Helyrehozhatatlanul tönkretették a Marossy-emlékművet és emléktáblát '

 

 

A megrongált Marossy-emlékmű.Forrés : Daniel Dan. 

Kik és miért rongálták meg a Félixfürdőben felállított Marossy-emlékművet és emléktáblát ? Ezt a kérdést tettem fel a Bihari Napló online cikkének az elolvasása után.Lehet vandálok voltak,akik megakarták mutatni,mire képesek,ha egyedül vagy társaságban vannak.Abban reménykedünk,hogy a rendőrség elfogja a tetteseket,a bíróság elítéli őket.Idézem a cikkből a Marossy-emlékmű alkotójának,Daniel Dan véleményét : 

„Nem akarok mások nevében beszélni, de számomra minden mű, amely elhagyja a műtermet, a lelkem egy kis darabját hordozza, mert nem hiszem, hogy pusztán kalapáccsal és vésővel életet lehet lehelni a kőbe. Ezt a fotót kaptam, és el sem tudom mondani, mennyire elszomorít. Nem ez az első eset, hogy a Püspökfürdőben található alkotást megrongálják. Korábban már megjavítottam, de ezúttal nem hiszem, hogy bármit is lehet tenni, olyan gyűlölettel pusztították el, amit nem tudok megmagyarázni magamnak. Ezt a tavirózsát Marossy Anna, jeles bihari biológus emlékére készítettem, aki a természet igazi szerelmese és védelmezője volt"

Kétszáz éve született Mezey Lajos, Nagyvárad első fotográfusa - Támogassa az előkészületeket '

 

Mezey Lajos,Nagyvárad első fotográfusa.Forrás : erdon.ro

Sokan nem tudják,hogy Nagyvárad első fotográfusa mai szóval fotósa Mezey Lajos volt.A  Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület komoly erőfeszítést tesz az évforduló megünneplése érdekében.A következőket olvashatjuk az Erdély Online cikkében :

"Az Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület arra készül, hogy megünnepelje Mezey Lajos, Nagyvárad első fotográfusa születésének 200. évfordulóját. A tervek szerint 2020. október 3-án fogják megszervezni az ünnepséget, mivel erre a dátumra esik a születésnapja. Ezt megelőzően azonban egy emléktáblát lepleznek le annak a háznak a homlokzatán, ahol az első fotóstúdióját és -laboratóriumát működtette, a Pavel utca 3. szám alatt. Mivel sajnos a sírja nem fellelhető a Rulikowski temetőben, az Euro Foto Art vezetősége azt kérte Liviu Andricától, a Nagyváradi Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) főigazgatójától: hagyja jóvá, hogy a temető főútja közelében egy síremléket emeljenek, melyet szintén a bicentenáriumi ünnepségek keretében avatnának fel."

Hogyan tudja támogatni az előkészületeket? Ciucur Losonczi Antonius ezt írja :

"Ennek érdekében Tóth István, a Tavirózsa Fotóklub alapító-elnöke és a bicentenáriumi ünnepségsorozat koordinátor-kurátora elkezdte kutatni a tárgyidőszakot, és szándékában áll felvenni a kapcsolatot azokkal, akik segítséget tudnak neki nyújtani abban, hogy a tárlat anyaga kiegészüljön. Kutatómunkájának az Országos Levéltár Bihar megyei fiókjában látott neki, és a Bihar megyei könyvtárban, valamint váradi és debreceni múzeumokban fogja folytatni. Akik támogatják a kezdeményezését, vagy fotókkal és dokumentumokkal rendelkeznek az 1880–1976 közötti időszakból, a 0741-212-111 telefonszámon vagy a eurofotoart@gmail.com e-mail címen kommunikálhatnak Tóth Istvánnal."

Támogatás egyik módját választottam,bejegyzést tettem közzé Mezey Lajos,Nagyvárad első fotográfusáról.

Részlet az életrajzából a Wikipédián :

"Mezey Lajos, (Nagyvárad, 1820. október 3. – Nagyvárad, 1880. július 29.) magyar festőművész, fotográfus. A barokk, a biedermeier és a romantika jegyében alkotott. Szülővárosában portré- és oltárképfestőként működött."

Főhajtás mártírjaink előtt

 

"Immáron hagyományszámba megy, hogy október 12-én a váradi magyarok közül sokan fejet hajtanak a város világháborús mártírjai előtt a Szent László templom falán elhelyezett emléktáblánál. A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és az RMDSZ Bihar megyei szervezésében idén is megemlékeztek a hídvédőkről. A koszorúzáson megjelentek annak a tizenkét mártírnak az emléke előtt tisztelegtek, akik 1944. őszén életüket áldozták a Körös-híd felrobbantásának megakadályozásáért. Mint az ünnepi beszédekben többször is elhangzott, ezek a bátor férfiak igazi hősök voltak, méltóak arra, hogy a mai emberek ne csupán büszkeséggel emlékezzenek rájuk, de egyfajta lelki támaszként, követendő példaként tekintsenek rájuk, mint olyan elődökre, akik a háborúk véres kavarodásában is tudták mi a kötelességük. A köszöntések után a jelen levő politikai és civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.

lhelyezték az emlékezés koszorúit

 

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek, s a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg a péntek délelőtti ünnepélyes megemlékezésen."

