Spielmann Ferenc, Sárvári (Nagyvárad, 1916. július 10. – Nagyvárad, 1974. november 21.) válogatott labdarúgó, csatár, edző.
1926-ban a Nagyváradi Törekvés csapatában kezdte a labdarúgást. Az élvonalban 1935-ben mutatkozott be a Nagyváradi AC
színeiben és rögtön tagja lett az ezüstérmes csapatnak. 1940-ben egy
rövid kitérőt tett az UD Reșița csapatához, majd visszatért Nagyváradra,
amely ekkor már a magyar bajnokságban szerepelt. Tagja volt az
1943–44-es magyar bajnok-, és az 1948–49-es román bajnokcsapatnak.
1950-ben egyik napról a másikra szabadlistára tették. Anyaegyesületéhez,
a Nagyváradi Törekvéshez tért vissza, amely akkor Metalul Oradea néven
szerepelt a megyei bajnokságban. Sikerült a csapattal két osztályt
feljebb lépni, majd 1953-ban visszavonult.
1939 és 1949 között 11 alkalommal szerepelt a román válogatottban és 4
gólt szerzett. Közben 1940 és 1943 között a magyar válogatott tagja is
volt. Hét alkalommal lépett pályára és 3 gólt szerzett.
fotó: mlsz.hu
A
1944-ben magyar bajnok Nagyváradi AC csillagai közül hatan is
játszottak mindkét ország válogatottjában. Bodola Gyula,
Sárvári-Spielmann Ferenc, Perényi-Pecsovszki József, Kovács I. Miklós,
Tóth Mátyás és Mészáros Ferenc. Érdekesség, hogy 1945-ben a magyar és a
román válogatott barátságos meccsén hét magyar nemzetiségű hallgatta a
román csapat tagjaként, ahogyan az ellenfélnek játsszák a magyar
himnuszt.
Forrás : nb1.hu
Magyarország - Románia 1945
SÁRVÁRI (SPIELMANN) Ferenc (1916), a Nagyváradi AC
középcsatára, 1940 és 1943 között 7 mérkőzésen szerepelt a legjobb
tizenegyben és 3 gólt szerzett. – A nagyváradi csatár lendületes, gyors,
gólképes labdarúgó volt. A mezőnymunkából is kivette részét, ügyesen
osztogatott, leginkább azonban a kapu előterében találta fel magát.
Bátran vállalkozott közelharcra, nem hagyta magát egykönnyen elnyomni.
Jól használta ki a gólszerzésre kínálkozó lehetőségeket. A román
válogatottban szintén többször szerepelt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
Csapatai (játékosként): 1926–1934 Nagyváradi Törekvés, 1934–1940 Nagyváradi AC , 1940–1944 Nagyváradi AC , 1945–1950 Nagyváradi Szabadság, 1951–1953 Metalul Oradea
Csapatai (edzőként): 1954–1955 Metalul Oradea
Határozott, energikus középcsatár volt. A játék szervezéséből is részt vállalt, társait gyakran hozta helyzetbe jó átadásaival de elsősorban a befejezésekben jeleskedett. Gyors és erőteljes volt, a közelharcokra is gyakran és bátran vállalkozott. Nem hagyta magát egykönnyen eltávolítani a labdától. Egyszerűen és eredményesen játszott. 1939-49 között 11 alkalommal játszott a Románia válogatottjában és 4 gólt lőtt. Négy alkalommal ellenünk is pályára lépett és egy gólt is rúgott.
Sikerei: Az 1943-44 -es bajnokságban az év labdarúgójának választották. Ugyanekkor magyar bajnok is volt.
Forrás : mla.hu
Egy nappal a Puskás Ferenc Stadionban, zárt kapuk mögött rendezendő Magyarország-Románia világbajnoki selejtező előtt megnyílt a SportAgórán a „Történelem a pályán – Magyarország-Románia labdarúgó mérkőzések” című kiállítás.
A tárlat nagy bajnokok emlékét idézi, olyan futballistákét, akiknek játéka miatt megteltek a stadionok a két országban. A legnagyobbak közül Barátky Gyula, Spielmann Ferenc, Bodola Gyula mindkét nemzeti csapatban sikerrel szerepelt.
