Ilie Bolojan nem adja fel : alacsony házaktól a felhőkarcolókig

 

Forrás : ebihoreanul.ro 

Ilie Bolojant kemény fából faragták,mert az eredeti tervét nem adja fel.Miről van szó?A kolozsvári Planwerk cég egy tanulmányt készített,mely alapján felmérték a belvárosban és 13 főútvonalon az alacsony házak,épületek számát.Összesen  581 alacsony házról,épületről van szó.Ezekre az alacsony házakra,épületekre akarnak építkezni.A Helyi Tanács megszavazta, de az RMDSZ és a PSD akadékoskodott,felbosszantva a polgármestert.Szóváltásba keveredett Ilie Bolojan Kirei Melinda RMDSZ tanácsossal.Eső után köpenyeg?Az első tervet a bíróság elutasította, de a Városháza megfellebbezte,és ezt a kolozsvári Panwerk cég által kidolgozott tanulmányt csatolják hozzá.A bíróság helyben hagyja?Az eBihoreanul cikkéből több információt olvashat.A bíróság eldönti, mennyire törvényes Ilie Bolojan "eszement" ötlete.Ha sikerül a terve,akkor csak még egy lépés és felhőkarcolókat fognak építeni Váradon.A váradi talaj megbírja ezeket a magas épületeket?Az első próba a Micula fivérek 19 emeletes lakó és irodaparkja .

A fenti bekezdés személyes vélemény.A Bihari Naplóban Pap István cikkének a bevezetője megadja a választ arra,hogy mi Bolojan célja az alacsony házakkal :

 

Forrás : Bihari Napló

"Hét ellenszavazat mellett fogadta el a nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén azt a tanulmányt, melynek alapján a város többletadóval sújtja az alacsony házak tulajdonosait." 

Olvassa el a teljes cikket,és gondolkodjon el az olvasottakon : 

"Az elfogadott határozat szakjelentése kimondja, hogy a most elkészült tanulmány 581 olyan ingatlant azonosított a vizsgált területen, amelyeket magasítani kellene, ezek közül 93 a belső belvárosban van, 280 épület a történelmi belvárosban helyezkedik el, további 208 épület pedig a város fő útvonalain. A tanulmányhoz kapcsolódó szabályzat az utcafrontból kiugró ingatlanokat is többletadóval sújtotta volna, de a tegnap előterjesztett tanulmány szakjelentése rögzíti azt, hogy a vizsgált épületeknek kevesebb mint egy százaléka tér el az utcafront vonalától, és mivel ez nagyon kicsi arány, ezért a tanulmány ebben a vonatkozásban semmiféle előírást nem fogalmaz meg, tehát az utcafrontból kiugró ingatlanok tulajdonosai megúszták a többletadóztatást. A tegnapi tanácsülésen vita alakult ki Kirei Melinda és Ilie Bolojan polgármester között a javaslat kapcsán, míg Liviu-Mihai Sabău-Popa PSD-s helyi tanácsos a határozati javaslat visszavonását kérte addig, amíg a Bihar Megyei Prefektúra által a többletadóztató szabályzat ellen indított per lezárul, de erről a felvetésről nem szavaztak, az ülésvezető elnök csak a tanulmány elfogadására vonatkozó határozattervezetet szavaztatta meg. A tervezetet az RMDSZ és a PSD-frakció hét ellenszavazata mellett fogadta el a helyi tanács."

A bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot.

"Döntött a bíróság: érvénytelenítette a túl alacsony és utcafrontba nem illeszkedő épületek felüladóztatásáról szóló nagyváradi tanácsi határozatot."- írja Fried Noémi Lujza a Maszolban .Mit jelentett volna? Idézet a cikkből :

"Nagyváradon a túl alacsony vagy az utcafrontba nem illeszkedő házak tulajdonosait sújtotta volna 50 százalékos felüladóztatással az önkormányzat."

