriffert Béla nagyváradi apostoli. kormányzót 1949-52 között többször letartóztatták. Antalcsik N. lelkészt 1956 u. szervezkedésért 5 é. ítélték.
Györgypál Albertet hittanárként 1946-47: letartóztatták, halálra kínozták.
Forrás : Magyar Katolikus Lexikon
Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi/Un Orădean Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyar Katolikus Lexikon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyar Katolikus Lexikon. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. június 1., hétfő
2014. június 5., csütörtök
Nagyvárad a Magyar Katolikus Lexikonban
Nagyváradról sok és hasznos információt olvashatunk a Magyar Katolikus Lexikonban.Ha a linkekre kattint,akkor még többet olvashat Nagyváradról.
Nagyvárad, Várad, Varadinum, Grosswardein, Magnovaradinum, v. Bihar vm. (Oradea, Ro.): város Erdélyben, →Bihar vármegye központja. - 1. Neve. A római korban Ulpianum. A honfoglalás után az első okl-ekben Varadium, a kk-ban Bihar-Várad, az erdélyi fejedelemség idején Vég-Várad, a 17. sz. végétől a bécsi haditanács irataiban Gross-Wardein, Nagy-Várad. 1850: az addig önálló 4 városrész (→Várad: a vár és környéke; Olaszi a Körös folyó jobb partja; Velence a vár mögötti részek; Vadkert a szőlősi határrész) közigazgatási egyesítésével ~. A köznyelv azonban megőrizte az ősi Várad nevet, amelyet a rum. is átvett: Oradea. -
2. vára. A kis méretű, kör alaprajzú földvár az Igfun erdő peremén, folyóktól, mocsaraktól és nagy kiterjedésű legelőktől övezett alacsony magaslaton, alkalmas stratégiai ponton épült. A körülötte lévő falvak törzsi eredetű nevei (Kér, Jenő, Megyer, Tarján, Besenyő) a hely korai megszállását és hadászati jelentőségét tanúsítják. - A várat Szt László kir. (ur. 1077-95) erősítette meg. Még 1077 e. a Ny-i oldalon lakótornyot építtetett Boldogasszony-kpnával (1598: még megvolt). Ez a lakótornyos földvár lett az épülő székesegyházat körülfogó első védelmi övezet, és talán a később épült erdélyi, székelyföldi erődtemplomok (Csíkkarcfalva, Torja, Valkó stb.) modellje is. László kir-t a várban lévő szegyh-ban temették el. - 1241: a tatárok elfoglalták és fölégették, az újjáépült vár a török közeledtével az ország egyik legfontosabb végvára lett. 1569 u. itáliai építészek tervei alapján ötszögű, olaszbástyás erősséggé építették át. 1598: védői visszaverték a törökök támadását. 1606: Bocskai 2 é. ostrom után tudta bevenni. 1660: hősies védekezés után föladták a török túlerőnek, 1692: több sikertelen kísérlet után visszafoglalták. 1703-06: a kurucok tartották ostromzár alatt. Később katonai szerepet már nem játszott. Falai 2000: nagyrészt még álltak. -
3. város. a) Kr. e. 350-: a rómaiak és dákok, 275: →vandálok és →gótok, 378: →hunok, 457: gepidák, 567: →longobárdok, 690: avarok, 796: →bolgárok lakták. 896: a Körös völgyét, s vele ~ ter-ét a m-ok foglalták el (→honfoglalás).
Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu
Nagyvárad, Várad, Varadinum, Grosswardein, Magnovaradinum, v. Bihar vm. (Oradea, Ro.): város Erdélyben, →Bihar vármegye központja. - 1. Neve. A római korban Ulpianum. A honfoglalás után az első okl-ekben Varadium, a kk-ban Bihar-Várad, az erdélyi fejedelemség idején Vég-Várad, a 17. sz. végétől a bécsi haditanács irataiban Gross-Wardein, Nagy-Várad. 1850: az addig önálló 4 városrész (→Várad: a vár és környéke; Olaszi a Körös folyó jobb partja; Velence a vár mögötti részek; Vadkert a szőlősi határrész) közigazgatási egyesítésével ~. A köznyelv azonban megőrizte az ősi Várad nevet, amelyet a rum. is átvett: Oradea. -
2. vára. A kis méretű, kör alaprajzú földvár az Igfun erdő peremén, folyóktól, mocsaraktól és nagy kiterjedésű legelőktől övezett alacsony magaslaton, alkalmas stratégiai ponton épült. A körülötte lévő falvak törzsi eredetű nevei (Kér, Jenő, Megyer, Tarján, Besenyő) a hely korai megszállását és hadászati jelentőségét tanúsítják. - A várat Szt László kir. (ur. 1077-95) erősítette meg. Még 1077 e. a Ny-i oldalon lakótornyot építtetett Boldogasszony-kpnával (1598: még megvolt). Ez a lakótornyos földvár lett az épülő székesegyházat körülfogó első védelmi övezet, és talán a később épült erdélyi, székelyföldi erődtemplomok (Csíkkarcfalva, Torja, Valkó stb.) modellje is. László kir-t a várban lévő szegyh-ban temették el. - 1241: a tatárok elfoglalták és fölégették, az újjáépült vár a török közeledtével az ország egyik legfontosabb végvára lett. 1569 u. itáliai építészek tervei alapján ötszögű, olaszbástyás erősséggé építették át. 1598: védői visszaverték a törökök támadását. 1606: Bocskai 2 é. ostrom után tudta bevenni. 1660: hősies védekezés után föladták a török túlerőnek, 1692: több sikertelen kísérlet után visszafoglalták. 1703-06: a kurucok tartották ostromzár alatt. Később katonai szerepet már nem játszott. Falai 2000: nagyrészt még álltak. -
3. város. a) Kr. e. 350-: a rómaiak és dákok, 275: →vandálok és →gótok, 378: →hunok, 457: gepidák, 567: →longobárdok, 690: avarok, 796: →bolgárok lakták. 896: a Körös völgyét, s vele ~ ter-ét a m-ok foglalták el (→honfoglalás).
Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)