Nemzetegyesítés helyett a kommunisták elűzése - Traian Moșoiu tábornok Európa hőse?

 

A Traian Moşoiuról szóló tárlat május 26-ig lesz látható a főtéren.Forrás : Bihari Napló

"Az impériumváltás száz éves évfordulójára rendezett váradi ünnepségsorozatot több helyen is a város „felszabadításaként” hirdetik az esemény szervezői, köztük a polgármesteri hivatal." - írja Pap István a Bihari Naplóban. Florin Birta alpolgármester beszédét nem lehet minősíteni,mert meghaladja a képességét. Elgondolkoztató Cristina Puşcaş, a nagyváradi városi múzeum munkatársának a beszéde,mely szerint Traian Moșoiu tábornok Európa hőse volt 100 évvel ezelőtt.Idézet a cikkből :

"Cristina Puşcaş kijelentette, hogy Traian Moşoiunak köszönhető az, hogy Európában nem huszonöt évvel hamarabb vezették be a kommunizmust."

Történelmi fordulat Váradon: 1919.április 20.- Mi kezdődött el 100 éve??

 

 1919. május 23-án I. Ferdinánd román király és felesége, Mária királyné érkeztek Nagyváradra, hogy birtokba vegyék a várost.Forrás : Bihari Napló

 

 

"Egy város életében vannak események, amik hosszú időre meghatározzák történeti fejlődésének menetét. Ilyen sorsfordító esemény volt Váradnak az 1919 áprilisában végbement úgynevezett impériumváltás."- írja Dr. habil. Fleisz János cikksorozatának második részében.Kijózanító a cikk mondanivalója.Nem lehet megváltoztatni a történelem menetét.Idézet a cikkből : 

"A román királyi hadsereg bevonulásával Nagyvárad helyzete teljesen megváltozott. A város ugyan megszabadult a proletárdiktatúrától, megmenekült a pusztításoktól és visszatérhetett a polgári élethez, viszont a román katonai bevonulás egyben a magyar fennhatóság elvesztését is magával hozta. Teljesen eltérő volt a magyar és a román lakosság hangulata is. Míg a románok kitörő örömmel fogadták a kialakult helyzetet, a magyarok csak ideiglenesnek tekintették és abban reménykedtek, hogy a békeszerződés által a város visszakerül a magyar állam kereteibe. Ez is vezérelhette döntésében Nagyvárad elismert polgármesterét, amikor féltve szeretett városát, elébe ment az Antant nevében a bolsevizmus ellen fellépő román katonaságnak és lényegében átadta nekik a város vezetését. A királyi Románia vezetése és társadalma viszont véglegesnek tekintette a város birtokba vételét, az sem zavarta őket, hogy Nagyvárad addigi több mint 830 éves története során sohasem tartozott a román állam fennhatósága alá, a város lakosságának (1910-ben) pedig 91 százaléka volt magyar anyanyelvű és mindössze 5,6% román! A román csapatok a román egyesülés ismert jelszava mellett, fellépésüket akkor a proletár diktatúra elleni harccal is indokolták, ami akkor híhetőnek tűnt, azonban bő 25 évvel később, 1944. október 12-én a szovjet csapatok éppen a románok segítségével foglalják el Nagyváradot, hogy aztán röviddel később a hosszú kommunista rendszert kényszerítsék a város lakosságára." 

Olvassa el a teljes cikket a Bihari Naplóban. Ha tudja ,tegye a könyvjelzők közzé,mert ha kérdése van,a cikksorozatban választ kaphat. 

Mi kezdődött el 100 éve?A cikkben olvashatjuk a választ : 

"Az alig berendezkedett új hatalom 1919 szeptemberében megindította az offenzívát a város teljes elrománosítása érdekében. Nagyvárad város térparancsnoksága nevében Boerescu térparancsnok körrendeletet bocsátott ki, amelynek szövege kifejezte a jövőbeli szándékot: „Az érvényben lévő haditörvények értelmében a magyar nemzeti színek viselése Nagy-Románia területén tiltva van. Ezen rendelethez képest elrendelem és felhívom Nagyvárad lakosságának figyelmét arra, hogy az ellenszegülőket, kik a magyar nemzeti színeket ezután is viselni fogják, azonnal tartóztassák le, és állítsák elő ezen parancsnokságnál.” A lakásrekvirálások is elkezdődtek, az esküt nem tett tisztviselők lakásait, illetve a négyen felüli szobákat vették hatóságilag igénybe. Külön rendelet utasított a román nyelvű cégfeliratok 1919. október 1-től való kitevésére." 

