Három nap,három ünnep-Melyiket ünnepeljük?

 

Kelta pap.Forrás : szeretlekmagyarorszag.hu 

 

Forrás : szeretlekmagyarorszag.hu  

Három nap,három ünnep?Október 31-én az emberek a Halloweent,november elsején a Mindenszenteket,november másodikán a Halottak napját ünneplik.Feltevődik a kérdés : Melyiket ünnepeljük?Milliók mennek ezekben a napokban a temetőkbe,hogy virágokat,gyertyákat gyújtsanak a szeretett halottaik sírján.Mi ebben a kivetnivaló?Ha elolvassa a forrásanyagot,akkor meggyőződhet arról,hogy melyik ünnep elfogadott a Biblia szerint.Az ember fejében meg sem fordul,hogy az eredetük a pogány korszakig nyúlik vissza.Az első keresztények a Wikipédia szerint nem ismerték,és nem is ünnepelték ezeket az ünnepeket. 

A Szeretlek Magyarország cikkében fontos információkról olvashat,melyek által eldöntheti melyik ünnepet tartsa meg.Mit olvashatunk a Károli fordítású Bibliában?  Korinthusbeliekhez írt I. levél 10. rész 21. verse :  

"Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei."

Miklós és Mikulás

 

"Képek a hazai népéletből", a Vasárnapi Ujság cikkének illusztrációja a Mikulás-napi népszokásról (1865).Forrás : hu.wikipedia.com

Több generáció várta a Mikulást,mert december 5-én este sok gyermek kapott "ajándékot". Ki kellett tenni az ablakba a cipőket és csizmákat tisztán,és láss csodát,a kért ajándékot találtuk meg,ha jó gyermekek voltunk.Ha nem,akkor is kaptunk valamit,egy virgácsot.

Jó visszaemlékezni ezekre az izgalmas estékre.Sehogyan sem tudtam választ kapni arra a kérdésre,hogy Mikulás hogyan tudta egy este minden gyermeknek a földön a kért ajándékokat elvinni.A rénszarvasok sokat segítettek,de hát a föld forog,vagyis nem egy időpontban "szolgálta ki" a gyerekeket.Bennem megmaradt a kételkedés.Később amikor megtudtam az igazságot,nagyon csalódtam a Mikulásba.

Miklós névnapról ezt olvashatjuk a Wikipédián : "A Miklós a görög Nikolaosz név szláv változatából származik, jelentése győzelem + nép,egyes források szerint nép ragyogása.". Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikulás szokása csak az elmúlt 100-150 évben honosodott meg nálunk. Mit tudunk a Mikulásról?A Wikipédián olvashatjuk :

"A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják." 

A szocialista időkben Télapóként ismertük a Mikulást.Ezt olvashatjuk :

"Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak." 

A Mikulás a földre költözött,mert nagy hasznot húznak a kereskedők.A magyarázat : 

"A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle."

Miért lett nagyon elterjedt a Mikulás?Mert a kereszténység pogány ünnepeket vett át.Ezt olvashatjuk :

"A kereszténység, amint a nyugati világ uralkodó vallása lett, átvett pogány ünnepeket és szokásokat. Ezek közé tartozott az északi népek (főleg a vikingek) azon szokása, hogy a téli napforduló idején megajándékozták egymást. Odin, Woden szász istenhez hasonlóan ajándékokkal megrakott szekerén száguldott át az éjszakai égbolton. A kereszténység Szent Miklós (a gyermekek védőszentje) napjához kapcsolta aztán ezt az ünnepet. Innen származik a Mikulás név."

A Mikulás legendáját olvasva azt tudjuk meg,hogy a kis-ázsiai Miklós a myrai püspök titokban ajándékozott meg egy szegény ember három lányát.Több változat létezik,de a közös bennünk Miklós püspök,aki titokban ajándékokat osztogatott.A globalizáció hatására az egész világon elterjedt.Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Szilveszter és Újév

 

Forrás : szilveszter.hu 

Szilveszter és Újév eredetéről,szokásairól olvashat a következő cikkben : 

"Az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. A hajnalig tartó ünnepség a római szaturnálikból hagyományozódott ránk. Hatalmas mulatságok voltak ezek, ahol még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték újévként, tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az állatokat a levedelőkről. Európában sokáig mozgóünnepként ülték, az is előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően sokáig XVI. századig karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince Pápa pontot tett az ügy végére, és 1691-ben kihirdette, hogy az újév napja mindig január 1. legyen.

 

Újévi népi tradíciók

Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához. Protestáns hagyomány például az óvétemetés. Bizonyos vidékeken pedig - a termékenység érdekében - nyájfordítást tartottak, az állatokat felkeltették, hogy rávegyék őket, hogy feküdjenek az egyik oldalukról a másikra. Erdélyben egykor kiharangozták ez elmúlt évet és énekeltek az újév beköszöntével. Volt ahol álmokból jósolták meg a következő évet, ezért fontos volt, hogy jusson idő a vigadalom mellett némi szundításra is.

