Aláírta a három magyar pártelnök az autonómia-nyilatkozatot

 

Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt a megállapodás aláírásakor • Fotó: Rostás Szabolcs 

Forrás : kronika.ro

"Az autonómia-elképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum szövege kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között." írja Rostás Szabolcs a Krónikákban.Teljes cikk :

"Úgy tudjuk, hogy a szövegről még hétfőn délelőtt is folyt az egyeztetés, mivel a korábban már véglegesnek tekintett változaton az RMDSZ az utolsó pillanatban is módosításokat eszközölt. Emiatt adott pillanatban felmerült, hogy kútba fullad a nyilatkozat aláírása.

A megállapodást végül a meghirdetett időponthoz képest fél órás késéssel szentesítette kézjegyével Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a szövetség kincses városi elnöki hivatalában. 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, az elmúlt 25 év autonómia-törekvéseit tartalmazó közös elvi állásfoglalás tető alá hozásának ötlete tavaly ősszel, az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban elfogadott Kolozsvári nyilatkozat évfordulóján merült fel. A szövetségi elnök szerint a román egyesülést kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széleskörű autonómia a román többség érdeke is. 

Kelemen Hunor elmondta, a szándék az, hogy összehangolják az autonómia-elképzeléseket, határidőket pedig nem tartalmaz a dokumentum. Megjegyzendő: közel egy órával a dokumentum szentesítése után a megállapodás szövege még nem ismert, azt csak a román fordítás elkészülte után hozzák nyilvánosságra.

 „Számunkra nem az a kérdés, hányan írják alá, hanem hányan szavazzák meg a parlamentben az autonómiáról szóló törvénytervezetet, ennek a sorsa ugyanis ezen múlik. Az RMDSZ-frakciók valamennyi, az autonómiáról szóló törvénytervezetet megszavaznak, mindegy, hányan írják alá” – jelentette ki a szövetségi elnök lapunk kérdésére, miszerint mennyi esély van a három politikai alakulat közötti konszenzus kialakítására, ha az RMDSZ és az MPP sem tudta összehangolni egymás autonómiatörekvését. Ennek bizonyítéka, hogy Kulcsár-Terza József MPP-alelnök, parlamenti képviselő egyedül terjesztette be a bukaresti törvényhozásban az SZNT autonómiastatútumát. 

Kelemen szerint az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ami ugyancsak késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár-Terza József által benyújtott tervezet. 

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás, ezért azt tekintik normálisnak, ha egy képviselő vállalja, amit a közösségnek ígért (ezzel Kulcsár-Terzának az SZNT irányába tett fogadalmára utalt). „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt a román szenátusban védtem a területi autonómiáról szóló statútumot, számos román honatya el akart vitetni. Ma viszont már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának” – jelentette ki a néppárti elnök. Az EMNP vezetője szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért. 

Biró Zsolt szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró. Az MPP elnöke elmondta, „konszenzus” volt Kulcsár-Terza egyéni beterjesztése mögött, előtte egyeztetés folyt erről, szerinte pártja alelnöke becsületbeli kötelezettségének tett eleget, amikor egyedül terjesztette be december végén a a parlamentben az SZNT statútumát. „A témát ezáltal melegen tartjuk, közvitát generálunk” – fogalmazott Biró.

 Újságírói kérdésre a pártelnökök elmondták, nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.

 • Fotó: Rostás Szabolcs 

A Krónika értesülései szerint a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A néppárt például közös szakértői munkacsoport létrehozását szerette volna a kulturális autonómia törvényi keretét megteremtő törvénytervezet kidolgozása céljából. Az alakulat kezdeményezte azt is, hogy közös szakértői munkacsoport elemezze a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó két dokumentum – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott, valamint az RMDSZ és MPP által kidolgozott törvénytervezet – összehangolásának lehetőségét. 

A cél ez esetben az lett volna, hogy a lehető legszélesebb támogatással bíró, az SZNT által véleménynyilvánító népszavazáson támogatást szerzett és a bukaresti törvényhozást kétszer is megjárt statútumtervezethez legközelebb álló törvénytervezet kerülhessen a parlament elé, legkésőbb 2018. első felében. Emellett szakértői munkacsoportot javasoltak annak érdekében is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgozzon ki a Gyulafehárvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó pontjainak Románia alkotmányába foglalása, továbbá a különböző közösségi autonómia-formák alkotmányos pilléreinek megerősítése céljából, amelyet ez év folyamán az RMDSZ és az MPP képviselői a parlament elé terjesztenének. 

