Közlekedjünk okosan és óvatosan halottak napján

 

A közelgő halottak napja alkalmából már jó ideje érezhetően megnőtt a forgalom a nagyváradi Rulikowski temetőben és az oda vezető utakon egyaránt. Mindenki sürgölődik, hogy ha már évközben nem ért rá halottaira gondolni a hétköznapi létszükségletek megteremtéséért folytatott örökös rohanásban, legalább az ünnepre tegye szebbé szerettei sírját.Eszerint a már meglévő 14-es busz mellett az előző évekhez hasonlóan gyorsjáratokat indítanak a Szent László tér és a Rulikowski temető között egész hétvégén, azaz péntektől vasárnapig 9–19 óra között.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Halottak napja 2014 - Nagyvárad

Halottaink és temetőink emlékére - írja Darabont József.Videó dokumentum jellegű,mert régi temetőkben készült.Köszönet Darabont Józsefnek '

Nagyvárad - A Vitéz utcai vashíd emlékére

Darabont József videó összeállításában a régi Vitéz utcai hídra emlékszik vissza,mely nagyon szép volt.Ma mint Decebal hídként ismerik a váradiak.Politikai okok miatt az illetékesek nem hagyták meg a régit ,hanem egy új szocialista hidat építettek,mely a nagy árvíznek is ellenáll.A régi híd az emlékezetünkben, a fotókon és a videón megmarad.Köszönet Darabont úrnak '

Nagyvárad - Eltűnt városrészek. És nem csak....

Darabont József egy összeállítással idézi fel Nagyvárad múltját.Fekete-fehér fotók a 20. század utolsó évtizedeiben készültek.Jó vissza emlékezni a múltunkra és az eltűnt városrészekre.Nagyon sok váradinak fájdalmas az emlékezés,de az emlékeinket senki sem tudja elvenni.Fotók és a videó szerzője Darabont József .Köszönet Darabont úrnak '

Tőkés László volt felesége , Joó Edith belépett az RMDSZ-be '

 

Joó Edith Tőkés László volt felesége belépett az RMDSZ-be - írja a ebihoreanul.ro. A lap információi szerint tovább folyik a volt Tőkés házaspár közötti háború.Tőkés László a Partium Egyetemről kirúgta a volt feleségét,aki válaszul az RMDSZ-be iratkozott.A lap szerint Joó Edithnek anyagi gondjai vannak,mert nem kap fizetést.

Forrás : ebihoreanul.ro 

123 új szociális lakás épül Nagyváradon

 

A napokban az országos lakásügynökség közleményt adott ki, mely szerint 272 új szociális lakás építését kezdik meg, ezek közül Nagyváradon 123 épül, és 18 és 35 év közötti fiatalok bérelhetik majd.

Teljes cikk : nagyvarad.ro

Néptáncosoké volt a hétvége

 

Az elmúlt hétvégén péntektől vasárnapig zajlott Nagyváradon a XII. Csillagocska Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozó, melynek a PKE épülete adott otthont. Az esemény házigazdája a Csillagocska Alapítvány által működtetett Néptáncegyüttes volt. A korábbi rendezvényekhez hasonlóan a találkozón ezúttal is belföldi és anyaországi tánccsoportokat hívtak meg, a korosztály óvodásoktól gimnazistákig terjedt.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Új református püspöki székház készül Váradon

 

Péntek délután került sor annak az ingatlannak az ünnepélyes alapkőletételére, melyben a tervek szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöksége fog majd otthont kapni.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

A holokauszt magyarországi vetületeiről

Paksa Rudolf 

Nem annyira az áldozatokra, hanem sokkal inkább az elkövetőkre , illetve az államra fókuszálva beszélt a magyarországi holokausztról szerdán a nagyváradi Ady Endre Líceumban Paksa Rudolf PhD, az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa, az RMDSZ által indított Szacsvay Akadémián.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

A héten véget ér a fűtési kálvária?

 

Az illetékesek azt ígérik, hogy a héten befejeződnek a javítási munkálatok Nagyváradon a 2-es számú fűtési fővezetéknél, így vasárnap már lesz fűtés a mindenhol a városban.  

Teljes cikk : erdon.ro

Hat tömbházat újítanak fel Váradon

 

A napokban hat nagyváradi tömbház hőszigetelés-rehabilitációja kezdődik meg európai uniós anyagi forrásokból.

Teljes cikk : erdon.ro

Körkép halottak napja előtt

 

Virágok, mécsesek, koszorúk sokasága közül lehet válogatni a rogériuszi piacon, megnéztük mit, mennyiért árulnak. Az árusokkal beszélgetve derült ki, hogy többen közülük elégedetlenek. 

Teljes cikk : erdon.ro

Egy virtuóz hegedűművész Nagyváradon

 

Csütörtök este George Enescu rapszódiája, Szergej Prokofjev hegedűversenye és Felix Mendelssohn-Bartholdy Skót szimfóniája csendült fel a nagyváradi Filharmónia hangversenyén. Az est karmestere Romeo Rîmbu, szólistája Nicolas Koeckert német hegedűművész volt. 

Teljes cikk : erdon.ro 

Újabb utakkal kapcsolják össze Hajdú-Bihart Romániával

 

Régi utakat építenek újra (fotó: nif.hu)

Húsz utat és kerékpárutat építenek magyar és romániai települések között. Négy beruházás a megyénket érinti.

A parlament a héten elfogadta és ezzel kihirdette a magyar és a román kormány között a két ország államhatárán átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodást.  A megállapodás alapján húsz, határon átnyúló közutat és kerékpárutat építenek európai uniós forrásokból. A dokumentumot július 24-én Bukarestben írta alá Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Liviu Dragnea román regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterrel.

Teljes cikk : dehir.hu

Madárváros - ,Madártelep nagyváradi lakónegyed térképei

Nagyváradon volt egy Madárvárosnak vagy telepnek nevezett lakónegyed , a mai Emánuel baptista imaház és a Ramada Hotel környékén.Különböző évekből származnak a térképek ...

 Forrás : Darabont József

  Forrás : Darabont József

  Forrás : Darabont József

Forrás: Farkas László

Kolozsvárra költözik Nagyváradról a regionális vámhatóság

 

Az előzetes ígéretek ellenére mégis Kolozsvárra költözik Nagyváradról a regionális vámhatóság.

Teljes cikk : nagyvarad.ro

Szeretik a váradi állatkertet

 

Három évig tartott a nagyváradi állatkert felújítása és kibővítése, a látogatók tavaly óta tekinthetik meg ismét a korszerű zoót. Az elmúlt több mint egy esztendőről és további terveikről BIMBÓ-SZUHAI TIBOR, az állatkert igazgatója beszélt a Biharországnak.