A Városháza fellebezhet, 15 napja van rá. Mit lép Ilie Bolojan?

Teljes cikk : maszol.ro 

Idézet a a Bihari Napló cikkéből :

"Az ítélet kapcsán Delorean Gyula alprefektus lapunknak nyilatkozva elmondta: „mi az első pillanattól kezdve úgy gondoltuk, hogy ez egy törvénytelen határozata az önkormányzatnak. Nem lehet megmondani senkinek, hogy mit csináljon a magántulajdonával. Ha valaki a törvényeknek megfelelően, építkezési engedéllyel építkezett egyszer, azt el kell fogadni. A magántulajdont az Alkotmány védi Romániában” – fogalmazott. Az alprefektus hozzátette, hogy mivel első fokú ítéletről van szó, a polgármesteri hivatal fellebbezhet. Delorean kifejtette, hogy a polgármesteri hivatal egyetlen törvényes eljárása a magántulajdonnal rendelkezőkkel szemben a kisajátítás, de ez is csak közösségi érdeket szolgáló beruházás megvalósítása során alkalmazható."- írja Pap István.

Az önkény nem megfelelő viselkedés- Bizakodhatunk?

"Nagyvárad polgármestere nem mondott le arról, hogy itteni regnálásának talán legabszurdabb és legönkényesebb intézkedését gyakorlatba ültesse. Ehhez most el is készült az a tanulmány, ami úgymond szakmai megalapozása kíván lenni annak, hogy miért kell az alacsony házakat többletadóval sújtani Nagyváradon. Ebből a dolgozatból ha más nem is, de annyi konkrétum kiderül, hogy első körben a város legbelső részében kilencvenhárom alacsony ingatlanra vetnének ki többletadót. Hatalmas ez a szám, annál is inkább, mert egy igen kicsi, mintegy harminc utcát és utcaszakaszt magában foglaló területet vizsgáltak, ráadásul ebben az övezetben van a város műemléképületeinek, templomainak, közintézményeinek a túlnyomó többsége, amelyek – szerencsére – kiesnek az adóterhelés hatálya alól." - olvasható a Bihari Napló Kommentár rovatban. Teljes cikk :

"Ilie Bolojan polgármester a leghamisabb érvekkel próbálja a lakosok megdöbbenését tompítani. Ezek közül az első az, hogy többletadó kivetésére joga van az önkormányzatnak, ha gazdasági, szociális és földrajzi okokkal ezt alá lehet támasztani. Csakhogy a tanulmányból semmilyen konkrét indok nem derül ki, mindössze arra a világrengető felismerésre jutnak a kutatók, hogy amennyiben nagyobbak lennének a kicsi ingatlanok, akkor több pénzért lehetne eladni, illetve bérbe adni azokat. Bolojan ezt megtoldja azzal a tautológiával, hogy az adóemelés maga egy gazdasági-pénzügyi intézkedés, és mint ilyen, felfogható gazdasági indoknak. Földrajzi oknak meg elég annyi, hogy egy megadóztatott ingatlan szükségszerűen a földrajzi térben helyezkedik el…

A polgármester elbagatellizálja az ügyet azzal, hogy a város nem a pluszbevétel érdekében adóztatja keményebben az alacsony házak tulajdonosait, hiszen konkrét összegekben mérve nem lesz olyan nagymértékű az az ötven százalékos adóemelés. De ha csupán egyetlenegy tulajdonostól akár csak egyetlen lejt is elvesznek önkényesen, az már több a megengedhetőnél! Azt pedig bízzuk az érintett jogi- és magánszemélyekre, hogy eldöntsék, mennyire csekély összeg az a mondjuk plusz ezerötszáz lej, ami kirepül a zsebükből egy polgármesteri hóbort miatt.

