Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: költségvetés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: költségvetés. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. december 19., vasárnap

Városfejlesztés kölcsönökből

 

 
Vitatott fejlesztés a Meșteșugarilor utcában.Forrás : eBihoreanul. 

Nagyvárad látható nagy városfejlesztési munkába kezdett az utóbbi évtizedekben.Ennek lehet örvendeni,mert felújítani,fejleszteni kell a városunkat.Miből?Az önkormányzat költségvetéséből, valamint kölcsönökből.Amióta Románia az EU tagja,vissza nem téritett pénzalapból pályázat alapján,és alacsony kamatú kölcsönökből finanszírozza az önkormányzat több projekteket. Egyre több kölcsönöket vesznek fel.Nagyvárad egyik legjobban eladósodott városok közzé tartozik. Mennyi kölcsönt vett fel eddig az önkormányzat?Az eBihoreanul cikkébből több adatot kaphatunk. Íme : 

2005 : 120 millió lej 
2008 : 26,3 millió euró 
2015 : 23 millió euró 
2017 : 35 millió euró 
2020 : 34,2 millió euró 
2021 : 40,4 millió euró 

A cikkben arról olvashatunk,hogy a városunk 2025-ben 21,7%-os adóssági szintet ér el,melyet tovább nem lehet nagyon fokozni a törvények értelmében.2025-ben kezdődik el a felvett kölcsönök visszafizetése.Ezt azt jelenti,minden ötödik lejt ,445 millió lej, a kölcsönök visszafizetésére kell fordítani a költségvetésből.Az önkormányzat vezetói optimisták,de várjuk ki a végét.A cikkben közölt grafikon nagyon elgondolkoztató ' 

Forrás : ebihoreanul.ro

2019. szeptember 8., vasárnap

Szigorítanák a parkolást Nagyváradon - Mi volna a jó megoldás?

 
 Valóságos csata zajlik a városnegyedekben a parkolóhelyekért Illusztráció.Forrás : Bihari Napló

"Szigorítani akarja a váradi önkormányzat a parkolási rendszert, azt az elvet tartva szem előtt, hogy az kapja meg a lakhelye szerinti parkolóhelyet, aki előbb fizet, és megfelel bizonyos feltételeknek. Mindez arra vezethető vissza, hogy ezekért a helyekért valóságos csata zajlik a városnegyedekben, a helyi rendőrök nem győzik megbüntetni azokat, akik más helyeit foglalják el. Főleg hétvégeken szokott ez botrányt okozni, amikor a tulajdonosok hazajönnek egy-egy hosszabb kirándulásról, és azt tapasztalják, hogy nincs hova leparkoljanak." - olvasható a Bihari Napló cikkében. Nem érint a csatározás,mert nincs személygépkocsim.

Mi volna a jó megoldás?Szerintem Ilie Bolojan Master Plan terve.Miért?Mert a váradiak nem tartanak igényt a régi Váradra.Miért kell megtartani a régi Várad képét,melyet Ady Endre és mások Pece-parti Párizsnak neveztek el.Mások Körös-parti Párizsnak hívták.Sajnos a huszadik század elején nem széles utcákat terveztek a belvárosban,mert a alig volt néhány autó Váradon.Hibát követtek el az elődeink,melyet a huszonegyedik században ki kell javítani.Egyre több a személygépkocsi Nagyváradon,ezzel párhuzamban egyre kevesebb a parkoló.Az Aranykorszakban nevelkedett polgármester úrnak van egy küldetése,Nagyvárad teljes átalakítása.Egyre több emeletes parkolót építenek,és fognak építeni,mert szükség van rá,és nagyon sok pénzt hoz a "konyhára". Így lehet törvényesen elkölteni a közpénzt.A belváros nagyon szűk,ezért kellene több épületet lebontani,mert a közlekedést ezzel lehetne részben megoldani.Ezért Ilie Bolojan tervében szerepel a kis körgyűrű megvalósítása.A váradiak rajonganak a polgármester úrért,mert valamit tesz a városért,amit más nem tett meg.Még egy fél év és a váradiak szavaznak arról is,hogy milyen legyen az egykori Pece-parti Párizs.Valamikor az 1960-as években határozták el az elvtársak,hogy Nagyváradot átépítik.Részben sikerült a tervük,de közbeszólt 1989 december.Ez majdnem 30 éve történt.Ideje folytatni szocialista tervet,mert a váradiak többsége is ezt szeretné.Ameddig megvalósul a polgármester terve,addig lesz "csatározás". Idézet a cikkből : 

"Nagyváradon amúgy 16.966 ilyen típusú parkolóhely létezik, melyek közül 14.484-et már „kiosztottak”. A kereslet nagy, viszont a kínálat gyenge, ezért számos lakótársulás úgy döntött, hogy árveréssel utalja ki a helyeket. A kiinduló ár a helyi tanács által rögzített évi 120 lej, mely egyes helyeken akár a 2000 lejt is megközelíti. A szigorításra mindenképpen szükség volna tehát, az önkormányzat ezért most kidolgozott és közvitára bocsátott egy olyan tervezetet, mely szerint csak az olyan személyek kaphatnának ilyen parkolóhelyeket, akiknek nincs tartozásuk a helyi költségvetés felé, érvényes jogosítvánnyal és váradi lakhellyel rendelkeznek.

Ugyanakkor az autónak rendben kell legyen a műszaki állapota és a felelősségbiztosítása is. Azok pedig, akik részt vesznek az árverésen, de a felajánlott összeget nem tudják kifizetni, három évig nem licitálhatnának." 

Bővebb információ az eBihoreanul cikkében.

2019. augusztus 4., vasárnap

Csomortányi istván :„Már túl sok lesz a centenáriumozásból”

Zatykó Gyula 
Zatykó Gyula.Forrás : Bihari Napló

"Túl sok pénzt költ a nagyváradi önkormányzat immár a centenáriumra, állapította meg Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke." - írja Pap István a Bihari Naplóban. 
Nagyon érdekes Csomortányi István nyilatkozata,mert a cikkben olvashatjuk Zatykó Gyula az EMNP alelnökének a véleményét : "Kifejtette, hogy rendezvényszervezőként maga is tudja, hogy sok költség csak utólag derül ki, ezért mindig van egy előzetes költségvetés, valamint egy végső költségvetés, hiszen az esemény után akár egy-két hónap is eltelhet, míg az összes számlát, áfát, adót, fellépési díjat stb. kifizetik. Zatykó véleménye az, hogy valami hasonló dolog történhetett most is." 

