Péntek
délután a XXIII. Festum Varadinum keretében mutatták be a Lorántffy
Központban Péter I. Zoltán A nagyváradi vár építészettörténete című
kötetét, a Partiumi füzetek 78. számát.
A szép számú érdeklődőt a szervező
Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság nevében Kupán
Árpád köszöntötte, ünnepi alkalomnak nevezve az eseményt.
A bemutatott könyvet alaposan és szakszerűen ismertető Dukrét Géza, a
PBMET elnöke arra hívta fel a figyelmet: Péter I. Zoltán az egyik
legtermékenyebb kutatója, tagja az egyesületnek, hiszen 30 önálló kötete
jelent meg eddig, 12 esetében működött közre társszerzőként, és 20
tanulmányt is közölt gyűjteményes kiadványokban. A Bihar Megyei Tanács
és az RMDSZ Bihar megyei szervezete támogatásával, a Partiumi füzetek
sorozat 78. darabjaként napvilágot látott mostani kötettel a nagyváradi
vár építészettörténetén keresztül kalauzol végig bennünket, bemutatva a
különböző korszakokban bekövetkezett változásokat. Ennek megfelelően a
román kori várról szóló fejezetben olvashatunk a váradi prépostság és
püspökség megalapításáról, a vár kezdeteiről, a román kori
székesegyházról, és egyéb várbeli építményekről. Ezután a gótika korával
ismerkedhetünk meg, a püspökvár védőművével, a csúcsíves
székesegyházzal, a gótikus püspöki palotával és egyéb várbeli
épületekkel, valamint a királyszobrokkal.
Az építkezések a reneszánsz című rész arról szól: milyen volt a vár
védőműve a kor elején, az ötszögű, ötbástyás külső vár, a püspöki palota
és az újkori belső vár. Ismereteket szerezhetünk a török kori várról
is, majd megtudhatjuk, mi történt a barokk korban (az ostromkár
felszámolása, a külső vár korszerűsítési terve, a belső vár átépítése a
18. század derekától, a belső vár 19. század végi átépítése).
A kiadványt az idézet művek rövidítésjegyzéke, a könyvészet és színes
képmelléklet gazdagítják. „Dióhéjban ennyi a vár építészettörténete,
rengeteget el lehetne még mondani erről, de akit érdekel, olvassa el ezt
az érdekes és izgalmas könyvet”- mondta Dukrét Géza.
Folytatás
Péter I. Zoltán megjegyezte: több mint tíz évvel ezelőtt kezdte őt
noszogatni azzal Jakabffy László mérnök, műemlékvédő, hogy írja meg a
vár építészettörténetet, de ő két okból kifolyólag nehezen szánta rá
erre magát: egyrészt inkább a város a szívügye, mint a vár, másfelől
pedig várt, hátha megírja helyette egy szakavatott személy, például egy
hadtörténész. Látta azonban, hogy hiába számít erre. Időközben gazdag
bibliográfiához jutott, és az internet is nagy segítségére volt.
Hangsúlyozta: nem volt egyszerű dolga, hiszen főleg az Árpád-kori
résznél egymásnak ellentmondó nézeteket kellett puzzle-darabokhoz
hasonlóan egymáshoz illesztenie, különböző feltételezések közül a
leglogikusabbnak tűnőket kiválasztania. Úgy fogalmazott: ezeket a
hipotéziseket aztán majd az utókor, a régészeti eredmények igazolják
vagy sem, kiderül majd az igazság, például ha Mihálka Nándor régész
befejezi az ásatásokat. Ez tehát csak a kezdet, kíváncsian várja ő is a
folytatást… Hozzátette azonban: a vélekedések csak a könyv elenyésző
részét képezik, döntő többségében hiteles dokumentumokra, valós tényekre
alapozza ismereteit.
Lovasszobor
A rendezvényen fellépett Thurzó Sándor-József brácsa- és Thurzó
Zoltán zongoraművész. A könyvismertető után a megszólítottak- Jakabffy
László és Mihálka Nándor- reagáltak az elhangzottakra. Biró Rozália
RMDSZ-es szenátor azon meggyőződésének adott hangot: a váradi várban
csak akkor lesz újra például Szent László-lovasszobor, ha valamilyen
civil szervezet, vagy önkormányzat kifejezetten erre a célra, és ezzel a
kikötéssel ajánl fel egy műalkotást. Halovány reménysugár, amibe talán
lehet kapaszkodni, most feltűnt, ugyanis pénteken itt járt egy
székesfehérvári küldöttség, és Cser-Palkovics András polgármester
említette, hogy létezik náluk egy úgynevezett Árpád-ház program, mely
erre is alkalmas lenne.
Forrás :
erdon.ro