Ez a folyamat nem fejeződött be,talán ezután következik a csúcspontja.Mit tehetnének a váradi magyarok?A válasz egyszerű, sajnos pontosan ezt nem teszik ...

1919. április 20. : impériumváltás Nagyváradon magyar szemszögből

 

A román csapatok bevonulása Nagyváradra (1919. április 20–21.).Forrás : Bihari Napló

"Egy város életében vannak események, melyek hosszú időre meghatározzák történeti fejlődésének menetét. Ilyen sorsfordító esemény volt Váradnak az 1919 áprilisában végbement úgynevezett impériumváltás, amely a román fennhatóság kiterjesztését jelentette." - írja Dr. Fleisz János a Bihari Naplóban.

"Sorozatunk ennek az éppen 100 éve végbement gyökeres változásnak az eseményeit, körülményeit és közvetlen következményeit mutatja be." - olvashatjuk a cikkben.Örömmel olvastam a cikket ,mert Dr. Fleisz János alapos történelmi pontossággal ismerteti az eseményeket.Mi történt Váradon 100 évvel ezelőtt?A cikkben választ kaphatunk.Ez egy hiánypótló sorozat,melyet mindegyik váradinak ajánlható.Idézetek a cikkből : 

"Az 1918. november 13-án aláírt belgrádi fegyverszüneti egyezmény értelmében a kijelölt demarkációs vonaltól délre fekvő területeken a közigazgatás a magyar kormány kezében maradt." 

"Nagyváradon 1919. március 22-én kezdődött meg a Tanácsköztársaság uralma. A népszerűtlen, jogtalan rendeletek miatt a helyi társadalom törésvonalai elmélyültek. Az új intézmények közül a Munkástanács lett a legfontosabb. A magyar és a román Nemzeti Tanácsot feloszlatták, a polgári pártok maguk mondták ki feloszlásukat. Szigorú intézkedéseket hoztak, amelyeket március 25-én jelentettek be a város főterén egy nagy népgyűlés keretében." 

"1919. április 18-án, nagypénteken Nagyváradon már rendkívül feszültté vált a hangulat. A román hadsereg közeledésének hírére a kommunisták a helyi román közéleti személyiségek letartóztatást határozták el. Ez nagyrészt meghiúsult, mindössze hat román vezetőt vettek végül őrizetbe, élükön Roman Ciorogariu püspöki helynökkel és Iustin Ardelean ügyvéddel, akiket a görögkatolikus püspökség székházában helyeztek el. Időközben nyilvánosságra hozták, hogy a románok megkezdték az offenzívát. Ennek hírére Oroszlán (Lőwy) Pál, a Hadügyi Népbiztosság nagyváradi politikai megbízottja kihírdette Nagyvárad város területén az ostromállapotot és ismertette tervét: Váradot ideiglenesen teljesen kiürítik, s védelmi vonalat állítanak a román hadsereg feltartóztatására." 

"A feszült helyzetben a városi tanács sürgősen összeült, ahol Rimler Károly polgármester a következőképpen foglalta össze véleményét: „A legfontosabbnak tekintem a város nyugalmát és a város közbiztonságát. Én nem politizálok, én csak azt nézem, hogy ennek a városnak, melyet 35 éve szolgálok, egyetlen polgárát se érje baj, és hogy a bevonuló román csapatoknak ne legyen oka arra, hogy megtorlással éljen.” 