Teljes cikk : biharmegye.ro

November 2-án, a Posticumban koncertezik a székelyudvarhelyi Alla Breve vegyeskar

  

A székelyudvarhelyi Alla Breve vegyeskar tart hangversenyt november 2-án, vasárnap 19 órától a nagyváradi Posticum kulturális és ifjúsági központban.

Teljes cikk : biharmegye.ro

Jövő vasárnap, november 2-án, a Posticumban koncertezik a székelyudvarhelyi Alla Breve vegyeskar 19,00 órától. Ez a videó bizonyítja, hogy egy nagyon komoly kórusról van szó. Egy Prágában szervezett nemzetközi versenyről tartanak majd visszafele és meg állnak Váradon (is). A hangverseny programja egyfajta - halottak napját tiszteletben tartó -meditatív elmélkedés lesz, a végére egyre világosabb pozitív kicsengéssel. A darabok garantáltan gyönyörűek lesznek. Megér egy próbát, hogy ebben a meghitt közegben emlékezzünk szeretteinkre.
Forrás : Szép a városunk Facebook csoport

Bolojanék a sajtót is átverik

A Hegyesi Márton utca környékén lakók hiába tiltakoztak a kisajátítások és a várható forgalomnövekedés ellen

A nagyváradi román városvezetés legújabb blöffjét még a Magyar Távirati Iroda is „beszopta” – nyilván az önkormányzati propagandából kifolyólag. A helyi sajtósok zöme meg kész ténynek veszi a hatóság minden „megvalósítását”. Aligha tehet mást, hiszen az egyik legfontosabb hirdető és „médiapartner” maga az önkormányzat.
Teljes cikk : itthon.ma

Szimfonikus hangverseny

 

Óktóber 30-án, csütörtökön, 19 órától, a Nagyváradi Filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében egy szimfonikus hangverseny veszi kezdetét.

Teljes cikk : oradeamagazin.ro

Festménytárlat

 

Október 31-én, pénteken, 18 órától, a Republicii 15. szám alatt található Művészeti Galériában egy festménytárlat megnyitójára kerül sor.

Teljes cikk : oradeamagazin.ro

A nagyváradi hőszolgáltató közleményt adott ki a lakosság részéről érkezett panaszok magyarázatára

 

A nagyváradi hőszolgáltató közleményt adott ki a lakosság részéről érkezett panaszok magyarázatára.

Teljes cikk : nagyvarad.ro

Séta a régi Váradon

Múltszázadi sétánkat kezdjük talán a belvárosban, mégpedig az Apáca utca 7-es számú házában. Itt volt ugyanis Dr. Rácz Ödön szanatóriuma és vízgyógyintézete. Akkoriban ezt a színház háta mögötti épületet, három oldalról többholdas kert övezte. Így a kertre nyíló emeletes épület betegszobáiban gyógyulók csendes, nyugodt, pormentes környezetben élvezhették a szanatórium, nyújtotta kényelmet.
Az intézmény nyugalmat, edzést, erősítést, eredményes gyógykezelést és természetesen gondos ápolást nyújtott az ide bevonulóknak. Természetesen a betegek szabadon választhatták meg kezelőorvosukat, és ha elégedetlenek voltak bármikor orvost válthattak. A korabeli leírás szerint a szobák modernek, világosak voltak, linóleumpadlósak, villanyvilágítással és folyóvizes csappal!
A tágas társalgók és kórtermek, a modern gyógyító berendezések felveszik a versenyt a külföldi szanatóriumok felszerelésével, teljes biztonságot nyújtva az ide nem kis pénzért beutaltaknak. A gyógymódokat, meleg és hideg vizes kúrákat, pakolásokat, masszázst, gyógytornát szakképzett ápolószemélyzet végez, külön a nők, külön a férfiak számára.

A beutaltak élvezhették az akkori legmodernebb gyógymódokat, írja az ismertető. Hogy mik voltak ezek? Mai ember számára furcsán csengenek a megnevezések. Szóval volt ott „teljesen új, szénsavas fürdő, melyek pontosan a betegség szerint adagolhatók, hőfok és sűrűségre nézve”, aztán volt még „elektromágneses berendezés álmatlanság ellen”. De a „villanyos négysejtes villanykád fürdők tökéletes berendezéssel” sem lehetett akármilyen! Felsorolni sem könnyű a kezelések sokaságát, de azért néhány érdekeset még ragadjunk ki, a mi fülünknek már kissé furcsa kifejezések közül. Bár biztosak lehetünk benne, hogy ezeket még mai napig használják a gyógyításban. Tehát volt iszapkezelés, forró légkúra, vibratió, inhalatórium, pneumatikus kamara. És persze a szanatórium penzió rendszerben működött, lakásra, ellátásra, kezelésre nézve. Az árak? I. osztály 13 korona, II. osztály 11 korona, III. osztály 9 korona naponta. A bentlakókat a szintén bentlakó igazgató főorvosa állandó felügyelet alatt tartotta. A bejáró betegek is részesülhettek az összes kúrában. Hát, így nézett ki a város szívében egy korabeli modern szanatórium.
Mai “látogatásunkat” a régi Váradon, a Léderer és Kálmán féle szeszgyár és gőzmalom RT telepén folytatjuk. Magyarország szesziparának egyik legjelentősebb vállalata a Léderer Antal és társa Kálmán Ferenc által alapított cég. A két derék férfiú 1857-ben alapította a szerény méretű és berendezéssel bíró szeszgyárat, majd rövid időn belül bevonták a társulásba Hermann Benedeket és Weisz Gábort is. Ettől kezdve a kezdetleges kis gyáracska megindult a rohamos fejlődés útján. Nemsokára a legmodernebb felszereltségű szeszgyárat tudhatták magukénak. Azon kevesek közé tartoztak hamarosan, akik “üzletkörüket egészen Kis-Ázsiáig terjesztették ki”! Évi 30 ezer hektoliter szeszt gyártottak és finomítottak, mindezt a legdrágább nyersanyagból, a tengeriből. Miután 1887-ben Weisz Gábor vette át a vezetést, a vállalatot részvénytársasággá alakította át. Huszonöt évig vezette a céget Weisz uram, aki halála előtt három évvel megalapította a tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjalapját humánus gondoskodással, olyan alapszabállyal, „hogy annak gyümölcseit” öreg munkatársai is élvezhessék. Weisz úr halála után a cég igazgatói Róz Simon (kereskedelmi) és Kálmán(Weisz) Ernő (műszaki) lettek. Ők azonnal hatalmas befektetéssel bővítették a szeszgyár marhahizlaló és tejgazdaságát. Ezenkívül a gyár telepén építettek egy modern berendezésű gőzmalmot is. Ezáltal a vállalatuk nem csupán a megye, de az ország egyik legnagyobbika lett. Nincs értelme statisztikákkal untatni az olvasót, de annyit megemlíthetünk, hogy a cég hatalmas összeget fizetett „szeszfogyasztási adóban”. Említésre méltó még, hogy a Léderer és Kálmán szeszgyár Rt alapította a nagyváradi „Műtrágyagyár Részvénytársaságot” és az „Aurora Aethergyár Részvénytársaságot”. A századelő Nagyváradának ezt a máig is meglévő épületét megcsodálhatják az érdeklődők, ha elsétálnak a Velence lakónegyedbe.