Nagyvárad ura unos untalan azt hangoztatja, hogy a többletadóztatással nem kényszerítenek senkit semmire, hanem csak a „viselkedéseket akarják megfelelő irányba befolyásolni”. Nos hát, a többletadóztatással történő befolyásolást mindközönségesen nyomásgyakorlásnak hívják, hiszen a város valójában pénzügyi eszközökkel zsarolja meg a megbélyegzett házak tulajdonosait, hogy olyan beruházást vagy tranzakciót hajtsanak végre, amire valószínűleg nincs anyagi fedezetük, vagy amilyet egész egyszerűen nem áll módjukban vagy érdekükben megtenni. A legdurvábban azokat szorítja sarokba a városvezetés, akiknek ingatlanára nem is lehet emeletet építeni, vagy amely ingatlanok kiugranak az utcafrontból, mert ezeknek az épületeknek a tulajdonosai csak akkor szabadulhatnak meg a többletadótól – vagy hogy a bolojani eufemizmust használjam –, csak akkor viselkednek megfelelően, ha lebontják, vagy eladják saját ingatlanukat.

Meg aztán ebben a kontextusban csakis akkor lenne értelme viselkedésről beszélni, ha a tulajdonosok nem rendeltetésszerűen használnák az ingatlanaikat, mert egy épület magassága amúgy semmiféle támpontot nem nyújt a tulajdonosok viselkedésére vonatkozóan. Ez közvetve magából a tanulmányból is kiviláglik, ugyanis a többletadó hatálya alól kivették az alacsony, de műemléki besorolású ingatlanokat, holott egy alacsony műemléképület tulajdonosa ugyanúgy viselkedik, azaz lakik vagy dolgozik ingatlanában, mint egy szintén alacsony, de nem műemléki besorolású épület tulajdonosa. Tehát valójában nem egy elítélendő viselkedés visszaszorításáról, nem bizonyos viselkedésmódoknak a helyes irányba tereléséről, hanem a város lakosságának tulajdon alapján történő megkülönböztetésről, a többletadóval sújtandó polgárok negatív diszkriminációjáról van szó, ami már emberi jogi kérdéseket vet fel.

Bolojan azt is állítja, hogy a most elkészült tanulmánnyal átlátható helyzetet teremt, mert világossá teszi azt, hogy minden kiszemelt ingatlan esetében milyen beruházások valósíthatók meg, és ez egyfajta segítség, tájékoztató kívánna lenni mind a tulajdonosoknak, mind pedig az ingatlanbefektetőknek. Ez szép és jó lenne, ha egyetlen konkrét intézkedésként nem éppen a többletadót társítanák hozzá. Egy egészséges piacon az ár a törvényes befolyásolási eszköz: ha egy befektető meg akar venni egy olyan ingatlant, amit a tulajdonos vonakodik eladni, akkor addig srófolja fel az árat, amíg meggyőzi a tulajdonost arról, hogy belemenjen az üzletbe. A polgármesteri hivatal azonban nyíltan beavatkozna ebbe a piaci folyamatba, és pénzügyi nyomással hozná kedvezőtlen helyzetbe a tulajdonosokat az ingatlanbefektetőkkel szemben nem titkoltan azzal a céllal, hogy rábírja a tulajdonosokat arra, hogy eladják értékes belvárosi telküket.

Tenné ezt a városvezetés a közérdekre hivatkozva. Igen ám, de a »közérdek« túlságosan általános, elméleti megfogalmazás, márpedig azt maga Ilie Bolojan is beismerte, hogy a kipécézett ingatlanokkal kapcsolatban az önkormányzatnak nincs semmilyen konkrét közérdekű terve: nem akar a helyükön sem zöldövezet, sem utat létesíteni, tehát nem tudja kisajátítani az érintett ingatlantulajdonosokat. A közérdek ezesetben tehát pusztán azt jelenti, hogy minél nagyobb egy ingatlan, annál több adót kell fizetni utána, és minél több pénze van a városnak, annál nagyobb a közjó. A többletadó alkalmazásával azonban előállhat az az abszurd helyzet, hogy egy alacsony ingatlan után több adót kell fizetni, mint egy “megfelelő” magasságú ingatlan után, ebben az esetben pedig az jelentené a közjót, ha a magasabb épületet visszabontanák, hogy aztán ezek után is a megemelt adót kelljen fizetni!

