Energiafogyasztókat vár az RCS/RDS

 

 "Hosszabb ideje kampányol az RCS/RDS vállalat annak érdekében, hogy minél többen térjenek át az általa biztosított elektromos energia szolgáltatásra." - írja a Bihari Napló.

Teljes cikk : erdon.ro

Sulira fel!

 

 © Backpack with school supplies 

"A Sulira fel! elnevezésű tanszergyűjtési akció keretén belül, a nagyváradi RMDSZ Nőszervezete tanszereket gyűjt hátrányos helyzetű gyermekek részére, akiket az egyházak képviselői jelölnek meg minden körzetben." - írja a Bihari Napló.

"Aki teheti, vásároljon pár füzettel, írószerrel, egyéb tanszerrel többet és ajánlja fel adományként szeptember 18-ig bármelyik nagyváradi RMDSZ avagy a megyei székháznál (Kossuth utca 11), de akár érte is mennek a szervezők. Elfogadunk ugyanakkor használt, de még jó állapotú iskolatáskát, sporteszközöket is. Sok kicsi, sokra megy.
Az adományokat az OlvasLak program keretén belül is el lehet hozni, a megyei könyvtárba (szeptember 8, 14 órától).
A következő elérhetőségeken is jelezhetik adományozási szándékukat: 0773/933620 telefonszámon vagy a szellgabriella@yahoo.com e-mail címen.
Átvevési pontok és órarendek:
Szőllős – keddenként, 18-19 óra között, Liszt Ferenc u.36A
Velence – hétköznap, Cservák Miklósnál, a szabóságban
Püspöki – hétköznap, 9-15 óra között, a kultúrháznál
Őssi – péntekenként 18-20 óra között, a székházban
Csillagváros – hétköznap, a székház földszintjén működő fodrászatban
Olaszi – kedd és csütörtökönként, 18-19 óra között, a székháznál
Rogériusz – hétfő-szerda–péntekenként, 9-12 óra között a Zig-zag blokknál, a székháznál
Újváros – hétköznap, 9-15 óra között, a székháznál"
Forrás : erdon.ro

Csőcsere, akadozó autóforgalom

 

"A munkaterület elkerítésével kezdődött el a fűtéscsövek cseréje a nagyváradi Fő utcán a barátok temploma előtt." - írja Pap István a Bihari Naplóban.

Teljes cikk : erdon.ro

Ada Kaleh intő példa

  

Ada Kaleh szigete 1909-ben.Forrás : hu.wikipedia.org

Ada Kaleh intő példa a rombolás és a modernizálás tekintetében.Nálunk is lehetséges.Ezt írja a Wikipédia : "Ada Kaleh vagy Ada-Kalé (szerbül: Каролина, Нова Оршава) a törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak és csempészéssel. A szigetet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×0,4-0,5 km volt. Neve törökül „erődsziget” vagy „szigetvár” jelentésű. A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Caroline-sziget (Caroline-Insel) néven is nevezték. 1913-tól 1918-ig, amikor Magyarországhoz tartozott, Újorsova néven alkotott községet."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Domingo feledhetetlen fellépése a budapesti Papp László Sportarénában

 

Forrás : Thurzó Zoltán Official Facebook 

Miért került be a blog bejegyzései közzé Plácido Domingo?Mert Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész részt vett a koncerten,és a Facebook oldalán részletesen beszámolt az eseményről.Ezt olvassuk : 

