Nagyvárad és Bihar vármegye a Borovszky kötetben - album

Borovszky : Magyarország vármegyéi és városai című kötetet ,mely bemutatja Nagyváradot és Bihar vármegyét,1901-ben adtak ki.Az albumban a kötetben levő korabeli fotókat és rajzokat láthatja megjegyzéssel.Forrás : mek.oszk.hu

 Borovszky könyv fedele

 Bihar vármegye czímere

Nagyvárad czímere. A városi levéltárában levő eredeti után.

 Bihar vármegye térképe. Rajzolta Bannwarth Th.

Teljes album megnézhető : picasaweb.google.com

Kik voltak Nagyvárad előkelőségei és kimagasló személyiségei 1901-ben?

Schlauch Lőrincz.
Fekete S. felvétele.Forrás: Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai

 Kik voltak Nagyvárad előkelőségei és kimagasló személyiségei 1901-ben?Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvben,melyet 1901-ben adtak ki, Winkler Lajos leírja:

 Előljár e téren dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök, v. b. t. t., Winkler József vál. püspök, nagyprépost, valamint a 1. sz. káptalan tagjai; Ritoók Zsigmond kir. tan., a kir. itélő-tábla elnöke; dr. Beőthy László, Bihar vármegye és Nagyvárad főispánja; Szunyogh Péter alispán, br. Kőnigswarter Herman, dr. Bulyovszky József polgármester, Tisza Kálmánné, özv. báró Gerliczy Félixné, özv. Des Echerolles Sándorné, Ritoók Zsigmondné, dr.Bulyovszky Józsefné, Sal Ferenczné, Schlauch Jozefin, Szokol Vilburg Szilvia bárónő, és még sokan.

Köz-, jótékony és humanitárius czélok előmozdításában érdemeket szerzett Mezey Mihály kir. közjegyző, kinek több közhasznu intézmény nemcsak létesítését, hanem fennállását is köszöni; ki mint kezdeményező és rendező egyaránt fáradhatatlanul dolgozik a közintézetek érdekében és javára.

Közéletünk főbb alakjai: Hlatky Endre, az ügyvédi kamara, a nagyváradi szabadelvü párt elnöke, a törvényhatóság és közigazgatási bizottság tagja, Rádl Ödön, a hires védőügyvéd, a Szigligeti társaság elnöke, a Petőfi társaság tagja; Hegyesi Márton ügyvéd, a szabadságharcz történetének alapos kutatója; Bunyitay Vincze apátkanonok, a m. tud. akadémia tagja, jeles egyháztörténetíró; dr. Berkovits Ferencz ügyvéd, dr. Konrád Márk kir. tan., 348a m. k. bábaképző igazgatója, a Biharmegyei orvos-egylet és az Orvosok szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke; dr. Hoványi Ferencz ny. főorvos, dr. Baráthy Ákos, Nagyvárad város főorvosa, dr. Berkovits Miklós, dr. Fráter Imre, Bihar-megye közkórházának igazgatója, dr. Kornstein Lajos, dr. Bodor Károly, dr. Schiff Ernő, dr. Grósz Albert (szemorvos), az orvosok nesztora, ki legutóbb hunyt el, dr. Hoványi Géza takarékpénztári vezérigazgató, a kereskedelmi iskolai bizottság elnöke, Schöpflin Ágost kir. tan., posta- és távíró-igazgató, Papp Miklós kir. tan. pénzügyigazgató, Nátafalussy Kornél tankerületi főigazgató, Osterlamm Ármin kir. erdőfelügyelő, Sipos Orbán m. oszt. tan., kir. tanfelügyelő, Rácz Mihály, Nagyvárad város volt ékes tollu főjegyzője és poéta. Dús László városi ügyész, szépirodalmi író, dr. Bozóky Alajos a kir. jogakadémia igazgatója, jogi író, dr. Nagy Ernő, az akadémia lev. tagja, a nemrég elhalt dr.Sipos Árpád, Molnár Imre, dr. Persz Adolf, dr. Hoványi Gyula szakírók, dr. Károly Irén, a premontrei rend kitünő fizika tanára, dr. Karácsonyi János akadémiai tag és nagyérdemü történetiró; Sulyok István és Csák Máté ev. ref. lelkészek, Janky József, az Ipar és kereskedelmi kamara elnöke, Reismann Mór, a Biharmegyei kereskedelmi ipar- és termény-hitel bank vezérigazgatója, Szabó József, a Biharmegyei gazdasági egyesület és a Biharmegyei és nagyváradi rabsegélyző-egyesület elnöke; Szmazsenka Ernő, m. áll. felügy. és üzletkezelő, Kuncz Gusztáv, Huzella Gyula nagykereskedők, Moess Károly, az Osztrák-magyar Bank fiókjának főnöke, Cziffra Gerő, Bihar vármegye főpénztárnoka, a Bihari Nemzeti Casinó alelnöke, dr. Várady Zsigmond, Némethy Károly, dr. Vallner Ödön, a megye főügyésze, Kovács Béla, Frankó Endre, Mihályfi Adolf, Pallay Lajos ügyvédek, Bertsey György, az ipartestület elnöke, az Ipar és kereskedelmi kamara, alelnöke. 