Farkas László, Nagyvárad 

Forrás : reggeliujsag.ro

Halottak napjára kitiltják az autókat

Halottak napján sokan mennek ki szeretteik sírjához (Archív felvétel)

Zsúfolt időszak következik a nagyváradi Rulikowsky temetőben a közelgő halottak napja miatt, ezért a közterületkezelőség hosszabbított látogathatási időt vezet be október utolsó hetére. Október 24-től 31-éig tehát 8 és 21 óra között tart majd nyitva a városi temető.

Ahogy az ADP (Nagyváradi Közterület-kezelő Zrt.) közleményében tudatta, a hozzátartozók, látogatók ebben az időszakban még személygépkocsival is behajthatnak majd a temetőbe, egy 5 lejes díj fejében. Ez a lehetőség azonban november 1-jén már nem lesz adott, amikor is a nagy forgalomra való tekintettel kitiltják az autókat a sírkertből.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Rimanóczy Ildikó - Várad

Rimanóczy Ildikó : Várad című versét mondja el Répa Attila.A videót megnézheti a facebook.com-n '

Rimanóczy Ildikó

Várad

A sorjázott kockaköveket még koptatom,
míg őseim szelleme elkísér utamon -
félszegen állok az ódon paloták előtt,
melyeket salétrom bont, és repkény körbenőtt.

Amikor érintem e jéghideg falakat,
érzem, mint hív, röpít magával a pillanat,
megmoccannak csendben a halott évszázadok,
és látom már régi pompájában Váradot.

Hol a tavirózsák sóhaja az égbe száll,
és a gőzölgő Pece partján Ady megáll,
sétái emlékét őrzi még a vén platán,
s a magnólia a Székesegyház udvarán.

Míg a tegnapról regéltek a Holnaposok,
szemükben a jövő tüze már ott ragyogott.
Halk ködbe burkolódzik az Emke kávéház,
hunyorgó ablakán ütött-kopott a fénymáz.

Ó, ti boldog békeidők mivé lettetek,
hol van a zsongás, miben leltétek kedvetek?
De mégis... mégis, mélyen, génjeimben érzem:
mik valaha voltatok - az immár a lényem.

A Körös zöldes vizét öleli még a part,
s a fűz, mi vállamra lóg, erővel visszatart -
múltad múltamat benőve ad nekem szárnyat -
jövőm csak itt lehet, benned loboghat: Várad!

2010. október 

Forrás : poet.hu

Megkezdődött az összekötő út építése

 

A napokban kezdődött, és egy év alatt kell befejezni azt a közutat, amely a Szilvásban épülő hidat és a Teodor Nes utcai hidat köti majd össze. A beruházás összértéke megközelítőleg 15 millió euró.  

Teljes cikk : erdon.ro

Német zeneszerzők estje a filharmóniában

 

Csütörtök este W. A. Mozart, L. v. Beethoven és J. Brahms zeneművei csendültek fel a filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében. A karmester az olasz Federico Crisanaz, a szólista az Olaszországban született Andreas Iliuţa zongoraművész volt.  

Teljes cikk : erdon.ro

Új út épül a vasút mellett

 

A kivitelező megkezdte Nagyváradon a Szilvásban épülő közúti híd és a Teodor Nes utcai közúti híd közötti közút építését.  

Teljes cikk : erdon.ro

Csütörtöktől kezdve fűtik a nagyváradi lakásokat

 

Forrás:bihon.ro

A helyi hatóság bejelentette , csütörtöktől fűtik a nagyváradi lakásokat.Készüljünk fel a fűtésre ' Forrás : bihon.ro 

Nagyvárad a fény századában

A múlt század elején Várad soha nem látott fejlődésnek indult. A poros, csendes kisvárosból szemmel láthatóan nőtt ki a nagyratörő, nem túlzás kijelenteni, hogy világvárosi babérokra törő új Babilon. Kellett legyen valami ennek a városnak a levegőjében, ami jó értelemben „megfertőzte” úgy az ide születetteket, mint az ide céllal jövőket. Valami olyan kovász volt ez, amely versenyre késztette a szellemi erőt és a tőke erejét. Mindenki nagyot, nagyobbat, még nagyobbat akart. Elhomályosítani a szomszéd városokat és Budapesttel, Béccsel, Párizzsal versengeni. Építménnyel, kultúrával, eszmével. Mert tudjuk, élt itt rengeteg nagy elme. Voltak pályakezdők, akik később arany betűkkel írták be nevüket az irodalomtörténetbe, voltak, akik innen elmenve rossz emléket hagytak maguk után az ország történelmének lapjain, hozzájárulva a romláshoz, Trianonhoz. Összességében azért inkább az építők, alkotók, lángelmék voltak többségben.