Világos mindezek után, hogy kétféle közjó áll élesen szemben egymással: a Bolojan-féle abszurd és önkényes nyomásgyakorlás, valamint az, amelyiknek lényege a törvényesség, a méltányosság és a józan ész. Bizakodjunk, hogy a valódi közjó fölülírja majd a hamisat." 

Forrás : biharinaplo.ro 

Bizakodhatunk,de az abszolút hatalom Ilie Bolojan kezében van.Azt tehet,amit akar.Mégse? 

Hasonló tartalmú cikk olvasható az eBihoreanulban.

Sakk Ilie Bolojannak ?

 

Ioan Mihaiu.Forrás : ebihoreanul.ro

Ioan Mihaiu prefektus felkérte Helyi Tanácsot,hogy vonják vissza a 679-es rendeletet.Öt oldalon olvashatók a bizonyítékok.Mint ismeretes,Ilie Bolojan azt szeretné,hogy a házak a történelmi központban,belvárosban egyforma lenne. Akinek kicsi a lakása 50%-os többletadót fizetne.Sakk Ilie Bolojannak ?Bővebb információkat olvashat az ebihoreanul.ro-n.

A többletadó nem lendíti fel a turizmust '? Mit láthat a turista délután és este a belvárosban?

 

Az intézkedésnek egyelőre nincs hatása: továbbra is számos üzlethelyiség van zárva a belvárosban

"A Nagyvárad belvárosában ingatlantulajdonnal rendelkezők inkább fizetik a többletadót, mintsem, hogy olcsóbban adják bérbe gazdasági-kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségeiket. A megkérdezettek szerint nem így fog fellendülni a turizmus." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Hihetetlen helyzet van Váradon.Ilie Bolojan többletadóval sújtja azokat az ingatlantulajdonosokat,akik nem adják olcsóbban az üzlethelyiségeiket a belvárosban.Ennek eredményeképpen sok üzlethelyiség üres,vagy kiadó.Mi a gond?Az,hogy nem Barcelonában lakunk.Nem is beszélve,hogy Bolojan a maga útját járja,mert a kezében van a hatalom.Igen ám,de amit megálmodott ,az sehogyan sem valósul meg a belvárosban.A törvény szigorával kell "lesújtani azokra,akik nem tartják be a 827. helyi szabályzatot.Egy kicsit blama lehet amikor jön a turista vasárnap,de alig tud vásárolni a belvárosban.Legfeljebb a Főutcán iszik valamit.Nem is beszélve arról,hogy nem igen talál nyilvános W.C.-t.Minek az?A kereskedelmi egység köteles biztosítani a W.C.-t.A cikkben olvasottakhoz nincs mit hozzáfűzni,mert ez a helyzet ...

