Végső búcsú Halasi Erzsébettől

 

Szombaton helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Rulikowsky temetőben Halasi Erzsébet színművésznőt. - írja az erdon.ro.

A hetvennégy éves korában elhunyt Halasi Erzsébet koporsóját szombaton délelőtt tíz órakor ravatalozták fel a váradi színház előcsarnokában, ahol a családtagok, rokonok, barátok, ismerősök, tisztelők és a pályatársak egy-egy szál virág elhelyezésével rótták le kegyeletüket a váradi magyar színművészet nagyasszonyának emléke előtt. A koporsó két oldalán a Szigligeti Színház egy-egy tagja állt őrt, a színművészek tízpercenként váltották egymást a koporsó mellett. A mintegy egy órán át tartó csendet végül Hajdu Géza színművész törte meg, aki felolvasta a színház nevében megfogalmazott gondolatait. Többek között elhangzott: „Halasi Erzsébet élete volt a színház. Nem csak azért, mert évtizedekig taposta szegekkel teli, nyikorgó, portól duzzadó deszkáit Tháliának, de azért is, mert itt lakott évekig a színház mellett, és ha kinézett az ablakon, Szigligeti házát látta. Látta a nyüzsgést, az előadásokat, a próbákat, ha éppen nem volt ő is a nyüzsgők között. De azért is, mert az otthon falai között is színház volt. Hiszen táncos volt a mama, kiváló és nagyra becsült színész volt a papa, Halasi Gyula. Ha akarta volna, sem tudott volna kiszakadni a színházból. (…) Nagyon fáj Halasi Erzsébet hiánya, váradi magyarságunk is szegényebb lett egy művésszel, hiszen olyan alakításokkal örvendeztette meg szeretett közönségét, amelyek sokáig emlékezetesek maradnak.” A színművész felsorolt jónéhányat a magyar és a világirodalom azon remekeiből, amelyekben Halasi Erzsébet játszott és emlékezeteset alakított, ilyen darab volt a művésznő váradi bemutatkozását jelentő A szicíliai védelem, majd az elkövetkező ötven évből A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Liliom, a Csongor és Tünde, a Liliomfi, a Döglött aknák, a Mohács, illetve a Pókháló, az Orfeusz alászáll, A salemi boszrokányok, az Egerek és emberek.

Teljes cikk : erdon.ro  

Alig egy héten belül második nagy színművészétől vett örök búcsút a nagyváradi Szigligeti Színház. Szombaton délelőtt a társulat jelenlegi és egykori tagjai, rokonai,  barátai, tisztelői hajtottak fejet a 73 évesen elhunyt Halasi Erzsébet ravatalánál, aki nemcsak, hogy évtizedekig szolgálta Tháliát, de még a színház épülete mellett is lakott, így mondhatni élte és lélegezte a nyüzsgést, a próbákat, az előadásokat.

A nagyasszony búcsúztatóját Hajdu Géza színművész olvasta fel. Mint emlékeztetett, Halasi Erzsébet szinte predesztinálva volt a színművészi pályára, hiszen édesanyja táncművész volt, kíváló és nagyrabecsült színész volt az édesapja, Halasi Gyula. Ennek megfelelően egész élete a színház bűvöletében zajlott. 1961-ben érkezett vissza a főiskoláról már jól ismert színháza színpadára, és ötven éven át nyűgözte le Nagyvárad színházkedvelő közönségét. A magyar drámairodalom és világirodalom legszebb női szerepeit játszotta végig. „Tündökölt mint Tóth Mari, emlékezetes maradt Pólikaként a Nem élhetek muzsikaszó nélkülben, melyben évekkel később Zsani nénit is eljátszhatta. Kiváló Muskátné volt a Liliomban, Miske László oldalán, de mondta az éj királynője csodálatos monológját is a Csongor és Tündében. Brillírozott a Liliomfiban, mint Erzsi a kocsmároslány, Varga Tibor László oldalán. Játszott Tabéry Géza Álomhajójában, a Döglött aktákban, a Szájhősben, az Eredeti helyszíben. Nem kerülték el a világirodalom nagy szerepei sem. Ő volt a női főszereplő, Erzsébet, a Don Carlóban, Carol az Orfeusz alászállban, Abigail a Salemi boszorkányokban, Curleyné az Egerek és emberekben, Judit Az ördög cimborájában. Megadatott neki, hogy édesapja jubileumi előadásában, Hauptmann Naplemente előtt című drámájában a főszereplő lányát, Bettinát alakítsa. Remek volt a Strindberg-játék női főszerepében, de mint Kocsma Jenny is a Koldusoperában, vagy Mae a Macska a forró bádogtetőnben. Ő maga a Szókimondó asszonysággal jubilált Farkas István rendezésében, melynek zenéjét Boross Lajos szerezte.”

