Ady Endre betegsége,halála és temetése

   

Ady Endre a halottaságyon – Kézirattár: Arcképgyűjtemény 1030.

A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, tüdőgyulladással küzdött: a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én, 41 évesen. Temetése január 29-én volt: koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.
Forrás : hu.wikipedia.org

 

Az utolsó kép a költőről, a halálos ágyán.Forrás : neon.hu

   Ady 1919. január 27-én bekövetkezett halála után a kormány „a nemzet halottjának” nyilvánította a költőt, és elhatározta, hogy temetéséről az állam gondoskodik. A gyászszertartást a kormány megbízásából a Vörösmarty Akadémia rendezte. A búcsúztatás megszervezésének részleteire Hatvany Lajos így emlékezett vissza:

  „A halál napjának délutánján a Pesti Napló szerkesztői szobájában egybegyűltek: Jászi Oszkár, Babits Mihály, Móricz Zsigmond és a kultuszminisztérium kiküldöttje: Czakó osztálytanácsos. Följegyzem e morbid konferencia jellegzetes apróságait: A tanácsos úr kezében egy nagy kék árkus papír volt: a Mikszáth temetéséről szóló akta: »ehhez a költségvetéshez tartsuk magunkat.« Ebben a percben jelentkezett a pompes funčbres embere, aki kijelentette: »Én tudom, hogyan kell csinálni az ilyet.« Görgeyt is a múzeumból temették, meg Justh Gyulát is. [...] Jászi Oszkár kifejezi azt a tapintatos és bölcs óhajt, hogy a temetés a mai időkhöz méltóan, azaz a Mikszáthénál kisebb pompával folyjék le. Most a pompes funčbres-ember egy költségvetést olvas fel. Minden egyes tételnél külön megállunk. [...] Majd a beszédek sorrendjét állapítjuk meg s egyszersmind azt is, hogy a díszsírhely helyének felkeresésére Babitscsal, Móriczcal kimegyek másnap a temetőbe.”

Ady holttestét a Nemzeti Múzeum gyászdrapériás előcsarnokában ravatalozták fel. A ravatalhoz küldött koszorúk között ott volt a kormányé (nemzetiszínű szalagján „A magyar népköztársaság kormánya az új Magyarország költőjének” felirattal), a szociáldemokrata párté és a polgári radikális párté is. A január 29-i temetésen megjelent Berinkey Dénes miniszterelnök, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond, Nagy Vince és Szende Pál miniszterek, továbbá Hock János, mint a Nemzeti Tanács küldöttségének a vezetője. A díszsírhelyet a főváros adta a Kerepesi úti temetőben.

Ady koporsóját hintón viszik tovább a Nemzeti múzeumtól, ahol felravatalozták.

  A szertartás kezdetén a Magyar Nemzeti Operaház énekkara énekelt, majd Haypál Benő református lelkész után a költőt Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter búcsúztatta „a forradalomból megszületett magyar népköztársaság kormányának a nevében, a forradalmi megújhodást szomjazó magyar nép nevében”, és kijelentette: Adynál „tüzesebb, gyújtogatóbb csóvákkal senki sem járt az alatt a nagy grófi szérű alatt, amely a régi Magyarország volt”.

Ady Endre temetése - néma film

A Nemzeti Múzeumban Kunfi Zsigmondon és Vincze Sándoron kívül több szónok is búcsúztatta a költőt – például Móricz Zsigmond a Vörösmarty Akadémia képviseletében, Babits Mihály a Nyugat nevében, Jászi Oszkár a Társadalomtudományi Társaság nevében beszélt –, majd a koporsót és a koszorúkat kiszállították a Kerepesi temetőbe. Miközben a koporsót levették a gyászkocsiról, az Általános Munkásdalárda énekelt, majd a radikális párt nevében Kernstok Károly mondott beszédet Adyról mint a párt egyik megalapítójáról. További beszédek elhangzása és a pap imája után a Munkásdalárda gyászéneke mellett elföldelték a koporsót.