Forrás : mek.oszk.hu

Nagyvárad utcái 1901-ben

 

Nagyvárad. - Részlet a Fő-utczából.
Saját felvételünk.Forrás : mek.oszk.hu 

Kuriózum lehet számunkra ha elolvassuk Nagyvárad utcáinak névsorát Borovszky Samu : Magyarország vármegyéi és városai című könyvében,mely 1901-ben lett kiadva.Megtudhatjuk kiről és miért lettek elnevezve az utcák.Jó tudni a régi utca neveket, bár egyre kevesebb váradi használja.Vannak utcák,melyeket még ma is használunk.

Utczái közül leghosszabb a Kolozsvár-utcza, mely majdnem másfél kilométer hosszú. Vetekedik vele a Fő-utcza, mely 1¹/₄ kilométert ér el. A Vitéz-utcza kb. 700, az Úri-utcza 550, a Körös-utcza 520, a Szaniszló-utcza 500, a Szacsvay-utcza ugyanannyi, a Szent-János-utcza 470, a Széles-utcza ugyanannyi, a Beőthy Ödön-utcza és a Teleki-utcza kb. 400 méter hosszúak. 

A városnak 45 utczája van történetünk nagy alakjairól elnevezve, vagy oly egyénekről, a kiknek emlékét a város, a közjó körül szerzett érdemeik elismerése végett, meg akarta örökíteni. Ilyenek a Bémer-tér, mely báró Bémer László püspök nevét örökíti meg; a Pray György-utcza; a Lukács György-, azelőtt Kőfaragó-utcza, Lukács Györgyről, a város első alkotmányos polgármesteréről; a Sztaroveszki-utcza Sztaroveszky Jánosról, a ki ezen utczában levő nagy házát és kotyikleti birtokát gyermekkórház czéljaira hagyományozta; a Sal Ferencz-utcza, Sal Ferencz nyugalomba vonult polgármesterről, a kinek a város újabb fejlődése körül kiváló érdemei vannak; a Szaniszló-utcza, Szaniszló Ferencz püspökről, a ki jótékonyságával tette emlékét feledhetetlenné; Széchenyi-tér; a Nagy Sándor-utcza Nagy Sándor vértanúról; a Szalárdi, azelőtt Régi-Posta-utcza - a híres krónikás emlékére; az Alapi-utcza, Alapi János nagyváradi kanonokról, a ki szegény tanulók számára nagy alapítványt tett; a Gedeon-utcza, Gedeon László tanárról és íróról, a ki Nagyváradon csaknem ötven évig tanárkodott; a Szentpéteri-utcza, a váradi főgymnásiumnak 30 éven át kedvelt tanáráról; a Szigliteti-utcza, a hol Szigligeti Ede született; a Nógáll-utcza, a jótékony alapítványairól híres püspökről; a Bajza-utcza, azelőtt Kis-Füzes-utcza; a Ferencz-utcza; a Lipót-utcza; a Jakab Mihály-utcza, Jakab Mihály főlevéltárosról és költőről, a ki a szabadságharcz után várfogságot szenvedett; a Verbőczy-utcza, azelőtt József-utcza; a Csengery-utcza, azelőtt Nagy-Kút-utcza, Csengery Imréről, Bihar vármegye volt főjegyzőjéről, a ki később honvédelmi miniszteri tanácsos lett; Szent László-tér, Kossuth Lajos-utcza; a Szacsvay-utcza, Szacsvay Imréről, az 1849-iki függetlenségi nyilatkozat szerzőjéről; Beőthy