Ilyen emberek voltak azok is, akik kizökkentették a letargiából a városi tanácsot és sok évi vajúdás után felépítették a Szent László tér ékkövét, a Fekete Sas palota épületét.
Gondolták volna kedves olvasók, hogy 1910-ben ebben az impozáns gyönyörűségben több mint hatvan cég, üzlet és iroda működött? Volt itt porcelán és üvegkereskedés, divatüzlet, „drogueria”, csipkeáruház, nőikalap-üzlet, varrógépüzlet, fodrász, rőfös, kóser vendéglő, és csak a korabeli dokumentum a megmondhatója annak a sok vállalkozásnak, amely felsorolásához egy külön cikk kellene. Aztán itt volt a szálloda és a Vigadó! A káprázatosan szép, 1909. május 9-én felavatott Vigadó, melynek termeiben bonyolódnak Nagyvárad társadalmi ünnepélyei és kulturális, művészeti eseményei. Egyszóval lélegzetelállító.
És mennyi küzdelmes évébe telt a két építtetőnek, amíg leküzdve minden akadályt, lelkes munkával, hatalmas anyagi háttérrel megalkották a maradandót. Az építkezésen dolgozó munkások nevét nem őrzi semmi, talán a dokumentációkban fennmaradt néhány lista, de a téglákban, a korlátokban, a díszekben ott van mindegyikük neve: ismeretlen! Adorján Emil és dr. Kurlander Ede, valamint Komor Marcell és Jakab Dezső neve azonban fennmaradt a „hálás” utókornak.
Várad épületeit a tízes években itt-ott már villany világította, már négy esztendő óta villamos rótta a város utcáit, de még működött a gázgyár.
A gázgyár, ami Nagyvárad kulturális életének, a város haladásának első nevezetes intézménye volt. Egy város akkor lép be a civilizált városok sorába, amikor lakói megszabadulnak a primitív világítási eszközöktől. Ezt a missziót városunkban a gázgyár teljesítette. A városi gázgyár a Vámház utca sarkán állt, a Rimler Károlyné háza melletti hatalmas telken (a Mioriţa textilgyár bemutató üzlete működött a most vakolatlan épületben). Bár a város kis részben megszabadult a gázvilágítástól, a gázgyár mégis nagy kapacitással működött. Az újonnan épített paloták szinte mindegyikébe bevezették a gázt. Akkor már gáz van bevezetve a Moskovits, a Berkes, a Teszler, a Rosenzweig házakba,

A kávéházakban a gázbevezetés nélkülözhetetlen, ugyanakkor házaknál a „resó és gázfürdőkályha szintén nem hiányozhat” – írja a korabeli krónikás. A kor találmánya a lefele égő is gazdaságosabb az addig használt Auer fénynél, új korszakot nyitva a gázfogyasztás terén. A gázfűtés is teret hódít, és a dolog érdekessége, hogy Várad legelőkelőbb fakereskedője gázzal fűtteti lakását és üzlethelyiségeit.
Nos, ezek a kiváló tulajdonságok a gáz mellett szólnak, de van még két terméke ennek a gyárnak, amelyeknek eladása nagyban hozzájárul a gáz árának alacsonyan tartásához, ami a szolgáltatás népszerűségéhez vezetett. Ezek pedig a koksz, ez a népszerű fűtőanyag, amit nem nélkülözhetnek, illetve a vas, rézöntödék és a kátrány, amelyeknek kiváló tulajdonságait még csak akkor, a századelőn kezdik felismerni. Néhány évig verseng a gáz a villanyárammal, a gázgyár a villamos művekkel, de tudjuk, a villanyvilágítás nyer. Eltelik néhány év és az első világháború végén a gázgyárat bezárták, lebontották, a telket felparcellázták a gyár melletti Zöldkerti temetővel együtt, hogy helyükre családi házak épüljenek.

Farkas László, Nagyvárad

Forrás : reggeliujsag.ro

Tisza Kálmán otthon 1902-ben

  

Tisza Kálmán Horowitz Lipót festményén, 1894.Forrás : hu.wikipedia.org

Tisza Kálmán ha hazajött ,akkor a geszti kastélyba tartózkodott,de legtöbbet Nagyváradon volt Hegyesi Márton és Hlatky Endre társaságába.Ha hazajött ,mit csinált? Olvassa el Kiss Gereben cikkét a huszadikszazad.hu-n '

Mi hozta izgalomba a nagyváradiakat 1932-ben?

A válasz röviden : határrevízió kérdése és revízióellenes gyűlés,melyet Nagyváradon tartott Stelian Popescu volt igazságügyminiszter.A rendőrprefektus már szombaton fölhívta a magyar lakosság figyelmét, hogy tartsák magukat távol az eseményektől,nehogy provokálások történjenek.1600 főnyi csendőrkülönítmény vigyázott a rendre.Mintegy 8 ezren vettek részt a tüntetésen.Az egyik jelszó volt : „Ha reviziót akarnak, nekünk is lehetnek revíziós igényeink. Mi is kérjük esetleg a határok megváltoztatását!"

Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Cinka Panna leszármazottját, nagyváradi Bura Károly cigány prímást ünnepelték 1930-ban

 

Bura Károly sírja.Forrás : blog.xfree.hu

30 éves jubileumán ünnepelték Czinka Panna leszármazottját ,a nagyváradi Bura Károly cigányprímást a Zeneakadémia nagytermében. Az eseményről szóló tudósítást olvashatja a  huszadikszazad.hu-n '

Adatok Osvát Ernő életrajzához

 

Osvát Ernő.Forrás : kulturpart.hu

Osvát Ernő 1876 április 7-én született Nagyváradon - írja Osvát Kálmán, aki testvére volt.Részletes adatokat Osvát Ernőről olvashat a cikkben ,melyet a huszadikszazad.hu-n '

Ki volt Osvát Ernő?Életrajzát olvashatja a hu.wikipedia.org-n '

Ady-nótákat költ és kántál az érmindszenti asztalos 1929-ben

 

Ady Endre.Forrás : netorian.hu

Alispáni engedéllyel faluról-falura jár  különös dalokat kornyikál , Nagy Ede, érmindszenti asztalos. Többek között Petőfi, Vajda János, Szép Ernő, de főképen Ady Endre verseit mondja föl énekszóval. Csodálkozva hallgatják a parasztok,mert Nagy Ede nem ismeri a kottát.

Olvassa el a teljes történetét a huszadikszazad.hu-n '

Kommunista tüntetés volt Nagyváradon 1929-ben

1929 március 3-án délben kommunista tüntetés volt Nagyváradon.Rendőrség a katonaság segítségével helyre állította a rendet.Hatvan embert tartóztattak le.

Teljes cikk fotóval : huszadikszazad.hu

Koldusfalva Ősi község 1923-ban

  

A vaggonlakók nyilt tüzön főzik szükös ebédjüket.Forrás : huszadikszazad.hu

Nagyvárad városa radikális módon óhajtja rendezni a koldus és csavargó-kérdést.

A közeli Ősi községben ugyanis koldustelepet létesit és ezen a telepen helyezi el az összes nagyváradi koldusokat és csavargókat. Itt a munkabirókra a kényszermunka vár, míg a kitelepitett munkaképtelenekről Nagyvárad városa fog gondoskodni.
Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Nagyvárad, Arad és Szatmár a megszállás ellen 1922-ben

 

Szent László szobra Nagyváradon.Forrás :  huszadikszazad.hu

 

Vasárnap délelőtt 11 órakor az Ujvárosháza dísztermében a Szamos és a Kőrösök völgyének, valamint Szatmár, Nagyvárad és Arad városoknak kiüzütt menekültjei nagygyülést tartottak, amelyen tiltakoztak az elszakított terület magyarságát elnyomó kisantant ténykedései ellen.