Vörös Boldizsár - Két rendszer, két halott, két temetés (részlet)

Ady Endre sírja.Forrás :agt.bme.hu




Mécsesek a síron

Léda sírja.Forrás :wikimapia.org
 
És egy érdekesség:

  Soha, sehol nem találtam rá utalást és nem is hallottam róla, hogy Adynak lett volna egy fogadott fia. Viszont a tények azt bizonyítják, hogy volt neki. És ez és nem utalásokból vagy cikkekből derül ki.

 Egyszer, mikor a temetőben sétálgattam, felfedeztem egy sírt. Nagyon meg is lepődtem, mikor elolvastam a feliratot rajta, miszerint az Ady Endre fogadott fiát és annak feleségét rejti.

Íme:

Kinagyítva a sírfelirat:



Forrás : jozsefvarosanno.ucoz.com 

Információ : irodalmijelen.hu

Ady halála 88 évvel ezelőtt tömegeket mozgatott meg: Nagyváradon a megyeházára gyászlobogót tűztek ki, ő volt az első olyan magyar költő, akit a nemzet halottjaként temettek el.
A költőt nem szülőfalujában, Érmindszenten, hanem Budapesten kísérték utolsó útjára, a temetés napja, 1919. január 29. gyásznap volt, a közintézmények zömében munkaszüneti napot tartottak, az iskolák bezártak.
A költőt a Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, onnan kísérték a Kerepesi temetőbe, ahol Jókai sírja közelében helyezték örök nyugalomra. A szertartáson többek között Jászi Oszkár és Babits Mihály mondott búcsúbeszédet. A nagy távolság és a kemény tél megakadályozta, hogy Ady szülei is részt vehessenek a temetésen, de a szülőfalujából jelen lévő református lelkész a sírhantról egy virágszálat hazavitt a gyászoló szülőknek.
Nagyváradon Ady halálának másnapján el is döntötték, hogy emlékszobrot állítanak tiszteletére, és elkezdték a pénz gyűjtését. A műemlék felállítása azonban nem valósult meg, mert a devalváció és a koronáról lejre való áttérés teljesen elértéktelenítette az összegyűlt összeget. Hogy a pénz teljesen kárba ne vesszen, egy pár arany karikagyűrűt csináltattak belőle, és 1924-ben, az érmindszenti Ady-ünnepségen, az éppen aranylakodalmukat ülő Ady házaspárnak adományozták.
Nagyváradon jóval később, 1957-ben sikerült szobrot állítani a költőnek, azóta születésének és halálának évfordulóján rendszeresen megkoszorúzzák.
Forrás: Kronika.ro

Ma nem beszélünk Ady zűrös életéről, az alkoholról, a Veronáladagokról, a napi ötven-hatvan szál cigarettáról, a nőkről, a szifiliszről, az otthontalanságról, a családról, a kor politikai tényezőiről (mindenki a maga korában kénytelen élni a maga Tiszáival), a világpolitikáról sem, ahogy a Monarchiát, vele Magyarországot elnyelik az alakuló nemzetállamok. Arról sem beszélünk, mi van, ha megéri a Horthy-évtizedeket. Sőt. Mi akkor, ha megéri Rákosit, Kádárt, ha netán Aczél elvtárs érzi magát felelősnek versei minőségéről dönteni. Megeshetett volna ez a szörnyűség, hiszen 1977-ben töltötte volna a százat. Nem beszélünk erről sem. Minek. Nem érte meg. Ma arról sem beszélünk, hogy lehetett volna szebben élni. Szépen, a kispolgárnak jobban megfelelve, mindig lehet. Az összes felsoroltakról beszél Ady az életműben. A versekben, novellákban, tárcákban.

