Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi/Un Orădean Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '
Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre ainstantstreetview.com-ra '
A belügyminisztérium nem kötött megállapodást a görög katolikusokkal az ortodox húsvéti szokások gyakorlását illetően.Csak az ortodox egyházzal kötöttek,a hivatalos indok,az ortodox pátriárka,Dániel személyesen kérte és tárgyalt Marcel Vela belügyminiszterrel. A megállapodás bizonyos lazítást eredményezett volna.A közvélemény és az államelnök nyomásának engedve, módosították a megállapodást.Mi a lényege? Idézet a z Agerpres cikkéből :
"Módosult az ortodox egyház és a belügyminisztérium közötti egyezség a húsvéti ünnepekre vonatkozóan, a korábbi elképzeléstől eltérően házhoz viszik a szent lángot - jelentette be szerda késő este Marcel Vela tárcavezető." Forrás : www.agerpres.ro
A görög katolikusok miért maradtak ki a megállapodásból?A válasz,nem kérték,nem tárgyaltak a belügyminisztériummal.Az igazsághoz tartozik,hogy a görög katolikusok nincsenek jó viszonyban sem az ortodox egyházzal,sem az állammal.Miért?A kérdésre választ kaphat a Wikipédia cikkében.
A görög katolikusoknak nem viszik házhoz a szent lángot.Érdekes lehet számunkra,hogy a pápa fennhatósága alat vannak,mégis meg lett engedve nekik hogy az ortodoxokkal egy időben tartsák meg a húsvétot.Lehet nem tudott róla,de a görög katolikusok sokat szenvedtek 1948-1989 között.Erdélyben a két világháború alatt ,1930-as népszámláláskor a lakosság több mint 31%-a görög katolikus vallású volt.A 2002-es népszámláskor 191 556-an vallották magukat görögkatolikusnak.Mit tesznek húsvétkor?Betartják a kijárási tilalmat velünk együtt.
Várható volt a szigorítás a belügyminiszter és az ortodox egyház közötti megállapodást illetően,melyet a közelgő ortodox húsvéti ünnepek alkalmával kötöttek.Bővebben a Maszol cikkében olvashat!
Az ortodox egyház képviselői elvesztették az első pert Arsenie Bocáért - írja az eBihoreanul. Egy nagyváradi házaspár levédette Arsenie Boca nevét,melyet kereskedelmi célokra használ fel.Az ortodox egyház perbe adta a Taploș házaspárt.Ezt a pert veszítették el első fokon az ortodox egyház képviselői.A per tovább folytatódik,mert fellebbeztek.A háttérben nemcsak jogi harc,hanem kereskedelmi haszon áll.A cikkből több fontos információt olvashatnak.Ki volt Arsenie Boca?Ortodox pap, teológus.Ezt írja a Wikipédia róla :
"Arsenie Boca (Felváca, 1910. szeptember 29. – Sinaia, 1989. november 28.), román ortodox szerzetes pap, teológus, muralista, a felsőszombatfalvi Brâncoveanu-kolostor, majd a felsőszilvási ortodox kolostor apátja. Karizmatikus személyisége több ezer hívőt vonzott a kolostorokba, emiatt a Securitate meghurcolta. A romániai kommunista munkatáborok egyik mártírja: előbb a Securitate brassói börtönébe zárták, majd politikai fogolyként a Duna–Fekete-tenger-csatorna építésére vezényelték kényszermunkára, ez követően pedig előbb Jilaván, Bukarestben, Temesváron, majd Nagyváradon tartották fogva."
"Az Erdély szentjének is nevezett Boca legendás népszerűségre
tett szert a románok körében; az egyik legnagyobb hatású ortodox
szerzetesként tartják számon.
A Boca-kultusz a 2010-es évek közepén érte el tetőpontját Romániában. A felsőszilvási ortodox kolostorban
található sírja a 2000-es években még teljesen ismeretlen volt, majd a
2010-es évek közepén ünnepnapon akár 50 000 zarándok is meglátogatta. A
kolostort kibővítették, vendégházakat és műutat építettek. A lelkesedés
később alábbhagyott, a 2010-es évek végén ez a szám már csak néhány ezer
volt.
