Olaszi park (temető) este

Sokan tudják, hogy az Olaszi park egykor Nagyvárad egyik legrégebbi és legszebb temetője volt.A tél beköszöntével varázslatos hangulatot nyújt.A fotók 2022 január 9-én este készültek! 

 

Örömlányok közmunkán a temetőben

 

Forrás : Főtér 

"Örömlányokkal takarítattja a temetőt a nagyváradi önkormányzat " - olvasható a Főtér cikk címében. Miről is van szó? 

"A város vezetői szépen elkészítettek egy 475 nevet tartalmazó listát, amely a bírságokat be nem fizető személyekről készült, az önkormányzat jogászai pedig mindegyikük esetében bírósághoz fordulnak, kérve, hogy az változtassa közmunka végzésének kötelezettségévé a pénzbírságokat."

Kik vezetik a listát? "A lista elején három prostituált szerepel, ők egyetlen év alatt 600 bírságot gyűjtöttek be, összesen 71 000 euró értékben."

Mire számíthatnak a váradiak? "Hát így történhet meg az, hogy az ember fényes nappal találkozhat munkájukat végző örömlányokkal a váradi temetőben." 

"Nagy fába vágták a fejszét " az önkormányzat, mert nem mindennapi megoldást választottak a bírságot be nem fizető váradiak részére.Micsoda látvány lesz, ha közmunkára fogják kötelezni az örömlányokat Nagyváradon. Fényes nappal sepregetnek a temetőben, éjszaka "dolgoznak ".Mikor pihennek? 

Az eBihoreanul sokkal "erősebben fogalmaz " a cikkében. A szokásához híven az újság bővebben foglalkozik a témával. Megszólaltja az önkormányzat képviselőit.Az örömlányokra " rossz idő " jöhet, ha kötelezni fogják őket a közmunkára.Már csak egy lépés és Nagyváradon az önkormányzat megoldja a prostitúció problémáját.

Az első keresztények ünnepelték a Halottak napját és a Mindenszenteket ?

 

Katakomba Róma mellett.Forrás : hu.wikipedia.org 

 A keresztény világban elterjedt a Halottak napja ünnepe.Milliók mennek,vagy mentek a temetőbe,hogy virágot és gyertyát vigyenek a halottaiknak.Feltevődik egy kérdés : Az első keresztények ünnepelték a Halottak napját? A válasz : aligha.Miért?Mert nem ismerték.Ha elolvassuk az őskeresztények életéről szóló beszámolót,érdekes információhoz jutunk a hu.wikipedia.org-on. A fenti kép ebből a cikkből származik. 

Mi a halottak napja? Röviden : "A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért." Mikor lett hivatalos az ünnep? "Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját."

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Mi a Mindenszentek?"A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel." Mikortól ünnepelték?"Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Mi a helyzet a Halloween ünnepel?Néhány évtizede ismeretlen ünnep volt Kelet-Európában.Ezt olvashatjuk a Wikipédián : "A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált."  "A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum)." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Ezek után mit tehetünk?Két dolgot : 1. ragaszkodni lehet a hagyományokhoz, 2. nem ünnepeljük meg.A lelkiismeret kell döntsön. Tiszteljük egymás döntéseit,és hagyományait.Érdemes elgondolkozni a tényeken.Nagyon sok millió keresztény ragaszkodik a hagyományokhoz, és elmennek a temetőkbe.A halott szeretteink tudják mi mit teszünk? Prédikátor könyve 9. fejezetében ezt olvashatjuk az 5. és 6. versben : " ⁵Az élők annyit tudnak, hogy meg fognak halni; de a holtak semmiről sem tudnak, semmiből sincs hasznuk többé, még az emléküket is elfelejtik. ⁶Szeretetük is, gyűlöletük is, igyekezetük is tovatűnik, és nincs részük soha többé semmiben sem, ami a nap alatt történik." Forrás : Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)

Rulikowski Kázmér és a Városi temető

Rulikowski Kázmér (1827. – Nagyvárad, 1849. augusztus 28.) lengyel dzsidás kapitány.

