Megalázva az édesanyja temetésén - A Városi Temetkezési Vállalat válasza-Incidens a nagyváradi Rulikowski temetőben

Forrás : Jurnalul Bihorean 

Március 14-én temették a városi Rulikowski temető Steinberger kápolnából Újhelyi Oszkár édesanyját.Szerinte megalázták,mert nem engedték be hamarább a kápolnába,a rokonok megérkezése után cserélték ki a szőnyeget,kényelmetlen helyzetbe hozva őket.A Jurnalul Bihorean cikkében olvashatjuk Újhelyi Oszkár panaszos levelét.Az egyik legnagyobb probléma az volt,hogy a panaszos kérte,hogy mélyebbre ássanak.Sokat kellett várni a halottas autóra.Majd az elhantolásnál az egyik sírásóval gyűlt meg a baja, mert a nagyapa koporsójába ütötte az ásóval.A lényeg,Újhelyi Oszkár panasszal élt. 

Városi Temetkezési Vállalat/ Közterület-fenntartó Vállalat válaszát ismerteti a Jurnalul Bihoreanul , melyben Újhelyi Oszkár mindegyik állítását cáfolják.Elismerik viszont,hogy 47 percig kellett várni a halottas kocsira.A lényeg,a panaszosnak nincsen igaza.

Miért foglalkozok ezzel a témával?Mert történtek hasonló esetek,melyek megtörténtek a Rulikowski temetőben.A Városi Temetkezési Vállalat/ Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói többször "nem illően" voltak felöltözve,nem "illően " viselkedtek a gyászoló családdal.Nem kritizálok,mert nekem is ott van sírom.rossz hírneve van a városi temetkezési vállalatnak.Az egyik probléma az,hogy a temetkezési vállalatok nem tudnak temetni a Rulikowski temetőben,mert ott a városi temetkezési vállalat temet,ellenben a püspöki temetővel.Lehet,Újhelyi Oszkár talán eltúlozza,mert gyászol. Ilyenkor mindenki másképp éli meg az eseményeket.Nem lehetett volna ezt a kényelmetlen helyzetet szép szóval megoldani?Bocsánatkérés is létezik  ...

Megjelent egy cikk a Bihari Naplóban,melyből több részletet olvashat a botrányos ügyről.

Incidens a nagyváradi Rulikowski temetőben

 

"Egy Nagyváradról elszármazott, Ausztriában élő polgár, Ujhelyi Oszkár nyílt levélben meséli el, hogy milyen megalázó bánásmódban volt része a Rulikowski temetőben édesanyja temetésén. A Közterület-fenntartó Vállalat illetékesei cáfolják a vádakat." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Ujhelyi Oszkár nyílt levelében azt írja, hogy március 14-én temettette el édesanyját a váradi Rulikowski temetőben. Ő azt kérte, hogy a sírhelyet ássák ötven centiméterrel mélyebbre. Ezért a már kifizetett 850 lej mellett további száz lej „borravalót” adott a sírásóknak, akik mindaddig, míg meg nem kapták a pénzt, mindent megígértek neki, de a pénz átvétele után „úgy kezdtek velem beszélni, mint egy állattal” – fogalmaz Ujhelyi Oszkár. A panaszos azt írja, hogy a sírásók csak 32 centiméterrel ástak mélyebbre, ráadásul az egyik sírásó szitkozódva elkezdte ütni a lapáttal édesanyja sírgödörbe lehelyezett koporsójának a fedelét. A panaszos állítása szerint a sírásók az egész gyászszertartás alatt ittas állapotban voltak. Ujhelyi Oszkár azt írja, hogy a Steinberger kápolnát csak a gyászszertartás előtt tíz perccel nyitották ki, és még azt a kegyeletsértést is elkövették, hogy a szertartás közben jöttek kicserélni a kápolna szőnyegét, ezért a gyászolókat átterelték a kápolna egyik oldaláról a másikra. Ujhelyi Oszkár beszámol arról is, hogy az előzetes megegyezés úgy szólt, hogy három-négy harangkongatás után megjelennek a sírásók, és a végső nyughelyére viszik a koporsót, de a temetői munkások csak negyvenhét perccel a harangkondulás után jelentek meg. Amikor megkérdezte őket, hogy mi a késés oka, mérgesen azt válaszolták, hogy annyi munkájuk van, hogy nem győzik. A levélben a gyászoló megemlíti azt is, hogy a temetés után fél liter pálinkát adott a sírásóknak, akik azonban pénzt követeltek tőle. „Az esetről értesítem a polgármesteri hivatalt, a sajtóhoz fordulok és pert is indítok. Erkölcsi kártérítést kérek, amiért gúnyt űztek az édesanyámból” – zárja levelét Ujhelyi Oszkár.