A román ortodox egyház nem támogatja a Boca-kultuszt, de 2015-ben megkezdődött Arsenie Boca szentté avatásának folyamata."
"Ha Brassó-Fogaras-Szeben környékén bármikor
megkérdeznek egy parasztembert, hogy hallott-e már Arsenie Boca atyáról,
az arca fel fog derülni, mint a vasárnapi napsugár. Kézen fog, bevezet
otthonába, és megmutatja őt a falon, az ikonok között. A
Fogarasi-havasok falvaiban Arsenie atyát szentként tisztelik. Tíz évvel
azután, hogy eltávozott az igazak közé, lelkierejének varázsa
hatalmasabb, mint valaha, életének példája pedig nagyon sokak számára
vezérlő csillag. Az Ortodox Egyház vértanújának, Arsenie Boca atyának
szenvedését teljesen kárpótolja az őt ismerők mélységes szeretete.
Ezreké és ezreké. Tőlük indult el a legenda.Arsenie Boca atya sírján a fű még a legzordabb teleken sem szárad el. "
Az Arsenie Boca kultuszt nem ismerők számára ajánlatos elolvasni a Főtér cikkét. Idézetek a cikkből:
"Úgy tűnik, egy szemfüles magyar üzletember EU-szinten levédette a
romániai ortodox hívek körében elképesztően népszerű Arsenie Boca
szerzetes ábrázolását, most pedig megpróbálja érvényesíteni jogait."
"Az EUIPO adatbázisa szerint
a kecskeméti illetőségű Sándor Andor egy Arsenie Bocát ábrázoló
formatervezési mintára és a szerzetes nevére (Pr. Arsenie Boca) kért és
kapott EU-szintű védjegyoltalmat, amely 2017 elejétől érvényes és 2021
végéig tart."
"A szerzetes kultuszát nem támogató Román Ortodox Egyház
Patriarchátusának szóvivője, Vasile Bănescu szerint az egyházi vezetés
nem kívánja kommentálni a helyzetet. A szóvivő megjegyezte: Bocát nem
avatta szentté az ortodox egyház."
"A zömében románok lakta Pusztaottlaka ortodox templomában régóta látható
egy ikon, amelyet a helybeliek sokáig titokban tartottak a külvilág
elől. Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, egyben a falu
polgármestere szerint itt az ideje, hogy a széles nyilvánosság is
megismerhesse Arsenie Boca léleklátó atya alkotását. A politikus már
többször is fohászkodott az ikonhoz, és megtapasztalta a csodatévő
képességét."
"Eddig azért nem tártuk a nagy nyilvánosság elé Pusztaottlaka kincsét,
mert féltünk, hogy ha kiderül különös jelentősége, akkor esetleg
ellophatják. A templomot tavaly, a felújítás során riasztóval
szereltettük fel, a faluban pedig minden utcában kamera figyel a
közbiztonságra. Most már beszélhetünk róla – nyilatkozta a polgármester,
aki beszélt a szerzetesről, Arsenie Boca atyáról, az ortodox egyház
vértanújáról is, aki az ikont festette."
"Az atyáról sok mindent tartanak, többek között azt is, hogy jövőbe
látó volt. Arsenie Boca teológiát, orvostudományt és képzőművészetet is
tanult. Mivel nagyon nagy szeretettel vették körbe az emberek, ezért
1943-ban figyelt fel rá először a román titkosszolgálat. Többször
vizsgálat alá vonták, amit hosszabb-rövidebb börtön követett.
Feljegyzések szerint a háború alatt nagyon sok asszony kereste fel az
atyát, hogy adjon hírt a férjükről. Mivel tömegesen voltak, állítólag
Arsenie rámutatott egy-egy asszonyra: „Te állíts keresztet a férjed
emlékére, te készíts csomagot és küldd el!”. A háború után sokan
látogattak el hozzá, hogy igaza volt. Azt is beszélik, nézésével
állatokat szelídített, és belelátott az emberek gondolataiba."