Forrás : mnsk.hu
Sárvári-Spielmann 1940-ben románból lett magyar, majd 1946-tól ismét román válogatott). Sőt azt a „bravúrt" is megcsinálta, hogy magyar állampolgárként kétszer is játszott Románia színeiben, akárcsak egykori nacista játékostársa, Mészáros Ferenc.
Csapatai (edzőként): 1954–1955 Metalul Oradea
Határozott, energikus középcsatár volt. A játék szervezéséből is részt vállalt, társait gyakran hozta helyzetbe jó átadásaival de elsősorban a befejezésekben jeleskedett. Gyors és erőteljes volt, a közelharcokra is gyakran és bátran vállalkozott. Nem hagyta magát egykönnyen eltávolítani a labdától. Egyszerűen és eredményesen játszott. 1939-49 között 11 alkalommal játszott a Románia válogatottjában és 4 gólt lőtt. Négy alkalommal ellenünk is pályára lépett és egy gólt is rúgott.
Sikerei: Az 1943-44 -es bajnokságban az év labdarúgójának választották. Ugyanekkor magyar bajnok is volt.
Forrás : mla.hu
Egy nappal a Puskás Ferenc Stadionban, zárt kapuk mögött rendezendő Magyarország-Románia világbajnoki selejtező előtt megnyílt a SportAgórán a „Történelem a pályán – Magyarország-Románia labdarúgó mérkőzések” című kiállítás.
A tárlat nagy bajnokok emlékét idézi, olyan futballistákét, akiknek játéka miatt megteltek a stadionok a két országban. A legnagyobbak közül Barátky Gyula, Spielmann Ferenc, Bodola Gyula mindkét nemzeti csapatban sikerrel szerepelt.
Forrás : mnsk.hu
Sárvári-Spielmann 1940-ben románból lett magyar, majd 1946-tól ismét román válogatott). Sőt azt a „bravúrt" is megcsinálta, hogy magyar állampolgárként kétszer is játszott Románia színeiben, akárcsak egykori nacista játékostársa, Mészáros Ferenc.
A háború befejezése előtt a NAC utolsó bajnoki meccsét 1944.
szeptember 17-én Debrecenben a helyi VSC ellen játszotta. A csapat
2:0-ra győzött, Lóránt ezen a mérkőzésen bizonyította, hogy a
középhátvéd az igazi posztja. A mérkőzés után – mivel az 1944–45-ös
bajnoki kiírást az MLSZ a front közeledtével a 4. forduló után
félbeszakította, és 12 budapesti csapat részvételével hadi bajnoksággá
alakította, vagyis a vidéki klubokat tulajdonképp kizárta a további
küzdelmekből – a NAC darabjaira hullott. Játékosai közül Mészáros,
Szegedi, Perényi, Sárvári, Lóránt, Tóth III és (némi huzavona után)
Bodola is a Nemzeti Vasast erősítette a '44-es őszi fél idényben. Így
zárult a klub „magyarországi" korszaka...
Végezetül álljon itt a NAC 13 pontos rekordelőnnyel (1917–18-ban az MTK „csak" 12 pontot vert a második Fradira) diadalmaskodó 1943–44-es bajnokcsapatának összeállítása: Vécsey Adolf – Mészáros Ferenc, Ónody I Andor – Perényi József, Juhász Gusztáv, Deményi Rudolf – Lóránt Gyula, Barna János, Sárvári Ferenc, Bodola Gyula, Tóth III Mátyás. A csatársorban Kovács II János, Ferenczi Antal és Csapó György, a fedezetsorban Szegedi Miklós jutott még szóhoz a bajnokcsapatban. Edző: Rónai Ferenc.
Forrás : nemzetisport.hu
Végezetül álljon itt a NAC 13 pontos rekordelőnnyel (1917–18-ban az MTK „csak" 12 pontot vert a második Fradira) diadalmaskodó 1943–44-es bajnokcsapatának összeállítása: Vécsey Adolf – Mészáros Ferenc, Ónody I Andor – Perényi József, Juhász Gusztáv, Deményi Rudolf – Lóránt Gyula, Barna János, Sárvári Ferenc, Bodola Gyula, Tóth III Mátyás. A csatársorban Kovács II János, Ferenczi Antal és Csapó György, a fedezetsorban Szegedi Miklós jutott még szóhoz a bajnokcsapatban. Edző: Rónai Ferenc.
Forrás : nemzetisport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése