Thurzó Zoltán és édesanyja viszik tovább és ápolják a családi hagyományt
"Thurzó Zoltán nagyváradi
zongoraművész egy új projektbe kezdett, miután tavaly két lemezt is
kiadott. Most a családi zenetörténelmi feljegyzések egy részét kívánja
megosztani olvasóinkkal. Erről az új munkáról számolt be a zongoraművész
a Bihari Naplónak." - olvasható a Bihari Napló cikkében.Az interjút lejegyezte Rais W. István.
– A két lemeze kiadása után és a koncertek mellett most egy újabb munkába kezdett. Mi tulajdonképpen ennek a célja?
–
Az újabb munka célja az, hogy napjainkban is tisztán láthassuk mindazt,
ami a nagyváradi zenei élettel kapcsolatos. Szeretném azokat a
nagyváradi zenetörténeti adatokat megosztani, amelyek a birtokomban
vannak. Nekem úgy tűnik, hogy sokan nem ismerik Nagyvárad közel
kilencszáz éves zenei múltját, és ez szerintem baj. Várad, Ady, Holnap
címmel a közelmúltban jelent meg az Irodalmi Magazin VI. évfolyama. Sok
más mellett egy zenei cikk is helyet kapott benne, mely rádöbbentett
arra, hogy rossz úton halad Nagyvárad zenei örökségének ismerete és
ismertetése. Úgy tűnik, sokan nem tudják, hogy hol, kinél kell
kopogtatni, ha egy ilyen vagy hasonló téma jobban érdekli őket. A cikk
olvasása közben csak arra gondoltam, hogy ennél ezerszer sokszínűbb a
város zenei múltja. Bosszankodtam magamban, sajnáltam a papírt, a
nyomdafestéket, no meg a nyomdászok, tördelők, szerkesztők idejét és
munkáját.
– Mi motiválja arra, hogy a családi hagyományt tovább vigye, éltesse?
–
A család célja Thurzó Sándor zenetörténész (Thurzó Zoltán nagyapja,
szerk. megj.) munkásságától kezdődően Nagyvárad zenei életének
felkutatása. Ezáltal is szeretnénk ennek rangját és szakmai tekintélyét
emelni, és kitárni az érdeklődők, kutatók felé. Kevés olyan város van,
amelynek több száz éves zenei múltját egy család követné nyomon,
kutatási eredményeit precízen vezetné, több generáción keresztül,
valamint napjainkban úgyszintén. Nagyvárad egy az ilyen városok közül.
Szóval rövid és egyszerű válasz nem könnyen adható erre a kérdésre,
hacsak az nem, hogy az motivál, hogy beleszülettem ebbe, és szeretem
mindazt, amit nagytatám összegyűjtött. Szeretem, mert manapság is
ösztönzést nyerek belőlük a munkámhoz, és mindezt a munkát együtt
folytatjuk édesanyámmal, nagytatám elhunyta után. Eddig is voltak, akik
ismerték mindazt, amit a család egyedüliként közel 90 év alatt
összegyűjtött, de ezen emberek többsége vagy nagyon koros lett, vagy
időközben elhunyt. A világ viszont sebesen halad, és frissíteni kell a
dokumentációs adattárat.
Hagyaték
– Miért érzi szükségesnek, hogy az otthoni adattárat digitalizálja, megmutassa az érdeklődőknek?
–
Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az eddiginél még tisztább kép
rajzolódhasson ki Nagyvárad komolyzenei életéről a ma emberének.