Gróf Károlyi József elnöki megnyitójában rámutatott a vesztett háboru következményeire, melyek azonban mégis azokat sujtják a legjobban, akiknek szülőföldjüket kellett elhagyniok, de ugyan ugy sujtják azokat, akik még ma is ott szenvednek az elnyomók terrorja alatt. A Tisza és a Maros, a trianoni határ és a Királyhágó között elterülő vidék, a Szamos és a Kőrös völgyének, továbbá Szatmár, Nagyvárad és Arad városnak egy milliónyi magyar lakossága kiált segítségért. A trianoni békeszerződésnek Millerand francia miniszterelnök által aláírt kisérőlevele értelmében arra számítottak, hogy ezen a területen határkiigazitás lesz, a határkiigazítő bizottság azonban nem tolta vissza ezeket a határokat, hanem a hegygerincen innen hagyta mélyen belenyulni a nagy magyar Alföldnek színmagyar területébe.
Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Zeppelin-közlekedés lesz Magyarországon 1917-ben

  

A Zeppelin a tó fölött.Forrás : huszadikszazad.hu

Zeppelin-közlekedés lesz Magyarországon háború után, ez csak érdekes ugyebár? Végre Ön, aki még sohase látott Zeppelint, csak olvasott róla legendás dolgokat, nemcsak látni fogja a csodálatos britannikát, de személyesen is ülhet rajta. Nagyvárad lesz a főpályaudvar.
Forrás :  huszadikszazad.hu

A munkanélküliek segítése 1914-ben

Az egész országban általános munkanélküliségen, mint már előbb hire járt, a kormány nagyszabásu középítkezések végrehajtásával óhajt némileg segíteni, s a legutóbbi minisztertanácson jött létre a döntés. Az e tekintetben szükséges intézkedésekről a belügyminisztériumban középpontosított nyilvántartás adataiból a következőket közölhetjük:

Államsegítséget a biharmegyei (Nagyvárad), a dicsőszentmártoni, a temesvári és a szatmári közkórházakra azzal a kikötéssel adott a belügyminiszter, hogy tekintettel a munkahiányra, az építkezést mennél előbb kezdjék meg.

Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Katona szökevények Magyarországon és Nagyváradon 1914-ben

Még a mult év augusztusában Brassó környékét százhuszonöt román katonaszökevény lepte meg, a kik a határrendőrség előtt egybehangzóan azt vallották, hogy a kegyetlen bánásmód kényszerítette őket a tömeges szökésre. A határrendőrség gondoskodott róluk és munkához juttatta őket.

A brassói határrendőrség most a rendelet alapján összeszedte a brasssókörnyéki községi előljárók segítségével az ott letelepedett románokat és Nagyvárad felé terelte őket a hova szombaton tíz, vasárnap pedig száztizenöt román katonaszökevény érkezett meg tolonczúton. Legtöbbnyire Karczagon, Mezőturon, Kisujszálláson, Turkevén, Hajduböszörményben és Hajduszoboszlón nyernek majd elhelyezést.

Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Százhúsz éves a Kereskedelmi Csarnok

A Nagyvásár tér (ma December 1. park) 10. szám alatti Kereskedelmi Csarnok, az idősebb Rimanóczy Kálmán épített örökségének újabb impozáns épülete ebben az évben lett 120 éves - írja Péter I. Zoltán.

A XIX. század utolsó évtizedének elején a vásártérnek akkor még ezt az üres szegletét falusi szekerek lepték el, esős időben sártengerré változtatva a térséget. Szóvá is tették ezt gyakran a bizottsági üléseken a városi tanácsosok, a városi főkapitány és a főorvos támogatását kérve. A megoldást 1894-ben a Garasos híd felé vezető utca sarkán levő telekre épített Kereskedelmi Csarnok jelentette. Ez után sorra épültek az emeletes kereskedőházak a vár irányában.
A Kereskedelmi Csarnok a kereskedők, iparosok és mezőgazdák érdekeinek védelmére alakult még 1869-ben. Többek között célul tűzte ki egy gabonaforgalmi központ létesítését, az ipari forgalom fejlesztését, a kereskedő ifjúság műveltségének és szakképzettségének emelését. Lényegében tőzsdeként működött, állandóan közzétette az általa forgalmazott termékek hivatalos árjegyzékét. Mivel a törvények csak Budapesten engedélyezték tőzsde felállítását, vidéken csak termény- és gabonacsarnokokat lehetett működtetni, a nagyváradi Kereskedelmi Csarnok is egy ilyen termény- és gabonacsarnok volt, amelynek tagjai között a terménykereskedőkön és gazdákon kívül a bankigazgatók, az iparvállalatok vezetői, valamint a kereskedők is ott voltak.
A Kereskedelmi Csarnok székhelye kezdetben a Szent László téri Kováts-féle házban volt. Az 1891-ben megalakult Kereskedelmi Társulattal egyesülve a XIX. század végén már egy megfelelő székház építésén gondolkodtak. A megoldást 1892-ben az a sarki telek jelentette a Nagyvásár téren, amelyet a város adományozott még a Kereskedelmi Társulatnak azzal a kikötéssel, hogy ott kereskedelmi iskolának megfelelő helyiséget építsen. A kivitelezésre kiírt pályázatot id. Rimanóczy Kálmán nyerte el, és 1894-ben fel is építette az emeletes székházat.
A nagyjából trapéz alaprajzú épület zárt udvart fog össze. A legdíszesebb a térre néző főhomlokzata, annak is a kupolával fedett központi része. Ennek emeleti részén található a kitűnő akusztikájú díszterem; ezt gyakran koncertteremként használták jeles előadóművészek felléptekor. Az emeleti irodahelyiségek mellett egyesületek is helyet kaptak, egyebek mellett 1899 őszétől a városi sakk-kör is. A földszintet üzletek sora foglalta el, ezek bérleti díjaikkal a Kereskedelmi Csarnok kasszáját gazdagították.
Teljes cikk : biharmegye.ro

A kilencedik aradi vértanú – Nagysándor József honvédtábornok

A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. október 17-én született Sándor József néven, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, Józsefen kívül csak ketten érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1816 előtt került sor, ennek pontos oka nem derült ki a mai napig -  írja Szilágyi Aladár.