És most arról is beszél Ady Endre, hat évvel halála előtt, hogyan látja a múltat, a jelent, a jövőt. A múltját, jelenét, jövőjét.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1419/ady-halala#sthash.WXE032Ef.dpuf

Ma nem beszélünk Ady zűrös életéről, az alkoholról, a Veronáladagokról, a napi ötven-hatvan szál cigarettáról, a nőkről, a szifiliszről, az otthontalanságról, a családról, a kor politikai tényezőiről (mindenki a maga korában kénytelen élni a maga Tiszáival), a világpolitikáról sem, ahogy a Monarchiát, vele Magyarországot elnyelik az alakuló nemzetállamok. Arról sem beszélünk, mi van, ha megéri a Horthy-évtizedeket. Sőt. Mi akkor, ha megéri Rákosit, Kádárt, ha netán Aczél elvtárs érzi magát felelősnek versei minőségéről dönteni. Megeshetett volna ez a szörnyűség, hiszen 1977-ben töltötte volna a százat. Nem beszélünk erről sem. Minek. Nem érte meg. Ma arról sem beszélünk, hogy lehetett volna szebben élni. Szépen, a kispolgárnak jobban megfelelve, mindig lehet. Az összes felsoroltakról beszél Ady az életműben. A versekben, novellákban, tárcákban.

És most arról is beszél Ady Endre, hat évvel halála előtt, hogyan látja a múltat, a jelent, a jövőt. A múltját, jelenét, jövőjét.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1419/ady-halala#sthash.WXE032Ef.dpuf

Ady Endre temetése, a forradalmi földindulás legbizonytalanabb napjaiban, rendetlenség, zűrzavar, kegyeletlen lárma és tolongás, egy szépen elgondolt terv silány megvalósítása, mély bánat elközönségesedése ostoba rendezési hibákon, - maga volt a saját tehetetlenségében fuldokló forradalom gyászos képe: de képe Ady elrontott életének is.
Forrás : epa.oszk.hu

Ady Endre : Temetés

Temetek, gyászom van, lélekölő gyászom,
Temetem elhervadt, boldog ifjuságom,
Amennyi örömet nyújtott hébe-hóba,
Azt mind belezárom sötét koporsóba...
─ Szól a harang búsan, végsőt üt az óra.

Nincs ember szivében oly keserű bánat,
Mint az én szivemben. Elnémítja számat...
Itt rebeg ajkamon az utolsó nóta,
Aki nekem dalolt lenn a koporsóba',
─ Szól a harang búsan, végsőt üt az óra.

Ki fog majd dalolni boldogságról nékem?
Ki ad majd szárnyakat a göröngyös élten?
Ki ad szent álmokat a rideg valóra?...
Minden kincsem ott van, ott a koporsóba',
─ Szól a harang búsan, végsőt üt az óra.

Sötét koporsó, bár mindenem elzártad,
Szivem szeretni vágy, ne vidd el e vágyat!
Szeretni vágy szívem minden kis atomja,
Szerelmi vágy nélkül az élet mi volna?
─ Szól a harang búsan, végsőt üt az óra.

Temetek. Temetem éltem ifjuságát,
Temetem szívemnek minden édes vágyát.
Oh, de megsiratnám ─ hogyha könnyem volna ─
Kedves halottaim, ott a koporsóba'...
─ Szól a harang búsan, végsőt üt az óra
Forrás : hu.wikisource.org

Hogyan halt meg Ady Endre? 

Nagyon sokan megírták már a költő utolsó heteit, napjait, óráit. De a kor egyik városunkban megjelenő napilapjában napvilágot látott cikkből azt is megtudhatjuk, hogyan halt meg Ady Endre, méghozzá a jeles barát, Tabéry Géza cikkéből. Az írás1933. január 27-én jelent meg a Nagyvárad című napilapban. Ebből az írásból szeretnék megosztani néhány gondolatot. Nem próbáltam lemásolni a kitűnő Tabéry szavait, inkább azt írtam le, amit megértettem és átéreztem a sorokból. Számomra mindig nagy élmény régi, megsárgult újságlapokat forgatni, újra átélni az ott olvasható, számunkra már sokszor érthetetlen dolgokat. És most, Ady halálának 95. évfordulója (1919. január 27.) apropóján megosztanám önökkel is Tabéry írásának néhány gondolatát.