Választott vállalásomhoz két erős szálon is kötődök: a családi
vonatkozásból eredő érzelmi indíttatás, és előadói hivatásom együttesen
szólítottak ennek szükségszerűségére. E munkámmal elsősorban nagytatám,
Thurzó Sándor zenei helytörténész és muzikológus emlékének adózom, aki
közel 70 évet szentelt az életéből ennek megismerésére, felkutatására és
kézzelfogható megőrzésére. Mindezt nagytatám nagy zenetudományi
hagyatékából fogom ismételten kihámozni, és epizódokra lebontani. A
kettős inspiráció összetartó jellege számomra különleges, harmonikus
rendbe tenni az ismereteket. Hiszem, hogy a jövő nemzedékeire is ilyen
hatással lesz, mint rám. A teljesség igénye nélkül kívánom bemutatni a
legfontosabb zenei mérföldköveket, állomásokat, a történelmi kiváltó
okokat, momentumokat, valamint intézményeket, személyeket, helyszíneket,
és az adott eredményeket is ismertetni szeretném, a történelmi korokon
keresztül, napjainkig bemutatva. Ahhoz, hogy mindezt érthetően,
rendszerezve közölni lehessen, az itthoni forrásokat át kell világítani,
jelenleg ugyanis olyan az adattár, mint egy több szobába zsúfolt
kutatómúzeum.
Hagyomány és újítás
– Mi szükséges ahhoz, hogy a ma emberének érdeklődését felkeltse, ebben a rohanó, modern világban?
–
Hagyományőrzés, de egyben újító szellem is szükséges. Sokat gyorsult a
világ, de lépést kell tartani vele. Az emberek az egyre sokrétűbb
szellemi igényeik kielégítésére törekednek, és mindezt egyre gyorsabban
kívánják elérni. A nyomtatott és a digitális sajtó modern polgári
társadalmunk fejlődésének is a tükre. Közel 100 cikk terjedelmében
szeretnék majd publikálni a Bihari Napló hasábjain. Az egyik
legfontosabb cél, hogy magyarul olvasható, szakmailag helytálló,
általános áttekintést nyújtó anyag szülessen, amelyet akár izgalmas
jegyzetként is forgathatnak az olvasók. Kis időeltolódással több
magyarországi online zenei portál is publikálni fogja a majd itt
megjelenteket, és a román nyelvű sajtó felé is nyitni szeretnék. A
nagyváradi zenetörténelem mindannyiunk öröksége, ez vitathatatlan. Nincs
egységes nézetünk a zenetörténelemmel, illetve annak fontosságával
kapcsolatosan, én szeretnék ezen változtatni. Személyes kötődésemet
tovább erősíti az a tény, hogy a családom feltárásait már doktoranduszi
időszakomban tanulmányoztam, rendszereztem. Erről szintén kevesen
tudnak, és arról is, hogy marketing-menedzsment mesteri diplomám is van.
– Milyen forrásokat használ még az otthoniakon kívül?
–
Számomra nem szükséges kutatóközpontokba, múzeumokba menni, csupán a
két szobában őrzött itthoni dokumentációs adattárban házi papucsban
sétálgatni. A precíz kutatás, a reflexió és önreflexió zenei tekintetben
már régen megszűnt Nagyváradon, és az általános gondolkodást sablonok
és más közismert témák szajkózása váltotta fel. Ezen változtatni kell.
Ha minden jól alakul, akkor az innen fakadó ismeret velem, és minden
bizonnyal nélkülem is járni fogja majd a maga útját. Lesz sok
referenciapont. Akit érdekel a város zenetörténelmének mélyebb
megismerése, remélem, hogy minden megjelent lapszámot félre fog tenni,
és online is meg fog osztani, mert a cikkek közlése után egy kiskalauzt
fognak a kezükben tartani az olvasók. Akik viszont tágabb kutatásra
vágynak, azok előtt nyitva áll az ajtóm.
A
városunkat ismerhetik meg majd több megvilágításból, tudom, hogy a zenei
kutatók is érdekesnek találják majd. Megszokott a zene témájában való
kutatás, viszont az nem, hogy egyetlen család, több generáción át tette
ezt és jegyezte. Bizonyára van, akiben ez a szándék kételyt fog
ébreszteni. Azonban remélem, hogy ők is át fogják értékelni
álláspontjukat az idő múltával, amikor kezükben tartják a legfrissebb
lapszámokat. "
A családi zenetörténelmi feljegyzések egy része lapunkban is olvasható lesz