Teljes cikk : erdon.ro 

Emlékezés a tizenkét mártírra

 

"Hétfő délután a Premontrei Öregdiákok Egyesületének és a Bihar Megyei RMDSZ közös szervezésében koszorúzásra kerül sor a Szent László plébánia templom falán elhelyezett emléktáblánál."

Teljes cikk : erdon.ro 

Emlékezés a hídvédőkre

 

 "Október 12-én, ma 14 órakor a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szervezésében, megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a Szent László templom falán elhelyezett emléktáblánál, amely annak a tizenkét mártírnak az emlékét örökíti meg, akik 1944 őszén életüket áldozták a Körös-híd felrobbantásának megakadályozásáért. A szervezők felkérik Nagyvárad polgárait, nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül, vegyenek részt a megemlékezésen, főhajtással tisztelegve a mártírok emléke előtt."

Forrás : reggeliujsag.ro

Tábla őrzi az áldozatok emlékét

A nagyváradi vasútállomáson tegnap avatták fel azt két – magyar és román nyelvű –emléktáblát, amely a városból deportált zsidóknak állít emléket. A szállítási minisztérium és az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet együttműködésében összesen 11 város állomására kerültek fel az emléktáblák az országban.

Nagyváradon a zsinagógában megtartott megemlékezés után került sor a táblaavatóra, melyen elsőként Asher Ehrenfeld rabbi mondott rövid beszédet és mondta el az El Mule Rahamin imát az áldozatok emlékére, majd Dan Ben-Elizer, Izrael romániai nagykövete és Claudiu Pop Bihar megyei kormánybiztos leplezte le a táblát.

Claudiu Pop emlékeztetett, több mint 27 ezer embert vittek el Nagyváradról 70 évvel ezelőtt, és nekünk ma már tudnunk kell: egyik nemzet sem jobb vagy rosszabb, mint a másik. Megbocsátani lehet, felejteni nem – zárta szavait a prefektus, majd a polgármester megbízásából Gheorghe Carp beszélt a városvezetés nevében. Mint mondta, tudja, milyen jelentős szerepet játszott a zsidó közösség Nagyvárad felvirágoztatásában, ezért is bocsánatot kell kérnie azért, ami a XX. században Váradon is megtörténhetett.

„A történelem egyik legsötétebb idejére emlékezünk ma, hetven éve deportáltak ártatlan embereket” – mondta Dan Ben-Elizer, Izrael romániai nagykövete, aki azt is hozzátette: azoknak az embereknek akkor nem volt hova menekülniük, ma azonban Izrael menedéket jelenthet az arra szorulóknak. „Fel kell emelni a szavunkat az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen, azért, hogy a közöny, a tagadás ne vezethessen ilyen eseményekhez”, tette hozzá a diplomata, aki felidézte Eva Hayman alakját is, hiszen a váradi kislány egy volt a Shoa másfélmillió gyermekáldozata közül. A nagykövet angol beszédét románul Alexandu Climescu, az Elie Wiesel-intézet munkatársa tolmácsolta, ő a későbbiekben beszélt az 1944-es eseményekről, a gettók megszervezéséről és a deportálásról is. A táblaavatón Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is beszélt, tőle azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy 70 évvel a deportálások után az országban még 65 túlélő él. Viorel Faur történész szintén Eva Haymant említette, és azt is hozzátette: az emléktáblának helye van az állomáson, mivel ott keresztülhaladtak a Rhédey-kertből (ma Bălcescu-park) induló vonatok. A táblaavatás imával zárult.
Forrás : reggeliujsag.ro

Térkép

Emléktábla a holokauszt áldozatainak

 

A Szállításügyi Minisztérium és az Elie Wiesel Kutatóközpont kezdeményezésére június 1-jén, vasárnap a váradi vasútállomáson is emléktáblát avatnak a holokauszt helyi áldozatainak az emlékére. 

Történik mindez 11 erdélyi és partiumi vasútállomáson annak emlékére, hogy 70 esztendővel ezelőtt, 1944 májusának végén kezdték elhurcolni Auschwitz-Birkenauba a négy évvel korábban a második bécsi döntés értelmében a Horthy Miklós kormányzó vezette Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben a zsidókat, a holokauszt körülbelül 132 ezer itteni áldozatát.
Ahogyan Katona Béla Várad a viharban című könyvében is olvasható, „Nagyváradon 1944. május 27-én, szombaton jelent meg az első vasúti szerelvény a Rhédey-kertben, amelyhez a gettónak Szacsvay-utcai kapuja esett a legközelebb. A teherkocsikból álló szerelvényt a villamosvasút tolatta be az Őssi-állomásról a Rhédey-kerti futballpálya felé vezető útra, s ott állt meg az szemben a hadapródiskolával. A hadapródiskolában dolgozó zsidó munkaszázad tagjai döbbentek rá, hogy az első szerelvény a német birodalmi vasút vagonjaiból áll. Ezzel végleg megsemmisült az a remény is, hogy az elszállítások nem mennek a határon túlra”.
A vészkorszak idején Bihar megyéből közel 33 ezer zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek. Koppelmann Félix elnök az avatóünnepséggel kapcsolatban azt nyilatkozta az erdon.ro-nak: üdvözli a gesztust, bár ebben az esetben illetlenség vagy durvaság lenne a részéről, ha szépnek vagy kellemesnek nevezné, hiszen egy szomorú évfordulóról van szó, mely azért megérdemel egy jelet, hogy soha többé nem fordulhasson elő.
Forrás : erdon.ro