Ady temetése 1919. január 29-én. Müllner János fényképe (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Fényképtár)

A költő 1918 őszén, még Csucsán értesült az országban és a fővárosban történt eseményekről, és minden erejével, igyekezetével azon volt, hogy a sorsdöntő napokban ott legyen Budapesten. Ott akart lenni azoknak az eseményeknek a középpontjában, amiről kicsivel később így vall: „Az én forradalmam!” Azonban az ősz „ráuszítja” az akkor javában tomboló spanyolnáthát. Betegen, rendkívül mostoha közlekedési viszonyok között mégis eljut Budapestre, de az út viszontagságai még jobban aláássák amúgy is gyenge egészségét. Azonnal ágynak esik. A Veress Pálné utcai lakásban felesége, Boncza Berta ápolja éjt nappallá téve. 1919 januárjáig többnyire ágyban feküdt. Bár néha felkelt, de nem sokáig bírt talpon lenni. Barátai segítségével egyszer a Nemzeti Tanács egyik ülésére is elment, de gyengesége miatt hamar hazavitette magát. Októbertől a végzetes januárig ötször esett át tüdőgyulladáson, ezért Bertuka úgy döntött, hogy beutaltatja férjét a Liget szanatóriumba. A hozzá eljutó hírek is rontották amúgy is rossz állapotát. Ekkor tudta meg azt is, hogy a közeli falu lakói kirabolták és feldúlták a csucsai kastélyt. „Csinszka, már Te sem tudod megfordítani a dolgokat” – mondta egyszer feleségének. És valóban így volt.
Az agónia január 27-én hajnalban kezdődött el. Ady ágyánál ekkor csak egyetlen ápolónő, Papp Mariska tartózkodott. A költő halálának másnapján, Nagy Andornak, a Pesti Napló újságírójának elmesélte, hogyan teltek az utolsó órák, percek. Elmondása szerint este Ady megvacsorázott, aztán elszenderedett. Az egész napos magas láz (harminckilenc fok) ekkorra alábbhagyott. Éjféltájt köhögnie kellett. Azután újra elaludt. Reggel nyolc körül már nehezen lélegzett. Az inspekciós orvosnő, Reiss doktornő kámforinjekciót adott be, de már semmi nem segített. Reggel negyed kilenckor beállt a halál.
Ady halálhíre nagyon hamar elterjedt mind Budapesten, mind az országban. A kormány még aznap minisztertanácsot tartott, melyen Adyt a nemzet halottjának nyilvánították és elhatározták, hogy a temetéséről a kormány gondoskodik. A január huszonkilencedikei temetésen Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter képviselte a kormányt. A temetés a Nemzeti Múzeum elől olyan impozáns keretek közt folyt, ami még magyar író temetésén is szokatlan volt.
Ady halálával rengeteg írás és vezércikk foglalkozott. Ezek egyikének legfontosabb gondolatával zárja írását Tabéry.

Ady Endre sírhelye Budapesten, a Fiumei úti sírkertben

„Ady a magyar önismeret volt. Az önismeret megerősödésre és megtisztulásra vezet. Ezt a bölcsességet a költő már nem vette tudomásul. Beteljesedett a jóslata: Csókolj szájon, szép hugom: este, / Némíts el és hordd szét a hírt, / Hogy bátyád, a hangos szavú, / Dalait daccal befejezte. / S most mondja el utolszor másnak, / Milyen kevés öröme volt / Ennek a bolond dalolásnak.”
Forrás : reggeliujsag.ro