Miről van szó?Idézet a cikkből : 

"Mit arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, 414 ezer lejjel egészítette ki a váradi helyi tanács a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) költségvetését, melyből 300 ezer lejjel az április 20-iki centenáriumi ünnepség költségeit fedezik, 114 ezer lejjel pedig egy fogathajtó versenyt finanszíroz a város.Az nem világos, hogy ezek a költségek már ki vannak-e fizetve, ugyanis a határozat szakjelentésében jövő időben esik szó a két rendezvényről, míg Florin Birta alpolgármester a helyi tanácsi ülésen azt állította, hogy a költségvetést tulajdonképpen az APTOR jövőbeni eseményei, például a közelgő Virágkarnevál miatt egészítik ki." 

A két vezető véleménye nem egyezik,pedig a helyi önkormányzattal szoros kapcsolatban vannak. Csomortányi István szavait idézem : 

„fogathajtó versenyre ad pénzt, az az én részemről teljesen rendben van. Ami viszont a centenáriumot illeti, ott már bajok vannak. Azt hiszem, most már túl sok lesz a centenáriumozásból. Függetlenül a módszertől, ezt azért már be kellene fejezni”. 

Hamarosan kezdődik a felkészülés a nagyváradi augusztus 20-21-i ünnepségekre,melyeknek egyik főszervezője a Bihar Megyei EMNP.Inkább legyünk optimisták,és örvendjünk annak,hogy a Szent László téren soha nem látott Havasi-koncert lesz jó idő esetén a helyi önkormányzat támogatásával. Augusztus 21-én megcsodálhatjuk a Debreceni Virágkarnevál öt virágkocsiját 12 órától öt óráig,mert az Érmellékre viszik.Pénz van,csak szép idő legyen'


2019. augusztus 3., szombat

Többet kell fizetni az ivóvízért,a fűtésért - Meddig bírják a drágulást a váradiak?

 
Drágította a vízdíjat a nagyváradi helyi tanács.Forrás : Bihari Napló

"A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén elfogadott határozat szerint egy köbméter ivóvízért mától 3,7 lejt kell fizetni áfával együtt az eddigi 3,60 lej helyett, a csatornadíj 2,27 lej lett köbméterenként az eddigi 2,17 lej helyett, míg az esővíz-elvezetésért köbméterenként 0,49 lejt kell fizetni az eddigi 0,41 lej helyett. A víz- és csatornadíj 4,17, illetve 4,61 százalékkal nő, ezzel szemben az esővíz-elvezetés tarifája 8,89 százalékkal emelkedik." - olvasható a Bihari Naplóban. Pap István cikkében olvashatunk arról is,hogy drágult a fűtés is.Meddig bírják a drágulást a váradiak?Idézet a cikkből :

"Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) módosította a nagyváradi hőerőmű által előállított hőenergia termelési és szállítási árát. A lakossági fogyasztók esetében elenyésző mértékben, gigakalóriánként 46 banival emelkedett az előállítási ár, ami a szállítással és az áfával együtt mától 325,78 lejt tesz ki. A lakosságnak ennek ellenére továbbra is 276,15 lejt kell majd fizetnie minden elfogyasztott gigakalória után, ugyanis a város az áremelkedést kiegyenlítő mértékben emelte a szubvenciót." 


Pap István cikkében arról számol be,hogy többe kerül a centenáriumi ünnepség. Mennyivel?"414 ezerrel lejjel".Ez egy jelentéktelen összeg,melyet a váradiak örömmel fizetnek ki.A Bihri Naplóban megjelent cikkben arról is ir Pap István,hogy ismét Kirei Melinda RMDSZ-es helyi tanácsosvolt a fő ellenzéki,aki mindenbe belekötött.Pedig életbe lépett egy megállapodás a négy párt között.Miről van szó?Idézet a cikkből : 

"A tanácsülés után Kirei Melinda lapunknak elmondta, hogy a pénzelköltés legális módja az lett volna, ha az APTOR belefér a költségvetésbe, de mivel ez nem sikerült, akkor meg kellett volna nézni azt, hogy melyik rendezvényről mondjon le az egyesület. Ha már mindezek a rendezvények le vannak szerződve, akkor azt kellett volna megállapítani, hogy melyik jövőbeni rendezvény költségvetését bővítsék, „de hogy a virágkarnevál megszervezéséhez kötötte az alpolgármester ezt dolgot, ez övön aluli ütés volt!” – fogalmazott Kirei." 

Florin Birta válaszát ne vegyük komolyan,mert az évből majdnem öt hónap,mely alatt biztosan elfogják költeni a hiányzó pénzt.Idézet a cikkből : 

"Florin Birta a tanácsülés után azt mondta az újságírók kérdéseire válaszolva, hogy a centenáriumi ünnepség költségei nagyobbak lettek a tervezettnél, ezért a költségeket azoknak az eseményeknek a költségvetéséből fedezték, amelyeket a jövőben fognak megszervezni. Azt állította, hogy most valójában visszatették a még megrendezésre váró események költségvetésébe az elköltött pénzt, noha a tervezet szakjelentésében feketén-fehéren az áll, hogy a centenáriumra és a fogathajtó versenyre költik a pénzt."

2019. április 18., csütörtök

Elfogadták Nagyvárad idei költségvetését - Mire számíthatunk?

 
Ilie Bolojan váradi polgármester a sajtótájékoztatón.A szerző felvétele

"A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén elfogadták a város idei költségvetését, melynek negyvenkét százalékát beruházásokra fogják elkölteni. A tanácsülést megelőzően Ilie Bolojan polgármester ismertette a legfontosabb tudnivalókat a város idei büdzséjéről." -írja Pap István a Bihari Naplóban. Ilie Bolojan megismételte azt,hogy a kormány miatt nincs elegendő pénz a fontos beruházásokra.Idézet a cikkből : 


"Bolojan hangsúlyozta: az idén és jövőre már nem készítenek új beruházási projekteket, hanem a már megkezdett, illetve a már kidolgozott és nyilvánosságra hozott terveit valósítja meg a város." 