"A század egyik legnagyobb, varázslatos hanggal megáldott tenoristájának tartott Placido Domingo ingyenes koncertjéről már nagyon rég lehetett tudni a Tv, rádió, online sajtó, nyomtatott sajtó, facebook közbenjárásával.
Aki igazán szereti a klasszikus zenét - azokat mind tűzbe hozhatott a hír, főleg, hogy a Művész és díszvendégeinek előadását ingyen lehetett megtekinteni.
Kezdetben a budapesti Müpa Bartók Béla Hangversenyterme, utána a Szent István Bazilika előtti tér, és a legvégén a Papp László Sportaréna volt eme eseménynek a helyszínalakulási emelkedője – a nézők befogadását tekintve.
Sokan voltak kíváncsiak az “opera királyára”. (Régen több sajtóorgánum nevezte az opera királyának, illetve a modern idők legnagyobb operaénekesének, ami ma is érvényes.)
Persze, erre az érdeklődő tömegre egyfajta konglomerátumként kell tekinteni. Sok ember volt, sokfajta társadalmi rétegből jelen, temérdek érdeklődési körökből.
De az esemény legbelső mozgatórugója megvalósult: főleg Domingo hírneve összehozott egy hatalmas tömeget, akivel három órára megszeretette a klasszikus zenét.
És lehet, hogy mostantól kezdve nem csupán három órára…
Mindvégig a budapesti Művészetek Palotája jegyezte a szervezést, az ő meghívásukra érkezett jelen esetben a magyar fővárosba az operacsillag.
Természetesen, ahogy térbelileg felfejlődik egy helyszín, úgy a koncerthallgatóknak lassan tömeggé alakulása, és ennek hatványozott kezelhetetlensége is felüti a fejét.
1200 ember (Müpa), 5000 ember (szabadtér)...12.000 ember.(amiről a hangverseny után megjelenő sajtóvisszhangokban már 20.000 embert emlegettek, akiknek egy része nem jutott be a befogadó kapacitást elérvén.)
A koncert fantasztikus volt! A bejutás…katasztrofális!
Főleg azért nem értem a bejutással kapcsolatos fejetlenséget, mert az időjárási előrejelzések hatalmas vihart ígértek. Meg is jött...kétszer is.
Szerintem nem volt meg a kellő emberi empátia a Stadion vezetőségében arra, hogy ne hagyja az embereket egy olyan helyzetben magára, amit viszont ő maga az ablak mögül nézett végig. Lehet előrelátás kérdésének a hiánya, egyeztetés a Müpával, de szervezésileg ezt kicsit elnézték. Nyugodtan be lehetett volna engedni a tömeget az előtérbe, vagy épp a Stadion tövébe – hogy védve legyenek.
Plácido Domingo estje adott erőt, hogy elviseljük a szakadó esőben, hidegben várakozást.
Aki valami picit is igényes elsősorban önmagával, az mindent elkövet annak érdekében, hogy jelen legyen olyan eseményeken, ahol, és akit elég ritkán “tud elkapni” élőben.
Domingo az opera világában, és a klasszikus zene világában olyan, mint Michael Jackson, Elvis Presley, The Beatles, a Queen, vagy épp a hollywoodi filmsztárok legnagyobbjai a maguk világában.
Olyan hihetetlen tömegeket tud Domingo megmozgatni - hogy az már elképesztő!
Ő volt az első klasszikus művész, aki szóló koncertet adott New York-ban a Central Parkban, ahol a rossz idő ellenére több mint 400.000 ember hallgatta meg.
Rossz idő ellenére is!
A budapesti koncertre kézenfekvő volt, hogy hamarabb kell odaérni, mint a kapunyitás.
Mi, akik elmentünk megnézni Domingot – kezdés előtt 4 órával (!) már ott voltunk a helyszínen. Így lettünk kezdés előtt négy órával már közel 40-en, akik az egész későbbi tömeg magja voltunk.
Ahogy „duzzadtunk”, úgy kezdett a helyzet is feszültebb lenni: a szervezők egyetlen tagja sem jött ki az Aréna épületéből kicsit helyretenni a hangulatot – merthogy két olyan hatalmas zuhé is lecsapott ránk, hogy a későbbi bejutottak tömött sorokban álltak a WC-nél...ruhát szárítani. Senki, de senki...de még pár security-s sem tette tiszteletét a kaputól errefelé, nehogy megázzanak.
Kicsit kisiklott a kommunikáció valószínűleg bent is, az emberség szintén, amikor látva, hogy két olyan felhőszakadás „veri” az embereket, ami embertelem.
Mi, hogy legelöl voltunk, és közben hátulról is folyamatosan előretörtek a zúgolódók – jobban védve voltunk az esőtől. Római teknősformáció – vicceltük el.
A bal szélen annyira taposták egymást az emberek, hogy több idős ember már teljesen rosszul volt és kiabáltak, hogy ezt ne csinálják! …jogos.
A hostessek egy része is nagyon arrogánsan viselkedett az emberekkel.
Én csak néztem nagyokat.
Rengeteg embernek elgurult a pirulája.
Pedig ha a zene szeretetére gondoltak volna – máris nem látták volna olyannak a dolgokat, mint ahogy látták.
A lavina is egy struktúrájában kicsit megváltozott hópihe eredménye – itt is elég volt valahol hátrébb valakinek beindulni, és felügyelet hiányában, biza el tud szabadulni egy nagy fejetlenség.
A hasonló szervezési hibákat a gyors helyszínváltozásnak tudom be, viszont olyan fejetlenségek voltak, amit én nem láttam még. Főleg ha a Müpa a szervező.
Arra viszont szerintem nem számítottak, hogy húszezer rajongó fogja ostromolni a kapukat a 19:00-ás nyitáskor. A tizenkétezer jegy hamar elfogyott. Nem értem miért lepődtek meg azok, akik nyitás előtt 30-60 perccel érkeztek - és főleg ezek azok, akik már nem fértek be.
Természetesen voltak, akik azért jöttek el, mert ingyenes volt a koncert. De nincs is ezzel semmi gond. Van, amikor ez a gesztus egy jó szándékot céloz meg, s van, amikor azért tesznek sok mindent ingyenessé – mert 100 forintot sem ér a produkció. (Rihanna jobb volt pénzért? Ezek azok a senkik, akik Odüsszeuszi leleményességgel fejik Európa teheneit.)
Engem nem zavart a várakozás, a tolongás. Tudni lehetett, hogy ilyen előfordulhat.
Sokszor előfordul, hogy hiába szeretne valaki eljutni az operába, nem tudja megengedni magának, mert túl magas a jegyek ára. Ezek az emberek kezdtek megindulni.
Egy olyan hangulat előszelét éreztük, ahogy bejutottunk a koncerthelyszínre, ami hosszú időre meghatározó szerepet kap bennünk.
Én pld. sokat tanultam most tőle muzikalitás, dallamívek vezetése terén, műelemzés tekintetében, pedig én nem vagyok énekes.
Domingo nyílt szívvel ajánlotta fel a koncertjét – mennyire nagy dolog ez!
Kétségkívül korunk egyik legkiválóbb tenorjának sikerült elérni azt, hogy az ingyenes koncertre több mint 317 millió forintot szánt a kormányzat, de még nem ismert a pontos költségvetés. Kezdjük azzal, hogy kellenek az olyan események, melyek egyben missziót is magukba foglalnak. Széles közönséget tud megszólítani a klasszikus zene – főleg, ha ilyen alkalmak adódnak.
Hosszú utat járnak be manapság is a művészeti ágak. A jövendő “értelmisége” a maiak tudásán indul, és a múltban leli meg az igazság gyökerét.
1990-ben José Carreras-szal és Luciano Pavarottival spontán „megalapított” Három Tenor formációjuk sok új rajongót nyert meg az operának. Azóta Pavarotti meghalt, Carreras visszavonult (2017-ben tartja utolsó világkörüli turnéját: Budapesten ugyanitt, amire természetesen már megvan a saját belépőjegyem :) )
Domingo viszont ma is hihetetlenül aktív: karrierje során eddig 11 Grammy-díjat és két latin Grammy-díjat kapott.
Kemény munka és koncentráció eredménye az a hang, amit élőben is hallani volt alkalmunk.
Nagyon nem is lehet megfogalmazni.
….és jött a kérdésem: hol vannak a fiatal “énekművészek”, kulturális intézményvezetők.
Ezen az eseményen minden annyira profin volt összehozva (az épületen belül), hogy minden téren lehetett volna inspirálódni: így csinálják a világ legjobbjai.
És mindezt ingyen.
Domingo pályafutása mindörökre emlékezetes, emellett emberként is csodálatra méltó.
Ha az emberek megértenék, micsoda hatalma van a gondolatnak, akkor folyamatosan keresnék a szépet, a maradandót.
A zene pszichológiája roppant egyszerű. A zene automatikusan aktivál több más érzetet, a tudat alatt hat igazán, és nem hiába mondják, hogy a zene a lélek hangja.
Az új, tudásalapú társadalomban egyre nagyobb szerephez jut az ismeretekhez való hozzáférés, az új, érdekes információk megszerzése.
Ez az operára is érvényes.
A hatalmas embertömeg, a színpad, és maga a tudat, hogy a fellépők is az épületben vannak, valamint hogy másfél óra múlva el is kezdődik a várva-várt koncert...izgalommal töltött el mindenkit.
A zene olyan hatást tudott teremteni az első hangtól kezdve, melynek következtében a hallgatók akaratlanul is magukba szálltak, és mélyen elmerengtek, nyitott lélekkel hallgatták a darabokat.
Szinesztézia magas fokon.
Elég egy dallam, és eszünkbe jut egy nap, egy hely, egy személy, egy érzés. Főleg, ha ezt olyan tolmácsolók adják nekünk ajándékba, mint a fellépők.
Az általa alapított Operalia énekverseny két felfedezettje, Angel Blue és Micaela Oeste mellett, a magyar szoprán, Pasztircsák Polina, valamint Váradi Gyula hegedűs, a „Virtuózok” című klasszikus zenei tehetségkutató egyik idei díjazottja is meghívást kapott a mestertől. Az esten a Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre, Eugene Kohn vezényletével.
Köztudott, hogy 1993-ban megalapította az Operaliát. Az Operalián indult el José Cura (1994), Joyce DiDonato (1998), Maja Kovalevska (2006), Rafael Rojas (1996), Erwin Schrott (1998), Rolando Villazón (1999) karrierje is.
Jó tudni, hogy ilyen kvalitású, klasszikus zenei világsztárok vezetik a világ ízlését a SZEBB felé.
Ha belegondolunk megint...olyan siker és népszerűség övezi őket, mint a rocksztárokat.
Helyes!
Ő felkarolja a fiatalokat, támogatja a tehetségeket, támogatni próbálja az egyre elszegényülő embereket, akik napról-napra egyre többen vannak. (nem, mint más események, ahol a cél a népbutítás, mindezt méregdrága csomagolásban lenyomni az emberek torkán. Igaz, vannak olyanok, akik odüsszeuszi leleményességgel fejik meg az embereket, a világ bégető teheneinek tekintve őket.)
Az Aréna elsötétült, és a nyitány után megjelent Plácido Domingo is a színpadon.
A hangulat HIHETETLEN volt.
Ahogy az idő telik...úgy a lélek is nemesedik, úgy a hang is még több értelemmel, érzelemmel, még több szeretettel, és alázattal teremtődik meg.
Még személyesebbé tud válni minden hang, minden gesztus, darabok, áriák.
Nem szabad elfeledjük: Domingo 75 évesen is olyat tud produkálni, ami csoda.
Érezhető volt, hogy azért már inkább bariton áriákat énekel, de ez természetes. Évtizedeken keresztül énekelt torokgyilkos tenor szerepet, áriákat – és azért 75 évesen ilyen szenvedéllyel énekelni, hogy mindenkinek felállt a szőr a kezén...hihetetlen élmény!
Egy szép gesztus volt részéről, hogy a ráadás végén a magyar szopránnal magyarul énekelt a nagyérdeműnek. Tudjuk...azért a magyar nyelv nem épp a legkönnyebb nyelv a világon.
Szerintem a produkció új szintre emelte a komolyzene népszerűsítését Magyarországon. Az opera, mint műfaj ügyét minden esetre.
Csodálatos hangok, alázat, profizmus jellemezte a kiváló művészeket!
Magas színvonal, lenyűgöző hangzás, színpadi tapasztalat, és természetességgel átitatott volt minden zenei pillanat.
Megérintett sok embert!
Az időn túli hangoknak, és daraboknak hihetetlen világa nyílt meg előadásokban.
Élő felvételt is készítettek a teljes koncertről, szóval, aki lemaradt – az majd valamikor a tv-ben is megnézheti az előadást.
De ugyanazt sosem fogja átélni...mint mi, akik itt jelen voltunk.
A hangrögzítés feltalálása óta ő az egyik, aki a legtöbbet tett ennek a műfajnak a népszerűsítése érdekében.
Ki tudja...75 évesen, aki folyamatosan a világot járja még mindig hihetetlen energiával, hogy mikor fogjuk tudni megint élőben hallani őt.
Lehet, hogy igen...lehet, hogy páran már soha többé.
Megtiszteltető volt ott lenni, minden kezdődő kellemetlenség ellenére is.
A LEGJOBB motivációs trénerrel voltunk egy helyen Domingoval. Azok, akik motivációs trénerként keresik a kenyerüket a világban...csak az emberek pénzét akarják kicsalni.
Domingo egy régebbi interjú során ezt mondta:
„Abban a világban, amelyben gyakorlatilag folyamatosan minden változik, s egyre kevesebb a megbízható pont, amire építeni lehet, a zene mozdíthatatlanul őrzi helyét a világot jobbá tevő tényezők között.”
Megfontolandó…"
Forrás : Thurzó Zoltán Official Facebook 