Emléktábla a két Rimanóczynak Nagyváradon,könyv a két Rimanóczyról és kitüntetés

Többarcú Nagyvárad Facebook 

Hosszas egyeztetést és még aznap is zajlott vitát követően végül az egykori Rimanóczy-szálló nemrég megújult- és a Rimanóczy-család címerét is magán viselő- Körös-parti oldalán sikerült kétnyelvű táblát elhelyezni és felavatni- Deák Árpád képzőművész alkotását- a város több mint száz évvel ezelőtt élt és tevékenykedett két jeles építésze és tervezője, idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán tiszteletére, a család két ági leszármazottjainak jelenlétében.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Várad kulturális folyóirat által második alkalommal lebonyolított A Holnaposok Irodalmi Fesztivál keretében zajlott rövid ünnepségen Szabó Ödön parlamenti képviselő, ügyvezető elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében azon meggyőződésének adott hangot: Várad egy adósságát rója le azon személyiségek előtt, akik a város arculatát egykor megteremtették. „Azt gondolom, hogy azoknak, akik váradiak, vagy váradiakká lettek, nem kell bemutatni id. és ifj. Rimanóczy Kálmán munkásságát. Amikor a városban sétálunk és meglátjuk az általuk tervezett vagy épített csodálatos épületeket, büszkék lehetünk, és már rég meg kellett volna tenni azt, amit mi most, késői utódok pótlunk, hogy legalább egy emléktábla erejéig a két építész óriásnak egy emlékhelyet állítunk”, fogalmazott. Forrás: erdon.ro

A hétvégén az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Várad folyóirat második alkalommal rendezte meg A Holnaposok Irodalmi Fesztivált, melynek keretében szombat este nagy érdeklődés mellett a Városi Művelődési Házban bemutatták Péter I. Zoltán helytörténész A két Rimanóczy. A nagyváradi városkép alakítói című könyvét. A szerzővel Szűcs László költő, főszerkesztő beszélgetett, és a rendezvény egyik érdekessége abból fakadt, hogy jelen volt a Rimanóczy-család két ágának több leszármazottja is, például Rimanóczy Kálmán, Rimanóczy Jenő és Rimanóczy Péter, akik közül előbbi kettő Budapesten, utóbbi pedig Hajdúszoboszlón él. A családtagok közül többen is fel is szólaltak, néhány családi vonatkozású információt osztva meg az egybegyűltekkel. Ahogy Szűcs László fogalmazott, egyedi pillanat volt, ahogyan a kötet most élő néhány szereplője „előlépett” és megszólalt. Elhangzott például, hogy Rimanóczy-rokon volt például Emőd Tamás költő, Fleischer Miklós festőművész  és Böszörményi Géza filmrendező, forgatókönyvíró is. Tovább az erdon.ro-n ' 

A Városi Művelődési Házban megjelenteket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: az idén első alkalommal átadott Rimanóczy-díjat nem titkoltan azzal a céllal is alapították, hogy megteremtsék azt a kultuszt, mely megilleti a Rimanóczy-családot Nagyváradon. Az elismerésben ugyanakkor ezentúl olyan személyiségek vagy intézmények fognak részesülni, akik/amelyek támogatják a város- és a műemlékvédelmet, a régi épületek szakszerű felújítását. A mércét máris magasra emelték, hiszen először a magyar kulturális környezet legismertebb városvédője, Ráday Mihály veheti át a díjat, akire méltán tekinthetünk úgy is, mint a Rimanóczyak szellemiségének örökösére.Tovább az erdon.ro-n ' 

A megjeleneket Szabó Ödön parlamenti képviselő köszöntötte, mögötte a Rimanóczy család tagjai

A táblaavatást fenyegető valóságos és jelképes felhők is elvonultak, szép idő fogadta az emlékezőket

Immár a városi művelődési házban Rimanóczy Kálmán és Ráday Mihály

Középen Rimanóczy Jenő építész, a könyv szaklektora, felesége, illetve Ráday Mihály felesége, Ruttka Andrea (jobbra) társaságában

A díjátadás pillanata. Nagyváradon megbecsülik

A könyv, a díj és a díjazott városvédő

A könyvet a szerző mellett a Rimanóczy család megjelent tagjai is dedikálták. Balról jobbra: Rimanóczy Péter, Rimanóczy Kálmán és Péter I. Zoltán

A teljes album megnézhető a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalán a facebook.com-on '