Lapunk úgy tudja, az is szerepelt a javaslatok között, hogy az autonómia-nyilatkozat ötpárti legyen, és azt írja alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője is. Az RMDSZ azonban a konkrét lépések rögzítésén túlmenően elvetette a két szervezet csatlakozását is.

Forrás : kronika.ro

Megnyílt a Szent László-örökség út

 

MTI Fotó: Balázs Attila 

"Kiépült a negyvennégy erdélyi és magyarországi települést tömörítő, a lovagkirályhoz kapcsolódó kulturális, természeti és építészeti értékeket egyaránt bemutató Szent László-örökség út, amit pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán nyitottak meg." - írja a Bihari Napló az MTI-re hivatkozva.Teljes cikk : 

"Az ünnepségen Kelemen Hunor, a programot elindító Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, a kezdeményezés Szent László örökségének megőrzésére és megerősítésére, legendájának továbbvitelére irányul.
A cél, hogy a horvát és a lengyel, vagy – a lovagkirály elsőszülött lányán, Szent Piroska bizánci császárné örökségén keresztül – akár a román szálat felvéve, a kultúrák közötti értékek cseréjén keresztül közelítsük egymáshoz a nemzeteket – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kifejtette, az örökségút megnyitása csak az első lépés, a következő évekre több tematikus rendezvényt terveznek, a program segítségével pedig akár műemlékeket és Szent László-freskókat is helyre lehetne állítani.
Azt a legendát kellene éltetni, amely évszázadokon keresztül kulturális, nemzeti és vallási örökségünknek része lett és amitől a 21. században nem szabad eltekinteni – mondta Kelemen Hunor.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa hangsúlyozta, Szent László és elődje, Szent István király munkája az, ami a mai napig megtartotta a magyarokat, vallási, tájegységi és hitközösségeit, illetve kultúráját.
Az emlékév során saját magunknak is megfogalmazhatjuk a feladatainkat Európában és azon belül Magyarországon – jelentette ki Navracsics Tibor.
Hozzátette: az ezeréves magyar államnak – miként Szent László idejében, úgy mai is – az a dolga, hogy a közép-európai térség békéjét, harmóniáját és prosperitását biztosítsa a gyengék védelmével és az erősek felelősségének érvényesítésével.
Az örökségút Erdélyben és Észak-Magyarországon negyvennégy helyszínt tartalmaz, Erdélyből egyelőre Bihar, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros és Szilágy megye harminckét települése, Magyarországról pedig tizenkét település, köztük Kisvárda tartozik bele.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a programot ismertetve kifejtette, azok a települések kerülhettek be az örökségútba, ahol például épített vagy természeti örökség található, hozzájuk a Szent Lászlóról szóló mondavilág valamely eleme köthető, valamilyen formában a lovagkirály nevét viselik, illetve követelmény volt, hogy éljenek ott magyar emberek is.
A kezdeményezés keretében interaktív honlap, mobilapplikáció és útvonaltervező készült, hogy a múlt értékeinek megismerése mellett az erdélyi magyar emberek is megmutathassák értékeiket, legyen szó akár pálinkafőzésről vagy lekvárkészítésről – mondta Hegedüs Csilla, hozzátéve, a tervek szerint az örökségutat a jövőben a teljes Kárpát-medencére kiterjesztenék.
Az ünnepség után egy alkalmi kiállítást nyitott meg Navracsics Tibor és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, ezen a szervezők lehetőséget biztosítottak az örökségút honlapjának kipróbálására."