Videók a koncertről.Kattintson a linkre '
 https://www.youtube.com/watch?v=6GjEtpd2Qg8
https://www.youtube.com/watch?v=Y_aiJWSiORo
https://www.youtube.com/watch?v=jDOX6_DDH7g
https://www.youtube.com/watch?v=-M5mN9lDJJs
https://www.youtube.com/watch?v=k5vEJibOxCk
https://www.youtube.com/watch?v=9bsrJRjU5-Q

Thurzó Zoltán saját készítésű videója 

Ezt írja Thurzó Zoltán : 

" Ajánlom figyelmetekbe elejétől a végéig ezt a felvételt, amit telefonommal készítettem. Azt sajnálom, hogy a "direkt feltöltés" folyamatában a facebook lebutította a HD felvételt - de remélem ettől még élvezhető mindenki számára.
Akinek van fülhallgatója, az hangzásbelileg jobb élménnyel tudja a felvételt meghallgatni.
Csak az „kezdjen bele”, aki vévig is hallgatja. Úgy érdemes.
Az általa alapított Operalia énekverseny két felfedezettje, Angel Blue és Micaela Oeste mellett, a magyar szoprán, Pasztircsák Polina, valamint Váradi Gyula hegedűs, a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató egyik idei díjazottja is meghívást kapott a mestertől. Az esten a Magyar Állami Operaház Zenekara működött közre, Eugene Kohn vezényletével.
12 ezer ember...
A koncertre több ezren nem jutottak be...annyira megtelt a Papp László Budapest Sportaréna.
Azért ne feledjük el: 75 éves világsztár továbbra is így tud énekelni.(...)!
Ez is az a világ, ami viharos lendülettel el tudja repíteni az ember lelkét.
Csak az kezdjen bele a videót megnézni, aki tényleg egy olyan hangulatot akar átélni, mint mi – minden percét az eseménynek.
Domingo a ráadások vége fele MAGYARUL is énekelt! Azért az roppant megtisztelő, hogy megtanult egy híres művet magyarul is.
Ne tévesszen meg senkit – a koncret maga abszolut teltházas volt – de az emberek azért elkezdtek a ráadások alatt a kijáratok fele menni, hogy a „tömegnyomort” a végén (is) elkerüljék.
Nekünk 20 percbe telt, hogy kijussunk...
A ráadások:
- Consuelo Velasquez - Besame Mucho (Domingo)
- Annie Get Your Gun: Anything you can do, I can do better. (Angel, Micaela)
- Augustin Lara: Granada (Domingo)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Emlékszel még? (Domingo, Polina)
- Minden fellépő: Non ti scordar di me. "

Forrás : Thurzó Zoltán Official Facebook 

Sajnos a videó minőségén nem lehet sokat javítani '

Mi az art nouveau stílus ?