A másik szemszög

A Rulikowski temetőt is működtető Közterület-fenntartó Vállalat cáfolja a fent említett vádakat. A Liviu Andrica vezérigazgató által jegyzett dokumentumban az áll, hogy Ujhelyi Oszkár édesanyjának a temetése március 14-én 13 órára volt beütemezve a Steinberger kápolnából. A panaszos azt kérte, hogy a standard másfél méteres mélység helyett két méter mélyre ássák a gödröt. A sírásók ezért a plusz szolgáltatásért nem fogadtak el borravalót, mint ahogy azt a panaszos állítja, hanem a temetőgondnoksághoz küldték, hogy fizesse ki a plusz szolgáltatás ellenértékeként a száz lejt. A helyszínen a sírásók mintegy 1,90 centiméter mélységben elérték az oda eltemetett nagyapa koporsóját, és a koporsó megkocogtatásával jelezték, hogy nem tudnak tovább ásni, tehát nem a panaszos édesanyjának a koporsóját ütögették, hiszen az akkor még a kápolnában volt. A sírásók felajánlották neki, hogy amennyiben mélyebb sírgödröt akar, akkor előbb exhumálni kell a nagyapa koporsóját, amibe Ujhelyi Oszkár nem egyezett bele. A vezérigazgató visszautasítja azt a vádat is, hogy a sírásók ittas állapotban lettek volna. Megjegyzi, hogy a temetés után maga Ujhelyi Oszkár adott nekik fél liter pálinkát, ami azt jelzi, hogy a panaszos a helyszínen még elégedett volt a munkájukkal. A kápolnában történteket a Közterület-fenntartó azzal hárítja el, hogy az nem tartozik a temetőgondnokság kezelésébe. Azt azonban elismeri, hogy a gyászolóknak negyvenhét percet kellett várniuk a sírásókra. Ennek oka azt volt, hogy a Steinberger kápolnában a tervezettnél hamarabb, 13.20 perckor ért véget a gyászszertartás, míg a Hasas kápolnában zajló szertartás időben eltolódott, és a sírásók előbb a másik temetésnél kellett elvégezzék a munkát. A Közterület-fenntartó levelében kitér arra is, hogy Ujhelyi Oszkár a temetés után megjelent a temetőgondnokságon és követelte vissza a temetésre kifizetett pénzt, máskülönben a sajtóhoz fordul. A temetőgondnokság felajánlotta neki, hogy szembesítsék a vádakkal a sírásókat, a sofőrt és a temetést felügyelő személyt, de ezt a panaszos szintén elutasította." 

Forrás : biharinaplo.ro

Eltemették dr. Földes Béla váradi főorvost

 

"Péntek délután a váradi Rulikowszki temetőben utolsó földi útjára kísérték dr. Földes Béla ideggyógyász főorvost. Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök mondtak gyászbeszédeket a Steinberger kápolna előtt." - irja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Nagy tömeg kísérte utolsó földi útjára a köztiszteletnek örvendett dr. Földes Béla főorvost, aki hosszas szenvedés után múlt hét kedden hunyt el 69 éves korában.

A Steinberger kápolna előtt kezdődött gyászszertatáson Mons. Fodor József általános helynök úgy fogalmazott: amikor megtudta, hogy dr. Földes Béla főorvos hosszú és fájdalmas szenvedés után visszatért az atyai házba, újra és újra Szent János evangéliuma csengett vissza a fülében, az a rész, ahol az apostol így írt Jézusról, aki a szamariai asszonnyal beszélgetett: „elfáradt, és leült”. Dr. Földes Béla is elgyötörten kopogtatott Jézus szentséges szívének ajtaján, mert elfáradt a betegség keresztjének a hordozásában, teherrel a vállán, és most eljutott az örök élet túlsó partjára, ahol már vártak rá. Fény minőségében munkálkodva arra a pontra érkezett, amikor „élete akkumulátora lemerült”, és már nem tud többet világosságot árasztani.
Az Úristen az embernek három imakönyvet adott. A nyomtatott imakönyvet, amelyből az elhunyt is imádkozott, énekelt. A lelke Istennel találkozott, és ez imádság, az Istennel való beszélgetés közel hét évtizeden keresztül tartott. A hit, az Istenhez való hűséges ragaszkodás ott volt a szívében, naponta bemutatta Istennek a dicsérő áldozatát. Cselekedeteinek a rúgója mindig Isten és a felebaráti szeretet volt. Ez volt a hivatása neki: orvos- testi és lelki is. Mindig ott volt, ahol éppen szükség volt rá: egyházában, amikor templomépítést kellett támogatni, vagy vallásos ünnepségeket szervezni. Ugyanilyen szeretetet gyakorolt, mint a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, a Caritas Catolica alapító tagja, a szentjobbi gyermekotthon alapító-támogatója, a kíváló eredményeket nyújtó ifjúság, egyetemisták megsegítője. És ez csupán néhány példa közösségünk életéből, hiszen mindennapjaiban fáradhatatlan, hűséges szolga volt.
A másik imakönyv a nagy természet imakönyve: kirándulások, zarándoklatok szervezője, vezetője volt, beszélgetéseiben mindig örömmel újságolta hol-merre járt, milyen csodálatos dolgokat látott, gyakran idézve a 18. zsoltár sorait. A természetben ugyanis felismerte az Isten alkotta szépséget, nagyságot. A harmadik imakönyv pedig a súlyos betetőzése földi életének, amely kettévágta élete fonalát, a szenvedés csupa nagy betűvel írott imakönyve. Isten kezébe helyezte sorsát, nap mint nap imádkozta a szenvedés imakönyvét, mely most végleg kiesett az ő kezéből.