Forrás : erdon.ro 

Hasonló tartalmú cikkek : foter.ro 

                                           maszol.ro  

Tőkés Lászlóval tárgyalt Kelemen Hunor Nagyváradon

 

"Vannak olyan közös célok, amelyek együttes fellépést tesznek szükségessé – értett egyet hétfői találkozóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője." - írja a Reggeli Újság.Teljes cikk :

"Kettejük tárgyalásáról Tőkés László sajtóirodája számolt be hétfőn este. E szerint a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója alkalmából Nagyváradra látogató Kelemen Hunort megbeszélésre hívta meg a Fidesz EP-képviselője, az egyetem alapítója. Az eszmecserére a szövetség elnökét elkísérte Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, míg a házigazdák részéről jelen volt Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, illetve ügyvezető elnöke. Az EMNT és az EMNP közös Bihar megyei székházában tartott, mintegy másfél órás találkozón az erdélyi magyar politika és a román belpolitika állását elemezve a tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek együttes fellépést tesznek szükségessé. Ilyen a FUEN által kezdeményezett aláírásgyűjtés, amely egymillió aláírás összegyűjtésével európai védelmet kíván megvalósítani az őshonos nemzeti közösségeknek, és amelyet mindkét szervezet támogat. Ugyanakkor ilyen a regisztrációs folyamat is, amely szükséges a jövő évi magyarországi parlamenti választásokon való részvételhez. A találkozón szóba került a Kárpát-medencei Autonómiatanács munkája és a román törvényhozásban benyújtandó autonómiatervezetek ügye is.A felek megállapodtak abban, hogy szükség van a rendszeres párbeszédre, a következő találkozóra valószínűleg a Magyar Állandó Értekezlet november elejére tervezett ülése kapcsán kerül sor. Az egyetemi tanévnyitó demonstratív jellegén túl a magyar vezetőknek érdemi párbeszédet, és ha lehet, együttműködést kell kialakítaniuk, ezzel is megerősítve a nemzeti együttműködés rendszerét, mondta Tőkés László a találkozó után."

Forrás :  reggeliujsag.ro

RMDSZ-kongresszus – Újraválasztották Kelemen Hunort a szövetség élére

 

Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12. kongresszusán.

Teljes cikk : erdon.ro 

„De hova tűntek a szavazatok!?”

 

Az exit poll-eredmények alakulása, illetve Kelemen Hunor Bihar megyei szereplése láttán természetesen jó hangulatban telt a vasárnap este, éjszaka az RMDSZ Sas-palotabeli székházában.

Teljes cikk : erdon.ro

Ponta nyerte az első fordulót - Kelemen Hunor 3-5% között

 

Az első fordulót Victor nyerte az elnökválasztáson a felmérések szerint.Nem hivatalos eredmények alapján Ponta a 40%,Iohannis a 30% körüli szavazatot kapott.Kelemen Hunor 3-5% közötti szavazatot kapott.Szilágyi Zsolt eredményéről nem sokat tudunk.Holnap fogja ismertetni az eredményeket a központi választási bizottság

Bővebben : romaniatv.net

Először lesz Romániának nő miniszterelnök-helyettese

 

Kelemen Hunor helyet  Bíró Rozália, az SZKT elnöke, Bihar megyei szenátor veszi át.

Két fontos kérdésben döntött július 17-én, csütörtökön délben a Szövetségi Állandó Tanács Kolozsvárott: az RMDSZ indít jelöltet az őszi államelnök-választáson, a Szövetség jelöltje pedig Kelemen Hunor lesz. Arról is döntött ma a SZÁT, miután a múlt héten Kelemen Hunor bejelentette, lemond miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségeiről, hogy a helyét a szövetségi elnök javaslatára Bíró Rozália, az SZKT elnöke, Bihar megyei szenátor veszi át. Mindkét kérdésben a Szövetségi Állandó Tanács egyhangú döntést hozott.