Kettétört ígéretes karrier
Apja vagyontalan ügyvéd volt, de mindent megtett annak érdekében, hogy fiát igényes nevelésben részesítse. Tanulmányait a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett. 1822-től a császári hadseregben előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. Alig két évtized elteltével súlyos balesetet szenvedett, ennek következtében századparancsnoki beosztásából felmentését kérte, kapitányi rangban vonult nyugállományba. Az aradi vésztörvényszék színe előtt tett vallomásában így vázolta fel rövid katonai pályafutását: „1819-ben fogadtak szolgálatba hadapródként az 5. tábori tüzérezredbe, 1822-ben áthelyeztek az 5. huszárezredbe, 1824-ben hadnaggyá léptettek elő a József főherceg-huszárokhoz, itt lettem végül kapitány és századparancsnok, 1847-ben azonban kénytelen voltam egy bukás következményei miatt nyugállományba lépni.”
Nagysándor József 1824-ben ismerkedett össze Barabás Miklóssal. A szépreményű, alig 14 esztendős festőnövendék Krakkóban nyaralt, ahová a 21 éves hadnagyot szolgálatra vezényelték. Ismeretségük barátsággá nemesedett. Három év elteltével Nagyszebenben futottak össze, ahol Barabás már mint ismert portrékészítő az ott szolgálatot teljesítő katonatisztek mellett barátját is megörökítette. (Később az ő pártfogásának köszönhetően a szabadságharc idején a felelős kormány tagjainak litográfiáit és a tábornoki kar tagjainak portrévázlatát is elkészíthette.)
A nyugalmazott huszárkapitány a Bánságban, Zsombolyán bérelt egy kisebb birtokot, eljegyezte szinte még gyermekleánynak számító unokahúgát, Kovács Schmidt Emmát, de fészekrakási tervezgetésüket megzavarta a történelem.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Második rész

Huszárként nagyon bátor katona volt, a lovasrohamok hőse, de hadtestparancsnokként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Republikánus volt – egyedül a tábornokok közül, ezt fejezte ki a zubbonyára kihajtott fehér inggallérral is. Egyedül az ő hadteste használta jelvényként a Kossuth-címert - írja Szilágyi Aladár.

Egy kortársa szerint: „Egyike volt, ha nem is a legszerencsésebb, de bizonyára leghazafiasabb érzelmű tábornokainknak.”
Budavár ostroma
Végigküzdötte a tavaszi hadjáratot, az isaszegi és a komáromi csatában már ő vezette a fel-dunai hadsereg lovasságát. Kitűnően helytállt a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár ostromakor az elsők között tört be a várba. Az ágyúk által lerombolt falon megnyitott résben indított döntő roham május 21-én hajnalban kezdődött. A legkeményebb küzdelem Nagysándor harcvonalán, a Fehérvári köröndtől délre eső szakaszon folyt. A védők nem tudták megakadályozni, hogy az I. hadtest csapatai – az első sorokban küzdő Nagysándorral együtt – behatoljanak a Várba. A tábornok bátor helytállását a szemtanúk ostromról fennmaradt visszaemlékezései és a korabeli tudósítások szinte kivétel nélkül megemlítik: személyesen vezette rohamra katonáit, és a résen való betörés után is, a védők fegyverletételéig hősiesen küzdött.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Azok a csúnya magyar zarándokok

I. Károly és Nagy Lajos alakját idézte meg a Szacsvay Akadémia Történelem és személyiségek című előadássorozatának második előadója, CSUKOVITS ENIKŐ. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója egyebek mellett a középkori írástudókra és zarándokokra vonatkozó kutatásairól nyilatkozott lapunknak - írja Szilágyi Aladár.

– Az egyik legelső publikációja A középkori írástudók „munkaideje” volt. Valahol olvastam, hogy egy krónikamásoló a latin szöveg mellé odarótt egy, a pillanatnyi hangulatáról árulkodó magyar mondatot: „Hogy ihatnám…” Mennyire bukkan elő a középkori iratokból a megfogalmazó vagy a másoló személyisége?
– Nagyon jó lenne, ha előbukkanna, de nagyon ritkán fordul elő. Például ez a „hogy ihatnám” mondat tényleg létezik, tényleg fennmaradt egy kódexünkben, de ilyen típusú bejegyzések sajnos nincsenek tucatszám. Pedig a történész számára pont az az érdekes, ha valamilyen módon a mindennapi életet is megtalálja ezekben a forrásokban, ha máshogy nem, a sorok között vagy mint ebben az esetben, a margón. A téma egy teljesen más munka során került elő, a középkori magyarországi közjegyzőkről gyűjtöttem adatokat. A közjegyzői okleveleknek a végén nemcsak azt tüntetik fel, hogy azt az okiratot milyen településen és milyen napon állították ki – ez más okleveleknél is így van –, hanem azt is, hogy az adott helyen belül pontosan hol és hány órakor. Tehát nem azt írja – teszem azt –, hogy „kelt Váradon”, hanem „Váradon az X templom kapujában” vagy „Váradon a temetőben” februárban, a reggeli imaóra idején vagy épp este, vecsernyekor, tehát egy kicsi közelebbi helyet és időpontot jelölnek, mint például egy hiteleshelyi oklevélben. És elgondolkodtam, hogy ezek a középkori írástudók korántsem mindig komfortos körülmények között végezték a munkájukat, hiszen ez a közjegyző is télvíz idején egy huzatos kapuban este, gyertya mellett, valószínűleg már meggémberedett kézzel próbálta még a teljes sötétedés beállta előtt befejezni azt az oklevelet…
Teljes interjú : biharmegye.ro

Vitéz János és a Hunyadiak

A Szacsvay Akadémia magyarságtörténeti kurzusának negyedik előadója, PÁLOSFALVI TAMÁS történész, a Történettudományi Intézet munkatársa a magyar késő középkor búvára, elsősorban a vegyes házi királyok és a Hunyadiak korának politika- és hadtörténeti kutatójaként jeleskedik. A nagy személyiségek körül kialakult legendák oszlatójaként – érdemeik mellett – kudarcaikat, tévedéseiket is igyekszik feltárni - írja Szilágyi Aladár.

– Hadd ejtsünk szót Vitéz János és Hunyadi János kapcsolatáról. Nemde, kezdetben úgy nézett ki, hogy egy táborban vannak, együtt menetelnek?
– Vitéz János megítélése a mai napig sem egyértelmű. Túl azon, hogy mint humanista főpap művészetpártoló mecénásként öregbítette a hírnevét, politikai szerepét illetően megoszlanak a vélemények. Vitéznek mint kisnemesi származású, keresztény főpapnak egy egységesen kormányzott keresztény állam volt az ideálja, s a fő irány az oszmánok elleni harc. Amíg ebben együtt tudott működni akár Hunyadi Jánossal, akár Mátyással, addig sikerült a dolog. Amikor 1453-ban V. László elfoglalja a magyar trónt, Vitéznek van egy koncepciója arról, hogyan lehetne létrehozni egy hatékony közép-európai államot. Ehhez mi kellett? Visszavenni a várakat és a jövedelmeket Hunyaditól. Innen kezdve 1456-ig, Nándorfehérvárig nyíltan szemben állnak egymással. Ugyanez történik Mátyás idejében is. 1471-ben miért kerül szembe Mátyással? Mert Mátyás azokat a pénzeket, amelyeket az oszmánok elleni védekezésre kaptunk a pápaságtól, Csehországban kezdi elkölteni.