Két igazság

Gyászbeszédében Böcskei László megyés püspök azt mondta: számunkra értékes barátot, testvért búcsúztatunk, egy Embert. A Szentírás első soraiban arról olvashatunk, hogyan teremtette meg Isten a világmindenséget, és mindazt, amit a világba helyezett. Egy olyan tevékenységről van itt szó, mely az életről, az életbe emelésről és az élet szolgálatáról beszél, bemutatván azt az eredeti rendet, mely Istennek örök terve a világmindenséggel, és benne az emberrel. A semmiből az életbe hívja a teremtményt, ez Istennek a terve, aminek kibontakozását már születéskor küldetésként kaptuk meg mindnyájan, majd keresztségünkben ennek megerősítésében is részesültünk. A Teremtés történetben arról is olvasunk, hogy amikor megteremtette az embert, Isten úgy rendelkezett: töltsétek be a Földet, és vonjátok uralmatok alá, és ezzel csodálatos hatalommal ruházta fel az első emberpárt. A teremtés munkájának részeseként az ember tovább folytathatja azt, ami Isten szeretetcselekedetének megismételhetetlen tette az emberiség története folyamán, mert nem egy alárendelt szerepet adott az embernek, hanem maga mellé emelte őt, hogy a teremtés csodája folytatódjon minden ember boldogulásáért.

„Amikor most a Teremtés történetet idéztem, nem egy teológiai diskurzust akarok tartani, inkább két nagyon egyszerű, de ezen pillanatok érzéseit nagyon meghatározó igazságot szeretnék aláhúzni azért, hogy elhunyt testvérünk, aki nem üres kézzel és nem elszegényedett lélekkel távozik ebből a világból, már most meglássa rajtunk azt, hogy valamint magunkba zártunk abból, amit földi élete folyamán nagy hozzáértéssel, fáradhatatlan elköteleződéssel, szakértelemmel, mások iránti elfogadással és főleg élő hittel igyekezett maximálisan teljesíteni”- nyomatékosította a főpásztor. Szerinte az első ilyen igazság, hogy egész léte egy ajándék volt a közösség számára, melyhez való tartozását egy felelősségteljes és építő, nem ritkán nemesítő szerepvállalásban bontakoztatta ki. Isten teremtő művének folytatásában hűségesen jeleskedett, mindig közel az emberekhez, hogy most is, tetteiben és emlékeinkben közel maradjon hozzánk. A második ide kivánkozó igazság pedig arra utal, hogy egy olyan felebarátot búcsúztatunk, akinek nem pusztaság, délibábos sivatag volt az élete, mert hiteles forrásokból élt és táplálkozott. A hit nem kirakati kelléke volt az ő életének, hanem belső átélésének mozgató ereje és gyümölcse, aminek folytán egy állandó cselekvő életben látta és találta meg boldogságát. Isten fentebb idézett utasítása így valósult meg számára sokak javára."

Forrás : erdon.ro

November 1. – Mindenszentek ünnepe

November 1-jén van Mindenszentek ünnepe 

"Az egyház bölcsen szorosan egymáshoz kapcsolta Mindenszentek ünnepét és Halottak napját. Istent dicsőítő és a boldogokat tisztelő imánkhoz kapcsolódnak engesztelő fohászaink azokért, akik megelőztek bennünket az ebből a világból az örök életbe való átmenetben” (Ferenc pápa). 2015. november 1-jén, vasárnap Mindenszentek ünnepén 15 órakor a Rulikowski temetőben a Steinberger kápolnánál, 16 órakor pedig az egykori Olaszi temetőben található Gerliczy, illetve a Markovits kápolnánál imádkoznak elhunytjaikért Nagyvárad katolikusai, papok és hívek közösen"

Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Útba igazító és figyelmeztető csillag

 

„Kövessük őt, tudjunk naggyá válni szerénységben, alázatban, kitartásban, úgy, ahogy ő nyolcvanhét éven keresztül ezt megmutatta”. Mintegy százötvenen kísérték végső útjára tegnap Nagyvárad nagyra becsült magyar tanárát és zenekritikusát, Tuduka Oszkárt.

Teljes cikk : erdon.ro