"  A nagyváradi önkormányzat a turisták kedvéért keményen megsarcolja, illetve megdolgozza a helyi lakosokat. Ennek az akciónak az eszköze a 2017-ben elfogadott 827. számú szabályzat, amellyel rá akarja bírni a központban tevékenykedő kereskedelmi egységeket, hogy többen és többet dolgozzanak. A szabályzat ugyanis a korábbinál hosszabb időtartamú órarend betartására kötelezi a belvárosi szolgáltató és kereskedelmi egységek üzemeltetőit, fokozatosan kitiltja a belvárosból az autómosókat, a használtruha-üzleteket, a zálogházakat, és a szerencsejáték-barlangokat, továbbá ötven százalékos többletadóval sújtja azokat az ingatlantulajdonosokat, akik a belvárosban lévő, kereskedelmi-szolgáltatói tevékenységre alkalmas földszinti, utcafrontról megközelíthető helyiségeiket egy évben több mint harminc napon át zárva tartják. A szabályzat hatálya alá esik a Fő utca korzója, a Bémer tér a Szent László tér, a Madách, a Patrioţilor utcák, a Szilágyi Dezső (Moscovei) utcának a Fő utca és a Patrioţilor utca közötti szakasza, a Iosif Vulcan utcának a Fő utca és a Bémer tér közötti szakasza, a Zöldfa (Alecsandri), valamint a Kossuth (Independenţei) utca. Azt, hogy ki vannak-e nyitva a helyiségek, a helyi rendőrség állapítja meg, és küldi ki az értesítést az érintetteknek. Az értesítés kiküldésétől számított harminc nap múlva ismét ellenőriz a helyi rendőrség, és ha azt konstatálja, hogy nem nyitották meg a helyiséget, akkor a tulajdonos fizetheti a többletadót. Minderre Ilie Bolojan polgármester szerint azért van szükség, hogy a városközpont élénkebb legyen és ezáltal minél több turistát vonzzon.

Hatás

Mint azt Eduard Florea, a nagyváradi önkormányzat gazdasági igazgatóságának a vezetője lapunknak elmondta, eddig tizenhét bezárt helyiséget azonosított a helyi rendőrség, ezek közül hatban felújítási munkálatok zajlanak, tehát ezek esetében felfüggesztették a pluszadó kivetését. Így marad tizenegy helyiség, amelyek közül az egyiknek a tulajdonosa a Bihar Megyei Tanács, amely amúgy is mentesül az adófizetés alól, ezért értelemszerűen többletadót sem fizet. A bezárt helyiségek beazonosítása folytatódik. Az intézkedésnek azonban, úgy tűnik, nincs hatása, legalábbis egyelőre, ugyanis továbbra is számos üzlethelyiség van zárva a belvárosban, úgy tűnik tehát, hogy a tulajdonosok inkább kifizetik a többletadót, minthogy, levigyék a bérleti díjat.

Felvetések

Pedig, mint ahogy azt Dan Octavian üzleti tanácsadó lapunknak elmondta, a többletadó közvetlen hatásai közé tartozik az, hogy csökkenni fognak a bérleti díjak, csakhogy, teszi hozzá, semmilyen garancia nincs arra, hogy a bérleti díjak csökkenésével együtt növekedni fog a belvárosban a kereskedelmi tevékenység. Ennek az az oka, hogy a belvárosban helyet bérlő vállalkozók nem tudnak elég profitot termelni, ezért maximum egy évnyi tevékenység után bezárnak. Véleménye szerint a bevásárlóközpontok a közvetlen konkurensei a belvárosi kereskedelemnek és a szolgáltatási szektornak. „Tíz emberből nyolc a bevásárlóközpontba megy, és csak ha megfelelő az időjárás, akkor mennek az emberek a városközpontba, ezért azt a turisták számára kell érdekessé tenni” – mondja Dan Octavian. Ebben a vonatkozásban viszont sok a tennivaló, mondja a szakember. Szerinte a város látványosságait turisztikai útvonalakra kell felfűzni, a belvárosi vendéglátóipari egységek pedig az ételen és italon kívül a szórakoztatásra is hangsúlyt kellene fektessenek. Dan Octavian véleménye szerint a filharmóniának, a színháznak és más művészeti intézményeknek lenne szerepük abban, hogy legalább hétvégenként legyen művészi, szórakoztató műsor a belvárosi vendéglátóipari egységekben. A belvárosban kell tömörülniük a vendéglátóipari egységeknek, mert csak így válhat a belváros az emberek találkozóhelyévé, folytatja Dan Octavian, aki a Fekete Sas-palotát említette példaként, ahova azóta jár minden fiatal szórakozni, hogy tele lett vendéglátóipari egységgel. Az üzleti tanácsadó úgy véli, hogy hiányzik a belvárosból egy művészeti galéria, és a márkaboltok is, amelyekben outlet árakon lehetne márkás holmit vásárolni. Dan Octavian kifejtette, hogy mindenki arra törekszik, hogy a tulajdonában lévő helyiséget egyénileg értékesítse, mert nem létezik a belvárost fejlesztő egységes koncepció, csakhogy a fogyasztási szokások radikális megváltoztatása miatt az a veszély fenyegeti az egyéni megoldásokat kereső vállalkozókat, hogy nem tudnak profitot kicsikarni a tulajdonukból. Ráadásul az önkormányzat által meghozott kényszerítő intézkedések is arra kötelezik az embereket, hogy egyedül találják meg a megoldásokat, viszont hiányzik az önkormányzat részéről a pozitív hozzáállás. Nem csoda hát, ha a szakértő véleménye szerint az eddigi intézkedések nem nevezhetők sikeresnek, lévén, hogy semmi konkrét nem történt ezek hatására.

