Egy korábbi kép a tóról
Ahogy az várható volt, a téli fűtési szezon
beindulásakor ismét kiszáradt a püspökfürdői termálvizes tavacska, a
hévizi tündérrózsa, a Racovita-kele és a bordás homorcsa egyetlen
természetes élőhelye.
„Ugyanaz a jelenség figyelhető meg, mint a tavaly” – mondta az eset kapcsán Venczel Márton a püspökfürdői tavat kezelő Körösvidéki Múzeum
tudományos főkutatója. Venczel Márton elárulta, hogy minden évben,
amikor elkezdődik a fűtésszezon, a tavacska vízszintje drasztikusan
apad. Ennek oka az, hogy nagyon sok környékbeli villában, hotelben,
létesítményben termálvízzel fűtenek. Októberben már volt egy hidegebb
időszak, amikor beindították a fűtést, és már akkor is apadt a tó
vízszintje. A múzeum már akkor is jelentette az esetet az illetékes
hatóságoknak: a Környezetvédelmi Ügynökségnek, a Környezetvédelmi
Őrségnek és a Környezetvédelmi Minisztériumnak is. „Most megint itt a
hidegfront, megint kiszáradt a tó” – fogalmazott Venczel Márton, elárulva azt is, hogy a múzeum évkönyvében publikálni fogják azoknak a szakembereknek a tanulmányait, akik a püspökfürdői termálvizes tó
kiszáradását kutatták. A szakemberek kutatásainak is az az eredménye,
hogy a túlzott mértékű termálvízfogyasztás okozza a tó kiszáradását. Az
már az elmúlt évben zajlott viták során is kiderült, hogy sem a Bihar
Megyei Prefektúra, sem a szentmártoni önkormányzat (ehhez az
önkormányzathoz tartozik a termálvizes tó), sem pedig az Országos
Ásványkincs Hatóság (ANRM) nem akarja elismerni ezt, mert kénytelenek
lennének drasztikusan korlátozni a termálvíz fogyasztást, ami számos
vendéglátói, turisztikai vállalkozó, valamint a termálvizet törvényesen
vagy törvénytelenül felhasználó magánszemély érdekeit sértené. A
szárazság-elméletet Venczel Márton határozottan cáfolja: „Az idén is
felvetődött az az elgondolás, hogy a szárazság az oka a tó kiapadásának,
csakhogy itt egy egészen más jelenségekről van szó. Ezek a termálvizek
nem az idei csapadékból származnak, hanem hosszú évezredek alatt
alakultak ki.” A kutató hangsúlyozta, hogy egy természetes élőhely
paramétereinek drasztikus megváltoztatása rendkívül káros az egész
mikroökoszisztémára nézve, különösen igaz ez egy termálvízi élővilágra.
Venczel Márton emlékeztetett arra, hogy továbbra is folyik a tó két
őshonos fajának, a Racovita-kelének és a bordás homorcsának
a fogságban történő szaporítási programja. E programot a váradi múzeum a
Galaci Természettudományi Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetem
agrártudomány szakának szakembereivel együttműködésben végzi.
Forrás : erdon.ro