Az utóbbi években sokat írtak az art nouveau stílusról.Nagyváradon előretört az a vélemény,hogy városunkat ennek a stílusnak megfelelően kell felújítani,vagy átépíteni.Az átalakított Kishidat,vagy ahogyan jelenleg nevezik,Szent László hidat az art nouveau stílusban lett megépítve. Nem tudok állást foglalni.Feltettem egy kérdést :Mi az art nouveau stílus ? A Wikipédia ezt írja :
"A nemzetközileg általánosan használt Art Nouveau magyar forditásban Új Művészet-et jelent. A kifejezés tartalmában a 19-20. századforduló idején feltűnt, meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező szellemi irányzatot nevesíti.^[2] Az általános magyar szóhasználatban e fogalomra - pontatlanul - annak egy területileg és tartalmában körülhatárolt részének elnevezését, a szecesszió- t ^[3] használják. Amennyiben csak felszínesen is figyelmet fordítunk az Új Művészet (Art Noveau) és változatainak (szecesszió, stb.) jellegzetességeire, kitűnik, hogy "tulajdonképpen nem csupán egy művészeti törekvés, hanem egy új kulturális stádium; az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződése fogalommal van dolgunk"
Fogadjuk el ezt a magyarázatot,és ha van időnk ,nézzük Várad szép épületeit !

A város visszafizette a kölcsönt a CEC banknak

 

"Előző hétvégén, Nagyvárad visszafizette a 20.8 millió lejes tartozását a CEC Bank felé." - írja Marcu András.Miről van szó?

"A kölcsönt tavaly decemberben vették fel, hogy megkönnyítsék az úniós pénzek bevonzását.
Ebből az összegből 84.85 millió lejt használtak fel (ebből 77 milliót 2015-ben), amelynek a segítségével 24 projektet sikerült megvalósítani.
A térítési kérelmek beadása után, idén megérkezett az Európai Úniótól a kért összeg, így idő előtt sikerült visszafizetni a kölcsönt. A kamat összesen 396.502 lej volt (2 lej/lakos).
Így a város eladósodottsága az idei 54.12%-ról jövőre 18.34%-ra csökken."
Forrás : oradeamagazin.ro

Mi legyen az egykori Szabadság mozival?

 

"Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere internetes közvélemény-kutatást hirdetett a napokban arról, hogy milyen funkciót találjanak az egykori Szabadság mozinak. " - olvashatjuk Pap István cikkében,mely a Bihari Naplóban jelent meg.

Teljes cikk : erdon.ro 

Az alpolgármester úrnak írhat véleményt,ha lehet román nyelven a facebook.com-n ' 

Nem lesz olcsó mulatság…

 

"Mint ahogy már beszámoltunk róla szeptember 10-én végre megnyílik a nagyváradi akvapark. A szórakozni vágyók számára fontos tudni, hogy mennyiért fürdőzhetnek a létesítményben." - olvashatjuk a Bihari Napló cikkében.

"Júniusban fogadta el a nagyváradi helyi tanács az akvapark működési szabályzatát, melyben rögzítették a díjszabásokat is. Ennek értelmében a nagyváradi akvaparkban felnőttek számára a három órára érvényes jegy ára 25 lej, az egész napos jegyé 50 lej, a 17–22 órák között érvényes jegy ára pedig 30 lej. " 

Teljes cikk : erdon.ro 

Nosztalgiavillamos Váradon

 

"Ezen a hétvégén, vagyis augusztus 27-én és 28-án mindkét nap reggel 10 órától indul a nosztalgiavillamos a szőllősi végállomásból, a megszokott útvonalon: Szőllős – állomás – Decebal út – Szent László tér – Szőllős."- írja a Reggeli Újság.

"Egy felnőtt jegy ára 8 lej, a gyerekek 14 éves korig 4 lejért utazhatnak. A jegy mellé mindenki kap egy ismertető füzetet. A villamos 50 férőhelyes, jegyeket az indulás előtt 15 perccel ki kell váltani a szőllősi (Nufarul) buszpályaudvaron. Helyfoglalásért hívják a 0359/434–507-es telefonszámot." 

Forrás : erdon.ro

Új színház Nagyváradon

 

Ioana Ciobanu, Alin Stanciu és Eugen Neag 

"Az idén alakult Studio Act Multimédia Központ független román színházként a nagyváradi kulturális élet gyarapításához kíván hozzájárulni, és első szerepléseként egy négynapos  fesztivállal várja a színházkedvelőket. A fesztivál programját Alin Stanciu és Eugen Neag színészek, valamint Ioana Ciobanu fordító ismertette." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Újra legyen Majomsziget Váradon!

 

Fotó: Csikos Rolland 

" A nagyváradi önkormányzat RMDSZ frakciójának e havi tevékenységéről, illetve terveiről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Kiss Gábor önkormányzati képviselő." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.

Idézet a cikkből : "A sajtótájékoztató végén Kiss Gábor egy rövid sétára invitálta az újságírókat, s elmondta, tervei között szerepel, hogy a nagyváradi magyar diákság egykori kedvenc helyét, az Ady líceum előtti Majomszigetet újra rendbe tegyék, padokat helyezzenek ki oda, akár egy kedves, vidám emléktábla kihelyezését sem tartja kizártnak erről a helyről, ahol  több generációnyi magyar diák fordult meg egykoron." 

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Színvonalas koncertek az idei évadban is

 

 Tódor Albert és Foica László.Fotó: Csikos Rolland 

"Meghirdette 2016/2017-es évadának programját a Nagyváradi Állami Filharmónia, amely szeptember 22-én nyitja meg újra hangversenytermének kapuit H. Berlioz Római karnevál, op. 9 – Nyitányának, C. Saint Saëns 3., h-moll hegedűversenyének, op. 61 és C. Franck d-moll szimfóniájának bemutatásával." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Lapszemle a ’40-ben megjelent korabeli sajtóból

 

"Az írott sajtóban a nyár most is, régen is uborkaszeonnak számítottak, de talán nem volt ez így 1940 nyarán. Erdély lakossága lelgzetvisszafolytva várta a híreket előbb a tengelyhatalmak, később a két érintett ország delegációjának Turnu- Sverin-i tárgyalásairól." - írja Farkas László a blogjában. 