 

 "1919. április 20-án, húsvét vasárnapján kora reggel Jánossy Gyula főkapitány, Halász századossal felkereste Iustin Ardeleant, azzal a céllal, hogy felhívják telefonon a román hadsereg Mezőtelegden állomásozó 6. hadosztályának parancsnokságát a Váradra való bevonulás meggyorsítása érdekében. A románok közölték, hogy Fugyivásárhelyen csak gyenge előőrseik vannak, a Váradra való bevonulást csupán hétfő délutánra tervezték. Emiatt délután 4 óra előtt nem vonulhatnak be ha a sértetlen bevonulásra nem kapnak garanciát. Ennek biztosítása érdekében Halász százados egy küldöttség élén a román csapatok elé ment, akikkel megállapodtak a bevonulás módozatairól." 

"A város vezetése Rimler polgármesterrel az élen, a Kolozsvári út végén lévő vízműnél várakozott. Úgy határoztak, hogy a város román polgársága nevében Ardelean Iustin üdvözölje az érkező parancsnokot. Ő először Dumitru Sachelarie tábornoknak jelentette, hogy a város nyugodt és rend van mindenütt. A vízműtelep mellett több száz főnyi tömeg várakozott. Traian Moşoiu (1868–1932) tábornok, az északi seregek főparancsnoka kíséretével délelőtt fél 12 körül érkezett a nagyváradi vízműtelephez, ahol a város küldöttségének élén Rimler Károly polgármester, Lukács Ödön főjegyző, helyettes polgármester és Thury László főügyész várakozott. Rimler magyar nyelven a következő szavakat intézte a parancsnokhoz: „Tábornok úr! Nagyvárad város tanácsa és polgársága képviseletében jelentünk meg, hogy fogadjuk parancsnok urat és az általa vezetett hadsereget. E város polgársága mindenkor testvéri egyetértésben és békében élt a város falai között és békésen akar élni a jövőben is. Éppen ezért az a remény táplálja, hogy a megszálló csapatok részéről jóindulatú bánásmódban lesz része. Városunk semminemű ellenállást nem tanúsít, benne csak a rendfenntartók vannak fegyverrel ellátva, éppen ezért tisztelettel kérem tábornok urat, hogy a város békés polgárságát, amely nehéz öt hónapon át teljes rendet tudott fenntartani, jóindulatú oltalmába venni szíveskedjék.” Traian Moşoiu tábornok román nyelven így válaszolt: „Polgármester úr! Nagyrészt megértettem magyarul is szavait. Kijelentem, hogy mint az antant megbízottjai, a rendet és békét megteremteni jövünk. Minthogy jelszavunk a testvériség, egyenlőség és szabadság, reméljük, hogy ezen feladat teljesítésében e város polgársága és tanácsa, amelynek béke- és rendszeretetéről már előzetesen is tudomásunk volt, bennünket ebben a feladatunkban hathatósan támogatni fog. A rend fenntartására nagy súlyt helyezek, és ehhez kérem a város lakosságának és vezetőségének közreműködését és támogatását. A rendzavarókkal, anarchista elemekkel a legszigorúbban fogunk elbánni, és a rendet minden eszközzel fenn fogjuk tartani. Aki a rend ellen vét, az legyen elkészülve a szigorú büntetésre.” Rimler Károly polgármester hozzátette: „Kérem tábornok urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy hat hónap óta folytonos politikai változáson ment keresztül a város közönsége, de – és ezt különösen figyelmébe óhajtom ajánlani a tábornok úrnak – a város közönsége igyekezett mindenkor a rend fenntartása érdekében alkalmazkodni a viszonyokhoz és soha semmi rendzavarás nem történt.” Moşoiu tábornok válaszában kifejtette: „Mindenről a legpontosabban vagyok tájékozódva, tudom, hogy milyen magatartást tanúsított a közönség minden időben, és örvendek, hogy senkinek sem történt bántódása. Ezentúl bárki jöhet hozzám, ha rajta valami sérelem esik és én igazságosan fogom orvosolni azt. Szívélyesen fogadok bárkit bármiféle kéréssel és türelemmel fogok mindenkit meghallgatni.”" 

Teljes cikk : biharinaplo.ro