Mire  számíthatunk?A cikkből ezt tudjuk meg : 


"A legfontosabb projektek között említette Bolojan a Bihorului utca felújítását és kiszélesítését a szerpentinekig, illetve onnan a biharpüspöki Auchanig haladó új út építését, mindkét munkálatot az idén be akarják fejezni. Az új munkálatok között említette az elöljáró a Sztaroveszky (Magheru) úti közúti aluljáró megépítését, a Baross (Dacia) híd szélesítését és a közúti felüljáró építését a körgyűrű felett, a Rulikowski temető mellett. Bejelentette, hogy a húsvéti ünnepek után kezdődik meg a Bémer (Ferdinand) tér felújítása, továbbá hamarosan megkezdődik a Nagysándor József (Aurel Lazăr) utca felújítása is. A polgármester aláhúzta, hogy egy gyalogos átjárót építtet a vízügyi igazgatóság a Szent Lászó híd alatt a Sebes-Körös jobb partján, és csak miután ez a munka elkészül, kezdi meg a város az Ezredévi emléktér (Libertăţii) gyalogos sétánnyá való átalakítását. Az idén befejeződik a Kossuth (Independenţei) utcai mélygarázs építése is. Szintén az idén kezdődik meg a megyei és a városi kórház épületeinek hőszigetelés-rehabilitációja, ami azért lesz nehéz munkálat, mert a kivitelezés ideje alatt is működni a fog a két egészségügyi intézmény. A távfűtési rendszerben további fővezeték-cserékre és hőközpont-felújításokra lehet számítani az idén." 

Meddő költségvetési vita volt,mert az abszolút hatalom Ilie Bolojan kezében összpontosul.A cikk ezzel fejeződik be : 


"A megszavazott költségvetés bevételi oldalán 1.428.913.570, a kiadási oldalon pedig 1.535.444.830 lej van, amiből 77 millió lej a tavalyi évi többlet. A város az idén valamivel több mint 239 millió lejt tervez elkölteni beruházásokra."

2019. március 18., hétfő

Városháza :több parkoló kell és nem garázs '

 
Forrás : eBihoreanul 


A Városháza szerint több parkoló kell és nem garázs.Az ok,több személygépkocsinak lehet parkolója.A váradiak felkészülhetnek,mert a Városháza döntése nyomán egyre több garázst fognak felszámolni Váradon.2.000 garázs volt,872 van,hamarosan csak 670 lesz,mert Ilie Bolojannak nem tetszenek a blokkok közötti garázsak.Több negyedben alapos tisztogatást tervez a város vezetése.A háttérhez tartozik,hogy a garázs több helyet foglal el,mint egy parkoló.Nem mellékes az sem,hogy több pénz jön így a város költségvetésébe.A nagy projektekhez sok pénz kell.Hogyan magyarázkodnak a város vezetői?Olvassa el az eBihoreanul cikkét '

2019. február 12., kedd

Közvitákat tartanak a részvételi költségvetésről - A közvitának van tétje?

 
Sokan szavaztak a megyei kórház parkolójának kialakításáról szóló projektre

"A nagyváradi polgármesteri hivatal rögzítette a részvételi költségvetés közvitáinak programját. Az összesen tíz közvitán polgárok tanulmányozhatják a participatív költségvetéshez benyújtott és megvalósításra méltónak talált 52 projektet. A város kötelezi magát, hogy a tíz legtöbb szavazatot kapott projektet megvalósítja. Emlékeztetünk arra, hogy a szavazás két részből áll: 2018. december 10. és 2019. január 20. között lezajlott az online szavazás, és a közviták keretében zajlik le a hagyományos urnás szavazás. Az online szavazáson 13.836 voks gyűlt össze, a legtöbben a villanyrendőr nélküli gyalogátkelők LED rendszerrel való felszerelésének projektjére, a neológ zsidó temető felújítására, biciklikölcsönzőre és a megyei kórház parkolójának kialakításáról szóló projektre szavaztak. A végeredményt fele-fele arányban az online és az urnás szavazás eredménye teszi majd ki. További információk a https://activ.oradea.ro honlapon és a bugetareparticipativa@oradea.ro emilcímen kaphatók.

A találkozók időpontja és helyszíne, FEBRUÁR 18., 17 ÓRA: Onisifor Ghibu Líceum, díszterem; 18:30 ÓRA: Dimitrie Cantemir iskola sportterme (Sextil Puscariu u. 2A); FEBRUÁR 19., 17 ÓRA: Bocskai István központ (Ciucaşului u. 11 szám); 18:30 ÓRA: Ion Bogdan iskola (Ion Bogdan u. 13A.); FEBRUÁR 20., 17 ÓRA: Don Orione iskola sportterem (Cazaban u. 49E); 18:30 ÓRA: Avram Iancu iskola (Gh. Pop de Basesti u. 3-3A); FEBRUÁR 25., 17 ÓRA: Lucian Blaga Líceum sportterem (Călugareni u. 3.); 18:30 ÓRA: 11. Számú Általános Iskola (Moldovei u. 55.); FEBRUÁR 26., 17 ÓRA: Dacia gimnázium (Dacia u. 25); 18:30 ÓRA: városháza." - írja a Bihari Napló.

A közvitának van tétje?Igen,ha szavaz,ha jelen lesz a közvitán.

2018. november 10., szombat

Folytatódik a Kossuth utcai mélygarázs építése, a falakat öntik - Mi ebben a hírben a szenzáció?

 
"A háromszintes földalatti parkoló 460 férőhelyes lesz. Miután a mélygarázs építési tervét menet közben módosítani kellett, két tanácsi határozatot és az augusztusban lezajlott versenytárgyalás után a parkoló megépítésének teljes költségvetése közel ötven százalékkal, 35.955.337 lejre nőtt.Florin Birta polgármester nyilatkozata szerint a mélygarázs teljes egészében jövő év végére készül el." - írja a Debrecen Nagyváradi Értesítő. 

Mi ebben a hírben a szenzáció?Lehet az,hogy végre történik valami. Hányadik nekirugaszkodás?A költségvetés 50%-kal nőtt,olvashatjuk a cikkben.Kinek nőtt a bevétele?A háttérben nagyon sok pénz mozog, melyet nem lehet átlátni.Talán egyszer megtudjuk,kik mozgatták a "szálakat".Ilie Bolojan beismerte,hogy ő is hibázott,mert nem tökéletes munkát végeztek.Birta alpolgármester szerint 2019 végén lesz átadva. Sokszor mondták ezt.Legyünk optimisták. 