"Mert ezrek, tízezrek, milliók sorsáról döntöttek azokon a forró nyári napokon. A döntés megszületett, a felek kiegyeztek, emberek örvendeztek, mások búsultak, de az élet ment tovább. Az euforikus hangulat tovaszállt, lassan megindult az élet Nagyváradon is. A város román közigazgatását magyar, katonai közigazgatás váltotta fel, vitéz Rajnai Károly tábornok, parancsnok vezetésével. Erről az időszakról, ezen idők eseményeiről szól ez a kissé túlzóan, lapszemlének nevezett írás. A Nagyvárad című napilap néhány lapszámából szemléztük a híreket, megpróbálva olyan eseményeket, történéseket megosztani a ma olvasóközönségével, amik talán napjainkban is érdeklődést keltenének. Sajnos azon időknek már kevés élő tanúja van, így a napilap híreinek kell hitelt adnunk. 

Teljes üzemben a váradi posta, írja a lap szeptember 15-én megjelent száma. Lukász Alfonz budapesti postatitkár vezetésével éjt nappallá téve dolgoznak az alkalmazottak, hogy az átvétel után újra teljes üzemben tudják kiszolgálni a hirtelen megnövekedett igényeket. Erdélyi Géza  kolozsvári postaigazgatósági elnök elismerően szól a polgárőrök és a Magyar Párt képviselőinek éberségéről, mert segítségükkel épségben tudták átvenni  a teljes felszerelés és az épületet.

Freskók

A városháza freskóinak sorsa is fontos volt, már az első időkben és a város vezetése nem is halogatta sokáig rendbehozatalukat. A város mérnöki hivatala állványoztatta fel a főlépcső mennyezetét és a magasan fekvő oldalfalakat, hogy eltávolítsák a románok által, a freskókra felvitt mész és festékréteget, valamint a régi hatalom felfestett címereit, ugyanis e rétegek alatt ott maradtak eredeti freskók. A kényes munkára a város Macalik Alfrédet, a kiváló magyar festőt kérte fel. A mennyezeten eredetileg Szent László királyunk alakja volt látható, amint Hungáriától és két őrangyaltól övezve bevonul az örökkévalóságba. Ezt a képet és a fő lépcsőház fölött lévő triptichont is Udvary Géza festőművész, a Lotz mesteriskola tanára festette. A triptichon várad 1691-ben, a török uralom alóli felszabadulását ábrázolja. Természetesen, a régi uralom ezeket a festményeket nem nézte jó szemmel,  így egyszerűen lemázoltatták, ráfestettek, néhol még olajfestékkel is. A feltárás és a restaurálás jó két hónapot vett igénybe. 

A szeptember 30. lapszám a hegyi Kultúrház újjászületési ünnepségéről tudósít. Ezt a váradi magyar kultúrotthont a legnagyobb elnyomatás idején hívta életre dr. Medvigy Ferenc, Kortsmáros László, Emődi János és Venczel Pál. 1932-ben kezdett működni a kultúrház, mígnem 1938-ban ide is lesújtott a „türelmetlenség” és bezáratták a művelődés hajlékát. A cikk hosszasan sorolja azok nevét, akik a fennállás hat esztendeje alatt tartalmas előadásokkal szórakoztatták, nevelték a hegy lakóit és mindazokat, akik felzarándokoltak ide. Tabéry Géza, Perédy György, Árvay Árpád, Hegedüs Nándor, dr Soós István, Zágoni Dezső. Mi, a teljesség igénye nélkül csak pár, a ma olvasójának is ismerősnek hangzó előadó nevét említettük most.  

 

Utcanevek

Ugyanebben a lapszámban olvashattak az olvasók a nagyváradi utcák új, magyar neveiről és a házszámtáblákról. A katonai parancsnokság határozata értelmében, az új utcanevek hírré tételétől számított huszonnégy órán belül, a román házszámtáblákat le kell cserélni. Ezt minden lakos saját költségén köteles elvégezni. A tábla ára 2,60 pengő és a Turul (Gyár utca 3. szám) és az Iván testvérek (Vitéz utca 34. szám) lehet beszerezni. Az utcanévtáblákat a város cserélteti ki. A Városházán működő utcanévbizottság tagjai, dr. Thury Kálmán városi kormánybiztos, Cziffra Kálmán megyei kormánybiztos, dr. Soós István képviselő, dr. Markovits Manó nyugalmazott főispán, és dr. Némethy Gyula pápai prelátus-kanonok. A fenti dátumig, szeptember 30-ig, 182 utcanév változtatásával készültek el.

Félbemaradt nagyváradi középületekről is olvashatunk, mégpedig egy olyan írásban, melyben a szerző elsiratja városunk középületeit, azoknak állagát, „Talán egész Erdélyben nem akad párja Nagyváradnak az elhanyagoltságban. Várostestvéreink közül ne a román uralom alatt óriási fejlődésen átment Kolozsvárra, Temesvárra, vagy Brassóra gondoljunk, de ha csak Araddal hasonlítjuk össze városunkat, akkor is Várad hátrányára üt ki az összehasonlítás. Nem szólva a tervszerűtlen építkezésekről, a súlyos adókkal nyomorított háztulajdonosok elhanyagolt épületeiről. Középületek sem emelkedtek a húszesztendős román uralom alatt.” (Lám, nincs új a nap alatt, kedves olvasók.) A három félbemaradt középület pedig a Sztaroveszky (Magheru) utcai Inas Otthon, a Kórház utcai (Louis Pasteur) Tanítók Háza és a Mezey Mihály (Kert utca) tűzoltólaktanya.Ezeket szeretné az új városvezetés befejeztetni, így munkát adni sok iparos és vállalkozó kezébe. Magyar áruk a váradi boltokban címmel közli a lap október 5-én megjelent száma az új árakat és az új áruk listáját, megjegyezve, hogy a teli kirakatokat főleg a korzózó hölgyek bámulják, de az urak is megállnak röpke pillanatra egy ing, vagy nyakkendő láttán. Ébredezik, éledezik a város, nyugtázza megelégedéssel a szerző. 

 

Hazatérés Harangja

A nagyváradi reformátusok megöntetik a Hazatérés Harangját. A Nagyvárad hozza a cikket, mely először a Református Híradóban jelent meg és az azelőtti vasárnapon hangzott el, mint Csernák Béla püspökhelyettes prédikációja ami arról szól, hogy “az olaszi-i parochiális kör csodálatos szabadulásunk emlékére, Isten iránti hálából megönteti a Hazatérés harangját”.  