Ödön-, azelőtt Nagy-Magyar-utcza, a vármegye e kiváló fiáról; a Pável-utcza Pável Mihály gör. kath. püspök nevéről; a Bem-utcza; a Damjanich-utcza, azelőtt Alsó- és Felső-Kisteleki-utcza; a Vitéz-utcza, a híres nagyváradi püspök, tudós és államférfi Vitéz Jánosról; a Dudek-sikátor, Dudek Dániel orvosról, a ki 1823-ban 6000 forint alapítványnyal a mai bábaképző alapját vetette meg; a Bethlen-utcza, azelőtt Kis-Körös-utcza; a Deák Ferencz-utcza, azelőtt Körös-part; a Fábián Lajos-utcza, azelőtt Sörház-sikátor, Fábián Lajos vár. biz. tagról, a ki vagyonának egy részét a városnak hagyományozta; a Rulikovszky-út Rulikovszky lengyel származásu szabadsághős nevéről; Baross-utcza, azelőtt 181Széna-utcza; Ghyllányi-utcza, a város egyik jótékonyságáról ismert XVIII. századbeli birtokosa nevéről; a Terézia-utcza, mely Mária Terézia nevét örökíti meg; a Báthori-utcza Báthori András nevéről; az Erzsébet-utcza Erzsébet királyné nevéről; Veres Balázs-utcza, azelőtt Kis Malom-utcza, Veres Balázs váradi biróról, a ki a Verbőczy-féle törvénykönyvet 1563-ban magyarra fordította; Szent Jeromos-utcza, azelőtt Kis-Pecze-utcza, a hajdan itt közel állott, Szent Jeromos tiszteletére szentelt, Pálos-rendü klastromról; a Rómer-utcza, azelőtt Árok-utcza, Rómer Flóris nagyváradi kanonok és híres tudósról; a Csáky-utcza, a Bihar vármegyében hajdan nevezetes gr. Csáky családról; a Komáromy- és a Nagy István-utcza, az előbbi Komáromyról, az utóbbi Nagy Istvánról, a kik a szabadságharcz nevezetes alakjai voltak. 

Forrás : Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai

Borovszky Samu : Magyarország vármegyéi és városai sorozat - Bihar vármegye és Nagyvárad (1901)

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét.
Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent.

Szerzőről

Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Élete

A német többségű Bácsordason született, ahol apja Pál mint mérnök a dunaszabályozási munkálatokban vett részt. 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a budapesti egyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.
1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az akadémia levelező tagja lett.
 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Borovszky Samu : Magyarország vármegyéi és városai sorozat olvasható a mek.oszk.hu- n '

Előszó - írta Tisza Kálmán

 

Igen nehéz és - érzem - erőmet felülmúló feladatot ruházott rám a Magyarország Vármegyéi és Városai tisztelt szerkesztősége, midőn felszólított, irjam meg az előszót azon kötethez, mely Bihar vármegye monografiáját tartalmazza.