  

Újév napján

Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt. Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza  az egész évünket.

 

Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.

 

Fokhagyma kalendárium: 12 gerezd fokhagymát tettek ki, amelyek a hónapokat szimbolizáltak, ezekre sót tettek. Ha a gerezdek átnedvesedtek reggelre, akkor az azt jelölő hónapra sok csapadékot jelentett. Az sem volt mindegy, milyen vendég érkezik a házhoz újévkor. Ha férfi jött az szerencsét jelentett, ha nő az balszerencsét. Az egészségre is több hiedelem vonatkozott, például friss vízben mosdottak meg annak érdekében, hogy egész évben megőrizzék vitalitásukat.

  

 

 

A zajkeltés eredete

Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással. Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be. Erre szolgál egyébként a bulizás is.

 

Miért fogadkozunk?

Elsősorban azért fogadtunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddig hibáinkat és tisztalappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor ki lehet nyíltan mondani mit nem csináltunk jól eddig, és miben szeretnénk változtatni a következő évben.

 

Együtt boldogabb

Az ökör iszik magában – tartja a mondás. Nem véletlen, már az ókorban is sokan együtt ünnepeltek. A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni, bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes

  

Étkezés, ételek újév napján

A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét”. Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz. " 

Forrás : szilveszter.hu

A Pészah vagy a Pászka eredete

 

Pászka.Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon sok zsidó élt a második világháborúig.A háború befejezése után az életbe maradott zsidók hazajöttek,majd kivándoroltak az újonnan létrehozott Izrael államba.Napjainkban kevés zsidó él Nagyváradon.Nagyon sok váradi emlékében él még a zsidó Pészah ünnepe.Miért fontos ez? Mert Jézus és az apostolok először megünnepelték a Pészahot,majd megtartották az első Úr vacsoráját. Ekkor parancsolta meg Jézus az Úr vacsorának az évenkénti megünneplését.Majd később alakult ki a húsvéti ünnep,melyben Jézus feltámadását ünneplik.Mi a Pészah ?Mi az eredete? Mikor ünnepelték meg?

A Wikipédia ezt írja :

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.

Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Forrás : hu.wikipedia.org

A kovásztalan kenyerek ünnepekről ezt olvashatjuk :
" A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)"
 Forrás : hu.wikipedia.org

Miért fontos a keresztényeknek ?
" Az utolsó vacsora néven ismert esemény egy szédereste volt, amit Jézus Krisztus a tanítványaival töltött. Jézus töltötte be a családfő szerepét. Ő mondta el a Kiddúst (Mt 26,27). Az evangéliumi beszámolókban a mosakodás eseménye is megjelenik, Jézus mosta meg a tanítványok lábát, ezzel arra utalva, hogy meg fogja tisztítani őket a bűneiktől. Jézus jobbján János ült, ez összecseng azzal a hagyománnyal, miszerint János volt a legfiatalabb apostol. A szédereste folyamán a legifjabb gyermek gyakran a családfőre támaszkodik. Így tett János is (Jn 13,23). A falat bemártása szintén fontos szerepet kap az utolsó vacsorán: ezzel leplezte le Jézus elárulóját (Jn 13,21-27). Jézus bemártotta és odaadta Iskarióti Júdásnak. Ha tartották magukat a szokáshoz, Júdás után a többiek is kaptak egy-egy bemártott falatot. Lehet, hogy ezért nem volt világos a tanítványok előtt, hogy ki árulja el Jézust. Júdás elment a szertartásról, így az úrvacsora bevezetésénél már nem volt jelen. Abban az időben még sült bárányból, keserű zöldségekből és pászkából állt az étkezés, a bárányt a Templom lerombolása után (Kr. u. 70) kivették az étrendből. A harmadik pohárnál (megváltás pohara) vezette be a Messiás az úrvacsorát. A negyedik pohárra (elfogadás/dicséret pohara) mondta Jézus, hogy nem issza mindaddig, míg a tanítványaival a messiási királyságban nem ihatja együtt (Mt 26,29). Az evangéliumi beszámolókban a záróhimnusz is megjelenik: „És dicséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.” (Mt 26,30)."
 Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünnepelték meg a zsidók? " Az eltérést a zsidó naptárrendszer okozta a kezdetekben, ugyanis a hónapok kezdetét a Jeruzsálemben megjelenő újhold határozta meg." Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünneplik meg Gergely-naptár szerint 2020-ig?Az először a zsidó naptár,majd a Gergely-naptár szerinti dátumot olvashatja.

• 5775: 2015. április 3–10.
• 5776: 2016. április 22–29.
• 5777: 2017. április 10–17.
• 5778: 2018. március 30–április 6.
• 5779: 2019. április 19–26.
• 5780: 2020. április 8–15.

  Forrás : hu.wikipedia.org 

Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n '