Pusztaottlakán nagy hagyománnyá válik Arsenie Boca kultusza.Idézetek a Eurocom blogból :
"Pusztaottlakán (Otlaca Pustă), egy Gyulától 35 kilométerre lévő faluban (valójában község – E-RS)
és ahol 2011-ben 93 román élt, az ortodox templom udvarával szemközt
van egy két udvar közötti improvizált parkoló. Vasárnap van és a
templomban hét román pap tart misét a Szent Kenet tiszteletére és kb. 20
hívő imádkozik a rokonok egészségéért."
"A műszerfalon lévő Arsenie Boca, a romániai ortodox atya fekete-fehér képe, amit a román nyelvű ima keretez: „Jézus Krisztus Urunk, Isten Fia, könyörülj meg rajtam, a bűnösön”.
"Hosszas tárgyalási folyamat eredményeképpen
a Bihar Megyei Tanácsnak sikerült tíz évvel meghosszabbítania a bérleti
szerződést az ortodox egyházzal a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum
épületére vonatkozóan."- írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk :
"Idén van száz esztendeje annak, hogy
1919-ben elhunyt az egyik legismertebb magyar poéta, a Nagyváradhoz
ezernyi szállal kötődő Ady Endre. Ebből az alkalomból váradi és
debreceni közintézmények és kulturális műhelyek közös programokkal
készülnek, és a költő halálának kerek évfordulóján, január 27-én el is
indult az ADY 100 nevet viselő rendezvénysorozat.
A kulturális programok megszervezése, illetve támogatása mellett a
Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőségének egy másik célja is volt,
mégpedig az, hogy rendezze a megyeházával szemben álló Ady Endre
Emlékmúzeum bérleti szerződésének ügyét. Az ingatlan ugyanis az ortodox
egyház tulajdonában van, és a megyei önkormányzattal kötött bérleti
szerződés érvényessége ismét a végéhez közeledett, az RMDSZ-frakció
pedig azt tűzte ki célul, hogy jó időre rendezze a közgyűjteménynek
otthont adó ingatlan helyzetét. Pásztor Sándor RMDSZ-es megyei
tanácselnök többször egyeztetett az Nagyváradi Ortodox Püspökséggel, és
hosszas tárgyalássorozat után sikerült megállapodniuk abban, hogy tíz
évvel meghosszabbítsák a bérleti szerződést, továbbá így lehetőség
adódik arra is, hogy különböző javítási munkálatokat is elvégezzenek az
épületen, a nyílászárók például biztosan cserére szorulnak, továbbá hogy
az Ady Endrét, illetve munkásságát bemutató tárlatot újrarendezzék.
Felújítás
„Azt tervezzük, hogy külön forrásokat biztosítunk az idei megyei
tanácsi költségvetésben az Ady Endre Emlékmúzeum felújítására. Biztosan
vagyunk abban, hogy koalíciós partnereink is támogatják ezt a
kezdeményezést, és bízunk abban, hogy a többiek sem szavaznak majd
ellene. Az elmúlt években megújult a Iosif Vulcan, Aurel Lazăr
Emlékmúzeum, most, Ady halálának százéves évfordulója alkalmából az
volna a legtermészetesebb, ha a költő emlékére létrehozott múzeumát is
rendbe tennénk, remélem a koalíciós partnereink mellett a liberálisok is
támogatni fogják kezdeményezésünket” – nyilatkozta Pásztor Sándor, a
megyei tanács elnöke.
Mint ismert, az előző években kutatómunka zajlott az emlékmúzeumban, a
feltárást és a restaurálást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum
szakemberei végezték el. Most, hogy tíz évig biztosított a közgyűjtemény
székhelye, érdemes újragondolni és átrendezni, a 21. századi
elvárásoknak megfelelően berendezni a múzeumot, de „ehhez muzeográfusok,
kiállítási szakértők munkájára van szükség”, hangsúlyozta Pásztor
Sándor, aki hozzátette, jó lenne, ha a felújítandó múzeumban bemutatott
Ady Endre-örökség őrének a megyei múzeum közgyűjteményi igazgatót
találna.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke
kiemelte, „a megyei tanács élen jár ezzel a kezdeményezéssel”. „Amikor
RMDSZ-es magyar ember vezeti a megyei önkormányzatot, olyankor
rendszerint bővül, de legalább is megerősödik a magyar kulturális
intézményrendszer Bihar megyében, gondoljunk csak a Körösvidéki
Múzeum új székhelyre való költözésére és ezzel a barokk palota
felszabadítására a római katolikus egyház részére, uniós forrásokból a
színház színpadának teljes felújítására és modernizálására vagy a
váradvelencei magyar kulturális központ tervezett létrehozására.