Édesapja Rulikowski Leon, lengyel főnemes volt, akit Szibériába száműztek az (1830-as) varsói felkeléssel való rokonszenvezése miatt.
Miután Kázmér elvégezte a varsói katonai akadémiát, magas ranggal a cári hadseregbe került. A lengyel származású orosz tiszt 1849-ben megszökött a 7. ulánusezredből, és a magyar szabadságharc mellé állt. Bem József oldalán harcolt a temesvári csatában. A lengyel légió parancsnoka, Visocki tábornok az emigrációt javasolta számára, de a fiatal tiszt haza akart térni a szülőföldjére. Elfogták és Világos után a magyar tisztekkel együtt az orosz lovasezred kíséretében Gyulára vitték. Augusztus 22-én lefegyverezték és Görgey Artúr személyesen adta át a lengyel kapitányt az oroszoknak. Később Nagyváradra került, ahol a rögtönítélő hadbíróság halálra ítélte. 1849. augusztus 28-án Ivan Fjodorovics Paszkevics orosz tábornagy, a cári hadsereg főparancsnoka kivégeztette a 22 éves lengyel tisztet.Forrás : hu.wikipedia.org  


Holott létezett a valódi mártír, Rulikovszky Kázmér dzsidás kapitány, aki "lengyel lelkületű [bizonyára katolikus] lévén", a 7. ulánusezredbôl átszökött Görgey seregébe. Sokféle könyvben olvashatunk róla, neve és sorsa mégis ismeretlen számunkra.
Megemlékezik az esetrôl A magyar háború című följegyzéseiben a kortárs Pjotr Vlagyimirovics Alabin, a IV. hadtest 22. kamcsatkai vadászezredének segédtisztje, aki kétszázezredmagával "béketeremtôként" jött "a magyar lázadók" ellen, hogy "lecsendesítse" Magyarországot. (Alabin naplója A magyarországi hadjárat 1849 című kötetben jelent meg az Európa Könyvkiadónál, 1988-ban, Rosonczy Ildikó—Katona Tamás válogatásában és szerkesztésében.)
A huszonegy-huszonkét éves Rulikovszky kapitányt 1849 augusztusában Nagyváradon végezték ki: "...amikor közölték vele, hogy ítéletét másnap reggel végrehajtják, megôszült egyetlen éjszaka alatt!" — meséli Alabin.
A kivégzést a gyulai fegyverletétel elôzte meg. Világos után a mintegy ezerháromszáz magyar tisztet három orosz lovasezred kísérte Gyulára. Kohn Dávid gyulai helytörténész 1929-ben megjelent, Az 1848—49-iki honvédtisztek fegyverletétele Gyulán című könyvébôl tudjuk, hogy a Magyarországra és Erdélybe vezényelt orosz sereg színe-java volt a kísérô ármádia. Az egyik ezred lova csupa pej, a másiké csupa szürke, a harmadiké mind tiszta fekete.
Rulikovszky Kázmér is Gyulára került Görgey többi tisztjével együtt, s még megtarthatták kardjukat. Az oroszok augusztus 22-én hajnalban fegyverezték le, és adták át ôket az osztrákoknak. Rulikovszky is megszökhetett volna, de ô is kivárta a végzetes hajnalt. Paszkevics ôt elkülöníttette, Nagyváradra vitette, orosz hadbíróság elé, s egy hét múlva halott volt. Sírja, ahogy száz évvel késôbb az '56-osok sírjai, sokáig jeltelen. A kiegyezés után díszes emléket állított neki Nagyvárad, s utcát neveztek el róla*. Nagy cinizmus, hogy Rulikovszky Kázmér mártírhalálának centenáriumán, 1949-ben a hamisítványról neveztek el utcát Budapesten — még akkor is, ha az eredetirôl esetleg nem is hallottak a névadók. Ahogy az 1990-es visszakeresztelôk se tudtak Rulikovszky Kázmérról. Hiszen a történelmi igazságszolgáltatás — ha már ez a teljesíthetetlen, kétes értékű, gondolati megvesztegethetôségre csábító dolog a szemünkben drágább az aranynál — az lett volna, ha Guszevból Rulikovszky Kázmér utca lesz.  

