Magyar-román vita van Gozsdu Manó hagyatékáról,mert mind a két ország sajátjaként szeretné kezelni.Ki volt Gozsdu Manó vagy Emanuil Gozsdu?
Gozsdu Barabás Miklós festményén.Forrás : hu.wikipedia.org
Gozsdu Manó, Emanoil Gojdu, Manuil Gozsdu, Emanuil Gozsdu; Nagyvárad, 1802. február 9. – Budapest, 1870. február 3.) magyarországi román jogász, politikus, mecénás. Gozsdu Elek író nagybátyja.
Gozsdu Emánuel síremléke Budapesten. Kerepesi temető: B. 136. Kivitelezője a Gerenday-cég.Forrás : hu.wikipedia.org
Mi volt a végrendelete? Wikipédia ezt írja : "1869. november 4-én kelt végrendeletében vagyonát kizárólag a „román nemzet Magyarországon és Erdélyben élő és a görögkeleti ortodox hitet gyakorló” részére hagyta. A végrendelet legfőbb végrehajtója Andrei Șaguna erdélyi román ortodox püspök lett. E vagyonból kezdte meg működését a Gozsdu Alapítvány."
Berényi Mária Gozsdu Manó élete és tevékenysége című művében részletesen írt a politikusról. Az egyik szép idézet a művéből :
"Politikusként Gozsdu a románok és magyarok békés együttműködéséért küzdött, noha voltak olyan románok, akik ezért a törekvéséért renegátnak tartották.
Többször hangoztatta a két nép közötti ellenségeskedés veszélyét, így a főrendiházban tartott híres beszédében többek között ezeket mondta: „Az isteni gond
-
viselés, maga a világ népeinek Istene tűzte ki a magyar és román nemzetnek azon rendeltetését, hogy
együtt kell nekiek egy örökké tartó frigyben élniük,
egymással van dicső jövendőjük, egymással szemközt mindkettőjüknek veszniük kell.”
Forrás : mariaberenyi.hu
Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai könyvben írja Gozsdu Manóról ifj. Reiszig Ede és Zsák J. Adolf :

Gozsdu Manó
Gozsdu Manó, legfőbb itélőszéki bíró, a Lipót-rend lovagja,
született 1802. február 12-én Nagyváradon. 1824-ben ügyvédi oklevelet
nyert s Vitkovics Mihály, a magyar-szerb költő és ügyvéd mellett nyert
alkalmazást. Kazinczy, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Fáy András, a
Kisfaludyak gyakran megfordultak Vitkovics házánál s a velök való
érintkezés következtében megszerette a magyar irodalmat. Az ő érdeme
részben, hogy a törvénykezési nyelv, a pesti és a budai tanácsoknál s a
pesti görög-román egyháznál a magyar lett. 1860-ban a kormány
Krassó-megye főispánjává nevezte ki. 1866-ban Tenke biharmegyei községet
képviselte az országgyűlésen. Meghalt 1870. február 3-án, Pesten. Mint
szónok kiváló hírnévre tett szert. Közremunkált a magyar és román nép
békés egyetértésének fentartásában. 220 ezer forintot hagyott nevelési
czélokra. Szépirodalmi dolgozatai a Szépliteraturai Ajándékban (1826)
jelentek meg.
Forrás : mek.oszk.hu

Hiller István kulturális miniszter és Mircea Geoana
román külügyminiszter közösen felavatta szombaton Gozsdu Manónak
(1802-1870), a budapesti Gozsdu-udvar bejáratánál elhelyezett
emléktábláját.
Teljes cikk : gondola.hu
Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) macedoromán kereskedőcsaládból származott.
Apai ágon Macedóniáig nyúltak vissza a gyökerei, a Gozsdu család ugyanis
1769-ben a török veszedelem elől menekült el Moscopolis városából,
amely ma Albánia területén található. Útjuk először Lengyelországba
vezetett, de jó két évtizeddel később - több görög és macedoromán
kereskedőcsaládhoz hasonlóan - Magyarországon telepedtek le. A Gozsduk
Miskolcon találtak otthonra, ahonnan a család egyik ága Nagyváradra
költözött. E családból származik egyébként az elmagyarosodott író,
hírlapíró, Gozsdu Elek is.
Forrás :
rubicon.hu
Romániában egyetlen magán- vagy közjogi személy sem volt képes
bizonyítani, hogy jogos örököse lenne az eredeti Gozsdu-vagyonnak –
szögezte le a Ziua című napilapnak Cristian Diaconescu, a korábbi
PSD-kormány volt igazságügyminisztere.
Teljes cikk :
itthon.transindex.ro
Forrás : erzsebetvaros.hu
Gozsdu Manó.Forrás : flickr.com
A Gozsdu-udvar bejáratánál.Forrás : kozterkep.hu
Gozsdu Manó szobra Nagyváradon. Forrás : panoramio.com
Gojdu líceum Nagyváradon.Forrás : lego.streng.ro