Teljes cikk : reggeliujsag.ro
 

Simon Judit: Halasi Erzsébet – Egy színésznő élete

Könyv jelent meg a kiváló nagyváradi színésznő Halasi Erzsébet életéről.A könyv írója Simon Erzsébet.A könyv Riport Könyvkiadó gondozásában jelent meg,melyet Budapesten mutattak be.A könyv említést tesz a színésznő édesapjáról Halasi Gyuláról is.A színházat kedvelőknek nagyon hasznos információt szolgáltat a nagyváradi színház életéről.Köszönet Simon Juditnak a könyv írójának.

A monográfiát Simon Judit írta Halasi Erzsébet – Egy színésznő élete címmel. A könyvbemutató díszvendége Halasi Erzsébet volt, az est házigazdája pedig Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kötet szerzőjével Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélgetett.

A számos díjjal elismert színésznő, aki 2011-ben ünnepelte 50 éves színpadi jubileumát, életéről, családjáról, szakmai életútjának állomásairól beszél a kötetben. A könyv nem egyetlen életművel ismerteti meg az olvasót, hiszen Halasi Erzsébet édesapja, Halasi Gyula színész szintén a nagyváradi társulat tagja volt, így mindkettőjük pályája, gondolkodása megjelenik a kötetben.
„A korrajz, amely a család, a művész hétköznapjain keresztül áttűnik, egyszerre romantikus és torokszorító, de talán a legérdekesebbek azok a részek, amikor az derül ki számunkra, hogy mi lehet az a mesterségbeli tudás, amit valaki nem a főiskolán, nem is a színpadon, hanem csakis otthon tanulhat meg a tapasztalt színész édesapától” – olvasható a könyv ismertetőjében.
Egyszerre tárul az olvasó elé apa és lánya, valamint mester és tanítványa őszinte és kreatív viszonya – írják. Meghatározó a történetben az a barátság is, amely a szerzőt a Halasi családhoz fűzte, ennek eredménye az az őszinteség, amellyel a művész nyilatkozik.
A Riport Könyvkiadó színházi sorozatának egyik darabjaként Nagyváradon, tavaly megjelent, gazdag képanyaggal illusztrált könyv szakmai és dokumentumértékét növeli a Szemelvények cikkekből, kritikákból, interjúkból, valamint a Szereplista és a Jegyzetek című, színháztörténeti igényességgel elkészített fejezetet. A kötetet Kinde Annamária szerkesztette.

Forrás : kronika.ro 

Az igényes kivitelű, hiánypótló kötetet Kinde Annamária szerkesztette.

Megjelent a Riport Könyvkiadó gondozásában, Nagyváradon.

A legtalálóbb párhuzamot Simon Judit, a műfaj és a módszer meghatározására Kocsis István Jászai  Mari életéről  készült monodrámában találja, nem véletlenül jelenik meg ez a sziporkázó, ugyanakkor természettudományosan precíz hasonlat a kötet előszavában:

„Végre azonban én is gombostűre tűztem a lelkemet, mint gyermek a lepkét, és megpörgettem a szemem előtt. Tulajdonképpen csak a hangszert mutathatom, meg amelyen szerepeimet eljátszom –a lelkemet”

Immár, a nagy előd nyomdokain  Halasi Erzsébet tűzi gombostűre a lelkét és gyakorlott riporterként Simon Judit „pörgeti” meg a történetet , úgy, hogy minden olvasó számára megkapó és teljes képpé álljon össze a nagyváradi színház Poór Lili-, és Életmű-díjas színésznőjének élete.

Külön erénye a könyvnek, hogy nem egyetlen életművel ismerkedünk, hiszen édesapja, Halasi Gyula, színész a nagyváradi társulat oszlopos tagja, így mindkettőjük pályája, gondolkodása, valamint az a különleges helyzet is elénk tárul, amikor egyszerre két generáció, de család van jelen az erdélyi színpadon.

A korrajz, amely a család, a művész hétköznapjain keresztül áttűnik, egyszerre romantikus és torokszorító,  de talán a legérdekesebbek azok a részek, amikor az derül ki számunkra, hogy mi lehet az a mesterségbeli tudás, amit valaki nem a főiskolán, nem is a színpadon, hanem csakis  otthon tanulhat meg a tapasztalt színésztől, édesapától. A „fortélyokról”, melyeket legyen az bármilyen mesterség is, csak a kiválasztottaknak adnak át.  Egyszerre egy apa-lánya és mester-tanítvány őszinte és kreatív viszonya tárul elénk.

Hogy ilyen mélyre áshatott a szerző az nem csupán a riporteri tehetségének eredménye, hanem meghatározó a történetben az a barátság is, amely a Halasi családhoz fűzte, ennek meg egyenes következménye az a keresetlen, kendőzetlen, őszinteség, amellyel a művész nyilatkozik.

 A kézbe kívánkozó kifogástalan tipográfiával, kemény kötéssel és gazdag képanyaggal, pontos képaláírásokkal rendelkező könyv, szakmai- és dokumentumértékét sokban növeli a: „Szemelvények cikkekből , kritikákból, interjúkból ” valamint, a teljes Szereplista és a Jegyzetek című színháztörténeti igényességgel elkészített fejezetek. Forrás: szinhaziintezet.hu

További információk Halasi Erzsébet színésznő szerepeiről a szigligeti.szigligeti.ro-n '