Legutóbb az Ady múzeumon felújítások tíz éve voltak, akkor is RMDSZ-es
volt a megye vezetése. Ady centenáriuma jó alkalom arra is, hogy tovább
erősödjön az a szellemi és közösségi kapcsolat, amit a Festum Varadinum
keretében intézményesítettek az itteni kulturális intézmények a
debreceni kulturális intézetekkel. Az ADY 100 programban való
együttműködés már most sikerre van ítélve” – közölte Szabó Ödön."
2015 április 12-én ünnepli az ortodox egyház a húsvétot.Miért ünneplik ? Mi az ortodox húsvét ? Több kérdés tevődik fel a húsvéttal kapcsolatban.Válaszokat kaphat , ha elolvassa a forrást.Miért foglalkozok az ortodox húsvéttal?Mert Nagyvárad lakosságának több mint a 76%-a román ajkú.Legtöbben ortodox és görög katolikus vallásúak,illetve több "kisegyházak" tagjai.Egy héttel ezelőtt a nyugati egyház ünnepelte a húsvétot.Sok román ajkú váradi tiszteletbe tartotta ezt az ünnepet.Mi is viszonozhatjuk,ha tiszteletbe tartjuk az ortodox húsvétot.Nagyvárad toleráns város volt és lesz,mert a hagyományokat nehéz kitörölni az váradiak emlékezetéből.Nagyon sok a vegyes házasság Nagyváradon.Sokan mind a két húsvétot megünneplik.Rövid összefoglalót olvassa el, bővebb információt a forrásban találhat.
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah)
az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a
pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a
két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét időpontja
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól április 25-ig változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben
határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon
ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa.
Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló
számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a
keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és
nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a
közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára
objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a
bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Nagyon sokan nem értik miért van egy karácsony és több húsvét a keresztény egyházakban.A zsidók szintén ünneplik az Egyiptomból való kiszabadulásukat,melyet peszáh-nak neveznek.Mi a Peszáh?
" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés ünnepe(hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai
szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg
a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה). A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot
érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az
izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy
bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó
engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot.
Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének(hág háhérut) is. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek. A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen." Forrás : hu.wikipedia.org
Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n '
A leghitelesebb információt olvashatja az ortodox naptárról :
Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián
naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden
helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a
Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox
Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már
azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét
ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián
naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további
vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián
belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház
legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a
tizenkét nagy ünnep közé sem.
„A
rosszat a jóval, sohasem a gonosszal győzhetjük le” – ez a lényege
Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka üzenetének, amellyel
az ortodox világhoz fordult. Az ortodoxok egy hét eltéréssel április
12-én, vasárnap ünneplik Húsvétot a Juliánusz-naptár szerint. A
pátriárka gondolatban idén is a világon jelen levő háborúk és
konfliktusok felé fordul. „Míg örömmel ünnepeljük az Úr feltámadását, az
életet és a reményt magunk körül, addig halljuk a halál fenyegetését
is, amely azoktól származik, akik úgy gondolják, hogy az emberek közötti
különbséget az ellenfél megölésével oldhatják meg. Ez mutatja legjobban
gyengeségük.”
Ortodox húsvét Jeruzsálemben, a Gázai övezetben és Egyiptomban
A vállukon vitték végig a fakeresztet a jeruzsálemi óváros Via Dolorosa
útján az ortodox keresztények. Az ő naptáruk szerint most kezdődik
húsvét, az ünnep minden évben ortodox zarándokok ezreit vonzza a világ
minden tájáról.