György barát egységes Magyar Királyságról álmodott

A Szacsvay Akadémia megívottját, DR. OBORNI TERÉZT, a Történettudományi Intézet munkatársát Az erdélyi fejedelmek és a Habsburgok témakörben megtartott előadása előtt Várad püspökének, Bihar vármegye főispánjának, az önállósulás előtt álló fejedelemség legjelentősebb politikusának tragikus sorsáról faggattuk - írja Szilágyi Aladár.

– Hogyan történhetett meg, hogy 1551-ben, amikor Fráter György püspök Erdélyt és Váradot átadta a Habsburgoknak, egyrészt Ferdinánd király elhalmozta mindenféle titulussal, hiszen esztergomi érsek, bíboros lett, sőt Erdély vajdája is, és ugyanebben az évben az uralkodó parancsára alvinci kastélyában orvul meggyilkolták?
– Fráter György és I. Ferdinánd kapcsolata hosszú időre vezethető vissza. Ez a kapcsolat nem is volt teljesen bizalom nélküli. Fráter György arra törekedett, hogy a bizonytalan helyzetet, amit az ország kettészakítottsága idézett elő, valamiképpen helyrehozza. Buda eleste után, 1542-ben Gyulafehérvárra érkezett csecsemő fiával Izabella királyné és kísérete. Itt próbálkoztak meg azzal, hogy valamiféle új országot teremtsenek. Fráter György váradi püspök mint helytartó, kincstartó, Bihar vármegye főispánja és számos egyéb cím birtokosa, mint az ifjú János Zsigmond gyámja, kezében tartotta a királyné uralma alatti terület kormányzását. Folyamatosan tárgyalt Ferdinánddal, és a titkos tervei között az szerepelhetett, hogy az egész keleti országrészt Ferdinánd kezére játssza, hogy egyetlen király jogara alatt egyesítse az elszakított országrészeket. Számos szerződés született, 1541-ben a gyalui, utána tárgyalássorozat, majd 1549-ben a híres nyírbátori szerződés, amelyet Fráter Izabella királyné tudta nélkül hozott tető alá. A királyné, amikor ezt megtudta, nem értett vele egyet, elsáncolta magát Gyulafehérváron, majd 1551 nyarán lemondott az Erdély fölötti uralomról, és átadta Ferdinándnak, Fráter György pedig ebben az évben tett szert a legnagyobb hatalomra. I. Ferdinánd jóvoltából kapott bíborosi címet és esztergomi érseki rangot a pápától, s ekkor már Ferdinánd helytartójaként is tevékenykedett Erdélyben.
Teljes cikk : biharmegye.ro

A váradi békekötésről

BESSENYEI JÓZSEF történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az egri Eszterházy Károly Főiskola Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszékének tanára is előadást tartott Nagyváradon a Szacsvay Akadémián. A Mohács utáni évtizedek kutatójával Szilágyi Aladár beszélgetett.

– Az Ön előadásának a fő témája, a két király, Szapolyai János és I. Ferdinánd. Mielőtt velük kapcsolatban tennék fel néhány kérdést, hadd említsem, hogy professzor úr sokat foglalkozott Török Bálinttal. Nagyon érdekes alakja a kor történelmének, viselt dolgai előbb Ferdinánd, majd Szapolyai oldalán emblematikussá tették a kor egyik leghatalmasabb főurát. Török Bálintot, a pillanatnyi politikai helyzeten túl, milyen szempontok befolyásolhatták abban, hogy tíz év után Ferdinánd pártjáról átálljon Szapolyai hűségére?
– A nyers birtokszerzési ambíciók, ugyanis Török Bálint egyebek után a vránai perjelség, a templomosok rendjének birtokait akarta megkaparintani, s emiatt szembe került Zrínyi Miklóssal, Szigetvár védőjével. Az uralkodó a Zrínyiek pártját fogta. Török Bálint rájött, hogy itt több birtokot nem tud szerezni, viszont Szapolyai megkínálta őt Brandeburgi György birtokaival. Ez az ország legnagyobb uradalma volt, Vajdahunyad vára és további 36 mezőváros tartozott hozzá, hát ennek elég nehéz volt ellenállni… És volt még egy ok, ami az átállásába nyilván belejátszhatott: végül is el kellett dönteni, hogy háború legyen-e vagy béke. Török Bálint a háborús párton volt, és úgy gondolta, Szapolyai oldalán talán sikerül megakadályoznia a készülő békét.
Teljes interjú : biharmegye.ro

A magyar szó tudós mestere - Horváth János irodalomtörténész

1878. június 24.-én született Margittán református értelmiségi családban. Elemi iskolába otthon, reáliskolába Debrecenben és Körmöcbányán járt. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1897 és 1901 között. Harmadéves korától az Eötvös József Collegium tagja, 1901–1902 folyamán a párizsi École Normale Supérieure hallgatója volt - írja két Szilágyi Aladár.

Az Eötvös Collegium első nagy nemzedékének tagjaként a nyelvész Gombocz Zoltán, a történész Szekfű Gyula, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán, a finnugor nyelvésznek induló későbbi nagy hatású író, Szabó Dezső voltak többek között a társai. A párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjas növendékeként a francia irodalomtörténet nagyjait hallgatta.