Az első gyűjtésen, illetve megajánláson, a prédikáció után 340 pengő gyűlt össze, ami „reményt ad arra, hogy a Körös parti templom hamarosan a Hazatérés harangjával hívogatja híveit”.

Az október 16. lapszám egész oldalon tudósít a tanévkezdésről, Az új magyar nemzedék elindul címmel. A riporterek ellátogattak a város majd minden iskolájába, így a Szent László állami reálgimnáziumba, Az Orsolyákhoz, A Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumba, a tanítóképzőbe, az Immaculata intézetbe, a református leánygimnáziumba, a fiú-kereskedelmi iskolába és a nagyváradi ortodox izraelita leány és fiú gimnáziumba illetve több elemi iskolába. Mindenütt emelkedett hangulat, ünnepélyes külsőségek és a felszabadulás öröme jellemezte a megnyitókat. Hamza Jancsi, a leghíresebb magyar cigányprímás muzsikál teljes zenekarával a Kékmacska étteremben, harsogja a hirdetés, de nagy betűkkel szedve áll az is, hogy Palló Imre és Nagy Izabella, az Operaház énekeseinek ünnepi,  magyar nótaestje lesz november 9-én 9 órakor a színházban.

Az Apolló filmszínházban láthatják a nézők A Kelet felé című filmet, a nagyváradi és az Erdélyi bevonulásról. „Az első alkalom, hogy mindenki lássa magát és ismerőseit a filmen. Hazafias kötelessége mindenkinek megnézni a magyar filmnek ezt az újabb diadalát” olvassuk a reklámban.

A színház operettet játszik, sőt operetteket. A Tokaji aszú fut már napok óta, de pénteken, október 18-án bemutatják a Sárgarigófészek című operettet. Ezen a napon mutatják be Nagyváradon a Gül Baba című filmet is a Dorian moziban. A film írója és zeneszerzője is váradi, mégpedig Matolay Géza és Fényes Szabolcs. Erdély felfrissíti az ország gazdasági életét. (úgy látszik ez örök érvényű tény, de legalábbis napjainkig igaz). A közlekedési viszonyok rettenetesek ugyan, a technika is elmaradott kissé, de mindenki bizakodva tekint a jövőbe.

Október 21-én újra megkezdi működését a váradi Kereskedelmi Csarnok. Mindenek előtt az alaposan lelakott csarnok termeit kell rendbe hozni, de várni kell a minisztérium jóváhagyására, ugyanis a csarnokot a román uralom állítólagos nemzetellenes tevékenységért zárta be. 

Fontos események

Sok  még a szeptember-október folyamán történt esemény, sok dologról írhatnánk a "lapszemlében", de zárásként csak címszavakban említek néhány, az akkoriaknak fontos eseményt. Az október 22. lapszám első oldalán tudósít arról, hogy József királyi herceg jelenlétében felavatták Bihardiószegen az országzászlót és a visszatérés emlékművét. Október 23-án arról tudósít a Nagyvárad, hogy a Kormányzó jelenlétében nyitják meg fényes ünnepséggel a hazatért kolozsvári egyetemet. Az október 24-én és 25-én megjelent lapok is főoldalon foglalkoznak az egyetem megnyitásával és a Kormányzó kolozsvári látogatásával.

Eddig tartott ez a kis visszaemlékezés, reméljük hamarosan alkalom adódik megsárgult újságlapok segítségével  visszaforgatni az idő kerekét és emlékezni egy olyan korra, amiről sajnos nagyon keveset tudunk." 

Forrás : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

Váradi lapszemle 1943. márciusából

 

Kálvária kápolna 

"Nagyvárad is érezte már a háború szelét, hisz fiai is harcoltak, távol az ország határaitól. Ki a harctereken, ki a munkaszolgálatban. A város lakói úgy tettek, mintha minden rendben menne, nem lenne elsötétítés, zsír, liszt és egyéb fejadagok, élelmiszerjegyek, amiket még a vendéglőben is be kellett váltani. Mintha nem jönnének a kórházvonatok visszafelé a hátországba, teli sebesült honvédekkel, mintha nem jönne a tábori posta a legrosszabb hírrel. Mintha nem szerveznének az egyletek gyűjtést a fronton lévők számára. Mintha...Azért még az újságok lapjain néha feltűnnek az optimista hadijelentések, de már jóval kisebb az optimizmus. De a város él, éli mindennapi életét. A város dolgozik,szórakozik." - írja Farkas László a blogjában.

"Az 1943. év március 23. lapszámban feltűnő helyen egy hír, amiben a Vas és Fémipari Szakosztály felhívja tagjainak figyelmét, hogy vegyék át a számukra kiutalt vaslemez adagjukat, az Andrényi Károly és Fiai cég telephelyén, a Nagyvásártéri Vasudvarban. Bizony, ez már a háborús anyaghiány jele volt.  Ugyanebben a hírcsokorban olvashatjuk, hogy a Felsődernai Ásványolaj Üzem alkalmazottai 367 pengőt adakoztak a Vöröskereszt útján, sebesültjeinknek.

A Kolozsvári Nemzeti Színház különvonattal érkezett Nagyváradra, adja hírül a lap. Száznyolcvan ember, balett táncosok, zenészek, operaénekesek, kórus, két vagon díszlet  és műszaki személyzet gondoskodik arról, hogy a kétnapos turné során, a váradiak maradandó élményben részesüljenek. Mindezt csak úgy lehetett megoldani, hogy a M.Á.V vezérigazgatósága különvonatot bocsátott a társulat rendelkezésére. A turné első előadásán egy balettet adnak elő a művészek, míg másnap Kodály Háry Jánosa. A Casino mozi Zsigray Julianna: Szüts Mara házassága című regényéből készült filmet vetíti. A Korona moziban Az utolsó Wereczkeyt, Szeleczky Zita filmjét adják. A március 29. lap szomorú hírrel szolgál. Elhunyt a város egyik rendkívüli személyisége, sok váradi palota megálmodója és felépítője, Sztarill Ferenc. Az E.M.K.E, az Orsolya apácák Szent István palotája és sok más épület atyja pár hónapi gyengélkedés után hunyt el. 