Megkísérlem mégis, mert tudom, nincs az a gyengén, vagy éppen nem sikerült előszó, mely ezen nagy irodalmi vállalat értékének, tekintélyének árthatna, és mert bevallom, lelkemnek jól esik mondhatni pár szót ezen megyéről, mely - miután akkor még Nagyvárad nem volt külön törvényhatóság, de négyfelé oszolva, közigazgatásilag teljesen Bihar-megye része volt, - szülő vármegyém.

Ezen megyét régente, - természetesen nem hivatalosan és nem is komolyan, - sokszor Biharországnak nevezték.

Lehet, főoka ennek az volt, hogy azon időben Bihar tartatott az ország legnagyobb vármegyéjének s azt hiszem, az is volt addig, mig területileg Debreczen is hozzá számíttatott; de meggyőződésem szerint lehet erre más indokot is találni.

Bihar vármegyében igen sokat fel lehet együtt találni azokból, a mik magyar hazánk egyes részeiben elszórva találhatók. 

Teljes cikk : mek.oszk.hu 

Bihar vármegye czímere. 

Kattintson a tartalomjegyzékre ' 

A "MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI" ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA.

A "MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI" BIHAR VÁRMEGYE KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI.

ELŐSZÓ. Irta Tisza Kálmán

BIHAR VÁRMEGYE HEGY- ÉS VÍZRAJZA. Irta Korbély József

BIHAR VÁRMEGYE GEOLOGIAI VISZONYAI. Irta Korbély József

BIHAR VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár

NAGYVÁRAD.

BIHAR VÁRMEGYE NÉPE. Irta Vende Aladár

BIHAR VÁRMEGYE FAUNÁJA. Irta Kertész Miksa

BIHAR VÁRMEGYE FLÓRÁJA. Irta Flatt Károly

VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÉDELEM. Irta Korbély József

BIHAR VÁRMEGYE VASÚTJAI. Irta Szmazsenka Ernő

POSTA, TÁVÍRÓ ÉS TÁVBESZÉLŐ. Irta Erdélyi Zoltán

KÖZÚTAK BIHAR VÁRMEGYÉBEN. Irta May Sándor

BÁNYÁSZAT, IPAR, KERESKEDELEM ÉS HITELÜGY. Irta dr. Sarkadi Lajos, Winkler Lajos, Vende Aladár

BIHAR VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA, ÁLLATTENYÉSZTÉSE ÉS ERDŐGAZDASÁGA. Irta alföldi Flatt Károly, Sterba Szabolcs, Vende Aladár

KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Irta Edelmann Menyhért

TÁRSADALOM. Irta Winkler Lajos

TÖRVÉNYKEZÉS BIHAR VÁRMEGYÉBEN. Irta dr. Dési Géza

IRODALOM ÉS TUDOMÁNY. Irta Kende János

NAGYVÁRAD SZINÉSZETE. Irta Naményi Lajos

BIHAR VÁRMEGYE KÖZOKTATÁSÜGYE. Irta Sipos Orbán

A NAGYVÁRADI LAT. SZERT. PÜSPÖKSÉG SZERVEZETE ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Irta Zsák J. Adolf

A GÖRÖG-KATHOLIKUS EGYHÁZ SZERVEZETE ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Irta Bulk Kornél

A GÖRÖG-KELETI ROMÁN EGYHÁZ SZERVEZETE ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Irta Diamandy Miklós

AZ EV. REFORMÁTUS EGYHÁZ. Irta Sulyok István

AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSU EVANGÉLIKUS EGYHÁZ. Irta Materny Imre

AZ IZRAELITA HITKÖZSÉGEK.

BIHAR VÁRMEGYE ÉS NAGYVÁRAD ŐSKORA. Irta Cséplő Péter

BIHAR VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. Irta ifj. dr. Reiszig Ede

BIHAR VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATA ÉS KÖZIGAZGATÁSA A LEGUJABB IDŐKBEN. Irta O'sváth Lajos

BIHAR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede

BIHAR VÁRMEGYE KIVÁLÓ SZÜLÖTTEI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Zsák J. Adolf

Forrás : mek.oszk.hu