Rulikovszky Kázmér, aki meghalt értünk, kinéz egy pillanatra a vesztesek diadalkapuján, csodálkozik rajtunk, a magyar forradalmak ivadékain, ahogy idegesen nyeljük az antimemória-tablettákat, ámítjuk és kábítjuk magunkat.
*Az 1872-ben emelt Rulikovszky-síremlék ma is áll a lengyel dzsidás kapitányról elnevezett nagyváradi temetôben. (A szerk.) 


Teljes cikk : epa.oszk.hu

Augusztus 27-én végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.
Forrás : sokkaljobb.hu

A Rhédey-kert a város legszebb és legérdekesebb kertje. Közelében, a Rulikovszky (központi) temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér, a lengyel származásu 1849-iki vértanú. Gránit-síremlékén, melyet 1872-ben emeltek, a következő felirás olvasható:

Rulikovszky Kázmér
lengyel születésü
volt orosz dzsidás százados.
A magyar szabadság pártolásáért
kivégeztetett
1849 augusztus 28-án.
Béke hamvaira. 

Forrás : mek.oszk.hu

"Rulikowski Kázmér, az orosz hadseregből átállt lengyel főhadnagyot,

akiről Nagyvárad egyik szép fasorát nevezték el mindaddig, amíg Nagyvárad a miénk volt."- mondta  Prof. Dr. Körösvölgyi László . Forrás : baratiegyesulet.civilkiser.hu

Rulikowski temető ,ma Városi temető 

A temetőről olvasható : A városi temetőt hivatalosan 1870-ben nyitották meg, amikor itt helyezték örök nyugalomra (az addig jeltelen sírban eltemetett) Rulikowski Kázmér 1848-as mártír-tábornokot. Több vitát, félreértést és félremagyarázatot eredményezett azonban az, hogy a városi temetőben olyan sírkövek is vannak, amelyeket az 1700-as évek elején faragtak akkoriban elhunytak emlékezetére. Kordics Imre elmondta az egyszerű magyarázatot, melyből kiderült, mindez azért van így, mert körülbelül 1870-ben zárták be az akkorra megtelt egyik városi temetőt, melyet Zöldkerti temetőként ismertek az akkori váradiak. Az új temetkezési hely megnyitásakor pedig több váradi család vitette át ide elhunyt hozzátartozói maradványait, sírköveit, esetenként egész kriptákat.

Teljes cikk : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro

Rulikowski Kázmér sírja közelről 

Rulikowski Kázmér sírja távolról 

Rulikowski temető bejárata 

Városi Temető, volt Rulikovszki temető

 A temetkeztési osztály fő tevékenysége: a közterület gondozása és felhasználása, temetkezési-szolgáltatás nyújtás valamint saját temetkesésel foglalkozó üzletén keresztül  temetkezési kellékek árusítása. 

A temető területén található ingatlanok:

a). Neológ zsidó temető

b). Otrodox zsidó temető

c). Városi ravatalozó: a köztemető felügyelet gondozásába 

d). Haşaş kápolna: az ortodox egyház gondozásába

e). Frenţiu kápolna: a Görög-katolikus egyháa gondozásába

f). Steinberger kápolna: a Római-Katolikus egyház gondozásába  

Látogatási program:

Április elseje és november 15 között  -    8:00 - 21:00

Novembe 16 és március 31 között     -    8:00 - 17:00 

További információk : adporadea.ro 

Fotók

 

Forrás : adporadea.ro

 

Térkép

Forrás : facebook.com

Forrás : hartaoradei.ro