Ígéretes pályakezdés Adyval
Jelképesnek tekinthető, hogy első fontos tanulmánya, irodalomtörténeti munkásságának programja, az Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai a Nyugat indulásának évében, 1908-ban jelent meg. Ady költészetéről az első könyvet Horváth János írta: 1909-ben jelent meg Ady s a legújabb magyar lyra címmel. Konzervatív szemléletével lehetett és lehet vitatkozni, az azonban vitathatatlan, hogy Ady szimbolizmusáról mindmáig ebben a könyvben olvasható a legvilágosabb elemzés. Ady költői forradalmát stílusában észlelte és mutatta ki, Forradalom után című cikkében stílromantikáját Vörösmartyéval vetette össze, kiváltva ezzel Tisza István rosszalló rendreutasítását.
Könyve és cikke az Ady-hívek körében sem talált megértésre. Nem is találhatott, hiszen Horváth számára Arany János volt a példakép, a mérték. Aranytól Adyig című könyvében (1912) rámutatott azonban az Arany-örökség kiüresedésére, a jelszóként hangoztatott „nép-nemzeti” tartalomvesztésére és arra, hogy a XIX. század végén felszínes emlékbeszédek, ünnepi szónoklatok pótolták az irodalommal való elmélyült foglalkozást, értő közönség nevelését. A konzervatív kritikának szemére vetette, hogy nem is törekedett az új törekvéseket megismerni, holott „Ady tényleg irodalmat csinált, felléptével lezárta a klasszikus korszakot, s újat kezdeményezett.” Kerek tagadással való elutasítása elvágta az irodalom folytonosságát, pedig „folytonosság nélkül nincsen nemzeti műveltség”.
Az irodalmat sokoldalúan meghatározott fejlődési folyamatba ágyazva szemlélte. Első nagyszabású műve, az 1922-ben megjelent Petőfi Sándor Előszavát azzal a figyelmeztetéssel kezdte, hogy nem életrajzot írt, nem is esztétikai méltatást, a költőre vonatkozó összes ismeretanyagot tartalmazó monográfiát sem: könyve fejlődésrajz. Petőfi-könyve után, 1922–23-ban írta A magyar irodalom fejlődéstörténetét, amely befejezetlensége és publikálatlansága ellenére (csak 1976-ban jelent meg) szándéka szerint fő művének tekinthető.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Második rész

Pályája első felében Horváth rendkívül tevékeny volt. 1922-től Thienemann Tivadarral a Minerva című szellemtörténeti irányultságú lapot, 1923-tól 1926-ig Tormay Cécile irodalmi és tudományos folyóirata, a Napkelet kritikai rovatát szerkesztette. 1923 és 1948 között az egyetem nyilvános rendes tanáraként irodalomtörténetet oktatott - írja Szilágyi Aladár.

1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942-től a Petőfi Társaság rendes tagja volt. 1923-ban megkapta az MTA Nagyjutalmát. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. 1948-ban a Kossuth-díj arany fokozatában részesült A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig című művéért. Már az 1930-as évektől visszavonultan élt, de 1948-as nyugdíjba vonulása után a hivatalos programokon sem vett részt. A Kossuth-díj kiosztása alkalmából rendezett ünnepségre sem ment el.
A Nyugat ellenzője
Figyelemmel kísérte a Nyugat minden szerzőjét: 1911-ben megértő és megbecsülő kritikát írt Lukács György A lélek és a formák című könyvéről, egyúttal rámutatva Lukács előadásbeli hibáira. Sok helytálló megfigyeléssel és ítélettel számol be négy novelláskötetről, többé-kevésbé találóan jellemezve Heltai Jenő Írók, színésznők és más csirkefogók című szerényebb igényű könyvét, méltányolva Kaffka Margit Csendes válságokját, utálattal Szomory Dezső Az isteni kertjét és lelkesedéssel Cholnoky Viktor Tammuzát. Móricz Zsigmond Kerek Ferkójáról szóló lesújtó kritikájában azonban már nagyfokú elfogultság érzik.
Amilyen mértékben azonban a Nyugat kibontakozik, Horváth egyre harciasabban fordul szembe vele. 1912-ben két feltűnést keltő esszében már az egész mozgalmat támadja. A Nyugat magyartalanságairól című cikkében tanulságosan mutatja ki, hogy a lapban sok a stilisztikai keresettség és az indokolatlan „szóbolygatás”.
Az irodalomtörténész
A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (1927) című művének megírásakor, Petőfi és Arany nemzeti műköltészetének népi gyökereit nyomozva, Horváth az előmunkálatok oroszlánrészét is magára vállalta; nemcsak feledésbe merült művek, hanem kéziratos énekeskönyvek tucatjait is áttanulmányozta. Hasonló filológiai megalapozásra épült Horváthnak az a három nagy műve, amelyek a kezdetektől a XVI. század utolsó harmadáig mutatják be irodalmunk történetét: A magyar irodalmi műveltség kezdetei (1931), Az irodalmi műveltség megoszlása (1935) és A reformáció jegyében (1953). Az első a középkori latin és magyar nyelvű irodalmunkat tekinti át Szent Istvántól Mohácsig, a második – az első időkörén belül maradva – a csaknem teljesen latin nyelvű magyar humanizmust, a harmadik a Mohács utáni, immár döntően magyar nyelvű félszázadot.
Az Arany Jánosig jutó Fejlődéstörténet keretébe illeszthetők azok a mintegy 100 oldalnyi terjedelmű könyvecskék, amelyek az 1930-as évek közepén Horváth János egyetemi előadásaiból sorozatcímmel jelentek meg: Csokonairól, Kisfaludy Sándorról, Katonáról, Kisfaludy Károlyról. A fejlődéstörténetbe való beágyazást segíti, hogy a kiemelt írókhoz kevésbé jelentős kortársaik bemutatása is hozzákapcsolódik: Csokonaihoz Földi és Fazekas, Katonához játékszíni és drámairodalmi előzményei és drámaíró kortársai, Kisfaludy Károlyhoz külön kötetben évtizedének, az 1820-as éveknek kisebb írói.
Teljes cikk : biharmegye.ro

 

Az új román közlekedési terv segítségével fellendül Bihar megye?

 

Forrás : ebihoreanul.ro

Bejelentették az  új román közlekedési tervet ,mely a következő 15 év stratégiáját tartalmazza.A terv szerint Bihar megyében is jelentős beruházások lesznek.A tervet amerikai szakemberek készítették az Európai Unió kérésére.Kérdésem : Az új román közlekedési terv segítségével fellendül Bihar megye? Remélem igen ...

Forrás : ebihoreanul.ro

Hubic-faktorban arattak a váradiak

 

Megadták a módját péntek este annak a könnyűzenei fesztivál-versenynek, amelyet a váradi Francisc Hubic Művészeti Iskola szervezett a Nagyváradi Színházban. Az első alkalommal megrendezett könnyűzenei gála az Art Oradea Festival nevet kapta – amolyan nagyváradi X-Faktor volt ez, ahol szakmai zsűri figyelte élén Horia Moculescu hazai előadóművésszel a páholyból a mintegy 14 színpadra lépő konkurens énekes produkcióit, csendben és figyelmesen pontozva minden mozzanatot, hogy az est végére kiderüljön, ki érdemli meg a legjobbnak járó díjat, amely nemcsak szakmai elismerést, de némi anyagi támogatást is jelentett.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Változásokat tervez az OTL

 

Alig néhányan jöttek el a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat által szervezett közvitára, melyen a Fenntartható Városi Mobilitási Terv egyes részeit szándékoztak megbeszélni a váradiakkal.  

Teljes cikk : erdon.ro