„1996 óta az RMDSZ mindig állít jelöltet az államfő-választáson. Két alkalommal Frunda György volt a jelöltünk, 2004-ben az RMDSZ akkori elnöke, Markó Béla, 2009-ben pedig jómagam. A mi érveink a saját jelölt mellett elsősorban arról szólnak, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy hallassuk a hangunkat, hogy meg is hallják a hangunkat, odafigyeljenek ránk, és az erdélyi magyarság törekvéseit be tudjuk mutatni a román közvélemény előtt. Ha nincsen jelöltünk, akkor hónapokon keresztül a mi szavunkat senki nem hallja, senki nem figyel ránk. Egy másik érvünk az, hogy 25 éven keresztül bebizonyosodott: egyetlen román párt, egyetlen román politikus sem tűzi programjára, nem foglalkozik az erdélyi magyarság specifikus kérdéseivel. Egyszerűen számukra a magyar kérdés problémaként jelenik meg, ezért nem foglalkoznak vele, vagy pedig szavazatszerzésre használják fel a magyarellenességet. Tehát ilyen szempontból elképzelhetetlen, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarságnak ne jelenjenek meg az elképzelései, a célkitűzései egy ilyen fontos politikai vitában, ami az államelnök-választást előzi meg. Ezért a SZÁT ma egyhangúan arról döntött, hogy legyen államfő-jelöltje a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, ez már szinte becsületbeli üggyé vált számunkra, az erdélyi magyarság számára” – nyilatkozta ma Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnök-jelöltje. Hozzátette, ez a jelölés megtiszteltetés számára, és a következő időszakban azon lesz, hogy az erdélyi magyarság céljait, programjait megismertesse a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel, és megmutassa azt, hogy az RMDSZ politikusaként van koherens elképzelése Romániáról, a romániai társadalomról, és az erdélyi magyarságról mindenek előtt.

„Mivel márciusban a Parlament úgy szavazta meg, hogy a kulturális miniszteri és a miniszterelnök-helyettesi tisztség egymáshoz kapcsolódik, olyan embert kellett keresnünk, aki mindkét feladatot el tudja látni. Bíró Rozáliát kértem fel, hogy vállalja ezeket a tisztségeket, ő pedig a SZÁT egyhangú szavazata után augusztus 1-től átveszi a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi teendőket. Figyelembe véve, hogy az Alapszabályzat szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöki pozíciója a második számú politikai tisztség az RMDSZ-ben, teljes mértékben érthető, hogy miért esett rá a választás, hiszen a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is annak kell vállalnia, akinek van politikai súlya a szervezetben. Bíró Rozália rendelkezik ugyanakkor azzal a közigazgatási tapasztalattal, amely szükséges a tárca vezetéséhez, hisz Nagyvárad alpolgármestere volt két mandátumon keresztül. Nem mellékes az sem, hogy az ő személyében először lesz Romániának nő miniszterelnök-helyettese, ez pedig sok szempontból üzenetértékű” – nyilatkozta ma Kelemen Hunor szövetségi elnök Kolozsvárott. 

Forrás : nagyvarad.ro

A Festum Varadinum egy világítótorony

 

Vasárnap este díjkiosztással egybekötött ünnepséggel ért véget a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat a Szigligeti Színházban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, fővédnök mondott beszédet. 

Ünnepi beszédében Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter kifejtette: néhány perccel azelőtt érkezett Székelyhídról, ahol meglátogatta a Böjte Csaba alapítványa által működtetett gyermekotthont. Lakóinak most egy biztos pont adatott meg az életében, és ez azért fontos, mivel minden ember valamilyen támpont vagy érték után vágyik, amelyhez igazodni tud ebben a kusza 21. századi világban. Ebből a szempontból szerencsések azok a fiatalok, akik családban nevelkednek. Reméli tehát, illetve bízik abban, hogy mindaz, amit mi örökségül kaptunk, világítótoronyként segít minket is eligazodni, és csak rajtunk múlik, hogy ezt felismerjük. Ilyen például a Festum Varadinum ünnepségsorozat is, mely immár huszonhárom esztendeje felmutatja a magyar kultúra és történelem értékeit úgy, hogy Szent László király tiszteletéből és a magyar történelmi egyházak összefogásával indult, az RMDSZ és a civil szervezetek támogatásával, a váradi magyar emberek igényeit kielégítve.
Hangsúlyozta: a közel negyed évszázad már egy akkora idő, hogy az ezalatt közzétett eredményekre támaszkodni lehet. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Festum Varadinum volt az első olyan nagyobb magyar rendezvény Partiumban, Erdélyben, illetve Romániában, amelynek nyomdokain haladva aztán újabbak és újabbak születtek, s ma már szinte nincsen olyan város, ahol magyar közösség él, mely ehhez hasonló rangos kulturális vagy egyházi rendezvénysorozatot ne szervezne.
Teljes cikk : erdon.ro