A munkanélküliek segítése 1914-ben

Az egész országban általános munkanélküliségen, mint már előbb hire járt, a kormány nagyszabásu középítkezések végrehajtásával óhajt némileg segíteni, s a legutóbbi minisztertanácson jött létre a döntés. Az e tekintetben szükséges intézkedésekről a belügyminisztériumban középpontosított nyilvántartás adataiból a következőket közölhetjük:

Államsegítséget a biharmegyei (Nagyvárad), a dicsőszentmártoni, a temesvári és a szatmári közkórházakra azzal a kikötéssel adott a belügyminiszter, hogy tekintettel a munkahiányra, az építkezést mennél előbb kezdjék meg.

Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Katona szökevények Magyarországon és Nagyváradon 1914-ben

Még a mult év augusztusában Brassó környékét százhuszonöt román katonaszökevény lepte meg, a kik a határrendőrség előtt egybehangzóan azt vallották, hogy a kegyetlen bánásmód kényszerítette őket a tömeges szökésre. A határrendőrség gondoskodott róluk és munkához juttatta őket.

A brassói határrendőrség most a rendelet alapján összeszedte a brasssókörnyéki községi előljárók segítségével az ott letelepedett románokat és Nagyvárad felé terelte őket a hova szombaton tíz, vasárnap pedig száztizenöt román katonaszökevény érkezett meg tolonczúton. Legtöbbnyire Karczagon, Mezőturon, Kisujszálláson, Turkevén, Hajduböszörményben és Hajduszoboszlón nyernek majd elhelyezést.

Teljes cikk : huszadikszazad.hu

Péter I. Zoltán : Az Apolló palota centenáriuma

Száz éve, 1914 nyarára készült el a Fő utcai impozáns Apolló palota ifj. Rimanóczy Kálmán terve nyomán. Ez volt a fiatalon elhunyt tehetséges építész utolsó alkotása - olvasható a Biharországban.

A magasföldszintű, háromemeletes épület stílusa a berlini szecesszióval, a Jugendstillel rokon. A német Jugendstil korántsem egységes stílus, az új elemek mellett meghatározó a historizmus, a korai expresszionizmus és a különféle Heimatstil-motívumok szerepe. Mindez érezhető az Apolló palotán is. A hatalmas épület négy szintjére Rimanóczy 22 lakást és 10 üzlethelyiséget tervezett. A lakások az akkori nagyváradi szükségleteknek megfelelően három-, négy- és ötszobások lettek. A Fő utca és a Szaniszló (ma Eminescu) utca sarkára egy nagy és díszes kávéházat létesítettek, teljesen modern formában, a budapesti New York kávéház mintájára, külön kártyaszobákkal, lépcsőkkel összekötött biliárdtermekkel és félemeleti páholyokkal.
Még javában tartott az építkezés 1913 októberében, amikor árlejtést írtak ki a kávéház bérletére, de egyetlen jelentkező sem akadt. Ekkor már éreztette hatását a gazdasági válság. Végül majd csak 1914 júliusában sikerült bérleti szerződést kötni Bürger Ernővel. Az 1915. december 5-én megnyílt új létesítmény a Városi Kávéház nevet kapta. A kávéház tágas helyiségét körös-körül családok, társaságok intim összejövetelére alkalmas díszes páholyok ékesítették, ezenkívül különtermek és egy festőien szép emeleti erkély is tartozott hozzá. A kávéház Szaniszló utcai részén alakították ki a biliárdtermet – ahogy azt az egyik helyi napilap írta a megnyitás alkalmából. A megnyitót a háborús körülmények ellenére is békebeli ünnepélyes keretek között rendezték meg Hamza Gyuszi zenekarának kíséretében, amint az alábbi hirdetésben is olvasható: „Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a városi Apolló palotában levő Városi Kávéházat folyó évi december hó 5-én, a mai napon megnyitottam. Nagy áldozatkészséggel, a legmodernebb berendezéssel készült kávéházamban 32 családi páholy, 4 biliárdasztal áll rendelkezésre. Összes helybeli, fővárosi és vidéki lapok, folyóiratok olvashatók. Szolid polgári árak mellett szolgálok fel színházi vacsorát fehér asztaloknál. Minden este Hamza Gyuszi zenekara játszik! A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel, Bürger Ernő, a Városi Kávéház tulajdonosa.”

Teljes cikk : biharmegye.ro