2018. április 24., kedd

Nem áll el a megyei bojkottól a tanácsban a PNL

Ilie Bolojan és Ionel Avrigeanu a tegnapi váradi tájékoztatón 

"Továbbra sem szavazza meg a Megyei Tanácsban a költségvetést az ellenzékben lévő PNL frakciója, ameddig a PSD–RMDSZ-koalíció nem megy bele, hogy a liberálisok által tisztességesnek vélt módon osszák el a pénzt – jelentette be Ilie Bolojan tegnapi sajtótájékoztatóján." - írja Szeghalmi Örs a Bihari Naplóban. Teljes cikk :

"Külön sajtótájékoztatón összegezte tegnap a megyei tanácsbeli, régóta húzódó patthelyzetet a PNL nevében Ilie Bolojan és Ionel Avrigeanu, a testületbeli frakcióvezető. Mint ismeretes, miután a PSD és az RMDSZ koalíciót kötött megyevezetésére, a PNL ellenzékbe szorult, és tulajdonképpen azóta tart a csatározás a két oldal között – most a megyei költségvetés adja az aktuális és kiemelt témát ehhez. Bolojan a liberálisok tegnapi nagyváradi tájékoztatóján úgy fogalmazott, „a Megyei Tanács vezetése a felelős minden alkalmazottjának bérgondjaiért is, nem pedig mi, van pénz a testület számláján, mégsem fizeti ki teljesen a béreket, abszurdum és szégyen”. Bolojan azzal érvel, hogy ők a másfél éve tartó villongások során is megszavaznak minden olyan előterjesztést, ami kétharmados többséget igényel és ami örökségvédelemre, EU-s támogatásokra vonatkozik, azért, hogy fejlődjön a megye, viszont semmilyen más ügyben nem akarnak támogatást adni a PSD–RMDSZ-koalíciónak, mivel az a PNL-s vezető szerint „elorozta a megye vezetését”. Ezenkívül a liberális elöljáró úgy véli, „a Megyei Tanács mostani irányításának egyébként sincsenek kiemelt projektjei, a legfontosabb elfoglaltságuk, hogy felduzzasszák a létszámot a testületben, hogy pártjaik klientúrájának adjanak állásokat és támogatásokat”.

Listák
A tájékoztatón Ionel Avrigeanu két olyan listát is kiosztott, amin rengeteg egyesület, szervezet szerepel, a nekik megítélt támogatásokkal – Bolojan pedig e két lajstromról elmondta: „Tavaly a két pár klientúrája kapta a megyei pénzeket, 46 PNL-s önkormányzat pedig részben vagy teljesen támogatás nélkül maradt. Eközben például a felekezeteknek szánt támogatást is saját körének osztja le a vezetést gyakorló két párt, abba sem mentek bele, hogy átlátható ismérvek alapján, például a felekezetek lélekszámát figyelembe véve osszák szét a pénzt. Ezen összegek sem a magyar közösséghez mennek azonban, hanem a politikai klientúrájukhoz. Ilyen alapon nem kívánunk még egyszer költségvetést megszavazni. Javasoltuk, hogy szerintünk tisztességes módon osszák el a tervezetben a megyének jutó pénzeket, mégpedig 75%-át teljesen arányosan a különböző vezetésű települések között, aztán a maradék 25%-ot használják a polgármestereik és egyéb emberek jutalmazására. Nem mentek bele, mi pedig addig nem szavazzuk meg a költségvetést, ameddig legalább ez a feltétel nem teljesül.” Hozzátette: szerinte hétszer, nyolcszor többet kapnak a PSD-s és RMDSZ-s vezetésű települések jelenleg, mint a PNL-s irányítás alatt állók, ráadásul úgy tuja, hogy a nem PSD-s polgármestereket „kilincseltetik, megaláztatják, várakoztatják hivatalaikban, azért a pénzért, ami amúgy járna az illetők településeinek”. Azt is kifogásolja Bolojan, hogy szerinte nagyon sok ember úgy vesz fel fizetést a mostani megyei tanácsi vezetés jóvoltából, hogy nem dolgozik azért semmit. Példának az ADI Ecolectet és a Hajdú Bihar-Bihar Alapítványt említette, utóbbiból a PNL már ki is vonult, szerinte ezek például kifizető helyek. Sérelmezte továbbá, hogy szerinte a megye vezetői a már létezőkkel párhuzamos, sőt azokkal konkuráló vezetési struktúrákat hoznak létre, Bolojan úgy véli, „olyan ez, mint egy autó két kormánnyal, két sofőrrel, amelyek nem értenek egyet”.
Avrigeanu két konkrét projekt kapcsán megjegyezte, a poliklinikaként is fungált, volt pénzügyi palota épületét, szerinte átláthatatlanul akarják megvenni a megyének Pásztorék, kevesli a PNL-s azt a magyarázatot, hogy olcsón lehet hozzájutni, ha egyszer drága lenne a felújítása, és azt is túl általánosnak tartja, hogy a megye vezetésének egyes hivatalait költöztetnék oda. Kifogásolta azt is, hogy a Megyei Tanács által felügyelt váradi reptéren csökken a forgalom, azt sem tudni, hogy a Ryanairt hogyan fogják büntetni, szerinte a tanácsnak közben emiatt is hiteleket kell visszafizetnie – ott reklámozta magát mindenfelé óriásplakátokon a tanács vezetője, aki most talán ugyanígy elnézést is kérhetne a lakosoktól” – tette hozzá.
Más ügy is felmerült a tájékoztatón, nevezetesen a váradi Plevnei utcán a kisajátítások miatt tiltakozók helyzetéről kérdezték Ilie Bolojant, ezúttal polgármesteri minőségében. Ő azt állította, hogy igenis tárgyalnak az ottani tiltakozókkal, bár még nem tudja, hogy ez milyen szervezett formában fog zajlani, ugyanakkor megérti, hogy a kisajátítás több egyszerű elköltözésnél. Megjegyezte viszont, hogy egyesek szemfényvesztésként adásvételi előszerződéseket kötnek, ami azt igazolja látszólag, hogy a valósnál jóval nagyobb összegért lenne vevőjük a lakásukra, és ezzel próbálják zsarolni az önkormányzatot, hogy többet kapjanak a kisajátításkor. Arra a kérdése azonban, hogy ez veszély-e, vagy valóban történt ilyen, Bolojan kitérő választ adott.
Tiltakozás
Időközben a Megyei Tanácsot vezető oldal tiltakozást készít elő a patthelyzet miatt. Pár napja facebookos oldalt is indítottak, amely román és magyar nyelvű, azt hivatott hangsúlyozni, hogy ők jelen vannak a hivatalaikban, az oldalhoz a felügyeletük alatt álló intézmények dolgozói tömegesen csatlakoznak. Ugyanakkor az „Ott leszünk” annak is szól, hogy a Megyei Tanács szerdai ülésére hívják az érintett alkalmazottakat, tiltakozni. Ugyanakkor a gyermekvédelmi hivatal alkalmazottait tömörítő Familia szakszervezet tudatta: szerdán 10.30 és 13 óra között tüntetést tart a tanács székháza előtt." 
Forrás : erdon.ro 

2017. november 9., csütörtök

A nagyvárosok kerülnek bajba Ilie Bolojan szerint

Ilie Bolojan polgármester 
Ilie Bolojan polgármester.Forrás : erdon.ro

"Románia nagyvárosai számára súlyos csapást jelentene, ha megvalósul a kormánynak az az elképzelése, hogy a jövedelemadó tizenhat százalékról tíz százalékra csökkenjen." - írja Pap István a Bihari Naplóban. 


"A romániai helyi önkormányzatoknak több mint négymilliárd lejjel csökkenne a bevételük, amennyiben a jövedelemadót a jövő évtől kezdve tizenhatról tíz százalékra csökkenti a kormány, mondta szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, aki a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető elnöke is egyben, és aki a kormány vonatkozó elképzelésének hatásairól beszélt, kijelentve, hogy a jövedelemadó ilyen drasztikus mértékű csökkentése a helyi önkormányzatok költségvetését fogja rendkívül negatívan érinteni. A leginkább a megyeszékhelyek szenvedik majd meg ennek a döntésnek a következményét, hiszen a jövedelemadóból számukra visszaosztott összegek a befektetési költségvetésüknek minimum a negyven százalékát teszik ki.
A dolgozók bruttó fizetéséből levonják az egészségbiztosítást, a társadalombiztosítást, a munkanélküliségi hozzájárulást, valamint a jövedelemadót. Az előbbi három levonás közvetlenül Bukarestbe kerül, a jövedelemadónak viszont körülbelül a kétharmada a helyi és a megyei önkormányzatoknál marad és csak kevesebb mint az egyharmada kerül a központi költségvetésbe. Így értelemszerűen minél kevesebb a jövedelemadó, annál kevesebb az ebből a forrásból az önkormányzatokhoz jutó pénz is. 2016-ban Románia 27,8 milliárd lejt inkasszált jövedelemadókból, ebből az összegből 18,3 milliárd lej került a helyi és megyei önkormányzatokhoz, és 9,5 milliárd lej folyt be a központi költségvetésbe.
„A jövedelemadó elkobozása a legdurvább csapás”
Ilie Bolojan felhívta a figyelmet arra, hogy tíz százalékos jövedelemadóval számolva 2016-ban mindössze 17,4 milliárd lej folyt volna be, és abból csak 11,4 milliárd lej került volna az önkormányzatokhoz. Vagyis a legoptimistább számítások szerint is jövőre mintegy 6,9 milliárd lej, azaz több mint egymilliárd euró esik ki az önkormányzatok költségvetéséből. A kormány valamiképpen kárpótolni akarja az önkormányzatokat a jövedelemadó-csökkentés nyomán csökkenő bevételek miatt, de Bolojan szerint a kormány javaslata nem valódi megoldás, hanem csak szépségtapasz a helyi költségvetéseken ütött mély sebre. Az elképzelés ugyanis az, hogy a kormány jövőre kiegészíti a helyi költségvetéseket az idei évben elért szintig, viszont ezért cserébe elveszi az önkormányzatok bankszámláin 2016. december 31-én meglévő költségvetési többlet felét.
Bolojan Nagyvárad konkrét példáján érzékeltette azt, hogy mit jelent majd a városnak, ha a kormány elképzeléseiből gyakorlat lesz. Mint elmondta, 2017-ben 39 millió lej jutott Nagyváradnak a jövedelemadókból, ami a saját bevételek 54 százalékát teszi ki. Az elmúlt években a városnak a jövedelemadóból származó bevétele átlagban évi kilenc százalékkal nőtt, többek között azért mert egyre több vállalkozás telepedett meg a váradi ipari parkokban, illetve azért, mert a fizetések is nőttek. Éppen ezért arra lehetne számítani, hogy jövőre is mintegy tíz százalékkal növekedne ez a bevételi forrás, és amennyiben a jövedelemadó mértéke nem változna, akkor 43 millió eurós, azaz az idei évinél négymillió euróval több bevétellel számolhatna a város. Viszont ha tíz százalékra csökken a jövedelemadó, akkor Nagyvárad 15,5 millió euróval kevesebb pénzzel kell kalkuláljon, vagyis mintegy 27,5 millió euró bevétele lesz. A kormány kiegészítené a 39 millió euróig a helyi költségvetést, de mivel a városnak 10,5 millió euró volt a bankszámláin 2016. december 31-én, ennek az összegnek a felét, 5,2 millió eurót a kormány mintegy megtartaná magának, és mivel a város elesik az előrejelzések alapján kiszámított négymillió eurótól is, ami akkor folyna be, ha nem változna a jövedelemadó, így a váradi önkormányzat 2018-ban mintegy 9,25 millió euróval kevesebb pénzre tehet majd szert a jövedelemadókból.
 
Igazságtalan
A polgármester kifejtette: a helyi önkormányzatok bankszámláin lévő költségvetési többlet megcsapolása rendkívül igazságtalan, hiszen éppen azokat büntetik ezzel, akik jól gazdálkodnak, ráadásul minél több pénz van egy-egy város számláin, annál nagyobb az az összeg, amit elvon tőlük a kormány, míg azoktól az önkormányzatoktól, amelyeknek nincs pénzük, azoktól a kabinet nincs is mit elvonjon. Bolojan kijelentette, hogy a bankszámlákon lévő pénzekkel az önkormányzatok amúgy sem rendelkezhetnek kényük-kedvük szerint, hiszen ezeket az összegeket a futó projektek finanszírozására, tehát csak a befektetésekre használhatják, és ha a kormány belenyúl a bankszámláikba, ezzel teljesen felforgatja a beruházási költségvetéseket egy sor nemzetközi finanszírozású projekt megfelelő lebonyolítását is veszélyeztetve ezzel. A polgármester kifejtette, az ország gazdasági húzóerejét a nagyvárosok jelentik, és a kormány célja valójában az, hogy megszüntesse ezeknek az erős városoknak a pénzügyi autonómiáját, hogy minden önkormányzat koldusként járuljon a kormány elé. Bolojan hozzátette: a kormány egy biztos jövedelemforrást von meg az önkormányzatoktól, aminek a hosszútávú következménye a nagyvárosok, és ezzel együtt az ország gazdasági fejlődésének a megtorpanása lesz. „A jövedelemadó elkobozása a legdurvább csapás az önkormányzatokra nézve az utóbbi tíz évben, amióta én itt tevékenykedek” – fogalmazott Bolojan, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy elviselhetőé tenné a városok számára a jövedelemadó csökkentését az, ha a kormány nem nyúlna hozzá a bankszámlákhoz, így azonban nagyon nagy problémákra lehet majd számítani."
Forrás : erdon.ro

2016. szeptember 1., csütörtök

Számvevőszéki jelentés: van mit orvosolni Nagyváradon

 
Fotó: bihon.ro/archív 

"Rendellenességeket talált a Számvevőszék a nagyváradi önkormányzat tavalyi működésében. A jelentés – tájékoztató jelleggel – az augusztus 30-i tanácsülés napirendjén szerepel." - írja cikkében Fried Noémi Lujza a maszol.ro-ban.Teljes cikk : 

"A jelentés szerint Nagyvárad tavalyi költségvetésének megállapításakor nem vették figyelembe az összes adóztatható javat és szolgáltatást, így több mint egymillió lej jövedelem nem szerepel a büdzsében.
Nem regisztrálták az összes elvégzett munkálat áradási-átvételi jegyzőkönyvét, mutat rá tovább a jelentés, ezek az aradi és dévai úti felüljárók, illetve a határon átívelő pályázat keretében felújított Kálvária-domb és a gyorsforgalmi út átvételéről szóló iratok. A nagyváradi várat a város magántulajdonaként tartják nyilván, holott annak köztulajdonnak kellene lennie, e kihágás értéke 79,1 millió lej.

A jelentés szerint a váraid önkormányzat túlfizetett egyes munkálatokat, például iskolákban elvégzett felújítások után 6449 lejt, az őssi sportbázis öntözési rendszere felszerelése és zöldövezeteinek kialakítása után pedig 24.4 ezer lejjel fizettek többet a kelleténél.
Az önkormányzat ugyanakkor kifizetett olyan költségeket is, amelyek nem szerepeltek a megkötött szerződésekben, a Helyi Közszállítási Vállalatnak például 114,3 ezer lejt, a tilosban parkoló autókat szállító járművek szolgáltatásaiért, 86,3 ezer lej értékben fizették túl egy őrzővédő cég munkáját, de a például a Fekete Sas Palota, az Emanuil Gojdu Főgimnázium, és neológ zsinagóga felújításánál is fizettek indokolatlanul a Számvevőszék jelentése szerint

A Nagyvárad–Váradszentmárton referendum költségeit is túlfizették

A Számvevőszék szerint 53,4 ezer lejjel károsodott a helyi költségvetés a népszavazások nyomán, az összeg a Mic Moblilier Trans Kft-hez került. A céggel a 2015. május 10-i népszavazásra kötöttek egy (áfával) 113,3 ezer lej értékű szerződést, melyben 143 szavazókörzet bútorzatának elkészítését illetve felújítását, ezek szállítását illetve fel- és leszerelését és 19 szavazókörzet védőfóliázást vállalták. A jelentés szerit több mint 24 ezer lejjel számlázta túl a cég a berendezés fel- és leszerelésére indokolatlanul. Emellett 19,7 ezer lehet azért kapott a vállalkozás, hogy a két népszavazás után mérje fel a berendezések állapotát, és javítsa ki az esetleges hibákat a 21016-os választási évre. A jelentés szerint ezt a munkát indokolatlanul fizette ki az önkormányzat, mivel 2016-ban, a helyhatósági választások előtt is kötöttek hasonló szerződést ugyanerre a célra.

Hétmillió lej a hőerőműnek

Hosszan taglalja a jelentés a Termoficare Zrt-nek jutattot támogatást is. Ez a vállalkozást a nagyváradi hőerőmű fizetésképtelenné nyilvánításakor hozta létre az önkormányzat, hogy átvegye a hőenergia-szállítását és elosztását a csődeljárás alatt álló társaságtól. A 2013–2015 közötti időszakban 53 millió lej támogatást, 7,1 millió lejjel többet kapott a zrt. az indokoltnál, mivel az elszámolásokat hibás számítások vagy éppen összegek alapján kérték. A váradi önkormányzat 736,2 ezer lejt fizetett ki a hőenergia Szentmártonba való szállításáért is (a községet is a váradi hőerőmű szolgálja ki). Bár mindkét önkormányzat jóváhagyta a tarifákat, ezt csak a váraditól kérte a zrt., a szentmártonitól nem.

Az előírások betartását kérik

A számvevőszék jelentése oldalakon át sorolja a betartandó ajánlásokat a váradi önkormányzatnak. Többek között kérik, hogy az önkormányzat tisztázza, mely javai számítanak váradi köz- illetve magán tulajdonnak, ellenőrizzék a kifizetéseket, állapítsák meg az okozott károk mértékét és tegyenek lépéseket ezek orvoslására. A jelentés szerint a könyvelési hibák becsült értéke 185,2 millió lej, a károkat okozó kihágások értéke 10,4 millió lej, míg a többletjövedelmet generáló hibák értéke több mint egymillió lej. A részletes jelentés ITT olvasható.
Forrás : maszol.ro


2016. február 4., csütörtök

Nagyvárad beruházásai 2016-ban

Nagyvárad beruházásai 2016-ban 
"A nagyváradi helyi tanács által szerdán elfogadott költségvetés megszabta a 2016-ban várható beruházások költségeit is." - írja Pap István . Olvassa el a Bihari Napló teljes cikkét ' 

"A nagyváradi önkormányzat költségvetése meghatározza, mennyit költ a város a különböző közszolgáltatásokra. Eszerint közvilágításra 15 millió, köztisztasági munkálatokra 14,5 millió, míg a Közterület-fenntartó által működtetett állatkert, a közvécék, a sintértelep és az őssi strand működtetésére 1,4 millió lejt tervez elkölteni a város, ezek mellett a zöldövezetek karbantartására 4,5 millió lejt irányoz elő a költségvetés, míg a különböző út-, hídkarbantartási, valamint közlekedésbiztonsági munkálatokra 19 millió lejt irányoztak elő.
Beruházások
Az önkormányzat sahját költségvetéséből 151,8 millió lejt költ el az idén beruházásokra. A nagy beruházások közé tartozik a hőerőmű vízkezelő állomásának modernizálására, melyre 3,5 millió lej van különítve a büdzsében, egyébként pedig a hőerőmű modernizálására összesen 5,9 millió lejt tervez elkölteni az önkormányzat. A fűtéshálózat felújításra 2,4 millió lej van elkülönítve. A Közterület-fenntartó összesen 7,2 millió lejt kap a törvényszék mögött megépült és a Rogériuszi piacnál épülő parkolóház további fejlesztésére, illetve felépítésére. Az önkormányzat műszaki igazgatósága az idén 36,3 millió lejt költhet beruházásokra, ebből az összegből az egyik legnagyobb tételt, 5,5 millió lejt a Szent László híd felújítása teszi ki. A vagyonkezelő igazgatóság 15,6 millió lejt kap, melynek legnagyobb részét a Fekete Sas palota, valamint további négy műemléképület felújítására fordítja majd. Az idén 59,7 millió lejt költ a város az uniós finanszírozásból a korábbi években megkezdett beruházások befejezésére, mely összegből 15,8 millió lej még lehívható vissza nem térítendő támogatás. A kórházak beruházásaira 17,4 millió lejt irányoz elő a város.
Más költségek
A város tervei között szerepel a városháza nagyterme födémjének a megerősítése. Érdekesség, hogy szoborkészítésre 402 ezer lejt különített el a költségvetés. A nagyváradi önkormányzat az idén 400 ezer lejjel finanszírozza a város villamossín hálózatának déli és nyugati irányú bővítésére vonatkozó hatástanulmány elkészítését. Ennek kapcsán Csuzi István, a Helyi Közszállítási Vállalat (HKV) vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy uniós forrásokat szeretne lehívni a vállalat az új villamossínek megépítésére, és amennyiben lesz rá mód, akkor a Szektoriális Operatív Programhoz pályázik majd a vállalat ezzel a tervvel. A város költségvetésében további 500 ezer lej szerepel villamosok felújítására, és szintén 500 ezer lej másodkézből való autóbuszok vásárlására."

Forrás : erdon.ro

2016. január 28., csütörtök

2015 az eladósodás éve volt az önkormányzatnál - Nagy beruházások, nagy hitelek

2015 az eladósodás éve volt az önkormányzatnál 
Fotó : erdon.ro

A váradiakat érdekelheti a város költségvetése.Jól gazdálkodtak a város vezetői?Miért kellett eladósodni?Miért kellett nagy hiteleket felvenni? Miért lett kevés az idei költségvetés?Mi lesz a helyzet 2016-ban? A kérdésekre megkaphatja a választ a Bihari Napló és a Reggeli Újság cikkeiben ' 

" Szerdán a nagyváradi városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak az önkormányzat gazdasági igazgatóságának vezetői- Nadia Haş és Sorin Iacob-, illetve Huszár István alpolgármester. Értékelték a tavalyi évet és újdonságokra is felhívták a figyelmet." - írja Ciucur Losonczi Antonius.

"Az adófizető polgárokkal való hatékonyabb kommunikáció érdekében Nadia Haş gazdasági igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy március 31-ig a honlapjukon feltüntetett adatbázis egyes mutatói módosulhatnak. Ennek egyik oka, hogy az új adótörvénykönyvben bevezették az úgynevezett vegyes ingatlanok fogalmát, vagyis azon épületekét, melyeket fizikai személyek lakhatási és kereskedelmi célokra is használnak, és jelen pillanatban az önkormányzat nem rendelkezik erre vonatkozó információkkal, arra vár, hogy az érintettek nyilatkozzanak erről. Ugyanakkor pedig, mint ismert, tanácsi határozat született a lepusztult állapotban levő ingatlanok pluszadózásáról, és jelenleg tart a beazonosítás. Eddig körülbelül 170-nek a tulajdonosával történt ez meg, a becsült 800 közül. Egy harmadik indok pedig, hogy azok a magánszemélyek, akik nem lakhatásra használt ingatlanrésszel is rendelkeznek, fakultatív módon a felértékelést igazoló dokumentumot tehetnek le a városházán.
Huszár István alpolgármester utóbbival kapcsolatban az Erdély Oniline-nak azt nyilatkozta: ha nem történik meg ez a bejelentés, akkor egyébként automatikusan a nyilvántartott értéknek a két százalékát veszik figyelembe. Ezért fontos az, hogy a nem lakhatású célú ingatlantulajdonnal rendelkező fizikai személyek a városházán kérjék ki az úgynevezett adózási határozatukat, mely minden személyre és ingatlanra névre szóló, és kiderül belőle, hogy mennyi az ingatlanuk nyilvántartott értéke. Ha időközben azonban őnekik van egy reálisan nyilvántartott értékük, mert a házukat két éve építették fel, vagy három éve vették, és ezen történés belefér a visszamenőleges öt évbe, akkor az önkormányzat az adókiszámításkor ezt az értéket fogja alapul venni. Ha viszont nem rendelkeznek ilyesmivel, akkor az automatikusan generáló rendszer lép életbe, ami egy bizonyos értéket szab meg minden évben. A március 31-e pedig azért fontos ebből a szempontból, mert addig az illető személy tisztában kell legyen, hogy mennyi az adója. Ha nem jön tisztázni a helyzetét a Polgármesteri Hivatalban, akkor azt veszik adóalapul, ami nyilván van tartva. Akik pedig csak március 31-e után tisztázzák a helyzetüket, azoknak csak 2017. január 1-től veszik figyelembe az általuk felmutatott korrekt felértékelési bizonyítványukat. „Konkrétan: valaki például négy éve vett egy házat, aminek van egy értéke. A közjegyző által is aláírt papírral bejön a hivatalba, és akkor ezt veszik alapul. Ha ezt a házat pedig részben lakhatásra használja, és részben nem, akkor el kell mondja, hogy például abból a 100 négyzetméterből mennyit használ kereskedelmi tevékenységre. Ha a cégének a székhelye van ott, akkor az ingatlan értékéből kiveszi kvótarészként a vonatkozó X négyzetmétert, és arra fog százalékot fizetni.”- magyarázta.
Beszámoló
A tavalyi évről szóló beszámolójában Nadia Haş megjegyezte, hogy bár nullszaldóra számítottak, az évet végül 13 millió lejes költségvetési többlettel zárták, ami onnan származott, az utolsó napokban pénz érkezett az Európai Uniótól, amit nem tudtak elkölteni. Amúgy 10 európai uniós társfinanszírozású projektet nem tudtak befejezni az év végéig, az ezekre megmaradt allokáció értéke 30 millió lej. A beruházásokat 2015-ben 2 százalékban saját jövedelmekből (14,9 millió lej), 6 százalékban a helyi költségvetésből (38,4 millió lej), 27 százalékban az államháztartásból (171 millió lej), 32 százalékban banki hitelekből (207 millió lej) és 33 százalékban vissza nem térítendő támogatásokból fedezték (212 millió lej).
Visszafinanszírozás
2015 az eladósodási szint évének is nevezhető, hiszen új kölcsönöket vettek fel: márciusban 22,6 millió lejt az Európai Beruházási Banktól EU-s projektek társfinanszírozására, júniusban 32,3 millió lejt a pénzügyminisztériumtól szintén EU-s projektek társfinanszírozására, majd 15 millió lejt EU-s projektek pénzügyi korrekciójára, és végül decemberben 100 millió lejt a CEC-től azért, hogy a folyamatban levő invesztíciókhoz biztosítani tudják a cashflow-t. Az eladósodási szintet így 69,1 százalékosra becsülik az idén, azonban ez őszig jelentősen csökkenni fog, ugyanis a terveik szerint addigra visszafizetik a CEC-től vett hitelt. Ugyanakkor pedig át szeretnék strukturálni a hiteleket, visszafinanszírozással."
Forrás : erdon.ro
 
Nadia Haş. Sorin Iacob és Huszár István Fotó: Csikos Rolland 
Nadia Haş. Sorin Iacob és Huszár István
Fotó: Csikos Rolland 
"Ma délután 16.30 órától közvitát tartanak a nagyváradi városháza dísztermében a megyeszékhely 2016-os költségvetés-tervezetéről. A közvita nyilvános, a javaslatokat február 2-áig várják a primarie@oradea.roemailcímen és a 0259/437-544-es faxszámon, a város idei költségvetését a február 3-án megtartandó tanácsülésen fogadják majd el. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatósága tegnap számolt be az elmúlt évi tevékenységükről, és néhány változásra is felhívták az adófizetők figyelmét. Szerdán Huszár István alpolgármester, Nadia Haş ügyvezető igazgató és Sorin Iacob, ügyvezető-helyettes tájékoztatott az elmúlt évről." - írja Fried Noémi Lujza.

A kihívások éve

"A kihívások éve volt a tavalyi, hangzott el, idén volt ugyanis a legmagasabb a befektetések összege (háromszor nagyobb a tavalyinál), emellett négy, összesen 55 millió euró értékű hitelszerződést kötött az önkormányzat, 12 százalékkal megnőtt a jövedelemadó visszaosztásából származó bevétel, és sikerült behajtaniuk a nekik tartózóktól az adósságok jó részét.
Az elmúlt évben a befektetések értéke több mint 643 millió lej volt (ebből 15 millió lej a kórházak saját befektetése saját jövedelmükből), a különféle projektekre 628,9 millió lejt költöttek. A jövedelemadó visszaosztásából 139,8 millió lej jutott a váradi önkormányzatnak, ez azt is jelenti, hogy a városban nőtt a munkahelyek száma, illetve emelkedtek a bérek, hangzott el.
A különféle projektek miatt kellett még decemberben egy százmillió lejes hitelt felvennie az önkormányzatnak, hogy biztosítsa ezek költségeit, mivel a menedzsmenthatóságoktól késéssel érkeztek a támogatások. Ezt az összeget az idei esztendő második felétől kell visszafizetniük, de a hitelt fedezni tudják az érkező támogatásokból, hangzott el. Tervezik azt is, hogy a város közadósságát, mely jelenleg 69 százalékos, csökkentik oly módon, hogy a meglévő hiteleket előnyösebb hitelszerződésekkel váltják ki. Az elmúlt év végén egyébként 104 millió euró értékű hitele volt a váradi önkormányzatnak (2014 végén 68 millió euró volt a felvett hitelek összege).
Ami az uniós projekteket illeti, ezekből tízre kértek határidő-halasztást június 30-éig, ezek költségei 30 millió lejre rúgnak.

Felbecsültessék-e vagy sem?

Szerdán felhívták a figyelmet a helyi adózással kapcsolatos tudnivalókra is. Folyik az adatbázisok feltöltése, hiszen decemberben jóváhagyták, hogy több mint 170 elhanyagolt állapotban lévő épületért megduplázott adót fizessenek tulajdonosaik. Az épületeket (s azokban a lakrészeket stb.) körülbelül 800-an birtokolják, az adatok feltöltése még nem fejeződött be, ezért elképzelhető, hogy az online felületen a valósnál kisebb összeg jelenik meg.
Az új Pénzügyi Törvénykönyv életbe lépésével megváltoztak az előírások a magánszemélyek tulajdonában lévő, nem lakásnak használt épületekről is, a rendelkezés érvényes a vegyes ingatlanok esetén a nem lakás célra használt ingatlanrészre is. Amennyiben ezeket nem becsültetik fel, akkor az adójuk az eddig 0,1 százalékról automatikus 2 százalékra nő. Amennyiben elkészíttetik az értékbecslést, akkor az abban szereplő összeg egy százalékát kell adókén befizetni.
A szakemberek azonban arra figyelmeztettek, hogy érdemes összehasonlítani, az összegeket, megtörténhet ugyanis, hogy ha becslés útján megállapítják az ingatlan értékét, és kiszámolják az érték egy százalékát, az nagyobb összeg lehet, mintha az ingatlan jelenlegi értéknek két százalékát kellene fizetni. Az értékbecslés elvégeztetése egyelőre nem kötelező, aki mégis ezt a megoldást választja, és március 31-éig benyújtja azt ingatlanadója kiszámításához, annak már az idei évre ez alapján számítják ki az adóját, aki ezt március 31-e után teszi, annak 2017-től számíthatják a becslés alapján az ingatlanadóját."
Forrás : reggeliujsag.ro