Erőltetett menet

Papp Zsolt vállalkozó, egy belvárosi szuvenírüzlet üzemeletetője, aki maga is bérli a központi üzlethelyiséget, úgy véli, hogy a városvezetés nem méri fel reálisan Nagyvárad turisztikai lehetőségeit, ennek magyarázata a drasztikus, sőt, a vállalkozó szerint emberi jogokat sértő intézkedéscsomag. „Hasonlítjuk magunkat Barcelonához, Milanóhoz, erőltetünk dolgokat, de Váradot nem lehet ezekhez a városokhoz hasonlítani! Barcelonának az egy napi turista látogatószáma kiteszi Nagyvárad egy évi turista látogatószámát” – hívja fel a figyelmet a belvárosi vállalkozó. Papp Zsolt nem ért egyet a használtruha üzleteknek a belvárosból való kitiltásával, és azzal az elképzeléssel sem, hogy a márkaboltok jelentenék a vonzerőt a Váradra érkező turisták számára. „A nagyváradi turizmus jó része belföldi turizmus, márpedig a lakosság túlnyomó része használtruha üzletekben vásárol. Jönnek még ide Magyarországról, akik ugyanúgy a használtruha boltokban fognak vásárolni, nem pedig a márkaboltokban” – fejti ki Papp Zsolt. A vállalkozó jogtalannak tartja az, hogy a polgármesteri hivatal beavatkozik az ingatlantulajdonosok és a bérlők életébe is. Mint kifejtette, a bérleti díj nagysága a bérlendő helyiség állapotától és nagyságától függ. „A bérleti díj a tulajdonos és a bérlő közötti egyezség része; a polgármesteri hivatalnak mi köze ahhoz, hogy egy helyiség nincs kiadva? Miért nem mondják meg egyenesen azt, hogy a tulajdonosok mennyiért adják ki a helyiségüket?!” – kérdezte felháborodva Papp Zsolt. Leszögezte, hogy a polgármesteri hivatal feladata az, hogy a belvárosi épületek karban legyenek tartva, „mert a városnak olyan építészeti kincsei vannak, amelyek talán egész Romániában nincsenek. A turisták nem azért jönnek Nagyváradra, mert itt ki tudja milyen márkabolt lesz, hanem azért, hogy megnézzék a város szépségeit.” Ezért is elítéli a vállalkozó a polgármesteri hivatal durva beavatkozását a belváros kereskedelmi életébe. „Azt az élet dönti el, hogy egy belvárosban mire van szükség, és azt is, hogy hogy kinek mi éri meg. A polgármesteri hivatal belenyúl az élet rendjébe, és már emberi jogokat sért, a megélhetéshez való jogot sérti, és beleavatkozik a kereskedelem rendjébe” – összegezte Papp Zsolt. " 

Forrás : erdon.ro 

Mit láthat a turista délutás és este a belvárosban?Öt videó képet adhat ...