A következő idény, az 1943-1944 évi labdarúgó bajnok már mutogatja oroszlánkörmeit. Az Erzsébet ligeti pályán, ötezer néző előtt 3-2 arányban veri a szomszéd kolozsváriakat. A hét szenzációja, hogy Gróf Lászlót felmentette a Kúria a nemzetellenes magatartás vádja alól. A hazatérés napjaiban a művész magyarellenes kijelentéseket tett, állította az öt kolozsvári színész, akik a feljelentést tették. A tárgyaláson a művész bemutatta igazoló iratait és tanúkkal bizonyította, hogy mindenkor a magyarságot szolgálta, színészként is és a hazatérés után, mint tartalékos főhadnagy is. Az ítéletben sokat nyomott a latba, báró Kemény János levele, amelyben a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója igazolja, hogy Gróf úgy váradi, mint kolozsvári működése során mindig nemzetéhez hű embernek bizonyult és a kisebbségi létben is sok értékes szolgálatot tett a magyar színészetnek. Az ítélet után Gróf László a színészeket feljelentette rágalmazásért, akik a bíróság előtt visszavonták kijelentéseiket. Első fokon a bíróság Gróf Lászlót hat hónapi fogházra ítélte, amit most a Kúria hatályon kívül helyezett.  Osztályokba sorolták a nagyváradi vendéglátó üzemeket, adja hírül a napilap. Első osztályú hely lett a Kék Macska, az Újságíró Otthon, a Pannónia, az E.M.K.E, a Strand vendéglő, a Nemzeti Casino, a Balaskó, a Vasúti étterem, és a Hungária kávéház (Royal). 

Egyúttal döntöttek az élelmiszerjegyek sorsáról is. A döntés értelmében tilos kiszolgálni olyan személyt, aki nem adja le a rendeléssel egy időben az adagért járó élelmiszerjegyet. A vendéglátóipari egységek a várostól bevásárlási jegyeket kapnak, ezekkel szerezhetik be zsír és hús, valamint egyéb szükségleteiket. A váradi húsiparosok is megkapták az utasításokat a közönséggel való viselkedésről és a kiszolgálás módjáról. A határozatok értelmében kötelesek mindenkit kiszolgálni, a húskészletük teljes kimerüléséig. Nagyobb családoknak egy kilogramm húst, kisebbeknek pedig fél kilót kötelesek kiadni. Soron kívül csak a hadbavonultak hozzátartozóit, hadi rokkantakat, hadiözvegyeket, szolgálhatnak ki, az erre feljogosító jegy felmutatása és a megfelelő nap kilyukasztása után. Soron kívül kiszolgálhatják a Zöld kereszt igazolványával rendelkező terhes anyákat és a vakokat is. Mindenki mást csak az érkezés sorrendjében lehet kiszolgálni. Külön figyelmeztetik az iparosokat és a segédeket az udvarias viselkedésre. 

A váradi zöld-fehérek a Nemzeti Bajnokság második helyén állnak, miután az Erzsébet ligeti pályán négyezer néző előtt 6:3 arányban legyőzi a Szombathelyi Haladást. Tóth- Szegedi- Onódy- Perényi- Juhász- Kovács- Barna- Sárvári- Bodola- Tóth Matyi a csapat, a csapat amely  már készülődik a következő idényre, mivel ebben az esztendőben a bajnoki álmok már elszálltak.

Mi lesz már a Kálvária dombbal, címmel ír az akkori újságíró az ott uralkodó áldatlan állapotokról. Felsorolja az ott élő szőlősgazdák panaszait a Golgota utca járhatatlanságáról,  a dombon álló, düledező  Kálvária kápolnáról. Dr. Soós István polgármester felszólította ugyan az érdekelteket a városi közgyűlésben, de semmi nem történt. Az ott lakók mozgalmat indítanak az út rendbehozataláért, a városi tanács pedig felkeresi a római katolikus egyház elöljáróit, hogy a kápolnát hozassák rendbe, hátha így be lehetne kapcsolni a Kálvária dombot a turisztikai körforgásba, hisz innen gyönyörű a kilátás a városra. A városi tanács elhatározta a Teleki utcai villamos sínek az út közepére való áthelyezését, közlekedésbiztonsági okokból, ugyanakkor felülvizsgálják a Villamos Vasútnak a várossal kötött valamennyi szerződését. Szóba került a villamos vasút Szent László téri pavilonjának bővítése is, mert ott a vasút egy nyilvános telefonállomást tervez létesíteni.

 Rengeteg érdekes írás, híradás, kuriózum van ezekben a lassan porladó újságlapokban, nem beszélve arról az objektív tájékoztatásról, pártatlanságról, amit egy, az  olvasót maradéktalanul kiszolgáló napilaptól elvárt az ember. Pedig igencsak nehéz idők jártak akkoriban mindenkire. Emberséget, gerincet próbáló idők. Így mesélték a régiek. Csak az idők változtak és a gerincek lettek képlékenyebbek." 

Forrás : farkaslaszloblogja.blogspot.ro 

Fotók Nagyvárad szobrairól

"Évtizedek óta élek ebben a csodálatos városban, Nagyváradon, ami naponta újat tud mutatni, annyiféle arca van. Szeretem múltját, jelenét és aggódom a jövőjéért. Kutatom a régmúltat, poros, szakadozó újságlapokon keresem az itt élt emberek tetteit, a tetteket amik egykor naggyá tették a várost" - írja Farkas László.

Videó 

 

Nagyvárad emléktáblái

"Évtizedek óta élek ebben a csodálatos városban, Nagyváradon, ami naponta újat tud mutatni, annyiféle arca van. Szeretem múltját, jelenét és aggódom a jövőjéért. Kutatom a régmúltat, poros, szakadozó újságlapokon keresem az itt élt emberek tetteit, a tetteket amik egykor naggyá tették a várost " - írja Farkas László.Blogja : http://farkaslaszloblogja.blogspot.ro/

Videó 

"Csontokra építik a jövőt "?

 

Olaszi temető,ma park.Saját fotó 

Nevelőapám haláláig rendszeresen jártam az Olaszi temetőbe,mert a négy éves lánya pihent ott.Halála után egyre nehezebben lehetett megtalálni a sírt,mert a rombolás nagy méreteket öltött.Petru Filip polgármester idejében lett eldöntve,hogy megsemmisítik,mert parkot fognak kialakítani a helyén.A maradék területet elosztották az egyházak között.Ki lett hirdetve,mindenki kihantolhatja és elvihető más működő temetőbe a hozzátartozó maradványait.Nevelőapám kislánya az Olaszi temetőbe maradt,mert a testvére nem tudott hazajönni és intézkedni.Azt gondolom,sok hasonló eset történt.

Nevelőapám azt mondta a temetőben,hogy : "Csontokra építik a jövőt ". Elmondta,hogy fiatal korában látta,miként teszik tönkre,és semmisítik meg a temetőket.Tőle tudtam meg, a régi Őssi temetőt felszámolták,hogy helyet biztosítsanak az Înfrăţirea gyárnak,melyet a "csontokra" építettek fel.Hála több helytörténésznek,kutatónak több régi emlék megmaradt a régi temetőkről.

Az Olaszi temetőről a néhai Kordics Imre írt egy cikket.Ezt olvashatjuk:

"Az ún. Olaszi temetôt 1779. február 9-én nyitották meg. A sírkert 1972-ben zöldövezet státusba került, és bezárták, ahol már ekkor elkezdődött a napjainkig tartó rombolás. Az 1980-as évek elejére az egyre pusztított temető tabu téma lett. A rombolás hihetetlen méreteket öltött, a hatóság hallgatólagos beleegyezésével a sírkert útban volt, mert a múltat idézte. A hatóság nem akarta, az egyházak nem tudták megmenteni." teljes cikk : hhrf.org

Az Újvárosi temetőkről írja Péter I. Zoltán a következőket : "Újvárost északon a Sebes-Körös, délen a Pece-patak határolta. Nyugaton a XVIII. század elején nemigen terjedt túl a Kápolna (ma Rahovei) téren és a mai kéttornyú református templomon. E város legrégibb temetője a Német (volt Teleki, ma Primăriei) utcában, az ottani temetőkápolna körül volt (a mai Rahovei tér helyén). Ezt nevezték később Régi temetőnek."

"Régi temető bezárása és felszámolása után a város és a plébánia két másik temetőt nyitott. Egyiket a Pecétől délre, a későbbi Vámház (ma Sucevei) utcában létesítették 1778-ban. Ez lett a Zöldkerti temető, amelyet Felső vagy Kistemetőként is emlegettek; a jelenlegi Vadului, Mimozei, Ion Vidu és Sucevei utcák határolták. Háromnegyed részét római katolikus, egynegyedét a görög katolikus felekezetűek használták. Mivel a XIX. század végére körbeépült, ezért a hatóság 1899-ben bezáratta. A bezárt Zöldkerti temetőben az exhumálások határideje az 1920-as években kiadott címtár szerint 1940 lett volna, hogy utána lehessen a telket felparcellázni."

"Létezett még 1799-től az úgynevezett Alsó temető, amelyet később Őssi temetőnek neveztek. Az egykori Lóvásár tér mögött a római katolikusok temetője volt, ettől délre a református, majd a görög katolikus parcellák húzódtak. Ezt a sírkertet 1952-ben zárták be a közelében levő vasgyár és vegyi gyár bővítése miatt.
Nem messze tőle, az úgynevezett Madárváros peremén volt a Hattyú utcai zsidó temető. Első írásos említése 1766-ból való. Ez volt a város legrégibb ismert zsidó temetője. A város terjeszkedése miatt csak 1800-ig használták. A Hattyú utcai temető bezárása után a sírköveket avatatlan kezek széthordták. Ahogy Mózes Teréz feljegyezte, a szomszédos utcákban építkezéseken évtizedekkel később is gyakran találtak héber feliratos köveket."
 Teljes cikk : biharmegye.ro

Péter I. Zoltán cikkéből megtudjuk melyek voltak Velence és Váralja temetői :
"Mint a többi városnak, így Velencének is megvolt a saját temetője. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a XVIII. század elején hol lehetett ez. Bizonyos ellenben, hogy a század utolsó harmadában a várostól keletre, az egykori téglavető közelében temetkeztek. Itt létesítettek több temetőt is. A Kolozsvári utcáról a Temető sikátoron lehetett megközelíteni (a XX. századi szőrmegyár mellett). A görög katolikusoknak 1775-ben, a római katolikusoknak 1778-ban, az ortodoxoknak 1779-ben adott itt temetkezési helyet a magisztrátus.
Az itteni temetőket 1870-től a Kolozsvár felé vezető vasútvonal választotta el. A vasúttól keletre a római katolikus, a görög katolikus és az ortodox temető húzódott. A római katolikus temetőben volt egy kis kápolnaszerű sírbolt is, melyet a XIX. század második felében építtetett Ember Emánuel.
A vasútállomás felőli részen volt a görög katolikus temető másik része, a zsidó temető és attól északra a református sírkert. A görög katolikusok parcellájába 1782-től, a református temetőbe az 1790-es évektől temettek. A velencei zsidó temetőbe, egy 60 négyzetméternyi területen, 1801-től kezdve kezdtek temetkezni a Hattyú utcai temető helyett. Az itt levő legrégibb sírkő is 5561/1801-ből származik. A velencei izraelita temető rövid idő múlva kicsinynek bizonyult, szükségessé vált a megnagyobbítása. Gyűjtés útján szerzett pénzen 1864-ben új részt vásároltak hozzá, s két év elteltével ismét bővítették. Nagyjából az 1870-es évektől a sírkövek héber feliratai mellett megjelentek a magyar vagy német nyelvű feliratok is. Ma is létezik ez a temető, bár egy ideje már nem temetnek ide. A szomszédságában levő református, római katolikus, görög katolikus és ortodox temetőt 1952-ben és az után felszámolták az iparosításra hivatkozva."

"Váraljának is megvolt a külön temetkezési helye, a Kommendáns réti temető, a Ghillányi (ma Dimitrie Cantemir) utca elején levő kanyar déli része mögött (nagyjából a mai Anatole France, Industriei, Alexandru Vlahuţa és Costa-Foru utcák által közrezárt terület), külön katolikus és református résszel. A Csillagváros közelsége miatt csillagvárosi temetőnek is nevezték.
Hogy mikor létesült? Erre vonatkozó adat mindeddig nem ismeretes. Vélhetően Váralja hivatalos elismerése után, a XVIII. század végén létesítették, de az sem kizárt, hogy előbb, valamikor a század elején. Az is elképzelhető, hogy az 1700-as évek elején a temető még a Ghillányi utca másik oldalán lehetett, a későbbi villamosmű helyén, ugyanis találtak ott régi sírokat. Az 1859-ben készített Halácsy-féle és az 1890-ben kiadott Berger-féle térképen még szerepel, a későbbieken már nem. A XX. század elejére zárták be. A Ghillányi utca menti részt 1900 elejére fel is parcellázták, és itt építkezhettek is – egy korabeli térkép tanúsága szerint –, de a mögötte levő egykori temető helye akkor még érintetlen maradt."
Teljes cikk : biharmegye.ro

Péter I. Zoltán írt az Újvárosi központi temetőről,mely ma Rulikowski temetőnek hívjuk.Történetét olvashatja a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro-n.

Bihar vármegye gazdasága Trianon előtt

Mujacsics Levente írt egy cikket "Bihar vármegye gazdasága Trianon előtt " címmel.Olvasható a biharkutatas.hu-n. 
Így kezdi :